Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-26 / 25. szám

© Duaantűit napló 1977. január 26., szerda Gépesített sínfektetés A fejlett közlekedési! or­szágok szárazföldi áruszál­lításában a vonat — meg­felelő tökéletesítésekkel — még hosszú időn át meg­tartja fölényét. Sokan azt hitték a második világhá­ború után, hogy a vasút rö­videsen átadja helyét a gépkocsinak és a repülő­gépnek. Egy idő utón azon­ban megállt a vasutakat megszüntető, vagy leg­alábbis kihalni hagyó irányzat előretörése, s he­lyébe a vasutak korszerűsí­tését sürgető tevékenység lépett. Az Egyesült Államok ma már milliárdokat költ vasútjainak korszerűsítésé­re, a Szovjetunió pedig minden korábbinál meré­szebb terveket hajt végre, többek között a 3145 km hosszú Bajkál—Amur fővo­nal építését. A ma épülő vasútvona­lakkal, vasúti pályákkal kapcsolatban mások a kö­vetelmények, mint voltak korábban. A pályatesteket napjainkban úgy tervezik, hogy azokon sok-sok ezer tonnás szerelvények is igen nagy sebességgel közle­kedhessenek. A vasúti pá­lyák korszerűsítésének ma már jól bevált eszköze a „hosszúsínesítés”. Megfe­lelő anyagból, több száz méter hosszúságú síndara­bokból összeállított pályán a szerelvény simán, rázás­mentesen halad; így a sze­mély- és áruszállítás kímé­letesebb, a pálya és a sze­relvény elhasználódása las­súbb lesz. A pályaépítés és korsze­rűsítés munkáját nagymér­tékben gépesítik. Nemcsak azért, mert ez a munka ne­héz, hanem azért is, mert világszerte egyre nehezebb munkaerőt kapni a pálya* építéshez. A feladatok el­végzését korszerű géplán­cok, nagy teljesítményű daruk segítik. A pólyafek­tetés egy figyelemre méltó új módja látható a felvé­telen. Szovjet szakemberek fejlesztették ki ezt a sínle­rakó szerkezetet, amely a talpfákra előre felerősített sínszálakat emel le a rö­viddel azelőtt épített pá­lyán haladó tehervagonok­ról és illeszt a helyére, na­ponta több kilométer hosz- szúságban. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszerig özigazgatásunk fejlesz- ■ ^ tését szolgáló tudo­mányos kutatások keretében készült el és az elmúlt évvé­gén az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg Csizmadia Andornak, a Pécsi Tudományegyetem Jogi Kar professzorának fenti című, kö­zel 50 íves monográfiája. A szerző elsősorban az utolsó száz év közigazgatásának ér­tékelő bemutatására töreke­dett. Az előzmények és az összefüggések felidézése ér­dekében azonban a histog- ráfiai bevezetés után a mű első fejezetei visszanyúlnak a XVIII. századig. A modern közigazgatás kezdetei ugyan­is a XVIII. század államszer­vező munkájában lelhetők fel hazánkban. E visszatekintés azért is mellőzhetetlen, mert a magyar szakirodalomból hiányzik a XVIII. század köz- igazgatásának átfogó feldol­gozása. Ember Győző; „Az újkori ma­gyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig" c., 1946-ban megjelent átfogó munkája ugyanis a XVII. szá­zad végével zárul. Bár a török­uralom utáni új berendezkedés­re vonatkozó törekvések beha­tó feldolgozását a szerző is csak külön monográfiában tart­ja lehetségesnek, a XVIII. szá­zad második fele reformjainak, az 1848—49. évi forradalom és szabadságharc közigazgatásra gyakorolt hatásának, valamint a neoabszolutizmus közigazga­tásának összefoglalása elégsé­ges alapot