Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-01 / 1. szám
* IA szocialista tudatosság erejével Irta: Győri Imre, az MSZMP KB titkára Mérlegkészítés, az eredmények, a tapasztalatok összegezése folyik ezekben a napokban, hetekben mindenütt. A szocializmus építésének minden területén szorgalmas munka folyt. Elmondhatjuk, eredményes évet zárunk. A jól végzett munka eredményeire építve figyelmünket a jövőre irányítjuk. Jövőnk programja adott: a fejlett szocialista társadalom építése. Ez összehangolt politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai munkát igényel. Fejlődésünk jelenlegi időszakában gazdasági feladataink megoldása, társadalmi viszonyaink fejlesztése a meghatározó. Pártunk ezért is fordít megkölünbözte- tett figyelmet a gazdasági építőmunkára. De társadalmi előrehaladásunkkal, sokrétű, ösz- szetett feladataink elvégzésével együtt növekszik a tudati-ideológiai tényezők jelentősége. Köztudott, hogy a szocialista tudat nem alakul ki önmagától, automatikusan, a gazdasági eredmények, a javuló életkörülmények hatására. Ezért az eszmei nevelés szerepe is mind nagyobb lesz a fejlett szocialista társadalom építésében. Az anyagi létfeltételek és a tudati tényezők kölcsönösen hatnak egymásra, feltételezik az összehangolt fejlesztést. II marxizmus —leninizmus alapján Pártunk XI. kongresszusa a társadalom eszmei, világnézeti állapotával is számolva határozta meg a politika fő vonalát, a fejlett szocialista társadalom felépítésének programját. A Központi Bizottság ebből kiindulva tűzte 1976. október 26-i ülésének napirendjére a párttagsáq eszmei-politikai helyzetének vizsgálatát, a pártpropaganda megjavításának feladatait. Az elfogadott határozat hosszú távra szól, megállapításai szélesebbek, mint a szervezett pártoktatás keretei. Egész népünk érdekeit, a fejlett szocialista társadalom építését szolgálják. A propaganda szerves része c párt egész tevékenységének; segíti eszméink elfogadását, politikánk megértését, feladataink megvalósítását. Célunk, hogy a XI. kongresszuson megszabott követelmények színvonalára emeljük a párttagság ideológiai felkészültségét, erősítve a politikai, szervezeti és a cselekvési egységhez nélkülözhetetlen eszmei egységet. A párt egysége, eszmei-politikai kisugárzása döntő hatást gyakorol a tömegek gondolkodására, magatartására, világnézetére. Kommunisták és párton- kívüliek, marxisták és nem marxisták, hivők és ateisták együtt vesznek részt aktívan a szocializmus építésében. A pártegység erősíti a társadalom politikai egységét. A társadalom politikai egységére építve pedig erősíthetjük a tömegek szocialista tudatosságát. A Központi Bizottság 1976. októberi határozata értelemszerűen vonatkozik az állami, az egyetemi és tömegszervezeti marxista—leninista oktatásra; közvetlenül csaknem kétmillió pártonkívülire. Társadalmi szükségletté vált nálunk az önálló eligazodási készség kifejlesztése, korunk tudományos világnézetének, a marxizmus—le- ninizmusnak az elsajátítása. Pártunk propagandája, egész politikája és gyakorlati tevékenysége ugyanarra az alapra épül: a marxizmus—leninizmus- ra, építőmunkánk elméleti értékű következtetéseire és pártunk, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom minden osztagának — különösen a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának — történelmi tapasztalataira. Pártunk politikáját is csak úgy érthetjük meq és támogathatjuk igazán, ha ismerjük azt a gazdag elméleti, történelmi hátteret, amelyre alapozódik. A társadalmi osztályok és rétegek közérzetére, tudati állapotára döntően hat pártunk gyakorlatban bevált, a dolgozó nép érdekeit kifejező