Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-31 / 30. szám
Ez a paiasztkalap az apámé" Fábri Zoltán — Halt! — horkant rám valaki. Csukaszürke köpenyes, bulldogarcú fritz. Géppisztolyát hanyagul rám irányítja. A böhönyei Szabadság Termelőszövetkezet központjába indultunk, s egy porosz udvarházba érkeztünk. A voltFes- tetich kastély, a mai tsz-iroda •nem a megszokott arcát mutatja: a vörhenyszínű, hatalmas istállók, a kocos pajták, a fészerek — honnan pottyantak ide? A sebhelves arcú, sildes sapkás férfi cigarettaszünetet tart. Egy pillanat alatt lett sánta Anton kocsisból Holl Istvánná, a Pécsi Nemzeti Színház vezetőművészévé. — A Magyarok című filmet forgatjuk. Fábri Zoltán rendezi, a Balázs József regénye alapján írt forgatókönyvből. Illés György az operatőr. Úgy érzem, nagyon hálás, színészi- leg is nagyszerű szerepet kaptam Anton, az együgyű kocsis figurájával. A filmben egyébként pécsi kollégina is szerepel Muszte Anna személyében. Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész tenyérnyi adóvevőjének segítségével fegyelmezi renddé a statiszták kavargását. — ön egy ízben így fogalmazta meg emberi-rendezői programját: „Abban a bonyolult korban, amelyben élünk, amikor soha nem tapasztalt feszültségek lappangónak a világban, úgy érzem, az embertelenség elleni tiltakozás olyan ügy, amiről mindig szükségszerű és kell beszélni, s nem leBöhönyén forgat Beszélgetés a Magyarok alkotóival gyarok és a Fábián Bálint találkozása Istennel című között. A film Fábián Andrását Koncz Gábor, a Vígszínház művésze formálja meg. — Nem kellett kigondolnom ehhez a figurához semmit Én ezeket az embereket ismerem: mintha egykori családom tagjai lennének! Falun nőttem fel, a Matyóvidéken. Ez a filmbeli kalapom nem kelléktári holmi.- Egy ilyen kalapnak valahogy az ember fejébe kell nőni. Ilyent pedig nem találtunk. Ez a parasztkalap az apámé, tőle kértem ... Leskó László Fotó: Jávori Béla Ceruzával és golyószóróval Vali Zoltánék ma sem pihennek • Börtön „menetrend szerint” • Kosárlabda Rajk Lászlóval • Az összekötő tűzkáréban elesett Koncz Gábor, a film főszereplője. — hét eleget beszélni." Ezt eddigi alkotásai a Hannibál tanár úrtól Az ötödik pecsétig lenyűgözően bizonyítják. Hogyan kapcsolódik ehhez a programhoz a Magyarok? — A háborúról van szó! A tágabb értelmű erőszak úgy veszi őket körül, mint a ragály. Ezek az emberek egy erőszakra épült társadalmi konstrukció révén kényszerülnek az elmaradottságba: a XX. szárad első fele félfeudális állapotokat konzervált a magyar faluban. Az emberek képtelenek voltak a kor. szintjén gondolkodni, vagy legalább érezni. Ma a világon rengeteq nép él még ezeknél is alacsonyabb életnívón. Irtózatosan sok a tennivalónk, hogy e.zek a gócok felszámoltassanak. Az író Balázs József is részt vesz a forgatáson. „Civilben” a Dialóg Filmstúdió dramaturgja, — Óriási élmény számomra az, hogy a regény megelevenedik a szemem előtt. A forgatókönyvet megteremtő Fábri Zoltánnak még egy dolgot köszönhetek: felfedezte a kapcsolatot két regényem, a Ma,,Hát néha mögcsinálom a bőrt” Pali bácsit mindenki szereti a faluban Akár Móricz is „kitalálhatta" volna Németh Pált. A szabad ég alatt tanyázó juhász rétről- rétre, mezőről mezőre vándorol birkáival, ha tűz a nap, ha esik a hó. De Pali bácsi nem szá- zadeleji regényalak, hanem egy kedves, mindig kópéságra álló szemű, pásztor ember. Páprádon neve hallatára már mutatják is: ott, ni a templomon túl az első ház I A tágas udvaron se birkát, se jószágot nem láttunk, igaz nem is elsősorban a juhászhoz, hanem a „bőröshöz" jöttünk. A köves, egyszerű konyhában a tűzhely fölött lóg is egy őzbőr, megadva magát sorsának. — Hát néha mögcsinálom a bőrt, ha már idehozzák, de csak haveri alapon és egy-két ismerősnek. Igaz, olyanok is kopogtatnak, akiket soha életemben nem láttam, de úgy hívnak, hogy Pali bácsi és kérnek. Nagy emberek is. Aztán ha jókedvemben találnak, hát elvállalom, legtöbbször csak egy áldomásért — magyarázza és húzkodja is le a bőrt a mad' TL zagról. — Rajta van ezen a lába, feje, csak a füléből ki kell húzkodni a porcokat, úgy lesz szép. Most méq