Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-08 / 8. szám
1977. január 8., szombat Dunantmt napló 3 Baranya megye ipari és mezőgazdasági exportja Jobb kapcsolat kívánatos a külkereskedelmi vállalatok részéről Előzetes felmérés szerint Több lesz a burgonya, zöldség és gyümölcs Az 1977. évi népgazdasági terv legfontosabb termelésfejlesztő célkitűzése olyan termékek előállítása, amelyek lehetővé teszik az export növelését minden piacon. Baranya megye eddig tekintélyes mértékben vett részt az exporttervek teljesítésében. (Mellékelt táblázat.) Jelentős exportot bonyolít le megyénk könnyűipara. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet kétszeresére növelte egy év leforgása alatt tevékenységét a tőkés piacon. Nőtt a Carbon export- tevékenysége 24 százalékkal, a Pécsi Kesztyűgyáré 10 százalékkal, a Szigetvári Konzervgyáré ő százalékkal. A gépipar is növelte exportját, több gyáregység alkatrészegységek gyártásával vesz részt az exporttermékek termelésében. Jelentős exporttevékenységet folytató ipari vállalataink közül egyedül a Pécsi Bőrgyár exportja csökkent, de ez tulajdonképpen nem kedvezőtlen jelenség, mert termékeit további feldolgozásra adta át az ország más üzemei részére és azt követően kerülnek külföldre. Baranya megyében is az exporttevékenység saját termékkel bonyolódik, importanyagok feldolgozása után kerül exportra, de végzünk úgynevezett bér- munka-jellegű exportot is. Elég jelentős azoknak az üzemeknek a száma, amelyek importból származó nyersanyagot dolgoznak fel, s ilymódon teljesítik exportterveiket. Kétségtelen, hogy a jövőben is lesz ilyen jellegű munkájuk üzemeinknek, de ugyanakkor érdekeink megkövetelik annak megvizsgálását, hogy melyek azok a termékek, amelyek hazai nyersanyagból készíthetők el. Néhány példa A bőripar anyagait jelentős feldolgozóipar használja fel. A bőr egy részét importáljuk jelentős összegért. Exportálunk ugyanakkor több olyan terméket, amelyeket ha feldolgoznánk, az exportra szánt végterméknél felhasználhatunk. Ilyen a nyúlbőr és a nyúlszőr. Jelentős mennyiséget, évente mintegy 559 vagon nyúlexportot bonyolítunk le Olaszországgal, s ugyanakkor feldolgozóiparunk részére kemény valutáért visszavásároljuk a nyúlszőrt és a nyúl- bőrt. A szarvasmarha elég jelentős részét élve szállítjuk. Ha a szarvasmarhát húsban szállítanánk — lehetőségünk lenne bőr feldolgozására. Ugyanez vonatkozik a sertésbőrre is. Felmerül annak az igénye is, hogy a bőr további feldolgozásában együttműködjünk a ju- goszlávokkal, s hogy egy harmadik piacon együtt jelenjünk meg termékeinkkel. Évente mintegy 2700—3000 vagon búzát és mintegy 9000 vagon kukoricát exportálunk. A búza feldolgozására megfelelő kapacitással rendelkezünk. Ezért is indokolt, hogy a külkereskedelmi tevékenységünket olyan irányban javítsuk, hogy a jövőben ne búzát, hanem lisztet exportáljunk. Nemcsak a búzára, de a többi termékeinkre is vonatkozik az a megállapítás, hogy az export részére egyre nagyobb feldolgozottsági állapotú, értékes termékek termelését kell biztosítanunk. Magasak a nemzetközi piacon azoknak a termékeknek az órai, amelyeket kénytelenek vagyunk importálni. Népgazdaságunk jelenleg a külkereskedelmi egyensúly megteremtését többlettermék exportjával oldja meg. A jövő szempontjából számunkra az a kedvező, ha értékesebb termékeket termelünk, s ha a különböző termékek feldolgozottsági állapotát növeljük, elősegítjük, hogy a külkereskedelmi árbevétel javuljon. Exportra természetesen olyan terméket termelünk, amelyet tőlünk biztosan megvásárolnak. Hadd említsem ebből a szempontból a házinyúltenyésztést. Magyarországon nem fogyasztjuk tömegesen a házinyulat, a 1977-ben tovább növelhető a konzervipari termékek exportja. A Szigetvári Konzervgyár kiváló minőségű termékeket értékesít a szocialista és a tőkés piacon. A konzervgyár nyersanyagának nagyobb hányadát a jövőben a megye mezőgazdasági üzemei biztosítják. Ilymódon valameny- nyi mezőgazdasági üzem részt vesz közvetett módon exportterveink teljesítésében. Ehelyütt is szólok a cukorrépa exportjáról. 