Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-27 / 26. szám
1977. január 27., csütörtök Dunäntmt napiö 3 Honnixti uegyük, ami «lines? Abban az időben indult hódító útjára a halásznadrág, férfiaknál a homlokba fésült, nyírott frizura, sláger volt a „Reszket a hold a tó vizén”. És abban az időben „jelentkezett" a demográfiai apály. Ezt a statisztikai korkarácsonyfa „horpasza” jelzi, s az, hogy napjainkban katasztrofális gond a középfokú beisko- lázandók alacsony száma. Ezek a fiatalok néhány év múlva apa-anya korba lépve — kis számukból eredően — kevesebb utódnak adnak életet. Ezt a problémát legjobban a szakmunkás utánpótlás sínyli meg; témánk szempontjából bennünket elsősorban a szolgáltató iparág érdekel. Gond, méghozzá igen erős gond van a beiskolázással. Az általános probléma: a tavalyi iskolaévben 988 gimnáziumi férőhelyre 782 tanuló jelentkezett, 851 főt vettek föl. Szakmunkásnak 2885 főt igényeltek, a jelentkezők száma 2286, a fölvetteké 2571. Több a hely, mint a jelentkező. A látszólaq csalóka eredmény — mindenhova többet vettek föl, mint ahányon jelentkeztek — több okból ered: nem mindenki került oda, ahova szeretett volna, nagyszámú érettségizett került szakmunkás- képzőbe, többen jöttek más megyéből, a számot bővítik a másodszor, harmadszor jelentkezők, az évismétlők is. Az országosnál kedvezőbb Szakmunkás jelentkezők tekintetében, ha az országos arányt vesszük, még jól is állunk: országos átlagban a nyolcadik osztályt végzettek 44 százaléka indul szakközépiskolába, Baranyában pedig 57,1 százalék. A lehetőségeket azonban korántsem merítettük ki. A vállalatok össz-szakmunkástanuló igénye az 1977—78-as tanévre több mint ötezer fő, az elosztható létszám pedig 2700. Vagyis a vállalatok túlzott igényt jelentenek be, de sajnos még reális igényeik sem teljesíthetők. A lakossággal közvetlenül kapcsolatban álló iparágban, azaz a tágabb értelemben vett szolgáltató ágazatban — ideértve a kereskedelmet és vendéglátást — csaknem olyan rossz a helyzet, mint az építőipari utánpótlásban. A kereskedelemben és vendéglátásban beiskolázhatok száma mintegy ezernégyszáz fő. Érdekes módon az eladó szakmák általában divatosak, kivéve a húshentesáru üzleteket. Ebben a szakmában egy érdekes ellentmondás is látható: olvassuk, halljuk: kevés a kereskedelmi eladó. Ugyanakkor e szakmákra csaknem kétszeres a túljelentkezés, s hogy ezeket mind nem veszik föl, ennek elsősorban nem iskola-ellátottsági okai vannak, hanem az, hogy ez esetben jóformán kihalnának egyes ipari szakmák a jelentkezés hiánya miatt. A szolgáltató ágazatban is akadnak divatos meg kevéssé kedvelt foglalkozások. Például csaknem ötszázan jelentkeztek Ipari tanulók a szolgáltatásban ■ Sok a boltos, mégis kevés ■ Csak az igények fele kielégíthető autószerelőnek, bő a létszám a kozmetikusoknál, szobafestő- mázolóknál (ez jelenleg a legfelkapottabb szakma) fényképészeknél; 104 férfiszabó, 376 női szabó jelentkezett, fodrászoknál is szép a kínálat. Ugyanakkor az egész megyében négy cipészt lehet beiskolázni, négy bádogost, tizenegy kelme- festő-vegytisztítót, óriási hiány van vízvezetékszerelőkből, ácsokból, konzervgyártókból. Minden ilyen szakma iránti ellenszenvnek megvan a maga oka, például ki megy cipésznek, mikor e foglalkozásnak