Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-25 / 24. szám
A vállalkozás dicsérete vállalkozás nem idegen a szocialista vállalat céljától, társadalmi jellegétől. A szocialista tervgazdálkodás is árutermelés, ami feltételezi a piac létét és aktív hatását a termelésre. A piac a tervgazdálkodásban is tartalmaz bizonytalansági elemeket, kockázatot, különösen ha nagy a külgazdasági kapcsolatok szerepe. A kockázatok objektíve léteznek, a kérdés csak az, hogy közvetlenül ki viseli: az egész társadalom vagy a gazdasági szervezetek. A tapasztalat az, hogy a kockázati veszteség mérsékelhető, ha annak nagyobb részét a vállalatok és szövetkezetek viselik, mert a döntésekért való felelősséq is közvetlenebb. (Természetesen vannak olyan gazdasági döntések, amelyekre csak az állami központi irányítás vállalkozhat.) A gazdasági életben dolgozók tudják és érzékelik a legjobban: tartalmában, jellegében és következményeiben is mást jelent a végrehajtás, mint a vállalkozás. Az előbbi is lehet nehéz és felelősségteljes munka. Ezt senki sem vitatja. De mégis minőségileg más magatartás, mert hiányzik belőle az önálló célokra vonatkozó döntés, s az azért (ti. az azzal járó kockázaért) vállalt közvetlen felelősség. Ez az, ami az utóbbira jellemző. A vállalkozás lényege tehát a kockázatviselés. Tudatosan vállalt, tervszerű tevékenység, amelynek számos gazdasági feltétele van. Mindenekelőtt ilyen a vállalatok viszonylagos gazdasági önállósága, az érdekeltségi rendszer és a gazdasági kényszer. A vállalkozás azonban nemcsak gazdasági, hanem szociológiai jelenség is. Szükség van ugyanis mindenekelőtt olyan emberekre, olyan vezetőkre, akik képesek és merik vállalni a kockázatokat. S természetesen olyan szellemű vállalati kollektívákra is, amelyek támogatják a vállalkozást. Az MSZMP XI. kongresszusa és legutóbb a Központi Bizottság 1976. decemberi határozata, majd az országgyűlés téli ülésszaka is felhívta a figyelmet a vállalkozó szellem ösztönzésére. Az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok: a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása, a gazdasági hatékonyság javítása, a terrfielési és értékesítési szerkezet átalakítása, valamint a meglevő tartalékok kihasználása csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodó szervezetekben a vállalkozási készség megerősödik. Ennek gazdasági feltételei ma jobbak, mint korábban. Jobbak, mert a népgazdasági terv céljait időben megismerhették a vállalatok; jobbak, mert a vállalatok rendelkeznek középtávú tervekkel és fejlesztési koncepciókkal; kedvezőbbek a feltételek, mert a gazdasági szabályozórendszerben most nem történik olyan változás, ami újabb bizonytalansági elemet vinne a gazdálkodásba, tehát bizonyos értelemben stabilizálódtak a gazdálkodás „játékszabályai”; és van világosan meghatározott hitelpolitikánk, amely a gazdasági egyensúlyt és a gazdasági hatékonyságot javító akciókat pótlólagos erőforrásokkal támogatja. A gazdaságirányítás kényszerítő elemei a vállalkozás irányába terelik a gazdasági szervezeteket. Bizonyos fejlesztési irányok és akciók megvalósítása elé tilalomfákat, korlátokat állított például a befektetések megtérülési idejének és a jövedelmezőségi követelmények normatív előírásával, vagy az értékesítés bizonyos irányokba való terelésével. Számos vállalat és szövetkezet gazdasági fejlődése és fejlesztési tervei azt a felismerést tükrözik, hogy a rutinszerű cselekvés, a „kitaposott úton" való haladás, a megkapott módszerek kényelmes alkalmazása már nem elegendő, sőt céljaink elérését veszélyeztetik. A „kitaposott út" folytatása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot és veszteségforrást. Merőben újszerű vezetői magatartást követel a termelésnek a gazdasági hatékonyság javulásával együttjáró növelése. S mivel gazdaságirányítási rendszerünk egyre szigorúbb, egyre nagyobb hatékonysági követelményeket támaszt, ez azt jelenti, hogy aki lemond a hatékonyság javításáról, az lemond a termelés fejlesztéséről is. Ez pedig egész gazdasági fejlődésünk ütemét fékezi. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata 1977-re a növekedés ütemének gyorsítását irányozta elő. Erre elengedhetetlenül szükség van társadalmi és gazdasági céljaink megvalósításához. Ám nem minden áron elérhető növekedésre van szükség. Ebből következik, hogy a gazdasági hatékonyságot javító, aktív piaci munkával járó vállalkozói magatartás a gazdasági vezetőkkel szemben támasztott politikai követelménynek minősül. A vállalati szándékot kutató felmérések arra utalnak, hogy ez a vállalkozói készség új termékek, gyártmányok bevezetésében nyilvánul meg elsősorban. Sokkial kisebb a készség a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Részben azzal függ össze az is, hogy az új gyártmányok bevezetése főleg az extenzív kapacitásfejlesztés és nem a gyártás- és gyártmányfejlesztés, a műszaki fejlesztés következménye. E zért a vállalkozások irányát az eddiginél jobban kell az intenzív módszerek irányába terelni. Egyes vezetők ezt — találóan — úgy fogalmazták meg, hogy befelé is vállalkozni kell. Hozzá kell nyúlni a meglevő termelési szerkezethez, a meglevő vállalati irányítási és szervezési módszerekhez; fel kell tárni a vállalat gyártó eszközei jobb kihasználásában rejlő tartalékokat. A dinamikusan fejlődő vállalatok tapasztalatai arra utalnak, Tiogy szoros összefüggés van a vállalkozás, a kezdeményezőkészség és a vállalat szervezési színvonala között. Mivel a vállalkozás kockázatot rejt magában, ez arra ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat, hogy minél teljesebben igyekezzenek kihasználni belső tartalékaikat, mert ez mérsékli a kockázatot, növeli az elérhető eredményt. Dr. Varga György Március 5-6-ra összehívták az MNOT II. konferenciáját Javul az iparban dolgozó nők helyzete Húszezerrel több édesanya GYES-en Az oknamélyitők munkahelyét a körülkerített gödör jelzi a Szigeti úton Az AFIT XIV-es telephelyén 180-as típusú csuklós buszok részleges és teljes felújítását végzik. Ebben az évben 40 darab busz javítását végzik .Bulgária részére és 66 darabot a Budapesti Közlekedési Vállalatnak. Az újabb szanálási területeken ilyesmi már nem fordulhat elő. Amióta Pécs állami támogatást kap a pince-ügyek rendezésére, a megszüntetés módja is alapvetően megváltozott. A Landler Jenő utcában a lebontott épületek alatti valamennyi pincét megszüntették, a Bajcsy-Zsilinszky út és Szalai András út sarkán látványos módon ún. kitakarásos módszerrel tárták fel és szüntették meg a pincéket. Ezek már nem okozhatnak meglepetéseket. H. I. Pincefeltárás a Szigeti úton ■ Dz épületek alatt nem maradt üreg ■ Nagyobb gondot fordítanak a szanálási területekre clapterületét sűrű hálózatban lemélyített talajmechanikai fúrásokkal tárták fel, az alkalmazott gerendarácsos alapozás pedig teljes mértékben biztosítja az épületek stabilitását. Más a helyzet az épületek környezetében. Azokban az években — a 60-as évek végéről, a 70- es évek elejéről van szó — a város csak az innen-onnan elcsípett forintokat fordíthatta az életveszély elhárítását jelentő pincemunkákra. Érthető tehát, ha szanált területeken igyekeztek elkerülni a költséges megoldásokat. Akkoriban egy ügy kapcsán bírósági állásfoglalás is született, miszerint a lakásköltségekben csak a tervezett épületek alatti pincék megszüntetési költségeit lehet elszámolni. A bontásoknál sem fordítottak kellő gondot a pincék szakszerű megszüntetésére. Egyszerűen