Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-12 / 11. szám
1977. január 12., szerda Dünantült napló 3 Hagyományőrző együttesek a Zengő alján Látogatás a pécsváradi és zengővárkonyi pávaköröknél Ú jfajta bemutatórendszert dolgozott ki a Baranya megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya a Megyei Közművelődési Tanáccsal egyetértésben az amatőr művészeti csoportok, szakkörök számára. Az amatőr mozgalomban, s a különféle seregszemlék lebonyolításában szükség volt már a megújulásra, s az új elképzelés 1977-től kezdődően rendszeresebb bemutatkozási lehetőséget, folyamatos szaktanácsadást kiván biztosítani a műkedvelő színjátszóknak, tánccsoportoknak, kórusoknak, zenekaroknak. Zengővárkonyban és Pécsvá- radon látogattunk meg két nemrég indult, de máris eredményes múlttal rendelkező, hagyományőrző együttest, akiket feltétlenül látni szeretnénk a műkedvelő csoportok februári körzeti bemutatóján majd — reméljük — a járási és megyei szemléken is. Megvolt minden — Zengővárkony régi tanítója, Császár János hívta össze először 1973-ban a falu fiataljait - meséli Töttös Sándor, az együttes jelenlegi vezetője. — A húsvéti ajándékozás szokását akarta színesebbé tenni a helyi néphagyományok felélesztésével. Előkerültek a régi ruhák, s a falu zenekara húzta a talp alá valót.. Ennek a házi fellépésnek nem volt folytatása, jött viszont az 1974-es pécsváradi leányvásár (s az első bronzérem), majd egy svéd folklorista csoport látogatása. Mindig akkor jött a szereplés, a fellépés lehetősége, a biztatás, amikor az együttes már- már felbomlott. Császár tanító bácsi közben súlyosan megbetegedett, s így rám maradt a csoport vezetése. Zengővárkony nem véletlenül került az érdeklődés homlokterébe, sok biztatást és szakmai tanácsot kapnak Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatótól. Pécsvárad magyar lakosságával, valamint Váraljával együtt a pazar népviselettel, gazdag néphagyományokkal bíró Sárközhöz kapcsolták a rokonság s a néphagyomány szálai. A régi népi életforma tárgyi és szellemi emlékeit Zengővárkony tisztán megőrizte a mai napig. — Itt megvolt minden, csak fel kellett eleveníteni — folytatja Töttös Sándor, — zenekara volt a falunak, a családok őrizték még a régi ruhákat, az öregek emlékeztek még a dalokra, táncokra, Zengővárkony sok áldozatot hozott a pávakörért: a zenészek maguk vették meg hangszereiket, a családok felpántlikázták, islangoz- ták a régi szoknyákat, ami nem volt kis dolog. Ez évtől a pécsváradi szövetkezetek támogatják a két község népi együtteseit, de ennek előtte 3300 forintba is belekerült egy szoknya, mire rávarrták a 15 méternyi, selyemmel átszőtt, széles pántlikát meg az islangot, amit mi filternek ismerünk. Régi nóták, táncok 1974 óta minden héten ösz- szejönnek, s a csoport tagjai mindig hoznak egy-egy újonnan hallott régi nótát, táncot. Töttös Sándor sorra följegyzi ezeket, s idén már egy zengővárkonyi lakodalmassal állhatták közönség elé Jugoszláviában, a szabadkai aratóünnepségeken. Az 50 főt, köztük 17 gyermeket számláló együttest végül is tovább éltette s élteti a siker, az elismerés, a maguk lelkesedése és a falu támogatása. Számtalan rendezvényen láthatta magával ragadó, sodró erejű, ősi táncaikat, festői viseletűket a megye, s a távolabbi vidékek közönsége. Zengővárkony ma is kimeríthetetlen tárháza a népművészetnek, amelyet végre maguk a várkonyiak ápolnak, s élnek át újra, akár ha színpadon is. Gyermekeik sikere láttán talán az eddiginél is jobban megnyílnak majd a nótáikat, táncaikat őrző nagyanyák, hogy továbbadják tudásukat. Újrakezdés egy évtized után A szomszédos, központibb fekvésű Pécsvárad rokon etnikumú