1975-ben 5000, 1976-ban 20 000 vagon cukorrépát adtunk el Jugoszláviának. Egy tonna 15,0 digestioju cukorrépát 25,5 dollárért adunk el. A 20 000 vagon cukorrépáért tehát több mint 5 millió dollárt kapunk. A kapott dollárért pedig minden piacon megvásárolható cukrot szerzünk be. Ez a külkereskedelmi tevékenység kölcsönös érdekeinket jól szolgálja. Magyarországon nincs elegendő kapacitása a cukorgyáraknak, Jugoszlávia pedig kapacitásfelesleggel rendelkezik. A termelés tervezett növelésénél qyorsabb ütemben indokolt növelnünk az exportot, több vállalat így is készíti az 1977. évi tervét. így többek között az Egyesült Izzó 197«. évi 1977. évi teljes termelési terve 150 millió 200 millió ebből export 90 millió 140 millió Hazánk szegény ipari nyersanyagokban és energiahordozókban. Ezek nagyobb hányadát importáljuk. Termőföldünk viszont lehetővé teszi a kiváló minőségű élelmiszerek termelését. Ilymódon az élelmiszerkivitel a jövőben is nagy szerepet játszik. Tehát nemcsak panaszra van okunk amiatt, hogy a természeti környezet nem áldott meg bennünket jelentős mennyiségű nyersanyaggal és energiahordozókkal, de van okunk optimizmusra is, mert az élelmiszertermelésre nagy a lehetőségünk. Amin sok múlik Véleményem szerint sokkal nagyobb mennyiségű export volna lebonyolítható, ha a külnyugati piacon viszont nagy az igény iránta. 1976-ban 5,2 millió dollár értékű élőnyulat exportáltunk. A Bikali Állami Gazdaság a nagyüzemi nyúl- tenyésztést kiválóan megoldotta. Az élőnyúl-export jól jövedelmez, de itt is javítható a munka. Amikor 1977-ben elkészül a pécsi baromfifeldolgozó, ott a nyúl egy részének feldolgozását elvégezzük és a feldolgozott nyulat exportáljuk. A visszamaradt nyúlszőrt és nyúl- bőrt a kalapgyár dolgozza majd fel. kereskedelmi vállalatoknak szorosabb kapcsolata alakulna ki a területi szervekkel. Az exportimporttal összefüggő állami munka nem eléggé gyakorlatias, sok mindent nem ismernek vállalataink. A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy megfelelően informálódjanak a külkereskedelmi tevékenységről, s arról, hogy abban az egyes vállalatok termékeikkel miként tudnak részt venni. A Külkereskedelmi Minisztériumnak, s vállalatainak alig van kapcsolata a megyei párt- és állami szervekkel, holott közismert, hogy munkánkkal jelentősen elősegíthetjük az exporttervek teljesítését. A vállalatok és szövetkezetek e napokban készítik 1977. évi terveiket. Érdekük az értékes kiváló minőségű exporttermékek termelése, ami egybeesik a népgazdaság érdekével. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese Újfajta istállók A mezőgazdaságban tavaly csökkent az állattenyésztési építkezések aránya. Az építési programok megvalósítására az ÉRDÉRT érdekes vállalkozást valósított meg: új épület-tetőszerkezet félautomata gyártására rendezkedtek be. Az első épületek már elkészültek, és kiállták a gyakorlati próbákat, az állattelepek szakemberei elégedettek a konstrukcióval, főleg azt dicsérik, hogy a szerkezetet gyorsan összeszerelhetik, és a beruházási költségek is kedvezően alakulnak. Évente 80—100 ilyen tető- szerkezetet állítanak elő majd az ÉRDÉRT üzemei, ilymódon jelentősen bővíthetik a gazdaságok az állattartó telepeket. A félautomata-gyártással készülő tetőszerkezet egyéb előregyártott építőszerkezetekkel együtt lehetővé teszi, hogy egy százméteres istállót egy-két hét alatt lehessen tető alá hozni. Diplomások mwtfcmiiMiii vegyük, amt