politikája, forradalmi elméletünk alkotó alkalmazása hazánk konkrét viszonyaira. A magas fokú társadalmi tudatosság azonban feltételezi a marxista—leninista ismeretek megszerzését, gyarapítását, elmélyítését. Ehhez azonban már kevés a tapasztalás, a társadalmi aktivitás — szükséges a rendszeres és céltudatos tanulás. Tanuljunk a klasszikusoktól A tanulásban — ahogy erre a párthatározat felhívja a figyelmet — vissza kell nyúlnunk a klasszikusok műveihez. A klasszikus művekből alkotó módon elsajátíthatjuk a társadalmi fejlődés — a kapitalizmus, a szocializmus, a kommunizmus — általános elméletét, a dialektikus módszert. Marx, Engels, Lenin művei felvérteznek a hamisítókkal szemben. Hiszen azokat elmélyül- ten tanulmányozzák a kispolgári és burzsoá ideológusok is, és némelykor éppen a klasszikus tanítások sajátos értelmezésével ignorálják a reálisan létező szocializmust, máskor a reálisan létező szocializmus problémáit, az objektíve létező, szükségszerűen jelentkező és leküzdhető ellentmondásait abszolutizálva, dramatizálva vetik el a marxizmus—leninizmust. A klasszikusoktól felmérhetetlen segítséget kapunk a valóság elemzéséhez, a gyakorlati feladatok meghatározásához és végrehajtásához. Megóvnak saját hibáinktól: a betűrágástól, a dogmatizmustól, a mechanikus gyakorlattól. De nem várhatunk tőlük „utasításokat” a konkrét napi tennivalókhoz. A párt politikája eleven, alkotó, idegen tőle a dogmatizmus. A klasszikusok műveiből tehát ne tételeket idézgessünk, hanem ismerjük meg azok lényegét, módszerét, a szellemét, az alapos és következetes gondolkodást sajátítsuk el. Az oktatás a propaganda számára fontos kérdés: hogyan érvényesült g marxi elmélet és módszer a forradalmi munkásmozgalom évszázados gyakorlatában és különösen pártunk immár csaknem hat évtizedes történetében. A magyar munkássáq küzdelme, a kommunisták harca szerves része népünk történelmének, és így méltó helyére kell hogy kerüljön nemzeti önismeretünkben, a hazafias nevelésben. De a magyar kommunisták harcának, sokoldalú tapasztalatainak reális bemutatása hasznos tanulságokkal is szolgál a jelenre és a jövőre, erősítheti az eszmeiséget, gyarapíthatja a politikai ismereteket, megóvhat bennünket a hibáktól. Az ideológiai munka alkotó folyamat, a valósáq szüntelen tanulmányozása, a szocialista fejlődés törvényszerűségének feltárása, új kérdések megválaszolása. így az ideológiai képzésben kiemelkedő szerepet szánunk a társadalomtudományi kutatások eredményeinek, szocialista építőmunkánk elméletileg általánosított tapasztalatainak. Ebből a szempontból is nagy horderejű pártunk XI. kongresszusa és a Központi Bizottság állásfoglalásainak tanulmányozása. Csupán egyetlen megállapítás a Központi Bizottság október 26-i határozatából: „A fejlett szocialista társadalom megteremtésének feltétele és egyben eredménye a szocialista életmód általánossá válása. A szocialista életmód a mindennapos tevékenységben tör utat, s nem pusztán nevelési kérdés, a termelési viszonyok és az anyagi feltételek alakulásával kölcsönhatásban fejlődik. A szocialista életmód új értékrendet teremt, amely a példamutatón végzett munkában, az elkötelezett politikai magatartásban, a kollektívákban, a munkahelyeken, a brigádokban, a családban töltődik meg tartalommal. A propaganda fontos feladata a kibontakozó szocialista életmód elemeinek feltárása és támogatása.” Nem azért szükséges idézni a fentieket, mintha ezzel a szocialista életmóddal kapcsolatos kutatásokat lezártnak, befejezettnek tekinthetnénk. Szó sincs róla. Csupán azért, mert érzékletesen bizonyította a probléma felvetésének, kezelésének helyes módját, az ok és okozati