magyar lakosságánál pár évtizeddel előbbre tolódott a régi életforma eltűnése, A Tóth Pál vezette Zengő-együttes tagjai mégis találtak gyűjtésre, megőrzésre érdemes szokásokat, dalokat, táncokat. A Zengő-együttes egy évtizedes szünet után alakult újjá egy 1975- ös találkozón, s ma már sok szereplést és sikert mondhat magáénak. Amíg a tánccsoport tagjai összegyűlnek a szokásos kedd esti próbára, Tóth Pál táncoktatóval beszélgetünk a másod- virágzását élő csoportról. Tóth Pál egy évtized után újra elvállalta a pécsváradiak instruá- lásót: — Érzelmi okokból mondtam igent, amikor fölkértek az együttes újjászervezésére. Nagy lelkesedéssel jöttek el a régiek, de még több volt a fiatal jelentkező. Jelenleg 36 fős a csoport. 1975, augusztus 20- án mutatkozott be először, s azóta már egy bronzérmet is szerzett a Leányvásár országos szaktekintélyekből álló zsűrijétől. Egyórás műsorral tudunk közönség elé állni, ebből 23 perces a helyi szájhagyomány alapján összeállított Leányvásár. A két együttes szereplési alkalmai gyarapodtak az első szárnypróbálgatások óta. A népművészet gazdag kincsestárát őrzi Zengővárkony és Pécsvárad. Tónccsoportjaik a lendületes kezdet után minden bizonnyal méltó őrizői lesznek, s ha továbbra is megfelelő szakmai támogatásban részesülnek, fel tudnak nőni e szép feladat nagyságához. Gállos Orsolya Az egyetemi és főiskolai felvételik idei rendje Megjelent a részletes tájékoztató Február közepéig lehet jelentkezni Ezekben a hetekben döntenek a tovább tanulni szándékozó érettségizettek, illetve az idén érettségizők, hogy melyik felső- oktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. A választást segítendő megjelent a ma- qyar felsőoktatási intézményeket, a tanulási lehetőségeket és a követelményeket ismertető könyv, amely már kapható a boltokban. Részletes tájékoztatót ad az elmúlt tanév felvételi tapasztalatairól, a túljelentkezések arányáról, és a minimális felvételi ponthatárokról is. Ebből kiderül, hogy az idén érettségizők viszonylag nagyobb eséllyel pályázhatnak a műszaki egyetemek vegyészmérnöki és gépészmérnöki karaira, a műszaki főiskolákra, a tudomány- egyetemek természettudományi karain a tanári szakokra, és a tanárképző főiskolák matema- ka—fizika tanári szakjaira. Ezekben az intézményekben tavaly mintegy másfélszeres volt a túlielentkezés. A felvételi rendet illetően különben nincs változás a korábbi évekhez képest. A felső- oktatási intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsóéves tanulói, illetve azok az érettségizett — képesítőzött — dolgozók, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A középiskolai végzettséggel rendelkező szakmunkástanulók bármelyik felsőoktatási intézményben abban az évben jelentkezhetnek felvételre, amelyben a szakmunkás képesítést legkésőbb augusztus 31-ig megszerzik. A felvételi kérelmeket az érettségi, képesítő bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állóknak kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelniök kell. Ha a jelentkező a középiskolát 1975- ben vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézményhez küldje kérelmét. A jelentkezők ugyanazon tanévre csak egy hazai felsőoktatási intézménybe kérhetik felvételüket, egyidejűleg azonban pályázhatnak művészeti főiskolára, katonai főiskolára, illetve külföldi egyetemre is. Néhány egyetemre és főiskolára jelentkezők a ielentkezési lapon feltüntethetik, hogy — esetleges elutasítás esetén — hová kérik átirányításukat. A felvételi kérelmet a középiskolák február 10—25-ig, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-iq foqadják el. A művészeti főiskolákra történő jelentkezésről külön jelenik meg rendelkezés. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján legalább nyolc nappal a kitű- ~zött vizsgaidőpont előtt felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat június 24. és július 15. között tartják, kivéve a matematika, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Az idén a matematika, a fizika és a biológia felvételi tárgyból megírt közös írásbeli érettségi dolgozat egyúttal megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének is. A közös írásbeli időpontja 1977. május 23—24. A diákok a korábbiakhoz hasonlóan középiskolai eredményeik alapján maximum 10 pontot „visznek magukkal" és a felvételi vizsgán újabb, maximum 10 pontot szerezhetnek. A felvételről felvételi bizottság dönt. Határozatáról írásban értesítik a jelentkezőket. Akik a katonai sorozáson alkalmasnak bizonyultak és 3 évnél hosszabb képzési idejű felsőoktatási intézménybe felvételt nyertek, tanulmányaik megkezdése előtt, a törvényben előírtaknak megfelelően katonai szolgálatra vonulnak be. Mind sürgetőbb, hogy a pedagógusok is ismer jék azokat az eszközöket — filmvetítő, magnetofon, televízió, írásvetítő stb. —, amelyeket ma már nagyon sok iskolában alkalmaznak az oktatásban. Ezért Pécsett a Tanárképző Főisko la oktatástechnológiai tanszékén a másodéves hallgatók két féléves spéciéi kollégium kereté ben kötelező tantárgyként tanulják az eszközök szakszerű kezelését. Diplomások a pálya előtt Szigorú-e a rendelkezés? Vélemények, kifogások A főiskola álláspontja Laza beszélgetés a folyosón, csöndes csütörtök délelőtt: — Olvastad? — Még tegnap. Semmi vész; csak az iskolákat köti, nem bennünket. — Persze, úgy köti őket, hogy téged is köt. Ha az iskolák nem fogadnak, neked is csengettek. Nincs több kiskapu! A rendeletet 1976. október 3-án adta ki a Munkaügyi Minisztérium. „Rendelet a felső- oktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépéséről." Számok. Közel ötezer lány vagy fiatalember tanít Magyarországon képesítés nélkül. Sokat várnunk tőlük — lehetetlen. Munka melletti továbbtanulásukat segíteni kell, de olyankor kinő a sárkányfej, a lekaszabolt gond helyett új támad: a képesítés nélküli nevelőt — aki hiányt pótol — pótolni kell. o Körkérdés négy tanárképzős kislányhoz, aki nem akar falura menni: — Miért nem? — Diploma után lesz az esküvőm. A vőlegényem gyakorló mérnök Pécsett. — Élni akarok. Esténként néha színházba járni, beülni a Columbiába, vagy a Mecsekbe, nyüzsögni, nem sárban járni. — Én kimennék! De csak, ha esténként kedvem szerint bejárhatnék, kötetlenül, bármelyik órában. Ahhoz pedig kocsi kellene. De a pedagógus fizetésből? Legfeljebb, ha már jönnek a gyerekek, meg az első ráncok! — Nem megyek vidékre. Elveszíteném a srácomat. Nem megyek távol tőle! e A múlt. A végzős tanárjelölt eddig abba az iskolába jelentkezett, ahol volt hely. Városba persze nehezen jutott be, de a legtávolabbi kis falvakat, apró településeket sikerrel elkerülhette. Az állam költött rá négy esztendőn keresztül, ő pedig kiválasztotta a legjobb helyet. Ha pedig olyan nem volt, akkor elment a pályáról, friss diplomával a kézben. Kis faluba, tanyára pedig vitték a képesítés nélküli nevelőt. Az állam fizetett, a tanár elment... Tisztelet a kivételnek. Csakhát a kivétel az kivétel. Kevés. o Jövő. Az oktatásügyi miniszter ezután évente megvizsgálja, hogy hány növendék végez, s annak megfelelően kiadja a megyéknek, hogy hány pedagógus állásra hirdethetnek pályázatot. A megyék ezután elosztják ezeket az iskolák között. Pályázaton kívül a diploma megszerzésétől számított három évig nem lehet pedagógus állást vállalni. Az elosztással elsők a népgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú, illetve a jelentős pedagógushiánnyal küzdő helyek. Vagyis: a legtöbb pályázati engedélyt a kis falvak, települések iskolái kapják majd. Ahol nincs pályázatkiírási engedély, ott még akkor sem fogadhatnak új pedagógust, hogyha éppen üres állásuk van. e Szigorú-e a rendelkezés? A végzős tanárjelöltek szerint: igen. De mit mond a Pécsi Tanárképző Főiskola ezt a jogszabályt véleményező okirata: Fel kellene számolni azt a gyakorlatot, hogy az iskolák kikérik a IV. sőt, III. éves hallgatókat. Velük pótolják az anyasági szabadságon lévő nevelőket. De sok esetben nem a legjobb tanulmányi eredményű főiskolások mennek ki tanítani, családi és egyéb jogcímen. Tanulmányaikat levelező úton, esetleg bukdácsolva fejezik be, és elfoglalják a jó, nem egyszer városi helyet a nappali tagozaton végző, náluk értékesebb társaik elől. Hangoztatja a véleményező okirat, honv a főiskola ajánlási sorrendjét az iskoláknak is be kellene tartaniuk, s döntésüket a főiskola számára írásban indokolniuk. Majd így folytatja: — Bár a főiskolának nincs e vonatkozásban javaslattevő joga, de azoknak a végzősöknek, akik sehová sem nyújtanak be pályázatot, nem lenne szabad megenqedni, hogy más munkaterületen elhelyezkedjenek. Hiszen a taníttatásuk sokba kerül, ezért elvárható, hogy tanítsanak. Sok izgalmat váltott ki az új szabályozás. Pedig nem isany- nyira szigorú, mint a pedagógus-ellátottság és a tanárképzésre fordított állami kiadások alapján lehetne. Földessy Dénes Ritkán hallható hangverseny készül Gershwin nagyzenekari knneerten Hirsch Bence első hangversenye Gershwin, a mester beült a próbára és javította — a művet. A muzsikusok — talán hatvanon voltak — előbb furcsán ránéztek, aztán elismerő mosolygás következett: egy szerző, aki maga hangszerelte alkotását, javítgatta próbák közben is, méghozzá a Broadway befutott musicalszerzője ... Ez volt Gershwin I A jó hat évtizedes amerikai sztorit emlegette tegnap Hirsch Bence, a készülő pécsi Gersh- win-koncertre a Szerzői Jogvédő Hivatal jóvoltából érkezett Gershwin-kották felett. Mert Magyarországon Gersh- win-kultusz van — rádión, magnón százezrek hallgatják a Broadway nagymesterének muzsikáját. Illetve Magyarországon nincs Gershwin-kultusz, mert hangversenyen, élő muzsikaként alig hallani. Most a Pécsi Filharmonikus Zenekar változatossá formálódó idei tervében szerepel az F-dur zongoraverseny — ennek születéséről szól az előbbi sztori és a szólista Fellegi Adám lesz — és az „Egy amerikai Párizsban". Hirsch Bence, akinek ez lesz az első nagyzenekari koncertje Pécsett, így mesélt a szerzőről: — Gershwin 1928-ban félévre átjött Európába, tanulmányútra. Párizsi élményét írta meg az Egy amerikai Párizsban című alkotásában. Közben állandóan úgy érezte, hogy nem eléq képzett, folyton tanult és több zeneszerzőt is felkeresett tanulás végett. Például Ravelt is, aki erre így felelt: „Miért akar maga második Ravel lenni, amikor maga kitűnő Gershwin!" Sztravinszkijnál is jelentkezett táviratban, aki táviratilag azonnal megkérdezte tőle: „Mennyi az ön évi jövedelme?" Gershwin válasza igen magas összegről szólt Érre Sztravinszkii választávirata: „Én szeretnék öntől tanulni." Hirsch Bence hatodik éve dolgozik Pécsett, s az ő számára külön is esemény a Gersh- win-hangverseny, amit január 24-én hallhatnak majd Kaposvárott, aztán február 6-án és 7-én Pécsett. Hirsch Bence kezdettől fogva a pécsi operaegyüttesben tevékenykedik, de újabban operettben is, két éve pediq ifjúsági hangversenybérlet keretében vezényel. A szerzői jogvédőtől kapott kottáknak örül a karmester, örülnek a zenészek, de legalább úoy örül majd a közönség is. F. D.
