Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-20 / 19. szám
2 DunantQlt Haplö 1977. január 20., csütörtök Csehszlovák muzsikusok szonátaestje Bevallom bosszankodtam, mikor megtudtam, hogy a csehszlovák Suk-trió hangversenye a gordonkás betegsége miatt elmarad, helyette „csak" az együttes két tagjának, Josef Suk- nak és Jan Panenkának hegedű—zongora szonátaestjét hallhatom. Aztán kiderült, hogy ezzel a kényszerű műsorváltozással nem csupán egy amúgy is hiányzó szonátaest került az idei koncertprogramba, de sokáig emlékezetes hangverseny-élményhez is jutottam. Már a nyitó-szám, Dvo- rák G-dúr szonatinája megragadott előadásának eszköztelen, mégis felemelő egyszerűségével. Igen, ezt csak így lehet előadni, — gondolja magában az ember, — Dvorák világos szerkesztésmódja, népies dallamvilága alig tűrne másféle értelmezést. A koncert során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a pózok nélküli előadásmód nemcsak a Dvorák-szona- tina szerkezetéből fakad, hanem tudatos művészi program. Mert ugyanolyan természetességgel gomolyogtak és foszlottak szét a magasságokban Ravel szonátájának sóhaj-dallamai, és ugyanolyan póztalanul, a megszokott modorosságoktól megtisztítva szólalt meg Brahms G-dúr (Op. 78.) szonátája is. A gyakorta szentimentalizmusba fúló középső tétel megszabadult szenvelgéseinek béklyóitól: egyszerű, ezért döbbenetesen őszinte lett. Beethoven F-dúr (Tavaszi, Op. 78.) szonátájának nak fiatalos dallamossága sokakat csábít túlzásokra. Aki eddig nem vette észre, most rádöbbenhetett, hogy ez az ifjúkori mű mennyivel közelebb áll a példakép, Mozart eszményien tiszta világához, mint a későbbi Beethoven eget ostromló, sorssal viaskodó művészetéhez. Vendégeink ars poeticája egyértelműen tükröződött előadásukban: hisznek a zenei hang kifejező erejében, nincs szükségük más eszközre. Nem tesznek egyebet, mint hűségesen (de milyen hűségesen!) megszólaltatják, ami a kottában áll. Előadásuk mégsem személytelen, egyéniségük bélyege szerényen, de rajta van a mégoly híven megszólaltatott hangokon is. Josef Suk hegedűjátéka csodálatosan tiszta, nemcsak a szó esztétikai, de akusztikai értelmében is. Kettősfogásai felett megszólalnak a kombinációs hangok, finom lebegésük fénylő glória. Hangszíne zengő, mélységeinek varázsa van. Jan Panenka nemcsak nagyszerű zongorista, de ideális kamaramuzsikus is. Pontosan tudja, hogy mikor kell kiemelkednie, és mikor kell alázattal a hegedű kísérőjévé szelídülnie. Sokféle hangszínéből éppúgy futotta Ravel gomolygó ködfoltjaira, mint a Tavaszi-szonáta expozíciójának diadalmas fanfár-zenéjére. Kedd nehéz napom, fáradtan ültem be a Liszt-terembe, de felfrissültén távoztam. Dobos L. CK Utalón ugrásra késs! fl Vadász utcában minden csendes Legvégső időpont: Í977 május 15. Évekkel ezelőtt a Budai Kertvárost S-alakban átszelő Vadász utcát szemelték ki arra, hogy a tervezett keleti iparterület tömegközlekedési megközelítésének fő útvonala legyen. A reprezentatív kialakítású Engel János út keleti oldalán egymásután .települtek az új üzemek. Az Autójavító KTSZ nyitotta meg a sort, tavaly a Kenyérgyár, majd a Szikra Nyomda csatlakozott, márciusban pedig a Kesztyűgyár I. üzeme kezdi meg a munkát. Az új iparterületen dolgozók száma állandóan emelkedik és mind többen vannak azok, akiknek qondot okoz az autóbusszal való odajutás. Naponta háromszor Van ugyan 28/Y jelzéssel egy naponta háromszor — műszakváltáskor — közlekedő járat, ami házhoz viszi a dolgozókat, de rengetegen vannak, akik a fővonalon közlekedő más autóbuszokkal járnak. Nekik több száz métert kell gyalogolni a munkahelyig. A változás a Vadász utcától függ. A Vadász utcában azonban minden