Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-24 / 23. szám

Ä Konda-uölgy ipartörténeti remeke Mi lesz a kökényi vízimalom sorsa? Egy teljesen épen maradt patakmalmot őrzött meg há­rom évszázaddal ezelőtti idő­ből a mély Konda-völgy, a Baranya megyei Kökény-pusz­ta közelében. Mellette óriás nyárfa és a még terebélye- sebb szil, a hajdani telekha­táron állnak: legalább 300 évesek. A szilfát négyen alig tudják körbefogni. Egy szépen faragott malomkő is süppede- zik az udvaron, benne vésett szám: 1704. A vaskos Konda- völgy lejtőit tömött erdő fedi és délnyugati zuqában alig észrevehetően bújik meg a külsejében barokkos hangula­tú malom. Falai 5—6 méter magasságig inkább erődít­ményre emlékeztetnek. Ez már a középkort sejtető emlék, bár Musszung Vince csak az 1669-es eredetet igazolja biz­tosan régi iratok alapján. Ma­ga is vízimolnár, francit: szár­mazású, ahogy szülei, ősei visszamenőleg, egészen a hó­doltság koráig. Családjával él a malomházban, itt is szüle­tett. Felesége is egy vízimol­nár-dinasztia utolsó sarja, de gyermekeik más foglalkozást választottak. — Most raktáros vagyok a reménypusztai téeszben — kezdi Musszung Vince. — Többször átalakította csalá­dunk az épületet az idők fo­lyamán, de a szobák elhelye­zése, a tetőszerkezet, az őr­lő-berendezések zöme a régi: a XVII. század végéről, a XVIII. század elejéről valók. De a vizet felduzzasztó és gyorsító gátakat még régebben alakít­hatták ki. Néhány éve mi is renováltunk és egyméter szé­les kőalapzatra bukkantunk mélyen a földben. Biztos, hogy az 1669. előtti alapokat lel­tük meg. Ehhez erősítettük, szélesítettük a mostani fal­aljat. Távol a világtól? Ugyan, hisz régi kövesút vezet az en- dőn át ide, igaz, vízmosások, gyomos füvek takarják. A soklapótos kerék a húsz méter magas, vörös téglájú tűzfal oldalában nem forog: majdnem félévszázada. Át­mérője öt méter. Villany sose mozgatta, csak az ide zuhog- tatott patakvíz. Tölgyből farag­ták, szú nem rágta. Most bár­sonyos zöld és kék mohák párnázzák. A víz hártyavéko­nyon csurran le fél méterre a legszélső lapáttól. A gyenge hozamú patak zabolátlan, ki­lyuggatta a 300 méter hosz- szú gátrendszert, százfelé csur- rant szét. Gyorsan cserélődik, mert egy tenyérnyi felülete se jegesedett meg ebben a hi­degben. Odabenn titokzatos világ. Több szintben magasodnak egymás fölé a fából gyalult fogaskerekek, fakarok. Őrlő- keretek, rosták, sziták válogat­ták külön a finom- és ke­nyérlisztet, a korpát, búzada­rát. — Mintha hajófedélzeten töltöttem volna el gyermekko­romat. Minden mozgott, im­bolygó», szaladt, amikor dol­goztak a kövek, és mocorog­tak a fa-alkatrészek. Két éve utoljára beindítottam a kiszol­gált „őrlő-monstrumot" és ez nyolcezer forintomba került. Szóltam, írtam az Országos Műemléki Felügyelőségnek, védettségét kértem; ugyanis, ha nem tesznek valamit, két éven belül tönkremegy az egész. Romokat, kallódó maradvá­nyokat, vagy utólag felújított és modernizált változatokat láthatunk még Erzsébet, Szel­lő, Kátoly, Palotabozsok, Bok­sa, Magyarmecske, Bükkösd környékén, völgyek aljában, magányos, házak