nine*? Mii mutat a statisztika? o Hóhner Jánosné növénytermesztési üzemmérnök most a vajszlói termelőszövetkezet irodájában dolgozik — illetve most táppénzen van a kisgyerek miatt. Statisztikákat, jelentéseket készít. — Jól érzi ott magát? — Szeretnék a szakmámban dolgozni. Falun nőttem fel, a szentlőrinci mezőgazdasági technikum elvégzése után szinte természetesen adódott, hogy Nagykanizsára megyek a főiskolára. Férjemmel évfolyamtársak voltunk, a diploma átvétele után összeházasodtunk. — Itt a tsz-ben nagyon vártak,, ösztöndíjjal tanultam, letelepedési segélyt kaptunk, most a nyáron a kedvezményes autóvásárlási akcióba is bevettek bennünket. Tulajdonképpen amikor rámbízhattak volna komolyabb munkát, jött a gyerek. — A főiskolán nem beszélgettek arról, hogy a szülés derékba törheti hivatásukat? Egész nap a határt járva, nehéz a nő helyzete... — Szóba sem került ez. VaA belkereskedelem felmérései szerint az idén burgonyából, zöldségből, gyümölcsből együttesen várhatóan mintegy 5—6000 vagonnal növekszik az országos árualap. Ennek megfelelően a ZÖLDÉRT úgy tervezi, hogy 1977-ben a lakossági értékesítésre és a közületi konyhák ellátására zöldségből 19,7, gyümölcsből—pedig 8,3 százalékkal többet hoz forgalomba, mint tavaly. Burgonyából a múlt évinél némileg kevesebb szerepel az értékesítési tervekben, míg a déligyümölcsök forgalmát 3,2, a vegyes árucikkekét — savanyúság, konzervek, üdítőitalok, stb. — 4 százalékkal növelik lahogy akkor eszünkbe sem jutott, pedig az évfolyam több mint negyede lány volt. — A többiek a szakmában dolgoznak? — Sokukról nem tudok, de azt hiszem, nagyon kevesen hasznosítják a diplomát. Társaim zömében pestiek voltak, nem nagyon hangoztatták már akkor sem, hogy vidékre mennek. — A férje? — Ö a sertéstelep vezetője itt a tsz-ben. Ő is növénytermesztő, dehát az állattenyésztésben volt rá szükség. Egyébként a két éve még veszteséges telep az idén két-három- milliót hoz. Rajtuk kívül nincs felsőfokú végzettségű növénytermesztő szakember a termelőszövetkezetben. Q Nézzünk néhány statisztikai adatot! Baranya megye termelőszövetkezeteiben 370 egyetemi végzettséget kívánó munkahely van; 230 agrármérnök, 57 főiskolai végzettségű, 51 középfokú és 31 alsó fokú iskolát járt szakember tölti be ezeket az állásokat. Ugyanakkor 53 egyetemi diplomás és felmérhetetlen számú üzemmérnök nem ott hasznosítja tudását, mint amire tanulmányaik során felkészültek. 1980-ra 481, 1990-re 554 egyetemi végzettséget követelő munkahely lesz a megyében. Ma, hét szövetkezetben jelentős hiány, 30-ban kisebb — két tsz-ben még kisebb —, négyben pedig jelentős felesleg van. Még rosszabb adatokat kapunk, ha az üzemmérnöki diplomát kívánó állásokat vizsgáljuk. 618 ilyen hely közül 234-ben találunk megfelelő végzettségű szakembert. Hetvennégyet egyetemi diplomások, 219-et középfokú, 80-at általános iskolát végzettek töltenek be. 1980-ra 725, 1990-re 870 üzemmérnökre lenne a megyében szükség. Már most 13 szövetkezetben jelentős, 38-ban kisebb hiány mutatkozik. A középiskolát követelő munkahelyeken 40 százalékban alacsonyabb, vagy éppen magasabb képzettségű szakembereket találunk. Játsszunk számok átcsoportosításával. Ideális állapot akkor sincs, a mostaninál azonban sokkal jobb lenne Baranya szövetkezeteiben a szakember ellátottság. Természetesen az embert nem lehet úgy mozgatni, mint a papíron szereplő számokat, ha azonban érdekeltté tennék őket, bizonyára sokan hajlandók lennének mozdulni, képzettségüknek megfelelő munkakörbe menni. o — ön miért nem a képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik? Szűcs István geológus-mérnök, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat igazgatója kegyetlenül őszintén válaszol: majd. A burgonyaértékesítés 