csendes. Tegnapi tapasztalatunk is ezt igazolja. Az S-betű alsó kanyarja — a Felsővámház utcától a Kiss Ernő utcáig — kiváló, a felső kanyar a Pósa Lajos utcáig elviselhető. E szakaszon nagyrészt még hiányzik az ún. koptató burkolat, ennek megfelelően a csatorna fedlapok sincsenek szintben. A Pósa Lajos utcánál ott a tábla: Útépítés. Innen kezdve egy darabon lent van már az alsó durva aszfalt- réteg, de ez hamar elfogy és mire a Bokor utcához érünk, csak kőzúzalékon csikorog a cipő. Járdaszegély van is, meg nincs, járda pedig egyáltalán nincs. A Bokor utcánál vége a Jelenleg a Bokor utcánál tartanak a Vadász utca építésével. Marketingesek a komlói Zengőért Szocialista együttműködési szerződés Kilépni az egyetem falai közül... A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és tanszékei nem először teszik ezt, amikor szocialista együttműködési szerződést kötnek Dél-Dunántúl — az egyetemről elsősorban ebbe a körzetbe rajzanak ki a végzett vállalati közgazdák — gazdaságaival és intézményeivel. Ezúttal a kar piacszervezési (marketing) tanszéke kötött ilyen szerződést a komlói fogyasztási szövetkezettel. A szerződést, amelynek tegnapi komlói aláírásánál ott volt Gallusz József, az MSZMP komlói városi világnak. Fagyott keréknyomok az agyagban, jég a mélyedésekben, kétoldalt pedig egymás mellé potyogtatott szegélykövek jelzik: kb. eddig tart majd az út... Aztán ott van a ki tudja mióta kész híd, amelyről néhány méterre már aszfaltra léphetünk. Túl az Engel János úton, a nyomda és a kenyérgyár között folytatódna a Vadász utca egészen a Dózsa György utcáig. Mikor? Éppen egy hete a közlekedési tárca vezetőinek pécsi látogatásakor hangzott el a Városi Pártbizottság kérése: hassanak oda, hogy a tárca irányítása alá tartozó Aszfaltútépítő Vállalat fejezze be a munkát. Miért kellett ezt a tanácsi beruházásként futó útépítést a tárca előtt szóvátenni? Elsősorban természetesen azért, hogy az új iparterületet végre kiszolgálhassák a városi átlagnak megfelelő színvonalú tömegközlekedéssel. A Vadász utca máig sem módosított (!) építési határideje: 1976. július 30. Csakhogy ehelyett megépült a kétségtelenül fontosabb gör- csöny—harkányi út és év végi hajrával a pécsi 6/A út a Baj- csy-Zsilinszky út és a Petőfi utca között. A Vadász utcában pedig a helyzet maradt változatlan. Végső határidő Tegnap a Beruházási Vállalatnál elmondták, hoqy az Aszfaltútépítő Vállalat közlése szerint a munka befejezésének legvégső terminusa május 15-e. Ha az időjárás enqedi — azaz a tél hátralevő szakasza nem lesz túl kemény — legjobb esetben is április 10—15-re esetleg elképzelhető az út átadása. Közben a Volán ugrásra kész. A 27-est bármely pillanatban indíthatja az új útvonalon. H. I. Pécsi gyorsinterjú filmesekkel Mától láthatja a pécsi közönség Böjti Sándor és felesége — Volkswagenjükön — nyugateurópai körútra indulnak. Bécs- ben elvetődnek egy árverésre, ahol egy pallost: egy magyar történelmi műkincset is „kikiáltanak" . . . Böjti elhatározza, hogy megszerzi a magyar államnak, s mivel ez másképp nem megy, eladja a gépkocsiját, s annak az árán jut hozzá a műkincshez. Ezzel megkezdődik a kálváriája, már itthon, hazajövet a vámnál, majd munkahelyén, s élete minden területén . .. Ez a témája A kard című új magyar filmnek, amit mától Pécsett is játszanak. Tegnap este, a film premier előtti bemutatóján a Fegyveres Erők Klubja nagytermében jelen volt a rendező Dömölky János és az operatőr Zsombolyai János. Bemutatásuk előtt néhány szót váltottunk velük új alkotásukról. — Vajon az életben van-e ilyen turista vagy csak a filmszatírában? Érdekelne: a rendezőt koncepciójában és a témaválasztásban is ez a figura