portáin, de Pécsett, a Hűvösvölgyi-patak mentén is. Műemléki védettségre szo­rul a Konda-völgy ipartörténe­ti remeke, hiszen Baranyában ez lehet az egyetlen legöre­gebb és épségben maradt pa­takmalom, berendezéseivel együtt. A házigazda és a „fel­fedező”, Molnár Kálmán nyug­díjas, okleveles molnármester mindenesetre ezt állítja. A történelmi és néprajzi igaz­ságtevés viszont a szakembe­rek dolga. Csuti János Magyar nevek a Kozmoszban Magyarország legújabb helység- névtára 3183 magyar város és község nevét sorolja fel. Tudvalevő, hogy ezeken kívül számos magyar hely­ségnév található a Földön. Olyanok is, amelyeknek csupán hangzása ma­gyar, de egyébként semmi magyar vonatkozásuk nincs. Ilyen például az indiai Bihar, a Szíriái Bab, az etiópiai Meder stb. Azt azonban ke- kevesen tudják, hogy találhatók ma­gyar nevek a Kozmoszban is. Hozzánk legközelebb a Hold „helységnévtárában" nyolc név hir­deti d magyar tudomány nemzetközi megbecsülését. A holdbéli képződ­ményeknek ugyanis rangos nemzet­közi szervezet adományozza olyan tudósok nevét, akiknek munkája va­lami módon kapcsolódott a csilla­gászathoz, a fizikához, vaqy a ma­tematikához. Ilyen joacimen lett egy holdbéli alakzat névadója pél­dául a XVII. században élt magyar természettudós — matematikus, fizi­kus, kémikus, orvos —, a jénai, göt- tingeni és hallei egyetemek pro­fesszora, a pétervári, a londoni, a berlini és a gÖttingeni akadémiák tagja: Segner János András, a tur­bina-elméletet megalapozó Segner- kerék felfedezője. A Hold térképén „névadó" Bolyai János, a múlt szá­zad egyik legnagyobb matematikusa is. Hasonló módon örökítették meg Eötvös Loránd, a nagy magyar ’fizi­kus, valamint a nagy ígéretekkel korán sírba vitt, fiatalon elhunyt magyar tudós, Izsák Imre emlékét, aki a világon elsőként állapította meg, hogy a Föld egyenlítője hem kör alakú, hanem ellipszis. Az üstökösök közül jelenleg három viseli magyar felfedezője nevét: az egyik a Kulin, a másik — mivel hárman egyidejűleg fedezték fel — a Wipple—Bernasconi—Kulin, a har­madik pedig, amelyet Lovas Miklós talált meg, az ő nevét viseli. A Mars és a Jupiter közötti széles zónában keringő kisbolygók listáján szintén olvashatjuk a Bolyai nevet, s ott van a névsorban a Mátyás király emlékét idéző Corvina, vala­mint Konkolya, amely viszont a vi­lághírű magyar csillagász, Konkoly- Thege Miklós nevét örökítette meg a Földön kívüli világban. Ott kering a többi kisbolygó között az Ógyalla és a Móra is, emlékeztetve a régi magyar csillagdára, illetve a fiata­lon elhunyt, nagy tehetségű csilla­gászra, Móra Károlyra. A Hungária és a Buda két Magyarországon ren­dezett nemzetközi csillagászati kon­ferencia tiszteletére kapta nevét. Jelenleg körülbelül másfél tucat kisbolygónak van valamilyen magyar vonatkozása. Tiszteletre méltó szám ez, ha figyelembe vesszük, hogy még 50 évvel ezelőtt is meg lehetett vásárolni a kisbolygók elnevezésé­nek jogát. A régi idők gáláns föld- birtokosai, pénzmágnásai, politikusai sokszor kedveskedtek azzal túlnyomó- részt barátnőjüknek — ritkábban leá­nyuknak és elvétve feleségüknek — hogy egy-egy