igen bizonytalan a jövője. Harmincnégy hiányszakma Ennek ellenére nagy szerepe és jelentősége lehet a pálya- irányításnak, a megyei Pályaválasztási Tanácsadó működésének. Csak egy példa: a Tanácsadó március 20-iq minden évben begyűjti a nyolcadik osztályt végzők igényeit. Ilyenkor kiugrik a divatos szakmákra való túljelentkezés; autószerelő, fodrász, szobafestő-mázoló továbbtanulásra átlagosan 15—20 százalékkal többen jelentkeznek a kellő létszámnál. A későbbiekben ezek a diákok megpróbálkoznak a „második hellyel”, a jelentkezési lapokon feltüntetett második vágyukkal. Természetesen általában ezek is divatszakmák, vagyis következik a „harmadik hely”: a végképp tanácstalanok a Tanácsadóhoz fordulnak, hova is mehetnének voltaképp. Az országban harmincnégy hiányszakma van, ebből huszonkettő a központilag- súlyozott. Többek közt például a szolgáltatások terén vízvezetékszerelő, férfiszabó; csak lányok részére betölthető állások — azért, hogy ebben a szakmában el ne tűnjenek a nő-dolgozók — férfi-női szabó, férfi fodrász, kárpitos, női fodrász, mert érdekes módon már több a bajszos női fodrász, mint a kontyos. Tehát az említett huszonkét foglalkozás közül ajánl a Tanácsadó. Nem javasol, utasít — ajánl. Hogy miért fontos a szavak közötti különbségtétel? Mert legyen akármennyire fontos is egy-egy státus betöltése, a gyerekeket nem csaphatják be. Ha az egészségügyi tényezők, a bérezés, a munkakörülmények, munkafeltételek rosszak, akkor bárhogy könyörögjön is a munkaadó, nem javasolják ezt a szakmát. Itt van tehát az, ahol a termelőegységeknek tennivalójuk akad, ahol előreléphetnek. Mert — pedig ez csak egy apróság — az sem mindegy, milyen feltételek között végzi szakmai DOMBÓVÁRON 320 m2-es, kétszintes raktárhelyiség udvarral és elfoglalható lakással közület részére eladó FUSZÉRT KÖZPONT PÉCS, KOSSUTH LAJOS UTCA 21. TELEFON: 12-944. gyakorlatát a gyerek: állami vállalatnál, szövetkezetnél vagy esetleg magániparosnál. E kérdésekkel azonban a későbbiekben foglalkozunk. Szántó Péter Szélesítik a harkányi — A harkányi átkelőszakaszon a napokban kezdték meg a munkát a pécsi Közúti Építő Vállalat szakemberei. Régi igényeket elégítenek ki az átkelőhely kiszélesítésével, korszerűsítésével, mely biztosítja a gyorsabb, biztonságosabb közlekedést a harkányi templomtól a drávaszabol- csi útelágazásig. Az utat négysávossá szélesítik ki, s ezt előzte meg az elmúlt évi kétmilliós közműáthelyezés. Az idén huszonnyolcmillió forintot fordítanak a rekonstrukcióra. Jelenleg a vállalat harminc- három dolgozóját foglalkoztatják a fontos munkával. A tervek szerint az átkelőszakasz építését a nyár végére fejezik be. Űj néven - megyei hatáskörrel 1980-ban huszonötezer lakást fűt a PÉTÁV A budapesti után a legnagyobb az országban a Pécsi Távfűtő Vállalat Hamarosan új rövidítéssel, új vállalatnévvel kell megismerkedniük és megbarátkozniuk a pécsi lakosoknak, vállalatoknak, intézményeknek. A Pécsi Hőszolgáltató Vállalat nevét a Városi Tanács végrehajtó bizottsága január 1-i hatállyal Pécsi Távfűtő Vállalatra változtatta. Ennek a rövidítése lesz a PÉTAV, amely hamarosan a vállalat bélyegzőlenyomatán is szerepelni fog. Lakásépítés — francia módra Városépítési kísérletek a városlakók közreműködésével Egyik színes