Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-05 / 4. szám
e Dunántúlt ngplö 1977. január 5., szerda Leveleink nyomában Ábaliget ivóvizet kér • Miért csökkent a forrás vízhozama • • • Üzembe helyezték a víztisztító berendezést AZ ILLETÉKES VÁLASZA „Miért maradtak le az utasok?” Jogi tanácsadó B. l.-né gyermekgondozási segélyen van. Pár nap múlva szeretne munkába állni. Kérdése: Jár-e részére a gyermekgondozási segélyezés időtartamára is szabadság? A 6/1967. (X. 8.) MŰM sz. rendelet 13. § (4) bekezdése értelmében a dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt --munkában nem töltött időre, ilegfeljebb azonban egy évre, szabadság illeti meg, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Tekintettel arra, hogy olvasónk részletesebb adatokat nem közölt, így csak a fentieket tudjuk közöilni azzal a kiegészítéssel, hogy a szabadság iránti kérelmet a munkáltatójánál terjessze elő. A kérelem alapián döntenek a szabadság kiadósának kérdésében. A döntés ellen jogorvoslati lehetőség van! Balogh I. olvasónk termelőszövetkezeti nyugdíjas. Szeretne más helységbe költözni. Kérdése: megjár-e részére továbbra is a háztáji föld és a személyi tulajdonban levő földet be keíl-e számítani o háztáji területébe? A 6/1967 (X. 24) MÉM sz. rendelet 180. § (2) bekezdése értelmében ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, megrokkant vagy tartósan munkaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapított keretben használhatja akkor is,, ha a községből e I- köiltözött vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végezteti. A fenti rendelet 181. § (1) bekezdése értelmében a háztáji föld területébe be kell számítani a személyi tulajdonban álló földet (a ház körül levő kertet, a be nem épített házhelyet), valamint minden olyan földet is, amelyet nem művelnek, bár az mezőgazdasági művelésre alkalmas. Nem számítható be a teleknek épülettel elfoglalt része, valamint a tényleges használattól függetlenül 1100 négyzet- méter nagyságú, továbbá a művelés alól kivett terület. S. N.-né a gyermekgondozási segélyezésének időtartamát tavaly egy ízben már megszakította. Kérdése: Van-e lehetőség újabb megszakításra anélkül, hogy a segély összegére való jogosultságát elveszítené. A 6/1976. (III. 18.) napján megjelent MŰM sz. rendelet értelmében ha a dolgozó nő gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a férj, illetőleg az eltartó halála vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés büntetése, életközösség megszakítása, a nő újabb szülése vagy tartós megbetegedése miatt szakította meg, a gyermekgondozási segélyre a további fizetés nélküli szabadság idejére is igényt tarthat. Ha a dolgozó nő a gyermek gondozásához igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a naptári éven belül egy ízben nem a most felsorolt okból, hanem a munkába állás vagy munkaviszony létesítése céljából szakította meg, a fizetés nélküli szabadság további idejére a gyermekgondozási segély megilleti. Szerkesztői üzenetek ,,30 aláíró” jeligére üzenjük, hogy a november 9-én Budapestről Pécsére közlekedő Mecsek Expresiszein az összes ülőhelyet még a vonat indulása előtt eladták, tehát a pénztárak nem tudtak helyjegyet kiadni. Hogy mégis volt üres hely a vonaton, ez abból adódott, hogy több utas elhalasztotta az utazását és a helyjegyét nem adta vissza. Sajnos, ez gyakori eset és így fordul elő az a furcsa látszat, hogy helyjegyet már nem adnak ki és mégis van szabad ülőhely a vonaton. Akik helyjegy nélkül szálltak fel a vonatra, azoknak a jegyvizsgáló helyesen, az előírásnak megfelelően, 40 forint pótdíjat számolt fel. „Közérdekű” jeligére üzenjük: a szomszéd köteles vigyázni arra, l.ogy a mesgyén a másik területre