Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-09 / 8. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! E mcmtuli Ifjúsági parlamentek 1976-ban Támogatják a komplex Intézmények építését Szervezett együttműködés az oktatási és közművelődési intézmények között Ar AGROBER és o GELKA épülő székházai Pécsett, a Rókus utcai részen Épülő létesítmények # Átadás előtt a kertvárosi óvoda # Márciusra ígérik az ABC- áruházat A z Ifjúsági Törvény útmu­tatása alapján 1976- ban országszerte má­sodik alkalommal rendezték meg az ifjúsági parlamenteket. A megyei tanácskozások kül­döttei Baranyában éppúgy, mint a többi megyében, még készülnek az országos fórumok vitáira. A megyei parlamentek decemberi befejezése azonban alkalmat ad az eddigi tapasz­talatok összegzésére. Az ifjúsági parlamentek is­mét igazolták a párt ifjúságpo­litikája szerves részeként meg­jelenő ifjúságpolitika helyessé­gét, időszerűségét, meggyőzően bizonyították, hogy az ifjúság nevelése, az ifjúsággal való foglalkozás össztársadalmi fel­adat, hogy ennek megfelelően helyes irányban fejlődik és egyre szélesebben kibontakozik a társadalmi munkamegosztás. Fontos szerepet játszottak a parlamentek, a fiatalokról ki­alakult közvélemény formálá­sában, hozzájárultak az ifjúság reálisabb megítéléséhez. Álta­lánossá vált az a felfogás, amely az ifjúsági törvényre nem úgy tekint, mint jogtalan elő­nyök biztosítékára, hanem fel­ismeri, hogy a fiataloknak van­nak és lehetnek a felnőttektől eltérő, elsősorban az életkor­ból, a pályakezdésből, a csa­ládalapításból adódó érdekeik, problémáik, amelyek figyelem­be vétele és megoldása meg­különböztetett gondoskodást tesz indokolttá a társadalom részéről. örömmel állapíthatjuk meg azt, hogy ez a gondoskodás megyénk fiataljainak körében egyre kedvezőbb visszhangra talál. A parlamenteken felszó­laló fiatalok nagy többsége közérdekű problémákkal foglal­kozott, bizonyítva, hogy a fia­talok részt vállalnak és kérnek is lehetőséget a vállalat, a szövetkezet előtt álló gazdasá­gi feladatok megoldásából, az alkotó, nevelő munka tovább­fejlesztéséből. A mostani tanácskozások aktívabbak, tartalmasabbak, a felvetett javaslatok gazdagab­bak voltak, mint két évvel ez­előtt. A komolyan és felelősséggel, gyakran fiatalos hevességgel megfogalmazott felszólalások sokat segítettek az üzem- és munkaszervezés, a képzés és továbbképzés, a pályakezdés és beilleszkedés problémáinak feltárásában és megoldásában. Ha tartalmi összegzést készí­tünk a parlamentekről, megál­lapíthatjuk, hogy ezek a szo­cialista demokrácia további ki- szélesítését jelentették, elsősor­ban a fiatalok, de közvetve a munkahelyi kollektívák számára is. Igazi demokratizmusról van itt szó, amelyben erősödtek az ifjúkommunista szövetségek, fejlődött a közéleti aktivitásuk, felelősségérzetük a munkahe­lyet, iskolát érintő javaslatok megfogalmazásában, saját helyzetük megítélésében. Foko­zottan érvényesült mindez helyi szinten, ahol a tanácskozások többségükben a közvetlen de­mokrácia fórumai voltak. El kell mondanunk azt is, hogy jelentős funkciójukat a parlamentek csak ott töltötték be, ahol a vezetők komolyan vették a fiatalok véleményeit, javaslatait, és ebből a szem­pontból néhány helyen van mit javítani a következő parla­mentek megrendezéséig. Ter­mészetes az is, hogy e fórumok demokratikus tartalma a par­lamentek után is „megméretik" azáltal, hogy mit valósít meg, vesz figyelembe, a munkahelyi és ágazati vezetés a felvetett javaslatokból, észrevételekből. A demokratizmusról szólva meg kell említenünk annak egyik fontos oldalát, a köteles­ségek és jogok egységének ér­vényre jutását, amelyről csak­nem minden parlamenten szó esett. Tapasztaltuk, hogy a fiatalok döntő többsége vilá­gosan érti: személyes érvénye­sülésük, boldogulásuk szorosan összefügg munkájukkal és an­nak eredményeivel, a társada­lom fejlődésével. Másfelől azt jelenti, hogy a parlamentek hozzájárultak kötelességüket példásan teljesítők elismerteté­séhez, a lógósok, ügyeskedők, harácsolok, a munka nélkül jö­vedelmet szerzők nyílt elítélésé­hez. Éppen a vezetők beszámolói hangsúlyozták, hogy a fiatalok nagy többsége becsületesen helyt áll a munkában, a tanu­lásban, fegyelmezetten