nem az, nem is nagyon tudom elképzelni, milyenné formálódik majd. Kész darabot nem tud mutatni, alacsony, bajszos, keménykötésű, kiskunhalasi emberke és régi bekecse sem a legjobb „cégér". — Már tizenöt éve hordja, el is nyúlott, zsíros is, de nem csinál magának újat. Jövőre is ebben lesz, meglátja! — bosz- szankodik nevetősen a felesége, Rozika. Egy szép fehér birkabőr azért előkerül a szobából, ez az egy van, ami az övék, ennek is hibás a belseje, azaz az irhás fele, A bőrkikészítés titkait még szűcs nagybátyjától tanulta, leste el, aki a 14 éves gyereket befogta és beavatta a szakmai fogásokba. A juhászkodós, vagy ahogy ő mondja a „birkózás" is családi hagyomány, ebben Különleges divat és sport bőrruházati termékek gyártására új műhelyt létesít a kesztyűgyár bőrruházati gyára, melyhez gyakorlott férfi és női szabók, illetve betanuló női, férfi dolgozók, valamint szerkesztő — szabászok jelentkezését várja felvételre V KESZTYŰGYÁR BŐRRUHÁZATI GYÁRA PÉCSBANYATELEP, Széchenyi-akna. T.: 11-333. nőtt föl. Általában felesben tart birkákat valamelyik komájával, felesben is őrzi. S mikor otthon van, pihenőn, hát elszórakozik a bőrökkel. Ha jó napos az idő, egy bőr egy hét alatt készül el. Először az irhás felét le kell tusolni, aztán kimosni ultrás, bioponos vízben. Ha megszáradt, a timsós készítőszert pamaccsal rákeni a bőrös részre. Mikor már „csonttá” száradt és összehúzódott, jöhet a puhítás, a vizes kenegetés. A szőrt kartácsolni is kell, egy drótkeféhez hasonló szerszámmal bolyhosítani, kefélni, majd vesszővel jó erősen kiporolni. — A női bekecset szeretem a legkevésbé csinálni. Prémezni, varrni nehéz, nem is tanultam. Azért a régi Singer varrógéppel inkább csak ő bánik, a nadrágjára is ő biggyeszti a foltot, mert az „asszony nem tudja olyan jól”. — Aztán ezeket festeni is kell! Az eperfákon termő taplót leszedem, mert csak ez a jó, a diófáé már nem, kifőzöm és a levével bekenem az irhát. Ettől lesz ilyen vörösesbarna, — szed elő egy megmaradt csíkot. Mindenféle bőrrel dolgozott már: róka, nyúl, őz, kecske, vaddisznó, birka. — Hogy miért nem lőttem szűcs? A birkákat, a vándorlást a határban jobban szeretem. Most ötvenhárom éves vagyok, de hatvanon felül is ezt akarom csinálni. Igaz, a családban mindenki varrással foglalkozik. Anyám varrónő volt, az egyik lányom is az a vajszlói tsz-nél, a kisebbik meg Szigetváron tanul, cipőfelsőrészkészítő lesz, gépivarró. No, a fiam az nem, ő most katona, de még nem tudja mit -akar. Közben egy „falujáró” is bekopogtat, régiségeket kutatva, szívósan, kitartóan. Végül Pali bácsi, hogy véget vessen a kérésnek, nevetve felajánlja: tavasszal eljöhet a régi bekecséért... Barlahidai Andrea Az Ardennekben dolgozott a németek szervezésében. A környékbeli erdők tele voltak elhagyott lőszerrel, föl nem robbant aknával. A német megszállás alatt a párizsi ellenállók egyik fontos hadianyagutánpótlási területe volt ez. Váli Zoltán is rendszeresen kijárt a háborúsebzette, tépett bokrok és fák közé, „gyűjteményét" szabályszerű postai csomagként küldte Párizsba. Az utolsó küldemény két megtermett ágyúgolyót tartalmazott, a konspiráció hajszálrepedésein az ellenség azonban bepillantást nyert az akcióba. A bőrönd átvevője lebukott. Tűzharcban két pribéket megölt, és maga is elesett. Ezután Vali Zoltánt a Francia Kommunista Párt az ellenállási mozgalom támogatását szolgáló propagandamunkával, plakátok, grafikák készítésével bízta meg. A műalkotásokkal gazdagon ékesített budapesti lakás csendjében Váli elvtársnak szavait hallgatva, az az érzésem, történelemkönyvet lapozgatok. Páratlan értékű dokumentumok tárulnak szemem elé. Révai Dezső fotói a gursi táboréletről: Az egyiken kosárlabdamérkőzés. Rajk László karcsú alakja emelkedik a háló fölé ... Rajzok, röpcédulák, műalkotások, amelyek fogkefével, krumplihámozókéssel készültek. S az asztal szélén méltósággal sorakozó kitüntetések: A Szocialista Hazáért Érdemrend, Kiváló Szolgálatért Érdemérem, Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, Francia Ellenállási Emlékérem — számszerűit tizennégy magas kitüntetés ... — Hogy került Váli elvtárs