kisbolygót az illető hölgy nevére kereszteltek. így jött' létre az a furcsa helyzet, hogy ma szinte nirtcs olyan női név, amely ne lenne megtalálható a kisbolygók katalógusában. Dr. Török Zoltán □ Hétfői Négyezerből harminc Világjáró gyerekek Kicsit kócosán léptek ki a buszból, pelyhes műbundák- bcn. Mint kedves naposcsibék kóvályogtak egyet a hosszú út végén és elindultak az újme- csekalji utcán. Kivéve persze Géresi Csillát. Ö már Bonyhád- nál huzigálta volna magára a nagykabátot, meg érdeklődött, hogy milyen város ez a Pécs, meg minden ... Persze. neki élete fontos városa lett, az it­teni hangversenyen dől el, hogy bekerül-e az igazi kórus­ba. Gyerekek harmincon Pestről. Ha azt írjuk le, hogy a Magyar Rádió Gyermekkórusa. akkor mindenkinek eszébe jutnak a hírek, hogy ide utaztak, meg oda, még Japánba is, két­szer. De azt nemigen tudják róluk, hogy közülük sokan hajnali fél hat tájban kel­nek, mert Újpestről, Rákospa­lotáról is pontosan be kell ér­ni a Somogyi Béla úti Általá­nos Iskolába. Mivel ennek a sulinak párhuzamos osztályai­ból egyik a Rádióé, énektago­zatos osztály képpen. A kórus négyszáz pesti gyerek életének az íze. Ez lesz majd vén koruk­ban is, hiszen a gyermekkor tiszta lapjára rajzolódó élmé­nyek halálig meghatározó erő­vel élnek. Botka Valéria karnagy me­sélte szombaton este, amikor a gyerekek már kikászálódtak a buszból: — Még hatévesen, óvodás korban meghallgatjuk a jelent­kezőket, évente három-négy­ezerből harmincat választunk ki. Az anyukáknak megmondjuk: nem énekművészt akarunk a gyerekekből faragni, s a gye­rekekkel is tudatjuk: nem világ­járás a feladatunk. Mi azért vagyunk, hogy a rádió gyermek­kori igényeit kielégítsük. Ezen túl még fontos dolgunk, hogy eljárjunk az országba, vigyük az élő kórusdalt. Ezerkilencszázötvennégyben alapította a kórust a Botka Va­A kórus nevelő ereje léria—Csányi László karnagy házaspár. Amit tettek: kultúr- misszió a legigazibb értelem­ben. Nagy kék műsorfüzetet ad­tok ki a 20 éves jubileumra. Ebben az első kritika, első mon­data így szól: „A rádión ke­reszti// húsz percig napsugaras hangulatot varázsoltak a tisz­tán csilingelő gyermekhan­gok . . ." (Péterffy István, Esti Budapest, 1954. március 7.) Hosszú évekkel később másik kritika másik mondata: „A Budapesti Gyermekkórus tegnap este olyan hangversenyt adott a Carnegie Hall-ban, amelynek hallatára jó néhány leinőtt együttes elzöldülhet az irigy­ségtől(Theodore Strongin, The New York Times, 1965. ok­tóber 11.) De mit ad ez az élet a gyermekeknek — emberileg? Csányi László művészeti ve­zető szerint: — Négyszáz gyerekünk van, s ebből száz tagja az „igazi” kórusnak. A munka, a zene, és ének fegyelme is remek nevelő erő. De azt hiszem, itt megta­nulják az igazságos közösségi életet is. Sztorijuk tengernyi. Felléptek japán trónörökös előtt, utaztak viharos tengeren, leveleznek idehaza a fél országból ki tudja hány gyerekkel. Csak ha eljön a tizennégy év... hát akkor búcsúzni kell. És Botka Valéria meg Csányi László kezd mindent elölről, a misszionáriu­sok hitével. Földessy Dénes Az elsődíjas terv Közművelődési elvek, épületben