végzi napi teendőit, sőt ha kell, ön­ként vállalja a kötelességeit meghaladó, többlet teljesít­ményt igénylő feladatokat is. Ugyanakkor az is tapasztalha­tó, hogy a munkafegyelem megsértői között vannak fiata­lok is. Ez részben összefügg a munka szervezetlenségével, amelyet a fiatalok a parla­menteken is szóvá tettek, de sok esetben baj van a munka­morállal is. Sok szó esett a lakóterületi sportolási, művelődés feltételei­nek javításáról, a legtöbb eset­ben úgy, hogy a felszólalások egyben társadalmi munka fel­ajánlásokat is jelentettek. Egy­értelművé vált, hogy a parla­mentek megrendezése állami feladat. A beszámolókat szin­te kizárólag az illetékes első számú vezető tartotta, a párt- szervezetek érzékelhető segít­ségnyújtásával. A pártszerveze­tek minden szinten sokat tettek a parlamentek sikeres megren­dezéséért. ösztönözték, legtöbb helyen be is számoltatták az állami vezetést a parlamentek előkészítéséről, az ott kialakí­tandó mondanivalóról. KISZ-szervezeteinknek fontos feladata volt, hogy aktívan be­kapcsolódjanak a parlamentek előkészítésébe, hatékonyan se­gítsék azok lebonyolítását. A beszámolók előkészítésébe be­vonták a KISZ és a szakszer­vezeti szerveket is, amelyek ál­talában közös álláspont kiala­kításával járultak hozzá a viták sikeréhez. A KISZ helyi vezetői jól kihasználva a fiatalok ta­nácskozásának lehetőségét, is­mertették az Ifjúsági Szövetség IX. Kongresszusának határoza­tát, és sok helyen a beszámo­lókra és a hozzászólásokra rea­gálva konkrét javaslatokat is dolgoztak ki a fiatalok ten­nivalóira. E lismeréssel szólhatunk a szakszervezetek tevé­kenységéről. A SZOT útmutatásai alapján az egyes ágazati szakszervezetek sok konkrét, tartalmi, módszertani segítséget adtak. Fontos ered­ménynek tarthatjuk, hogy az elmúlt évi tapasztalatok alap­ján jó előkészítő munkáról, az előkészítésben és a lebonyolí­tásban részt vevő állami és tár­sadalmi szervek eredményes együttműködéséről számolha­tunk be. Mindezzel az ifjúsági parlamentek — politikai fel­adatukat teljesítve — fontos lé­pést jelentettek a párt ifjúság- politikájának helyi megvalósí­tásában, jól mozgósították a fiatalokat és felhívták az álla­mi és társadalmi szervek, az egész közvélemény figyelmét a megoldandó legfontosabb fel­adatokra. Sarkadi Nagy Barna KISZ megyei első titkár Két párthatározat és az ezek szellemében fogant hat minisz­tériumi irányelv szabályozta az utóbbi négy évben a közokta­tás és a közművelődés együtt­működését, számos tanácsi in­tézkedés is ösztönözte a közös cselekvést. Megszületett a köz- művelődési törvény, s ma már elmondható, hogy az oktatási és közművelődési intézmények az előírásoknak megfelelően együttesen munkálkodnak az ifjúság szocialista nevelésén - állapította meg az Országos Közművelődési Tanács legutób­bi ülésén. Néhány jó példa: az iskolai történelem és rajzórákat mú­zeumlátogatásokkal. helytörté­neti kirándulásokkal kapcsolják össze. Az iskolai pályázatok­kal, ankétokkal, szakköri tevé­kenységgel felkeltik az érdek­lődést az irodalom, a zene, a művészetek iránt. Ugyanakkor a közművelődési és művészeti intézmények sajátos eszközeik­kel segítik az iskolai oktatást, a tanulók művelődését. A művelődési otthonok ifjú­sági klubjai a fiatalok szóra­koztatásának legfontosabb bá­zisai — 2500 klub több mint 84 ezer ifjút vonz — egységes irányításuk azonban még meg­oldatlan, bár elkészültek az if­júsági klubok működésének irányelvei, tavaly kidolgozták a klubok ösztönzésének és köz­ponti támogatásának rendsze­rét. A Somogy megyei Látrány és Balatonszentgyörgy példáját követve 400 művelődési otthon nagyterme tornateremként is szolgál. Hasznos ez a gyakor­lat, országszerte alkalmazható. A művelődési otthonok több­féle formát és módszert dol­goztak ki a hátrányos helyzet­ben lévő gyermekek tanulásá­nak elősegítésére. A követke­zőkben ezeket rendszeresíthet­nék. Az iskolaszínház mozgalom jól szolgálja az irodalom okta­tást és színházművészeti neve­lést. Könyvkiadásunk az eddi­gieknél is nagyobb szerepet vállal a fiatalok világnézeti, erkölcsi, hazafias és internacio­nalista nevelésében. A Fiatalok könyvtára, az Iránytű, a Magyar história, a Gyorsuló idő és más új soro­zatokkal