nyújtott számára ah­hoz, hogy a burzsoá korszak közigazgatásának, a felszaba­dulás utáni fejlődés előzmé­nyeinek részletező elemzését el­végezhesse. Reform­törekvések Különös gondot fordít a szer­ző a vizsgált időszak reformtö­rekvéseinek, a reformokat meg­előző és követő viták bemuta­tására. Ezek feltárása érdeké­ben a szakirodalom, a publi­kált tervezetek, az országgyűlé­si naplók és irományok mellett több tárgykörben, ahol erre szükség és lehetőség mutatko­zott, elmélyült levéltári kutatá­sokat is végzett. Értékelő mun­kája átfogja a közigazgatás egészét, megkülönböztetett fi­gyelmet szentel az általános és azon belül is a helyi igazgatás alakulására. A feldolgozás rendszerét az időrendiség határozza meg. Ez lehetővé tette a gazdasági, tár­sadalmi, politikai változások ha­tásának nyomonkövetését a kü­lönböző reformtörekvésekre, a végrehajtott szervezeti, hatáskö­ri, működésrendi megoldásokra. A kiegyezés utáni korszak vizsgálata a kiegyezési törvé­nyek közigazgatási rendelkezé- e bíróság csak korlátozott mér- seinek bemutatásával kezdődik, tékben tudott védelmet nyújta- Az új magyar államapparátus nj_ átszervezése során a helyi ön- .............................. ko rmányzatok általános reform- ^ huszadik század küszöbén ját a bíráskodás és a közigaz- a magyar kormányok nem ké- gatás elválasztása előzte meg. szítették fel a közigazgatást a Az elválasztás megvalósítása rá háruló új feladatok megol- Montesquieu óta állandó prob- dósára. Átfogó reformok köve- lémája a burzsoá jogirodalom- te|éséve| f6, a , ári ba,0|. nak es bar következetesen so- , , . .... , ... , ,. dől es a szociáldemokraták hősem valósult meg, az 1869. .,, , évi 4. te. végrehajtása a bírói Programjában találkozunk. A munka színvonalának emelését polgári radikalizmusnak a szá- szolgálta. A törvényhatósági és z<Jd elején meginduló lapja, a a községi törvénnyel a kiegye- Huszadik Század időnként a zés Deák-párti kormányai közigazgatás kérdéseiben isál- 1870—71-ben kiépítették a búr- lést foglalt. Különösen gyako- zsoá közigazgatás vidéki intéz- rivá Vq|j ez az első világhábo- ményeit. Az uralkodó osztályok rú e|őtt, amjkor Tisza István a feudális korban kialakult ke- kormánya alkotmányjogi és köz­reteket kívánták a polgári ál- igazgatási reformokat kívánt lám követelményeinek megfele- megvalósítani. A városok fej­lő elemekkel kiegészíteni. A ré- Vesztéséről szóló 1912. évi 58. gi nemesi és városi polgári elő- te. bemutatásának keretében jogokból inkorporálták a viriliz- különösen érdekesek azok az must és ezzel biztosították a elképzelések, amelyeket a vá- legnagyobb vagyonúak döntő rosok kongresszusa állandó bi- súlyát. amelyet csak az értelmi- zottságának megbízásából Har- ségiek adójának kétszeres szá- rer Ferenc fővárosi tanácsjegy- mítása enyhít, s egyben lehető- ző dolgozott ki. Ezek azonban vé teszi, hogy a feudális ma- a tervezésnél nem jutottak radványokat őrző földbirtokos, előbbre, nemesi elem mellé a vagyonos polgárság is felzárkózzék. A li- berális jogállam követelményei- nek inkább a községeknél tét- tek némi engedményt. A kiegyezés után a közigaz- w.v.\v.\v.v.v.v.v.v.v.v.v.v..