dia a másik után: Franciaország képekben. Útiélménybeszámoló, de nem egy nyári turistaúté. Sem a Szajna, sem a Loire völgyi kastélyok nem tűnnek fel az aprócska vetítővásznon. A képeken szinte kizárólag modern lakótömbök, épületek szerepelnek, mögöttük szerényen háttérbe húzódva a francia táj. S mindegyik diához az építész szakszerű magyarázata, értékelése. Minden ötlet megvalósítható Radványi György, a Polláck Mihály Műszaki Főiskola fiatal tanársegéde 6 hónapot töltött tavaly Franciaországban tanulmányúton: a magyar—francia kulturális együttműködés keretében az ottani építészképzéssel és a tömeges lakásépítéssel ismerkedett. — Tanulságos és izgalmas út volt számomra, építészmérnök számára — mondja, miközben egy újabb diasorozatot tesz a vetítőbe. — A francia építészet mindig frissen reagál az újításokra. S ennek megfelelően friss szellemű az építészképzés is. A 24 felsőoktatási intézmény közül, ahol ilyen képzés folyik, kettőt volt alkalmam meglátogatni. Nyílt és közvetlen a kapcsolat diákok és tanárok között. Egy-egy tervről óriási vitát rendeznek, s a hallgatók kiállításain nemcsak az oktatóik vesznek részt, hanem más neves építészek is. — Az egyetemről kikerült fiatal építészeknek milyen lehetőségeik vannak? Hogyan jutnak tervezői munkához? / — A friss-diplomás építészek mintegy 30 százalékának biztos'- a munkahelye az egyetem elvégzése után. Még 50 százalék is hamarosan munkához juthat, a többi szabadúszó lesz. Mindez elvileg nem jelent nehézséget. Franciaországban nincsenek olyan normatív előírások az építészetre, mint nálunk. Minden ötlet, a legvadabb is megvalósítható, ha van hozzá beruházó és kivitelező. A nagyobb volumenű munkákat pályázaton hirdetik meg. Ezek a pályázatok két fordulósak. Az első fordulón bárki elindulhat, a második fordulóban viszont már csak azok a tervezők szerepelhetnek, akik a terv mellé a kivitelezőt is megnevezik, és annak ajánlatát — költség, határidő stb. — csatolják a pályamunkához. Ugyanabból — másként A vetítőgép tovább ontja a diákat. iPanelházak, középületek, modern városközpontok, némelyik közülük hasonló a Magyarországon épültekhez, némelyik meghökkentően merész, alaposan eltér a hagyományos hasáb-formától. Az épületek színe csodálatosan illeszkedik bele a környezetbe, a tájba, Lenyűgözően sok praktikusan kialakított park, hatalmas szabad vízfelületekkel és a sétányok mellett térdmagasságban a világítótestek! Épségben! — Franciaországban az építészek is komoly gondot fordítanak a táj, a környezet védelmére — magyarázza Radványi György. — Az épület és a táj szerves egységet alkot a szín és a forma tekintetében. A vetítővásznon furcsa, izgalmasan merész kukoricacső-sze- rű lakóépületek. — Franciaországi utam egyik nagy tanulsága, hogy az ottani beruházók és építészek jóval többet mernek kísérletezni, mint mi. Ugyanazok az anyagok, ugyanazok az építési módok használatosak ott is, mint nálunk, a kísérletező kedvük folytán az eredmény mégis más. S ebben a kísérletezésben a városok lakosai is tevékenyen részt vesznek. Azokban a városokban, ahol kommunista vagy szocialista városvezetés van — például Lyon, Marseille — havonta prospektusokon tájékoztatják a lakosságot az építkezések terveiről. • • Üzemkész lakótelepek — Ha már tanulságoknál