különösen jó szolgá­latot tesz. Az ifjúság művelő­désigényeinek kielégítéséhez, a pályaválasztáshoz járulnak hoz­zá a tudomány-baráti körök, amelyekben több mint 30 ezer fiatal ismerkedik a matematika, a fizika, a kémia alapjaival. Sajnálatos, hoay ezek széles körű elterjedését az anyagi feltételek hiánya gátolja. A közoktatási és közművelő­dési intézmények együttműkö­désének szervezésével kapcso­latban elmondták: egyre gya­koribbak az integrációs törek­vések. Egyes megyékben a meglévő oktatási és művelődé­si intézmények szervezeti össze­vonásával igyekeznek tökélete­síteni az együttműködést. Más­hol komplex intézmények: is­kola — művelődési otthon — könyvtár — sportlétesítmények építését szorgalmazzák. Bese­nyőtelek, Kecel, Mezőhegyes, Földes, Pécs és más helységek­ben vállalkoztak a komplex intézmény építésére. Törekvésü­ket az Országos Közművelődési Tanács a közművelődési alapból támogatja. Rövi­desen megjelenik a kistelepülé­sek kulturális ellátásának javí­tására és a komplex művelő­dési intézmények létesítésére vonatkozó — korábban elfoga­dott - irányelv, amely válaszol a vitás kérdésekre. Az idén átadásra kerülő be­ruházásokon néztünk körül: hogy halad a munka, tudják-e tartani a tervezett határidőket? * Lvov-Kertváros több kommu­nális létesítménnyel gazdago­dik az 1977-es esztendőben. Január végén adják át a 150 gyermek ellátására alkalmas óvodát. A könnyűszerkezetes épületben szerelik az álmeny- nyezetet az Országos Szakipari Vállalat munkásai. Tegnap is és ma is dolgoznak a Baranya megyei Építőipari Vállalat bur­kolok Vállalták a hétvégi mun­kát, minden körülmények között be akarják fejezni az építke­zést. Hétfőtől lakatosok, aszta­losok, festők, villanyszerelők is teljes erővel dolgoznak itt. Az új ABC áruházon is jó ütemben folyik a munka. Tíz lakatost irányítanak majd ide, hogy elkészüljenek a nyílászá­rók beépítésével, a lemezbur­kolással. Utána fóliával ideig­lenesen lezárják az épületet és hőlégfúvókkal kifűtik. Ezzel egyidejűleg a kőművesek va­kolnak és a burkolást is befe­jezik. Módosítaniuk kellett az át­adási határidőt, mert lakótele­pen dolgoztak a szakipari mun­kások. Késve érkezett az im­port mennyezeti és homlokzati burkolóanyag, mint azt már la­punkban is megírtuk. A hűtőaj­tókat még meg sem kapták. Az előkészítőkben elkészültek a csempézéssel és a hűtőhelyisé­gekben is hamarosan befejezik a munkát. Úgy mondják: ha az elkövetkezendő hetekben nem lesz nagy hideg, március 31-ig átadják az áruházat. Most a tetőszigetelés a leg­sürgetőbb munka, hatan dol­goztak rajta pénteken. * Három „műszakban" tanul­nak a diákok a Ivov-kertvárosi új iskolában. A gondokat erő­teljesen lecsökkenti az épülő 16 tantermes iskola szeptemberi belépése. Ezért is kíséri nagy figyelem az építkezést. Ott-jár- tunkkor födémelemeket emeltek be KATO-típusú daruval. Most még hihetetlennek látszik, hogy szeptembertől a 16 termet ta­nulók veszik birtokukba. Ám az építők állítják: bár kicsit ké­sőn kaptak munkaterületet, au­gusztus 15-én megkezdhetik a csaknem 32 millió forintos be­ruházás átadását. A földszinti konyha és az épülethez kap­csolódó tornaterem építésével is elkészülnek a szerződésben vállalt határidőre, december 31-re. * Az AGROBER és a GELKA épületének átadásával végle­ges formát kap a Szigeti vá­rosrészben a Rókus utca nyu­gati része. Az épületekben és azok környékén is nagy volt a sürgés-forgás a hét végén. A Pécsváradi TÖVÁLL dolgozói hajráztak, kedvezett nekik a viszonylag enyhe idő. Mint mondták, szerencsére nem kell küzdeni a faggyal. A kubiko­sok szennyvízcsatornának ástak árkot. A kőművesek vakoltak, betonozták az aljzatot. Rövide­sen befejezik a fűtésszerelést is, addig kokszkosárral melegí­tenek az épületben. A vízveze­tékszerelők csöveket fektettek a gépkocsi parkoló alatt a lépcsőházakban ácsok zsaluz­tak. Egyszóval majd valameny- nyi szakipar dolgozott és min­den erővel azon vannak, hogy március 30-ig elkészüljenek. 2,7 millió forint értékben készítenek stílbútorokat évente a Pécsi Faipari Szövetkezetben. Termelé­sük jelentősebb részét exportálják és mintegy 600 ezer forintos értékű árut adnak a hazai kereske­delemnek. . Fotó: Maletics

Next

/
Thumbnails
Contents