\v............ g atás specializálódása nagy Az első világháború alatti ütemben haladt. A különböző közigazgatás, az azt követő szakigazgatási ágazatok kiala- polgári demokratikus állam, kulása Európaszerte szükséges- maid a Tanácsköztársaság köz­• . __._____- . __i. • ■igazgatási rendszerének atte­s e tette az esszeru koordinációt. ■ .. , .. , ___ , , , . ...... kintese után közel 200 oldalon A magyar vidék, koordinációt ismerhetjük meg a Rorthy-kor­egy vegyes összetételű szerv, a sza|< közigazgatásának sokszem- közigazgatási bizottság életre- pontú, igényes politikai és szak­hívásával kívánták megvalósí- mai értékeléssel elvégzett, a tani. A főispán elnöklete alatt környező országok közigazgatá- működő bizottság formálisan a sának alakulására is kitekintő megyéhez tartozott, a benne feldolgozását. Az ebben az idő­részt vevő állami hivatalnokok szakban végrehajtott közigaz- , , i. » . , , gatasi teruletrendezes, a híres révén a valóságban a kormány ^ ^ tc QZ Q di eszközeve vált. A bizottság a reformi Q fővárosi törvény és koordináció érdekében számos novellái, oz 1937. évi városren- tárgykörben — adóügyek, köz- dezési törvény, a képesítési lekedés, építészet, tanügyek, rendszer, a jegyzőképzés válto- postafelügyelet, gyámsági és zatai, a köziaazgatási eljárás gondnoksági ügyek stb. — kö- szabályozására irányuló kísér­telező határozatot hozhatott. ete.k' ,a Zoltan. ve2®' tesevel kibontakozó racionali­Sok kísérlet után a század- zálási törekvések stb., mind­végi liberális fellángolás a jog- mind olyan előzmények, ame- állam követelményeit szolgáló lyeknek ismeretét, a belőlük le- óvatos lépésként hozta létre a szűrhető tapasztalatok haszno­közigazgatási bíráskodást. A f'tás°‘ a »oci|alis‘? >özigazga- . .... . ,. . tas tovabbfejlesztesenek kuta­parlament, vita ismertetesa re- tásában és végrehajtásában ven az olvaso erzekelheti, hogy nem nélkülözhetjük. Ezért üd- a közigazgatási bíróságról szó- vözöljük elismeréssel a sokéves ló törvény kompromisszum ered- kutatómunka eredményeit ösz- ménye volt és a burzsoá elvek- szegező átfogó mű megalkotá- nek is csak részben felelt meg. sót és igényes külsőben történt A közigazgatási hatóságok sé- publikálását, relmes tevékenysége ellenében Dr. Ádám Antal Több ország együttműködése Léggömbben végzett biológiai kísérletek 1976 augusztusában 3 db, egyenként 600 000 köbméteres óriás méretű sztratoszféra lég­gömböt bocsátott útjára az amerikai űrkutatás csúcsszerve, a NASA, a szicíliai Trapaniból. A ballon kosarából tudományos kísérleteket végeztek. A kísérle­ti programok előkészítésében francia, nyugatnémet, olasz és spanyol tudományos intézetek is részt vállaltak. A harmadik ballont augusz­tus 13-án indították útjára. A léggömb augusztus 20-án érke­zett meg a texasi Palestine tá­maszpontra. összesen 8000 ki­lométert tett meg. Kosarának súlya 1300 kg volt, amelynek nagyrészét öt tudományos mé­rő műszer tette ki. A műszer­park segítségével teljesítették a különböző mérőprogramokat. Az egyik kísérletet a Francia Nemzeti Űrkutató Központ vé­geztette. Ennek célja az Apol­ló 16. és 17. repülések bioló­giai programjának ismétlése, il­letve bizonyos fokig az eredmé­nyek alátámasztása volt. Annak idején a 'Biostock 1. és 2. mé­rési programokban az amerikai asztronauták a kozmikus sugár­zás hatását vizsgálták egyes élőlények szervezetére. A fran­ciák annyiban módosították ezt a programot, hogy méréseket