tartunk: lakásépítkezéseknél mit lenne jó átvenni a franciáktól? — Csak kettőt említek, de ezek nagyon lényegesek szerintem. A lakásépítkezéseknél náluk a mikroklíma megteremtése elsőrendű feladat; az anyag és a technológia megválasztása ehhez képest háttérbe szorul. Franciaországban a lakás, az épület, a környezet személyiségformáló szerepét nagyon komolyan veszik. A másik tanulság a járulékos beruházásokhoz kapcsolódik. Franciaországban ezek a lakóépületekkel egy- időben, sőt általában azok elkészülte előtt megépülnek. Amikor a lakók beköltöznek egy új lakótelepre, az üzletek, iskolák óvodák, sportlétesítmények már „üzemképesen” várják. S itt most az építészmérnök és az újságíró is csak sóhajthat egyet. Nálunk miért nem lehet ezt így csinálni? Dunai Imre A névváltoztatást a Hőszolgáltató Vállalat — valószínűleg utoljára írjuk így, bár ez pontosabban jelöli tevékenységét, mint az új — kérte a Városi Tanácstól, mert még a mai napig is gyakran összetévesztik a Pécsi Hőerőművel (I). Mindez — bármennyire is hihetetlennek tűnik — elég sok felesleges ügyintézést eredményezett, sőt még a szolgáltatási hibák kijavítását is megnehezítette. A névváltozás indoka lehet az is, hogy az ország többi hasonló szolgáltató vállalatát is általában távfűtő vállalatnak nevezik. A névváltoztatás iránti kéréssel egy időben foglalkozott a Városi Tanács végrehajtó bizottsága a vállalat másik két kérelmével is: tevékenységi körének és működési területének kibővítésével, valamint a „D”- kategóriából a „C" vállalat: kategóriába történő besorolással. Mindkét kérelmet jogosnak és indokoltnak találta és ezért a vállalat tevékenységi körét, illetve működési területét egész Baranya megye területére kiterjesztette és egyben a „D” kategóriából a „C” kategóriába sorolta. A működési terület kibővítése tulajdonképpen csak már egy ténylegesen meglévő helyzet „legalizálása”, hiszen a vállalat 1970 óta Siklóson, 1973 óta Mohácson és Szigetváron is tevékenykedik, Komlóról nem is beszélve, ahol már 1966 óta van távfűtés. A vállalat eggyel magasabb kategóriába sorolását népgazdasági jelentősége, Pécs és a megye gazdasági szerkezetében betöltött helye és szerepe indokolta. Jelenleg 17 200 lakást lát el hővel és részben melegvízzel csak Pécsett, s ez körülbelül 50 ezer lakost érint. A hőszolgáltatási ágazaton belüli helye jelentős, hiszen a Budapesti Távfűtő Művek után az ország második legnagyobb ilyen szolgáltatást végző vállalata. Az V. ötéves tervidőszak végére már 20 ezer pécsi és körülbelül 5000 vidéki lakást lát el hővel és részben melegvízzel is a Pécsi Távfűtő Vállalat, vagyis a PÉTÁV. D. I. Fagyálló téglák A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál jelenleg folyik a nyerstéglagyártó gépsorok javítása és az alkatrész- csere. Február végén teljes készenléttel várják a március 1-én kezdődő termelést. Az NDK-ból KAINIT fagyálló sót kap a vállalat 60 tonna mennyiségben. Fagy idején a nyerstéglába keverik az — ezer téglánként 15—20 kg — sót, s így mínusz 5 fokos hidegben sem repedeznek meg az építőanyagok. A mázsánkén® 160 forint értékű fagyálló anyagot a vállalat a Somogy—Zala megyei Téglaipari Vállalattal közösen próbálta ki tavaly ősszel, s ezzel a módszerrel mintegy négymillió téglával többet termelhetnek.
