Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-30 / 29. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 29. szám 1977. január 30., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja NegHN*!íéi talHfs««! több Eredményesen dolgozott a megyei szövetkezeti ipar Haasz József elnök a kiegészítő tájékoztatást ismerteti... Diákparlament Pécsett Megnyitó ünnepség a POTE aulájában. — Szokolai felv. — Közélet és felelősség Megkezdődött a VL Országos Diákparlament tanácskozása Javult az iskolai élet demokratizmusa Rendet a munkabér- arányokban A közhit is azt tartja: egy szerencsésen mevgálasztott munkahelycsere minimum ötven fillér, de inkább egy forint órabéremelést jelent. Bizonyitott tény: mindennek sok köze van a minden normális mértéket felülmúló munkaerő fluktuációhoz. De hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, hogyan lehetnek olyan eltérések az alapbérekben, nemcsak a vállalatok között, hanem gyakran a vállalatokon belül is? A válasz egyszerű: az elmúlt években sok, eltérő bérszínvonallal rendelkező vállalatot vontak össze. Ezeknél a vállalatoknál az öröklött különbségek — bérszínvonalban is — sokáig fennmaradtak. Aztán: a vállalatok ipartelepítési törekvései is sokáig befolyásolták a bérszínvonalbeli különbségeket. Az úgynevezett vidéki telephelyeken jó ideig kedvezőbb volt a munkaerőhelyzet mint a fővárosban, vagy a nagy ipari centrumokban, fgy aztán a telephelyeken megtette az alacsonyabb bérszínvonal is, az ebből adódó megtakarítást pedig a központi telephelyek dolgozóinak béremelésére fordították. A szándék — ez utóbbi szempontból — csak helyeselhető, az eredmény viszont kétséges. Nos, ezért kellett rendezni a bértarifa-rendszert, hogy tudniillik egyenlő munkáért —legalábbis megközelítőleg és elvileg — egyenlő bért fizessenek, fizethessenek. Hogy lehet ez — kérdezhetik és kérdezik is sokan — amikor korábban is érvényben volt a minden vállalatra és munkahelyre egyformán kötelező bértarifarendszer? Nos, úgy látszik, hogy ez a rendszer elavult, ám — minden avittsága ellenére — nem lehetett máról holnapra, kötelező jelleggel megváltoztatni. Gondoljunk csak arra, hogy ha a január 1-től érvényes új tarifarendszer alsó határait — vagyis a legalacsonyabb kereseteket — kötelező érvénnyel azonnali hatállyal felemeltetnék egy bizonyos szintre, sok — viszonylag szerény anyagi lehetőséggel rendelkező — vállalat ezzel ki is merítené minden béremelési lehetőségét, fgy egyetlen fillérje sem maradna a magasabb keresetű és az átlagosnál lényegesen jobban dolgozók munkájának anyagi elismerésére. Vagyis: az új bértarifa betölt bizonyos terelőszerepet, de nem jelent abszolút kötelezettséget és abszolút korlátokat sem a vállalatok számára. Elöbb-utóbb azonban be kell következnie annak, hogy az eddig érvényben lévő tarifa bérhatárai egybeessenek az új bértáblázat előírásaival, bérhatáraival. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy fokozatosan sikerül majd megvalósítani a különböző vállalatok, szektorok azonos munkát végző munkásai között az alapbérek nyilvánvalóan indokolatlan és gyakran szélsőséges eltéréseit. Félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni: ez a fajta egyenlősdi nem érinti és nem korlátozza az anyagi ösztönzés lehetőségeit. Hiszen a munkahelyi jövedelmeknek csak az egyik összetevőjéről, az alapbérekről van szó. A mozgóbér- résszel, a jutalmakkal, prémiumokkal, változatlanul lehetséges a differenciált anyagi ösztönzés. Kevesebb létszámmal több termelési érték A szövetkezeti ipar eredményesen teljesítette az 1976. évi feladatait, de még komolyabb évnek néznek elébe — állapították meg a Baranya megyei Ipari Szövetkezetek január 29- én Pécsett megtartott küldött- közgyűlésén, melyen húsz szövetkezet küldötte képviseltette magát. A tanácskozáson részt vett Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A 8300 tagot tömörítő szövetkezetek tavaly 8,6 százalékos termelésnövekedést értek el, melynek értéke 90 millió forint, — a munkáslétszám 304-gyel volt kevesebb, mint 1975-ben. A többlet-termelési érték 98 százaléka a munkatermelékenységből származik, 13 százalékkal több árut értékesítettek nyolcvanmillió forint értékben, Jó kereskedelmi tevékenységet végzett a népművészeti, a cipőipari, a kesztyűs és az agrokémiai szövetkezet. A vegyiipari cikkekből kevesebb jutott el a belkereskedelemhez, mert a hazai piac keveset rendelt. Az exportban 8 százalékos a növekedés. Néhány állami vállalattal is létesítettek kapcsolatot: együttműködnek a Pécsi Vasasipari Szövetkezet, az Aknamélyítő Vállalattal, a Csepel Művekkel, A ruházati kereskedelem hagyományos téli vásárát, az őszitéli szezonban visszamaradt cikkek kiárusítását, január 31 — február 12. között rendezik meg — közölték a Belkereskedelmi Minisztériumban, A hétfőn kezdődő kéthetes vásárban a tavalyinál 10—15 százalékkal több, országosan összesen 900—950 millió forint értékű árut kínálnak 20—40 százalékos — többségében 30— 40 százalékos kedvezménnyel, amelynek alapján a lakosság megtakarítása elérheti