nem a súlytalanság állapotá­ban, hanem az említett lég­gömb kosarában végeztették. A ballonos kísérletnél 30 kg súlyú biológiai tartályt alkalmaztak. A tartály hőszabályozóval volt ellátva. A tartályban a francia kutatók az Artemia salina nevű rákfaj petéit és dohánymagver- kat utaztattak. Az említett élő­lényeken kívül Artemia salina kontrollpeték is utaztak a lég­gömb kosarában. Ezeket azon­ban radioaktív sugárzás elleni védőszerrel előre kezelték. Ez a szer csökkenti a rádioaktív su­gárzások káros hatását élő szer­vezetekre. A léggömb kosarába nukleá­ris emulziót is elhelyeztek, amely a nehéz ion részecskéket jelzi, valamint sugárzásmérő beren­dezéseket. A kísérletek kiérté­kelése folyamatban van. Miért áll ki az úszó jéghegy egy része a vízből? Ismerjük-e kellően a technikát? E z a kérdés volt a lé­nyege a már elhunyt, hazánk egyik kiemelkedő tudósának, Erdei-Grúz Ti­bor akadémikus egyik elő­adásának. E témával kap­csolatban voltam részese egy vitának, mely akkor robbant ki, amikor a tár­saság egyik humán foglal­kozású résztvevője sértet­ten mondta el, hogy lánya megbukott fizikából, mert nem tudta megmagyaráz­ni, miért áll ki az úszó jég­hegy egy része a vízből. Nem érti meg vitapartne­rem, hogy miért kellene egy „jéghegynek" meg­akadályozni lánya • tovább­tanulását, hiszen magyar— történelem szakos tanár­nak készül. Hát miért is? Pártunk XI. kongresszusa nyomatékosan felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a tudo­mánynak egyre inkább terme­lő erővé kell válnia társadal­munkban, továbbá arra, hogy nagy figyelmet kell fordítani a műszaki és természettudomá­nyok fejlesztésére. A technika — mint a műszaki tudományok összessége — fejlődése, ko­runk egyik alapvető jellegze­tessége. Korunkat a technika korszakának szokás nevezni. Három-négy emberöltő Igaz, hogy a technika olyan régi, mint maga az ember, hi­szen az emberréválást éppen a szerszámkészítés jelentette. Igaz az is, hogy bolygónk ar­culatát évezredek folyamán a technika teljesen átformálta, de ennek a változásnak kilenc­ven százaléka az utolsó há­rom-négy emberöltő alatt memt végbe. Döntő fontosságú ta­lálmányok ebben a korszak­ban születtek és terjedtek el a Föld majdnem minden ré­szén. Ez James Watt gőzgépe, Galvani által felfedezett elekt­romosság stb. Az ősi kultúrák, a természeti életforma eltűnnek, vagy csu­pán látványossággá válnak, és az iparfejlődése által létrehozott civilizált életnek adják át he­lyüket Megszűntek a távolsá­gok. Ma hamarább tesszük meq az utat Budapesttől—Vla­gyivosztokig, mint alig száz esztendeje Budapesttől—Sze­gedig. Kényelmes otthoni ka­rosszékünkben ülve nézzük a montreáli olimpiát, melyet táv­közlési mesterséges holdak tesznek lehetővé. Mindezek persze csak talá­lomra kiragadott példák, a nagy változás érzékeltetésére, ami az emberiség aránylag rövid történelmének folyamán végbement Ez a technikai fej­lődés, ami óriási magaslatok­ra emelkedett, de korántsem fejeződött be, sőt, egyre me­részebb távlatokat mutat A technikai forradalom korszakát éljük, és kimenetelét talán senki sem ismeri. Nézzük meg környezetünket, életformánkat, és gondolkod­junk el azon, mi lehetett meg mindebből akár csak százöt­ven-kétszáz évvel ezelőtt, hol­ott az emberiség kialakulása óta kb. egymillió