ösz- szefüggések, a kölcsönhatások, a tudati tényezők, a nevelés szerepét. A határozat, amelyet teljes terjedelemben közölt a decemberi Társadalmi Szemle és Pártélet, kitér a fejlett szocialista társadalom építésének lényeges kérdéseire, távlataira és korunk legidőszerűbb problémáira. Tudatosság és érzelem Minden oktatási intézmény számára alapelv, hogy az életre tanít, nevel. A marxista propagandamunkáról szólva talán felesleges is ezt hangsúlyozni. Célunk1 az elmélet és a gyakorlat minél teljesebb egysége, eszméink valóra váltása. Az elméleti tudás, a marxista felkészültség mércéjének tekintjük, hogy milyen mértékben párosul az aktív társadalmi cselekvéssel, iá munkával, a szocializmus iránti elkötelezettséggel, példamutató magatartással. Csupán azt a tudást értékeljük, ami a társadalmi haladás szolgálatára, helytállásra, kiállásra, a jó munkára ösztönöz, amely elmélyíti az ügyünkbe vetett hitet, a meggyőződést és magas szintre emeli a szocialista tudatosságot. A ma alkotó-dolgozó generációk közül az ifjabb csak elbeszélésekből, olvasmányokból ismeri a korábbi évtizedek hősi időszakát. A fejlett szocialista társadalom korszakos feladatainak megoldásához is lelkesedésre van szükség. Alapos ismeretekre, következetességre, kitartásra, magas fokú tudatosságra. Szükség van szív- le, meggyőződésre, érzelmi kötődésre is. Céljaink, igaz ügyünk szolgálata ma is lelkesítő. Feladataink azonban sok szempontból nehezebbek, mint a korábbi évtizedekben. Hogy megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége, hogy teljesebb életet éljen az ember, az értelmen át jobban, hatásosabban kell az érzelmekig eljutnunk. Különösen a fiatal generáció soraiban. És főként olyan nagy hatóerejű kérdésekben, mint a szocialista módon való élés, dolgozás, tanulás, a haza- fiság és az internacionalizmus. Az új esztendő dolgos hétköznapjain társadalmunk szocialista jegyeinek erősítésével, a nem szocialista jelenségek visszaszorításával, kiküszöbölésével segíthetjük az emberek, a közösségek, az ország további boldogulását. A hatásos propagandával is szolgálhatjuk a határozottabb, a magabiztosabb haladást, az 1977. évi népgazdasági feladatok és a XI. kongresszuson hozott határozatok végrehajtását. Szocialista életmód - közgazdász szemmel Gondolatok Kozma Ferenc Jólét szocialista módon című könyvéről Az elmúlt években sokan írtak a szocialista életmód kérdéséről : szociológusok, filozófusok, etikusok. Komoly elemzések és publicisztikus megközelítések sora jelent már meg a szocialista életmód fogalmáról, a fogalom leírásának módszertani megközelítéséről, az életmód tartalmi elemeiről, az életmód-modell minőségi alapkutatásairól. Kozma Ferenc könyve „földközelbe" hozza a problémát: az életmódot a szocialista típusú jólét körülményeit figyelembe véve tárgyalja és ezzel mindenki számára kita- pinthatóvá teszi a kérdést. Már kiindulásként megállapítja: a szocialista típusú jólét nem általában a gazdasági fejlettség eredménye, hanem sajátságos módon kialakított fejlettségé. Az életmód tehát a társadalmi viszonyok meghatározott vetüle- te; az uralkodó termelési viszonyok „nem hivatalos” dimenziója. Alkotórészei azok a körülmények, amelyek között az emberek a jövedelmüket megszerzik; azok a normák, amelyek meghatározzák a jövedelmek elköltésének módját; az a társadalmi értékrend, amely a különböző fogyasztási szintű csoportok között keletkezik. A szocialista társadalom jóléti modelljének elemzésekor a szerző abból indul ki, hogy a szocializmus az életmód tekintetében a színvonal-kiegyenlítődés felé törekszik, ami nem egyenlősdit jelent, hanem a származási és vagyoni tényező kikapcsolását az életszínvonalkülönbségeket meghatározó tényezők közül. Életmód-model- lünk kialakításánál két veszélyes végletet kell elkerülnünk: a Nyugat „fogyasztói társadalmának" lemosását és a forradalmi idők szükséghelyzetéből adódó puritanizmust és egyenlősdit. Ebből kiindulva fogalmazhatjuk meg a helyes elvi álláspontunkat is: nem a két véglet közötti kompromisszumra, a kettőt kiegyenlítő „harmadik útra”, hanem minőségileg más, magasabb rendű, emberibb életmód kimunkálására kell törekedni. A feladat azonban nem egyszerű. A szocialista társadalomban meglévő jövedelmi és fogyasztási differenciák, a fogyasztói árak elemzése felhívja a figyelmet arra is, hogy milyen forrásokból táplálkoznak a jóléti ideál torzulásai napjainkban. A múltból „örökölt” kispolgári torzulással ma már nem lehet minden negatív jelenséget megmagyarázni. Szakítani kell azzal a szemlélettel, amely valós problémáinkat félretéve, minden torzulást a kispolgáriság címkéjével magyaráz meg. A vagyongyűjtési mánia, a hará- csolás alapja nemcsak az egyének „múltból örökölt természete", hanem egy sor olyan társadalmi probléma, mint pl. a lakáshiány, a városi életkörülmények problémái; a környezeti ártalmak, a tömegközlekedés, a lakossági szolgáltatások adott színvonala és esetenkénti kultúrálatlansága. Ezek mintegy „neuralgikus pontjai” a szocialista jóléti modell kalakí- tásának. A konkrét viszonyok elemzése után a szerző a szocialista életmód három alapvető feltételére hívja fel a figyelmet: olyan anyagi jólét szükségeltetik, amikor is az ember és ember közötti fogyasztási lehetőségek differenciáltsága tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos; olyan alapbiztonság, ahol az egyén élete, emberi méltósága, művelődése jövedelmi szintjétől függetlenül biztosított: olyan termék- és szolgáltatáskínálat, amely képes biztosítani a civilizált tárgyi környezetet, s egyben ösztönöz a kultúrált életvitelre. M. T. Képes krónika *76 Történésekben, előrelátható és váratlan eseményekben bővelkedő, örömben és szomorúságban oly gazdag világunk idei krónikáját a képek segítségével igyekszünk föleleveniteni. Béke, szabadság és függetlenség — az emberiség régi álmai öltöttek testet az SZKP XXV. kongresszusának beszámolójában. Február 24-én a Kreml Kongresszusi Palotájában nyilt meg a szovjet kommunisták tanácsokzása, amely nemzetközi vonatkozásban újabb nagyszabású békeprogrammal állt a világ elé. Hatalmas tömeg ünnepli az Olasz Kommunista Párt választási sikerét június 22-én az OKP római székháza előtt a parlamenti választások végeredményének kihirdetésekor. Az eredmény büszkeségre okot adó és impozáns: a párt 49 új képviselői helyet szerzett és 23-maf több szenátort küldhet a felsőházba. A Libanonban tartózkodó arabközi békefenntartó erők júliusban még nem tudtak érvényt szerezni a szembenálló felek által elfogadott tűzszüneti megállapodásoknak, s képtelenek voltak megállítani a jobboldali erők általános offenziváját, amely a külső és belső reakciós körök szája ize szerint az országban élő palesztinok megsemmitésére és a baloldal erőinek fölszámolására tört. A képen: a Teli Zaatar palesztin menekülttábor egy részlete a negyvenkilenc napig tartó ostrom idején. Jimmy jött és győzött is a november elején lezajlott elnökválasztáson. A demokrata párti jelölt a sikerét annak köszönheti, hogy olyan programot állitott össze, amelyben mindenkinek azt ígérte, amire leginkább szüksége lenne. A munkanélkülieknek teljes foglalkoztatottságot, az áremelkedésektől szenvedőknek az infláció megfékezését, a nemzetközi helyzet miatt aggódóknak politikai enyhülést. A képen James Carter és felesége, Rosalyn.