100 vagonnal csökkentett előirányzatát az magyarázza, hogy 1976-ban a kedvezőtlen időjárás következtében szokatlanul nagy volt a kereslet; új- és korai burgonyából 600 vagonnal fogyott több, mint a korábbi években. A helyzet normalizálódásával és a zöldségfogyasztás növekedésével azonban várhatóan a kereslet az idén csökkenni fog. A ZÖLDÉRT 1977. évi tervében szereplő mennyiség még így is 950 vagonnal több, mint amennyit a kiegyensúlyozottabb helyzetet tükröző 1975-ös évben a lakosságnak eladtak. — Soha nem akartam bányász lenni. Karcagon kitűnő eredménnyel végeztem a gimnáziumot, magyar—történelem szakos tanár, esetleg diplomata szerettem volna lenni. Akkoriban azonban adminisztratív irányítás volt: te bányamérnök, esetleg geológus leszel — mondták. — így kerültem Miskolcra. Az egyetem elvégzése után először még azzal próbálkoztam, hogy talán a bányán kívül is akad munkahely. Végül 14 esztendőt Béta-bányán, több mint 3 évet Zobákon, mint üzemvezető-helyettes dolgoztam. Amikor adódott a Carbon, arra gondoltam: ez sem geológia, az sem ... Mindegy, melyiket csinálom. Az elmúlt két esztendő alatt rádöbbentem, hogy a könnyűipar is nagyon nehéz ipar... — Az ön véleménye szerint természetes, hogy az emberek másutt dolgoznak, mint amire készültek? — Általában nem, de az sem jó, ha diplomájukkal kezükben megtottyannak, semmi újat sem mernek vállalni. A Carbon bútort, cipőt és ruhát gyárt. Egyik üzem vezetését sem szabadna rámbízni, mert nem a szakmám. Mint igazgató viszont ettől irányíthatom jó! a vállalatot. .. o Stenczer Béla szervező a pécsi rendezvényirodában. A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán 1974-ben végzett. Épületgépész. Vegyipari technikumot végzett, majd a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult egy esztendőt. A diploma munkája egy Balaton-parti úttörőtábor csatornahálózatának tervezése. — Érthetetlennek érzem: a dolgozat után rögtön a rendezőiroda? — Erre vágytam. Évek óta tagja vagyok a pécsi amatőrszínpadnak, ez a világ vonzott. — ön véglegesen hátat fordított szakmájának? — Visszatáncolni nem lehet. Egy-két év és az ember már semmit sem tud a szakmájából. Q Nem vitatható a társadalomban való mozgás joga. Igazi eredményt azonban az jelentene, ha a mérnöki beosztásban dolgozó mérnökök valamennyien képzettségüknek megfelelő munkát végeznének, s ha a közgazdászok, agrármérnökök, s más diplomások minden percét a gazdaság és nem annak adminisztrálása töltené ki. Nem találtam olyan riportalanyt, aki belátja: napi nyolc órás papírmunkája nem fontos annyira, hogy diplomásnak kellene azt elvégeznie. S aki ezt a nagy nyilvánosság előtt el is meri mondani. Honnan vegyük, ami nincs? Hát honnan? Lombosi Jenő A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben 10 millió forintos költséggel elkészült az új biológiai kutatási létesítmény. A 700 négyzetméter alapterületű üvegházat korszerű műszerekkel felszerelt laboratóriumok, klímakamrak egészítik ki. Az üvegházban évszaktól és a külső körülményektől független fény- és hőmérsékleti viszonyokat tudnak kialakítani. Az itt dolgozók a növényvédő- és gyomirtó szerek biológiai hatását kutatják. Ezenkívül a már ismert növényvédőszerek újabb hatásainak vizsgálataival, növekedést és terméskötődést elősegítő vegyületek kifejlesztésével is foglalkoznak. BARANYA MEGYE IPARI ÉS MEZŐGAZDASAGI EXPORTJA Megnevezés Összes export Ft Az összesből rubelvonzatú Ft “/o Az összesből dollárvonzatű Ft % Az ossz. export rubelben (millió) Az ossz. export dollárban (millió) Mezőgazdaság és élelmiszeripar 1,55 760 milliárd millió 49,0 790 millió 51,0 21,1 18,8 Ipar 1,3 600 milliárd millió 46,0 700 millió 54,0 16,6 16,6 Mindösszesen 1,85 1,360 48,0 1.490 52,0 37,7 35,4 más munkaterületeken