év telt el. A mai embert éppen ezért álta­lában rendkívül érdekli a tech­nika tudománya. Kell is, hogy érdekelje, hiszen az életet már el sem tudnánk képzelni vasút; repülőgép, gépkocsi, villanyvi­lágítás, rádió, televízió, anti­biotikum, vagy Sabin-cseppek nélkül, E technikai vívmányok alkalmazását úgy megszoktuk, olyan természetes, hogy van­nak, csak akkor válik tudatos­sá, mennyire nélkülözhetetle­nek, ha valami különös „sors­csapás” folytán éppen nélkü­lözni kénytelen az ember. Szélesíteni az érdeklődést A technikai vívmányok iránt való érdeklődés, ezek ellené­re, még mindig nem elég szé­les és nem elég mély. Még nem múlt el ma sem teljesen annak a felfogásnak a nyo­ma, amely szembeállította az úgynevezett humanisztikus tu­dományokat a természettudo­mányokkal, az előbbieket ré­szesítve előnyben. Sokan van­nak még, akik műveletlennek tartják azokat, okik nem tud­nak egy Shakespeare idézetet, nem ismernek fel Rembrandt képet, vagy nem szeretik Wag­ner zenéjét. Némi igazság van is benne, hisz mondjuk, egy technikailag képzett ember is csak akkor mondható kultu­ráltnak, ha némiképp tájéko­zódni tud az irodalom, a kép­zőművészetek és a zene terü­letén is. De sokan általában semmi műveltségi hiányossá­got nem találnak, ha valaki nem tudja, hogyan működik a telefon, amit pedig állan­dóan használ, vagy nem tud elvégezni egy százalékszámí­tást Az ember behatolt a világ­űrbe, megismerte a súlytalan­ságot, otthagyta lábnyomát a Holdon, de vajon ismerjük-e Newton törvényeit, hallottunk-e Golkovszkijról,- tudjuk-e, mi Mengyelejev periódusos rend­szere, vagy hogy épül fel Bohr atommodellje. A természettudományok ala­pos megismeréséhez azonban, nem elég elővenni a megfele­lő szakkönyvet, hiszen az olva­só világnézete, lehet materia­lista, vagy idealista, dialekti­kus vagy metafizikus. Ebből következően egyazon szaktu­domány tanulmányozása, kü­lönböző világnézetből adódó­an, más és más eredményre vezethet. Nincs olyan ember, aki nem rendelkezne világné­zeti előfeltételekkel, legfeljebb arról lehet szó, hogy ezeket nem, vagy nem teljesen tuda­tosítja magában, és ezek oz elvek természetesen lehetnek helyesek, vagy többé-kevésbé hibásak. Történelmi feladatunk Saját célkitűzéseinek, szere­pének, és ismeretanyagának jelentőségét, értékét az embe­ri haladás számára, egyetlen tudomány nem képes teljesen megértetni, kizárólag saját tárgykörén belül. Pl. a fizika feltárja mindazon jelensége­ket, melyek nem változtatják meg az anyag minőségét, de hogy mi az anyag, az csak egy átfogó filozófiai világkép keretén belül ismerhető meg. Mindezek figyelembevételével, úgy ajánlatos hozzáfogni bár­mely természettudomány téte­leinek alapros elsajátításához, hogy előbb meg kell ismemi a marxista-filozófia alapvető tételeit, mint az anyag, a moz­gás, a tér és az idő stb. A folyamatos művelődés, az önképzés keretében, a növek­vő szabad idő értelmes eltöl­tését is segítve, fokozni kell az érdeklődést a korszerű társa­dalmi, és természettudomá­nyos, műszaki ismeretek iránt, azoknak, akik ezekben nem kellőképpen járatosak. Mind­ez feltétlenül szükséges, a szo­cialista ember kialakításához, akik az emberi társadalom leg­magasabb fokát tűzték ki tör­ténelmi célként. Gyenis Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents