Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-24 / 23. szám
Ä Konda-uölgy ipartörténeti remeke Mi lesz a kökényi vízimalom sorsa? Egy teljesen épen maradt patakmalmot őrzött meg három évszázaddal ezelőtti időből a mély Konda-völgy, a Baranya megyei Kökény-puszta közelében. Mellette óriás nyárfa és a még terebélye- sebb szil, a hajdani telekhatáron állnak: legalább 300 évesek. A szilfát négyen alig tudják körbefogni. Egy szépen faragott malomkő is süppede- zik az udvaron, benne vésett szám: 1704. A vaskos Konda- völgy lejtőit tömött erdő fedi és délnyugati zuqában alig észrevehetően bújik meg a külsejében barokkos hangulatú malom. Falai 5—6 méter magasságig inkább erődítményre emlékeztetnek. Ez már a középkort sejtető emlék, bár Musszung Vince csak az 1669-es eredetet igazolja biztosan régi iratok alapján. Maga is vízimolnár, francit: származású, ahogy szülei, ősei visszamenőleg, egészen a hódoltság koráig. Családjával él a malomházban, itt is született. Felesége is egy vízimolnár-dinasztia utolsó sarja, de gyermekeik más foglalkozást választottak. — Most raktáros vagyok a reménypusztai téeszben — kezdi Musszung Vince. — Többször átalakította családunk az épületet az idők folyamán, de a szobák elhelyezése, a tetőszerkezet, az őrlő-berendezések zöme a régi: a XVII. század végéről, a XVIII. század elejéről valók. De a vizet felduzzasztó és gyorsító gátakat még régebben alakíthatták ki. Néhány éve mi is renováltunk és egyméter széles kőalapzatra bukkantunk mélyen a földben. Biztos, hogy az 1669. előtti alapokat leltük meg. Ehhez erősítettük, szélesítettük a mostani falaljat. Távol a világtól? Ugyan, hisz régi kövesút vezet az en- dőn át ide, igaz, vízmosások, gyomos füvek takarják. A soklapótos kerék a húsz méter magas, vörös téglájú tűzfal oldalában nem forog: majdnem félévszázada. Átmérője öt méter. Villany sose mozgatta, csak az ide zuhog- tatott patakvíz. Tölgyből faragták, szú nem rágta. Most bársonyos zöld és kék mohák párnázzák. A víz hártyavékonyon csurran le fél méterre a legszélső lapáttól. A gyenge hozamú patak zabolátlan, kilyuggatta a 300 méter hosz- szú gátrendszert, százfelé csur- rant szét. Gyorsan cserélődik, mert egy tenyérnyi felülete se jegesedett meg ebben a hidegben. Odabenn titokzatos világ. Több szintben magasodnak egymás fölé a fából gyalult fogaskerekek, fakarok. Őrlő- keretek, rosták, sziták válogatták külön a finom- és kenyérlisztet, a korpát, búzadarát. — Mintha hajófedélzeten töltöttem volna el gyermekkoromat. Minden mozgott, imbolygó», szaladt, amikor dolgoztak a kövek, és mocorogtak a fa-alkatrészek. Két éve utoljára beindítottam a kiszolgált „őrlő-monstrumot" és ez nyolcezer forintomba került. Szóltam, írtam az Országos Műemléki Felügyelőségnek, védettségét kértem; ugyanis, ha nem tesznek valamit, két éven belül tönkremegy az egész. Romokat, kallódó maradványokat, vagy utólag felújított és modernizált változatokat láthatunk még Erzsébet, Szellő, Kátoly, Palotabozsok, Boksa, Magyarmecske, Bükkösd környékén, völgyek aljában, magányos, házak portáin, de Pécsett, a Hűvösvölgyi-patak mentén is. Műemléki védettségre szorul a Konda-völgy ipartörténeti remeke, hiszen Baranyában ez lehet az egyetlen legöregebb és épségben maradt patakmalom, berendezéseivel együtt. A házigazda és a „felfedező”, Molnár Kálmán nyugdíjas, okleveles molnármester mindenesetre ezt állítja. A történelmi és néprajzi igazságtevés viszont a szakemberek dolga. Csuti János Magyar nevek a Kozmoszban Magyarország legújabb helység- névtára 3183 magyar város és község nevét sorolja fel. Tudvalevő, hogy ezeken kívül számos magyar helységnév található a Földön. Olyanok is, amelyeknek csupán hangzása magyar, de egyébként semmi magyar vonatkozásuk nincs. Ilyen például az indiai Bihar, a Szíriái Bab, az etiópiai Meder stb. Azt azonban ke- kevesen tudják, hogy találhatók magyar nevek a Kozmoszban is. Hozzánk legközelebb a Hold „helységnévtárában" nyolc név hirdeti d magyar tudomány nemzetközi megbecsülését. A holdbéli képződményeknek ugyanis rangos nemzetközi szervezet adományozza olyan tudósok nevét, akiknek munkája valami módon kapcsolódott a csillagászathoz, a fizikához, vaqy a matematikához. Ilyen joacimen lett egy holdbéli alakzat névadója például a XVII. században élt magyar természettudós — matematikus, fizikus, kémikus, orvos —, a jénai, göt- tingeni és hallei egyetemek professzora, a pétervári, a londoni, a berlini és a gÖttingeni akadémiák tagja: Segner János András, a turbina-elméletet megalapozó Segner- kerék felfedezője. A Hold térképén „névadó" Bolyai János, a múlt század egyik legnagyobb matematikusa is. Hasonló módon örökítették meg Eötvös Loránd, a nagy magyar ’fizikus, valamint a nagy ígéretekkel korán sírba vitt, fiatalon elhunyt magyar tudós, Izsák Imre emlékét, aki a világon elsőként állapította meg, hogy a Föld egyenlítője hem kör alakú, hanem ellipszis. Az üstökösök közül jelenleg három viseli magyar felfedezője nevét: az egyik a Kulin, a másik — mivel hárman egyidejűleg fedezték fel — a Wipple—Bernasconi—Kulin, a harmadik pedig, amelyet Lovas Miklós talált meg, az ő nevét viseli. A Mars és a Jupiter közötti széles zónában keringő kisbolygók listáján szintén olvashatjuk a Bolyai nevet, s ott van a névsorban a Mátyás király emlékét idéző Corvina, valamint Konkolya, amely viszont a világhírű magyar csillagász, Konkoly- Thege Miklós nevét örökítette meg a Földön kívüli világban. Ott kering a többi kisbolygó között az Ógyalla és a Móra is, emlékeztetve a régi magyar csillagdára, illetve a fiatalon elhunyt, nagy tehetségű csillagászra, Móra Károlyra. A Hungária és a Buda két Magyarországon rendezett nemzetközi csillagászati konferencia tiszteletére kapta nevét. Jelenleg körülbelül másfél tucat kisbolygónak van valamilyen magyar vonatkozása. Tiszteletre méltó szám ez, ha figyelembe vesszük, hogy még 50 évvel ezelőtt is meg lehetett vásárolni a kisbolygók elnevezésének jogát. A régi idők gáláns föld- birtokosai, pénzmágnásai, politikusai sokszor kedveskedtek azzal túlnyomó- részt barátnőjüknek — ritkábban leányuknak és elvétve feleségüknek — hogy egy-egy kisbolygót az illető hölgy nevére kereszteltek. így jött' létre az a furcsa helyzet, hogy ma szinte nirtcs olyan női név, amely ne lenne megtalálható a kisbolygók katalógusában. Dr. Török Zoltán □ Hétfői Négyezerből harminc Világjáró gyerekek Kicsit kócosán léptek ki a buszból, pelyhes műbundák- bcn. Mint kedves naposcsibék kóvályogtak egyet a hosszú út végén és elindultak az újme- csekalji utcán. Kivéve persze Géresi Csillát. Ö már Bonyhád- nál huzigálta volna magára a nagykabátot, meg érdeklődött, hogy milyen város ez a Pécs, meg minden ... Persze. neki élete fontos városa lett, az itteni hangversenyen dől el, hogy bekerül-e az igazi kórusba. Gyerekek harmincon Pestről. Ha azt írjuk le, hogy a Magyar Rádió Gyermekkórusa. akkor mindenkinek eszébe jutnak a hírek, hogy ide utaztak, meg oda, még Japánba is, kétszer. De azt nemigen tudják róluk, hogy közülük sokan hajnali fél hat tájban kelnek, mert Újpestről, Rákospalotáról is pontosan be kell érni a Somogyi Béla úti Általános Iskolába. Mivel ennek a sulinak párhuzamos osztályaiból egyik a Rádióé, énektagozatos osztály képpen. A kórus négyszáz pesti gyerek életének az íze. Ez lesz majd vén korukban is, hiszen a gyermekkor tiszta lapjára rajzolódó élmények halálig meghatározó erővel élnek. Botka Valéria karnagy mesélte szombaton este, amikor a gyerekek már kikászálódtak a buszból: — Még hatévesen, óvodás korban meghallgatjuk a jelentkezőket, évente három-négyezerből harmincat választunk ki. Az anyukáknak megmondjuk: nem énekművészt akarunk a gyerekekből faragni, s a gyerekekkel is tudatjuk: nem világjárás a feladatunk. Mi azért vagyunk, hogy a rádió gyermekkori igényeit kielégítsük. Ezen túl még fontos dolgunk, hogy eljárjunk az országba, vigyük az élő kórusdalt. Ezerkilencszázötvennégyben alapította a kórust a Botka VaA kórus nevelő ereje léria—Csányi László karnagy házaspár. Amit tettek: kultúr- misszió a legigazibb értelemben. Nagy kék műsorfüzetet adtok ki a 20 éves jubileumra. Ebben az első kritika, első mondata így szól: „A rádión kereszti// húsz percig napsugaras hangulatot varázsoltak a tisztán csilingelő gyermekhangok . . ." (Péterffy István, Esti Budapest, 1954. március 7.) Hosszú évekkel később másik kritika másik mondata: „A Budapesti Gyermekkórus tegnap este olyan hangversenyt adott a Carnegie Hall-ban, amelynek hallatára jó néhány leinőtt együttes elzöldülhet az irigységtől(Theodore Strongin, The New York Times, 1965. október 11.) De mit ad ez az élet a gyermekeknek — emberileg? Csányi László művészeti vezető szerint: — Négyszáz gyerekünk van, s ebből száz tagja az „igazi” kórusnak. A munka, a zene, és ének fegyelme is remek nevelő erő. De azt hiszem, itt megtanulják az igazságos közösségi életet is. Sztorijuk tengernyi. Felléptek japán trónörökös előtt, utaztak viharos tengeren, leveleznek idehaza a fél országból ki tudja hány gyerekkel. Csak ha eljön a tizennégy év... hát akkor búcsúzni kell. És Botka Valéria meg Csányi László kezd mindent elölről, a misszionáriusok hitével. Földessy Dénes Az elsődíjas terv Közművelődési elvek, épületben megfogalmazva Az IPARTERV alkotócsoportjának elképzelése a Pécsi Művelődési Központról Huszonöt pályamű érkezett a Pécsi Művelődési Központ terv- pályázatára, amelyet tavaly hirdettek meq. Ezek közül a zsűri a 17. számú pályamunkának ítélte az első díjat. A díj 90 ezer forint. Ezt a munkát az IPARTERV budapesti tervező vállalat egyik alkotócsoportja dolgozta ki. Tagjai: Lázár Antal, Pqtonai Dénes, Száva György, Karády László, Schmiedt János és Kotschny András. A zsűri értékelése szerint rendkívül jó arányú épülettömeget jelentene, ha ezt a tervet valósítanák meg. Igaz, a pécsi belváros kialakult építészeti hangulatához képest kissé keményen fogalmazták meg. Az IPARTERV alkotócsoportja úgy képzelte el a Pécsi Művelődési Központot, hogy a Rákóczi úttal párhuzamosan épülne fel, de ettől az úttól elhatárolná egy OTP-iro- daház és egy nagy lakóház. Az említett két épületet a Rákóczi út és a Pécsi Művelődési Ház közé emelnék fel. Az IPARTERV kollektívája kétszintes épületet tervezett. De a kiszolgáló helyiségeknek, a gazdasági részlegeknek, valamint a gépkocsiknak egy több szintes föld alatti épületrészt képzeltek el. Ezeknek a föld alatti részeknek a kialakításánál jól felhasználnák a területen meglévő pince-rendszert is. Amikor a zsűri úgy találta, hogy az elsődíjas mű „kissé keményen fogalmaz", az épület egytömbűségére gondolt. Az IPARTERV alkotói közössége ugyanis kissé ipari szemlélettel fogott ennek a közművelődési létesítménynek a tervezéséhez, A tény, hogy ők nyerték el az első díjat, persze mindenképpen azt jelenti: legjobban megértették és megvalósították a pályázat közművelődési elképzeléseit. Ennek ellenére remekül megfogalmazták a szabad választásra épülő, sokféleségre törekvő közművelődés elveit — épületben kifejezve. A nagy termek és a szakköri, illetve klubfoglalkozás céljára szolgáló helyiségek jó logikai rendben következnek egymás után, egymás mellett, s a közöttük lévő ösz- szefüggésrendszer jó kapcsolatokat biztosít. Nagy értéke ennek a tervnek az igen jó tagoltság. Egy érdekesség: a Rákóczi út vonalában — függetlenül a Pécsi Művelődési Központtól — sétányt terveznek. Az elsődíjas pályamű megkettőzné ezt a sétányt, olyképpen, hogy a Rákóczi úttal párhuzamosan, közvetlenül a művelődési központ bejárata előtt, arra merőlegesen még egy ilyen sétáló sávot tervez, afféle sétáló utcát. F. D. FELHÍVÁS /Ä Az EIVRT Sopiana technikusminősítő vizsgára! IIP Gépgyára Iskolánk 1977-ben ismét megrendezi felvételre keres: SZŐLŐTERMESZTŐ ÉS -FELDOLGOZÓ, — Esztergályos valamint — Marós GYOGYNOVÉNYTERMESZTŐ — Köszörűs szakon a technikusminősítő szak- és betanított munkásokat. vizsgát. A minősítő vizsgára jelentkezés feltételei: • Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. • középiskolai érettségi vizsga • A forgácsoló szakma megszerzésére lehetőséget adunk. # 2 éves szakirányú szakmai gyakorlatJelentkezni lehet: Kertészeti Szakközépiskola Pécs, Szalai A. u. 8., 8630 BALATONBOGLAR felvételi iroda Telefon: 15-277/77 Jelentkezési határidő: január 31.