az történt, hogy a boltozatot is elbontották, a pincébe pedig valami laza tömedékelő- anyag került, ami aztán az évek folyamán összeroskadt, a keletkezett üreg lassan a felszínig hatolt és a keletkezett leszakadás jelezte aztán, hogy a mélyben valami van. Elképzelhető, hogy hasonló esetekkel még találkozhatunk a Szigeti városrészben. Ami a belvárosban szinte hétköznapi dolog és ezért már fel sem tűnik, itt, távol a belvárostól meglehetősen szokatlan jelenség. Pincefeltárásról van szó, méghozzá a Szigeti úton. A 11-es számú panelépület nyugati sarkánál egy hete egy hosszan elnyúló horpadásban keletkezett leszakadásban mintegy 2 köbméternyi üreg hívta fel magára a figyelmet. Az aknamélyítők nyomban felvonultak, s azóta is dolgoznak ott. Eddig mintegy 4 méteres mélységig hatoltak le, de a pince szelvényét még nem érték el. A Szigeti úti új épületek tövénél harmadik eset ez, hogy pince miatt vonulnak fel az aknamélyítők. Hogyan lehetséges ez? És nincsenek-e veszélyeztetve az épületek? Mindenekelőtt tisztázzuk: az épületeket nem fenyegeti veszély. Mégpedig azért nem, mert az épületek szorosan vett Hétfőn, a Parlament Vadásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Makoldi Mihályné, az MNOT alelnöke megnyitója után Her- czeg Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkár- helyettese tartott tájékoztatót időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy 1977-ben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét, legfontosabb feladatunk egyike, hogy az év végéig időarányosan teljesítsük az- ötéves tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Kitért arra, hogy a műszakpótlék központi rendelkezésére vonatkozó elképzelések nagy részét már az idén realizálják. A vállalatoknál és a nem mezőgazdasági szövetkezeteknél mintegy 800 ezer fizikai dolgozó végzi munkáját két vagy három műszakban, illetve folyamatos munkarendben. Az 1977. évi intézkedés alapvetően az iparban dolgozókat, mintegy 600 ezer munkást érint. Tekintettel arra, hogy a nők 40, a férfiak 25 százaléka dolgozik kedvezőtlen munkarendben, a műszakpótlék-rendezés csökkenti majd a férfiak és nők közötti átlagos bérkülönbségeket is. Közelről érinti a lányokat, asszonyokat, hogy az idén a terveknek megfelelően javul az egészségügyi, kulturális, szociális ellátás. Ez évben 1731 kórházi ágy, 38 új általános orvosi körzet, 36 új gyermekorvosi körzet létesül. A gyermek- intézmények bővítését 3300 bölcsődei, 16 240 óvodai, 420 gyermekvédelmi intézeti hely építésével segítik elő. Az óvodáskorú gyermekek csaknem 80 százalékának jut majd hely különböző gyermekintézményekben. A gyermekgondozási szabadságot várhatóan az idén 20 ezerrel többen fogják igénybe venni, mint tavaly. Ezután Erdei Lászlónénak, az MNOT elnökének javaslatára az Országos Nőtanács úgy döntött, hogy március 5—6-ra ösz- szehívja a MNOT második konferenciáját. Az országos konferencián értékelik majd az 1971-ben megtartott első konferencia óta eltelt időszak munkáját. Ma érkezik hazánkba a Mali Köztársaság külügyminisztere Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügyminisztere Púja Frigyes meghívására január 25-én hivatalos látogatásra" Magyarországra érkezik. Charles Samba Cissokho 1932. január 5-én született a Szenegál köztársaságbeli Koalackban. Katonai iskoláit 1961-ben fejezte be. Ezt követően részt vett a Mali Köztársaság nemzeti hadseregének szervezésében, majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. 1970. szeptember 11-én külügyminiszterré nevezték ki. 1976-ban ezredessé léptették elő. Több magas kitüntetés tulajdonosa. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 24. szám 1977. január 25., kedd Ara; 80 fillér A házak nincsenek veszélyben