az ellenállók közé? — Ennek hosszú története van. Miután Budapesten tanítói oklevelet szereztem, és rajzolni tanultam a Podolini-aka- démián, diplomás társaimmal egyetemben legföljebb alkalmi munkára számíthattunk, havat lapátoltunk, ha volt. A továbbtanulás vágyait" dédelgetve magamban, Rouen-ba mentem. Ott nappal fizikai munkásként dolgoztam, este tanultam. Év végi kiállításunkon aztán egyik rajzommal I. díjat nyertem. Miután biciklivel hazajöttem, belevetettem magam a marxizmus tanulmányozásában. Így kerültem a Madzsar József szerkesztette Társadalmi Szemle szerkesztőségébe, hallván, hogy ott a folyóirat régi számai is beszerezhetők. Egy ilyen ottlétemkor rendőrségi razzia volt, mindenkit bevittek. Ekkor ismerkedtem meg közelebbről a Markával és a Mosonyi utcai toloncházzal. Ezután téglagyári .munkás lettem, majd biciklis kifutó, mígnem a filléres áruházba kerültem dekorótornak. A Szociáldemokrata Párt ifjúsági csoportjában dolgoztam a KMP tagjaként. A Hűvösvölgyben, egyik összejövetelünkön a nyilasok lelőttek egy fiatal elvtársunkat. Úgy gondoltuk, vissza kell ütni. A Ságvári Endre vezetésével lezajlott akció keretében szétvertük a nyilasok Tompa utcai barlangját. Egy köztünk lévő kíváncsi visszament körülnézni . . . Elkapták és mindent kivertek belőle. Letartóztattak bennünket, majd rendőri felügyelet alá kerültünk. A perben Ságvári volt a fővádlott és még vagy nyolc-tíz elvtárs. Ezután néhány hónapos munka következett, majd elhatároztam, hogy Spanyolországba megyek. 1938 júniusa körül érkeztem meg Katalóniá- ba, és ott Szalvay Mihály parancsnoksága alatt golyószórósként harcoltam. így részt vettem az ebrói ütközetben is. Az arcán látható sebhely egy átfúródó golyó nyoma. A Spanyolországból való kivonulás után gyűjtőtáborba került. Ott készültek az említett felvételek. Az illegális mozgalom tábor- béli vezetőit, dr. Münnich Ferencet és Rajk Lászlót a Ver- net-i büntetőtáborba vitték. A franciák az idegenlégióba akarták kényszeríteni a táborlakókat. Váli Zoltán vette át a politika vezetést, majd neki is szöknie kellett. Elfogták, ismét megszökött. Nagy nehezen Párizsba került. Ott ismét várta a „menetrendszerű” börtön. Az Ardennek-i akció végeztével kibontakozó képzőművészetipropagandamunkája nagy értéket jelentett a mozgalomnak. Plakátjai és sokszorosított grafikái a párizsi felkelés napján ott voltak a város falain. 1948 decemberében jött haza. Felesége, aki szintén képzőművész, mondja róla: — Tapasztalatait először művészeti életünk újjászervezésében, a szocialista realizmus győzelemre juttatásáért folytatott harcban gyümölcsözteti, mint a Magyar Képzőművészek Szövetsége első titkára. Az ellenforradalom idején az elsők között teszi le voksát a munkás-paraszt hatalom mellett. Feleségével együtt lelkes eszperantisták, csendesen élnek és dolgoznak ma is. A napokban kiállításuk nyílt Pécsett a Ságvári Endre művelődési házban. Bebesi Károly RITKA ERDEKESSEGU HELYTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA A nyolcvan éves dr. Kun Lajos, volt középiskolai tanár, nyugdíjba vonulása óta szen- vedéselyesen kutatja Szekszárd és Tolna megye történelmi érdekességeit. Elsőként fordította le magyarra a csaknem 300 évvel ezelőtt született Bél Mátyásnak, kora világhírű tudósának a Tolna megye földrajzáról, történetéről és természet- rejzáról az 1700-as évek elején latinul írt művét, az esztergomi bibliothecaban őrzött eredeti kéziratból. Bél Mátyás írta meg tudóstársai és tanítványai közreműködésével a Notitia Hungáriáé novae historicogeographica című művet, amely a történelmi Magyarország 83 vármegyéjének történeti-földrajzi ismertetése. A nagy mű 1—4. kötete Bécsben jelent meg nyomtatásban. Ezek Pozsony, Turóc, Zólyom és Liptó, Pest, Pilis, Solt, Nógrád, Hont, Bars és Nyitra vármegyék leírását tartalmazzák. A szerző közbejött elhunyta után az ötödik kötetnek csak a Moson vármegyét tárgyaló első fele .jelent meg, a többi kötet kinyomtatása elmaradt. A hatodik kötet kiadásában következett volna Baranya és Tolna vármegye. Or. Kun Lajos először fordította magyarra Tolna megye kötetének teljes szövegét. B.L