a 350 millió forintot A vásár árualapjának többsége, 68—69 százaléka, csaknem fele-fele arányban felsőkonfekció termék, illetve divatdarabáru, ezekből a legdivatosabb, a legnagyobb, a legválasztékosabb, a kínálat. A kereskedelmi szervek tájékoztatása szerint vidéken elsősorban a felsőruházati termékekből, míg Budapesten méteráruból és lakástextíliából kerül az átlagosnál több forgalomba. Az egyes megyék között is eltérő az árualap. A téli kiárusításba bevont cikkek körét, az árengedmény mértékét, az árusító boltokat a kereskedelmi vállalatok és szövalamint a 23. számú Állami Építőipari Vállalattal hidraulikus termékek gyártásában. Javaslatként elhangzott, hogy az ipari szövetkezetek is jobban kooperálnának, főként az építkezésekben, a szolgáltatásban és a szállításban. A szolgáltatásban a teljesítmény 13,5 százalékkal növekedett: jelentőse javulás a gépjárművek, a híradástechnikai eszközök, az elektromos háztartási gépek javításában. 583 új lakás átadását tervezték az építők és 630 készült el. A mohácsi és a pécsi építőipari szövetkezet lakásépítési tervét nem teljesítette, de a további jobb üzemvetkezetek az előző éviekhez hasonlóan saját hatáskörben jelölik ki. így az engedmény és a választék területenként, vállalatonként is eltérő lehet. és munkaszervezéssel a lemaradást behozza. 1977-ben a tervek szerint többen dolgoznak teljesítménybérben. A munka- és üzem- szervezésben kezdeti eredmények vannak, bár o tartalékok igen nagyok. Rendszeresebbé és pontosabbá teszik a jogsegélyszolgálatot, amit tavaly hat helyen vezettek be. Az elképzelések szerint a mohácsi lovas fuvarozó szövetkezet beolvad a Pécsi Tempó Szövetkezetbe, így egységesítik a szállítási szolgáltatást. A szolgáltatások fejlesztésére közel 70 millió forintot fordítanak. Korszerűsítik a fodrászüzleteket és az autójavító szervizeket. Húszmillió forintot szánnak a lakáskarbantartásra és -felújításra. Biztosítják a jobb munka- feltételeket, főként a folyamatos anyag- és alkatrész-ellátást. Szeretnék, ha a GELKÁ- val jó együttműködés alakulna ki az elektroakusztikai és elektromos háztartási gépek javításában. Az építőipari szövetkezetek elsősorban többszintes lakásokat és családi házakat építenek: az V. ötéves terv hátralévő éveiben mintegy kétezret. Csuti J. Jó hangulatú, bizakodó, felelősségteljes légkörben kezdődött meg ifjúságunk egyik legnépesebb rétegének tanácskozó fóruma, a VI. Országos Diákparlament háromnapos progamsorozata tegnap reggel, a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. Az országos vezetők beszédei közügyekről a fiataloknak szóltak, s a küldöttek fölszólalásai is lényeglá- tóan, közérdeklődésű témákat érintettek. Jól intonálták ezzel a tanácskozás alaphangját, tükrözve a diákparlament közéleti aktivitásra ösztönző mottóját; „Ne tűrjük a közömbösséget! . .." Délelőtt 9 órakor az ország mintegy 300 ezer középiskolai és szakmunkástanuló diákját képviselő 290 küldött zsongása, kedves és spontán daléneklése fogadta a parlament vendégeit. Az elnökségben a megyék meghívott néhány küldöttével egy sorban helyet foglalt dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese; dr. Hanga Mária, oktatási miniszterhelyettes: Nagy Imre, munkaügyi miniszterhelyettes; Bocz József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára; Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára: Sarkadi Nagy Barna; a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára; Ligeti László, a SZOT alelnöke; Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese; Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese, valamint állami és társadalmi szerveink és az oktatás- politika számos vezető személyisége. Tömegdalok, majd Illyés Gyula Úda a törvényhozókhoz című szép költeményének elhangzása után Alföldi István, Baranya megye küldötte (Pécs, Ziper- novszy Gépipari Szakközépiskola) elnökletével kezdődött meg a parlament első plenáris ülése. A vendéglátó Pécs iskolaváros és Baranya megye nevében Takács Gyula elnökhelyettes meleghangú szavai köszöntötték az ország valamennyi tájáról idesereglett közel háromszáz diákküldöttet ezután dr. Hanga Mária miniszterhelyettes lépett a mikrofonhoz. Beszédének első részében az elmúlt két év, az V. Országos Diákparlament óta eltelt időszak oktatás- és neveléspolitikai eredményeiről, gondjairól, törekvéseiről, valamint az előző diákparlament számos fontos, az Oktatási Minisztériumot érin-- tő ajánlásának sorsáról, a megtett intézkedésekről számolt be. Kiemelte: az elmúlt két évben azon munkálkodtak, hogy a nevelés-oktatás tartalmát megújítsák, kereteit bővítsék, a korszerűsítés folyamatában szükséges föltételeket megteremtsék, illetve előkészítsék. Ez a tartalmi megújulás elsősorban azokban az új tantervekben realizálódik, melyek egy része már elkészült, más részét (Folytatás a 2-es oldalon.) Rádiószakkör alakult a Technika Házában, ahol heti két alkalommal a muzeális rádiótól a legmodernebb készülékek javításával foglalkoznak a tagok. Kopjár Géza felvétele Hétfőn kezdődik Ruházati téli vásár