semmilyen növény át ne kússzon, időben gyomtalőnitani tartozik stb. Ha ezeket elmulasztja, figyelmeztetés után a közigazgatás büntetéssel kötelezheti a munkák elvégzésére. „A községünkben 1966-ban létesült vízmű 1976 nyaráig mind a lakosságnak, mind az üdülőtelepnek megfelelő meny- nyiségű és minőségű ivóvizet biztosított. Aztán ez év nyarán szinte egyik napról a másikra apadni kezdett a víz, ami nem egyszer olyan méreteket öltött, hogy Orfűről és Pécsről tartálykocsival kellett az ivóvizet szállítani. Az ügyben szakértők bevonásával vizsgálat is indult. Megállapították, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat kutatófúrásokat végzett és végez a vízmüvünk gyűjtőterületén. Tudomásunk szerint az ivóvizünk legnagyobb része e fúrások következményeként apadt el. Tekintettel a mind aggasz- tóbbá váló helyzetünkre, mi, cbaligeti lakosok, joggal kérjük az említett vállalattól, hogy községünknek mielőbb megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet biztosítson. Abaliget 133 aláírás A községi tanács elnöke, Molnár István szerint, a hivatalba lépése óta még összegezve sem kapott annyi szemrehányást a lakosságtól, mint ez év júliusától december közepéig. — Hogy pontosabb legyek, először július 15-én volt vízhiányunk, s azóta mindenki a tanácsot okolja a tehetetlenségéért — mondotta. — Pedig' a magunk részéről késedelem nélkül hozzáfogtunk az okok felderítéséhez. Egyidőben küldtük el leveleinket a KÖJÁL, a Baranya megyei Tanács, a Komlói Vízmű, a Járási Tanácsi Hivatal, és nem utolsó sorban az Ércbányászati Vállalat illetékeseihez. Ha az említett vizsgálatokat illetően különbözőek is a szak- vélemények, abban, — mint mondotta, — mindenki egyetért, hogy a vízellátási zavarok a kutatófúrásokkal kezdődtek. A lakosság nyugtalansága is napról napra növekedett, ami érthető, hiszen a víz minősége novemberben annyira megromlott, hogy már a házi nagymosásra is alkalmatlanná vált. Az ivóvizet december közepéig változatlanul tartálykocsikon szállították, köznapokon 7, szombat, vasárnap pedig napi 14 fordulóval. Azaz, valami változás mégis történt, mert a korábbi házhozszállítások helyett, újabban a tartálykocsikból már közvetlenül a hálózatba nyomatják az ivóvizet. Mindez azonban csak bizonytalan időre szóló megoldás, mert Vö/gyesí József, a Baranya megyei Vízmű Vállalat szolgáltatási osztályvezetője szerint számolniuk kell a forrásból nyert víz további apadásával, illetve minőségromlásával. Ezt megelőzendő, kapcsolatba léptek a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalattal, egy használaton kívüli víztisztító berendezés vásárlása ügyében, de mint mondotta, — elkéstek, mert a berendezést időközben átadták az észak-magyarországi „árvizeseknek”. — Mivel az idő sürgetett, ezért házilag terveztük, majd készítettük el a berendezést — mondotta. — Most már csak a KÖJAL-vizsgálatok eredményétől függ, hogy mihamarabb üzembe állítsuk . . . Nos, a KÖJÁL-vizsgálat eredményéről csak annyit, hogy e beszélgetésünk után alig néhány nappal már üzembe is helyezték a víztisztítót. De ezzel még mindig nem oldódott meg a legfőbb probléma: a saját forrásból nyert jó minőségű és megfelelő mennyiségű folyamatos vízellátás. Ez utóbbival kapcsolatban idézzünk néhány sort a Mecseki Ércbányászati Vállalat leveléből, melyet a községi tanácshoz intézett. ,,A vizsgálat eredményeképpen kijelentjük, hogy az eddigi kutatásaink sem a forrás vízhozamát, sem annak minőségét károsan nem befolyásolták. A vizsgálat során ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy az 1977—78-as kutatási terveinkben olyan fúrások lemélyítése szerepel, amelyek az említett forrás közvetlen környezetére települnek és térszintben is úgy helyezkednek el, hogy esetleg néhány hétre csökkenthetik annak vízhozamát. Ezért lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy a fúrások idejére feltétlenül, de amennyiben ez részünkre indokolatlan többletkiadást nem jelent, úgy hosszabb távra is segítsük a jelenlegi vízhozam növelését, Abaliget község számára." Vass Béla, a Baranya megyei Tanács ÉKV-osztályának csoportvezetője szerint is csak a véletlenen múlott, hogy az aba- ligeti vízhiány szembetűnő jelentkezése egybeesett az ott folyó kutatófúrások lemélyítésével. — Osztozom az illetékes hatóságok ama véleményével, miszerint az abaligetiek vízproblémáját a téli hónapok csapadékhiánya okozta. Ennek tulajdonítható az ivóvíz időnkénti elszíneződése, zavarossága is, — mondotta. — Ugyanis a vizet egyre mélyebbről kellett szivattyúzni, s ez olyan áramlásokat okozott a hegy belsejében, amely a lerakodott iszapot felkavarta. Elsősorban emiatt vált szükségessé az ivóvíz szállítása, ami köbméterenként 100 forintjába került az üzemeltető vállalatnak. Ezzel szemben a lakosság csak 1 forintot fizet a víz köbméteréért, amit csupán azért említek meg, hogy ezzel is jelezzem: a Vízmű Vállalat minden körülmények között teljesíti a lakossággal szembeni kötelezettségét. Mint mondotta, ennek érdekében a Megyei Tanács a jövő évi fejlesztési alapjából 300 ezer forintot biztosít a MÉV által fentebb megígért ivóvíz- kút üzembehelyezésének költségeire. Műjégpályát Csatlakozom a Dunántúli Napló január 1-i számában megjelent bíráló sorokhoz, melyek szerint „korcsolyapálya hiánya miatt” a pécsi gyerekek nem tudnak mit kezdeni a karácsonyra kapott korcsolyákkal. Tény, hogy a városunk viszonylag enyhe éghajlata nem kedvez a téli sportoknak. De a legjobb tudomásom szerint a mienknél jóval kisebb városokban is hasonlóan enyhék a telek, amelyen műjégpályák A Dunántúli Napló 1976. dec. 16-i számában olvastam az ez év január 1-től életbelépő új szemétszállítási díjról, amellyel teljes mértékben egyetértek. Csupán annyit szeretnék — s nem csak a magam, hanem a lakosság nevében kérni —, hogy a köztisztasági dolgozók is jobban ügyeljenek a rendre, tisztaságra a hulladék elszállításakor. Jómagam nem egyszer szemtanúja voltam, amikor a tárolóedény tartalmának 20—25 százalékát a helyszínen hagyták, amit aztán az egész utcában szétterített a szél. E témához Szeretném megkérdezni a pellérdi tanács illetékeseit, hogy kihez tartozik a községben levő Szabadság utca a 27 —49. számig? Ugyanis ez a 250 méter hosszú rész olyan rossz állapotban van, hogy még a teherautók se mernek bemenni. Olyan eset is előfordult, hogy a beteget a mentőautóhoz kézben lehetett kiszállítani. De mit csináljon az, aki itt lakik és tüzelőt vagy éppen építőanyagot akar szólA Hétfői Dunántúli Naplóban megjelent cikkben feltett kérdéssel kapcsolatban mulasztást nem állapítottam meg. A budapesti személyvonat utolsó kocsiját előírás szerint megjelölték „Budapest déli pu." feliratú iránytáblával. A peronon levő „Induló vonatok” tábláján is azt lehetett olvasni, hogy a vonat „jobbra" az V. vágányról indul 9 óra 51 perckor Budapest déli pályaudvarra. Ezenkívül az utastájékoztató hangosbemondó ugyanezt többször közölte az utasokkal. Némi magyarázatra szorul, Pécsnek létesítésével segítettek. Javaslatomhoz az éppen folyamatban levő hűtőház rekonstrukció adta az ötletet: a hűtőgép jobb kihasználásával, vagy kapacitásának növelésével nálunk is valóra válhatna e sok év óta dédelgetett álmunk. De addig is gondoskodni kellene arról, hogy a pécsi teniszpályákat, vagy az iskolák kispályáit alkalmassá tegyék a korcsolyázásra. Dr. Somkuti Sándorné hogy miért is állt a kérdéses helyen a jóval később (11 óra 38 perckor) induló mohácsi vonat szerelvénye. A hideg időjárás miatt a szerelvényeket Pécsett távvezetékről fűtik elő. Az V. vágány közötti aknában lévő elosztófejről fűtötték elő egyidejűleg' a budapesti és a mohácsi szerelvényt is. A csatlakozó gőzfűtési tömlők hosszúsága miatt kell a két szerelvényt egymáshoz 1—2 méter távolságra állítani. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy ha a kocsik nincsenek egymással összekapcsolva, akkor nem tartozhatnak azonos szerelvényhez. Csak helyeselni és ajánlani tudom a magam részéről is a cikkben foglaltakat, miszerint „arról sem árt azonban utazás előtt meggyőződni, jó vonatra szálltunk-e föl?”, mert volt minek alapján erről meggyőződni. Mészáros András vasútigazgató-hel yettes „# viz szennyezett volt...” A december 1-én megjelent horgászhírekben közöltük, hogy a Szigetvári Konzervgyár ismét halpusztulásokat okozó víz- szennyezéseket idézett elő és a bíróság a szakértők állal megállapított károk megtérítésére kötelezte a gyárat. A hír tévesen jelent meg, mert a Pécsi Megyei Bíróság jogerős határozata szerint a járásbíróság ítéletét teljes egészében elutasította, mivel hitelt érdemlően nem állapíthatta meg azt az ügydöntő körülményt, hogy a vízszennyeződést a Konzervgyár okozta. Csupán azt állapíthatta meg, hogy a víz szeny- nyezett volt, de hogy azt ki okozta, azt nem. Hisz Szigetvár városban és környékén más üzemek is dolgoznak és lehetséges, hogy ezekből az üzemekből került víz az Almás-patakba. „Illúziók” Vállalatunk az étkeztetés kultúrálta fc>bá tétele érdekében vezette be a részleges dohányzási tilalmat étkezőkocsijainkon. Intézkedésünket átmeneti jelleggel vezettük be, ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló étkezőkocsipark a közeljövőben kicserélésre kerül, így azokon lényeges változtatás nem lenne célszerű. Az új étkezőkocsitípus kialakításakor egyaránt figyelembe vesszük dohányzó és nemdohányzó vendégeink igényeit. Tóth Zoltán az Utasellátó Vállalat Mozgószolgálati Igazgatóság igazgatója „Nyolc kilométer gyalogosan” A Rádfalvára közlekedő járataink bővítését, illetve a járatok közlekedtetésének a munkaszüneti napokra való kiterjesztését egyelőre nem teljesíthetjük. A járat utasforgalmáról szerzett tapasztalataink szerint ugyanis az utazni szándékozók száma munkanapokon is jóval alatta marad a járaton közlekedtetett gépkocsi befogadóképességének (felméréseink szerint a reális utazási igény járatonként átlagosan 12 —13 fő körül ingadozik), esetenkénti utazási igényekre pedig — figyelembe véve anyagi erőforrásainkat is —, menetrendszerinti közlekedést nem tarthatunk fenn. A járat utasforgalmát természetesen továbbra is figyelemmel kísérjük és a reális utazási igények számszerű növekedése esetén álláspontunkat felülvizsgálva a teljesítés lehetőségeit ismét megvizsgáljuk. Laki Pál igazgatóhelyettes Egy új rendelet ürügyén fix ut far hatat lan pótlólag még annyit, hogy a köztisztasági dolgozók mellett a lakosság is jobban ügyeljen a szemetesedény kiürítésére, de annak a tartalmára is. Például igen gyakran előfordul, hogy a papír, s egyéb hulladékra öntött ételmaradék rátapad a tároló-konténer falára, ami megakadályozza annak teljes kiürítését. Ezért javasolnám, hogy az ételmaradékot zárt, s lehetőleg nylon zacskóba töltve dobják a tároló konténerbe. Dóró Gyula Pécs, Endresz Gy. u. 3. lítani? Én már több ízben jártam a tanácson, kértem, legalább követ hozzanak rá és vállalom társadalmi munkában, hogy ezen a nagyon rossz részen elterítem. Azt a választ kaptam, hogy az út megjavítása napirenden van. Ez még 1975 októberben volt. Azóta sem történt semmi. Ezért szeretnék mielőbb választ kapni, mikor lesz az említett szakaszon járható út? Hollósi Gyula P. Gy. Pocsékolás: Ünnepek utáni kenyérfelesleg.