megfogalmazva Az IPARTERV alkotócsoportjának elképzelése a Pécsi Művelődési Központról Huszonöt pályamű érkezett a Pécsi Művelődési Központ terv- pályázatára, amelyet tavaly hir­dettek meq. Ezek közül a zsűri a 17. számú pályamunkának ítélte az első díjat. A díj 90 ezer forint. Ezt a munkát az IPARTERV budapesti tervező vállalat egyik alkotócsoportja dolgozta ki. Tagjai: Lázár Antal, Pqtonai Dénes, Száva György, Karády László, Schmiedt János és Kotschny András. A zsűri ér­tékelése szerint rendkívül jó arányú épülettömeget jelente­ne, ha ezt a tervet valósítanák meg. Igaz, a pécsi belváros ki­alakult építészeti hangulatához képest kissé keményen fogal­mazták meg. Az IPARTERV al­kotócsoportja úgy képzelte el a Pécsi Művelődési Központot, hogy a Rákóczi úttal párhuza­mosan épülne fel, de ettől az úttól elhatárolná egy OTP-iro- daház és egy nagy lakóház. Az említett két épületet a Rá­kóczi út és a Pécsi Művelődési Ház közé emelnék fel. Az IPARTERV kollektívája két­szintes épületet tervezett. De a kiszolgáló helyiségeknek, a gaz­dasági részlegeknek, valamint a gépkocsiknak egy több szin­tes föld alatti épületrészt kép­zeltek el. Ezeknek a föld alatti részeknek a kialakításánál jól felhasználnák a területen meg­lévő pince-rendszert is. Amikor a zsűri úgy találta, hogy az elsődíjas mű „kissé keményen fogalmaz", az épü­let egytömbűségére gondolt. Az IPARTERV alkotói közössége ugyanis kissé ipari szemlélettel fogott ennek a közművelődési létesítménynek a tervezéséhez, A tény, hogy ők nyerték el az első díjat, persze mindenkép­pen azt jelenti: legjobban meg­értették és megvalósították a pályázat közművelődési elkép­zeléseit. Ennek ellenére remekül meg­fogalmazták a szabad válasz­tásra épülő, sokféleségre törek­vő közművelődés elveit — épü­letben kifejezve. A nagy termek és a szakköri, illetve klubfog­lalkozás céljára szolgáló helyi­ségek jó logikai rendben követ­keznek egymás után, egymás mellett, s a közöttük lévő ösz- szefüggésrendszer jó kapcso­latokat biztosít. Nagy értéke ennek a tervnek az igen jó ta­goltság. Egy érdekesség: a Rákóczi út vonalában — függetlenül a Pécsi Művelődési Központtól — sétányt terveznek. Az elsődíjas pályamű megkettőzné ezt a sé­tányt, olyképpen, hogy a Rá­kóczi úttal párhuzamosan, köz­vetlenül a művelődési központ bejárata előtt, arra merőlege­sen még egy ilyen sétáló sávot tervez, afféle sétáló utcát. F. D. FELHÍVÁS /Ä Az EIVRT Sopiana technikusminősítő vizsgára! IIP Gépgyára Iskolánk 1977-ben ismét megrendezi felvételre keres: SZŐLŐTERMESZTŐ ÉS -FELDOLGOZÓ, — Esztergályos valamint — Marós GYOGYNOVÉNYTERMESZTŐ — Köszörűs szakon a technikusminősítő szak- és betanított munkásokat. vizsgát. A minősítő vizsgára jelentkezés feltételei: • Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. • középiskolai érettségi vizsga • A forgácsoló szakma megszerzésére lehetőséget adunk. # 2 éves szakirányú szakmai gyakorlat­Jelentkezni lehet: Kertészeti Szakközépiskola Pécs, Szalai A. u. 8., 8630 BALATONBOGLAR felvételi iroda Telefon: 15-277/77 Jelentkezési határidő: január 31.

Next

/
Thumbnails
Contents