izgatta inkább, vagy azok a reakciók, amiket ezzel a különös „kard-üggyel" itthon, az emberek között kiváltott? Dömölky János: — Minden emberben megvan a lehetőség, hogy Böjti Sándor legyen ... A társadalmi környezet, az időpont, a történelmi körülmények és sok más is közrejátszik abban, hogy ez lehetővé válik-e, vagyis megtenné-e hasonló esetben azt, amit a főhősöm; azaz van-e mersze, hogy megtegye . .. Tehát mindenki lehet ilyen turista ... Hogy mi érdekelt? Elsősorban az ember érdekelt. A film lényege az, ami itthon történik vele. Persze nemcsak erről szól, hanem a társadalom, a szervek, a hivatalok és az egyes emberek véleményét, reagálásait is fel akartuk sorakoztatni a főhőssel szemben, illetve mellette ... — Zsombolyai Jánosnak, mint említette ez a 27. operatőri munkája. Mennyire nehéznek, érdekesnek: milyennek látja ezt a munkáját? Mire törekedett? Dömölky János: — Hadd válaszoljak először én. Jánosnak igen nehéz dolga volt. Számára a kép jelenti a létet, itt viszont a film lényege dialógusokban bomlik ki. Ez adja az operatőr nehezebbik feladatát... Zsombolyai János: — Azért nehéz az operatőr helyzete, mivel saját magát háttérbe kell szorítsa. Az „előretolakodás" az eszköztelenség, a természetes kifejezés hatását rontotta volna. Tehát egyszerűbb képi kifejezési eszközöket kellett megtalálni. A rendezővel jó alkotó kapcsolatban sikerült együtt dolgoz^ nőm, következésül aligha lehet különválasztani pontosan, hogy ez rendezői, amaz meg operatőri ötlet a filmben . . . Dömölky János: — Ugyanez persze fordítva is áll . . . (w. e.) első titkára, Morber János tanácselnök, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke és dr. Földvári József, az egyetem rektora, — Finta József, az ÁFÉSZ elnöke és dr. Zeller Gyula, a tanszék vezetője írta alá. Az együttműködési szerződés keretében több pontban is kezet nyújtanak egymásnak, kétségkívül azonban, a legnagyobb vállalkozás az lesz, amikor a piacszervezési tanszék oktatói a szövetkezet megbízásából elkészítik a Zengő szövetkezeti nagyáruház komplex szervezési és üzemelési tervét, az egyes osztályok elrendezésétől kezdve olyan kérdésekig, hogy például milyen legyen a kínálat, milyen a reklám, honnan szerezze be a szövetkezet az árut. Az oktatók elemzéseik során arra is javaslatot tesznek, hogy miután az áruház induláskor természetszerűen veszteséges lesz, a fogyasztási szövetkezet termelőüzemei hogyan tudják e veszteségeket átmenetileg fedezni. A megbízás, mondtuk, az együttműködés legnagyobb vállalkozása, mint ahogy a Komló központjában, a tízemeletesek mellett felépítendő Zengő Áruház is a szövetkezet minden eddigi legnagyobb vállalkozása. Az áruház háromszintes, alapterülete 3000 négyzetméter, beruházási költsége 80 millió forint. Tervei a SZÖVTERV pécsi irodájában készül, építéséhez ez év tavaszán a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat lát hozzá, a kapunyitás az elképzelések szerint 1979 tavasza. A komlói szövetkezet korszerű, az eddigiektől eltérő áruházat akar tető alá hozni, amely nemcsak színfoltja lenne Komló centrumának, de versenyt is támasztana a szomszédságában lévő áruházaknak és üzleteknek. Magyar hanglemezek sikere Két magyar hanglemez is jelentős sikert aratott határainkon túl. A Francia Nemzeti Hanglemez Akadémia Fábián Márta, illetve Kalmár Magda egy-egy lemezének ítélte oda a nagydíját. Mindkét felvétel egyedülálló a maga nemében. Fábián Márta cimbalomművész a hangszer különleges hangzáslehetőségeinek megcsillog- tatásával modern zenei alkotásokat — Sztravinszkij, Rag- time-jét, valamint Kurtág, Sáry, Láng, Szokolay és Petrovics- műveket — játszott lemezre. Ritkán hallható zenetörténeti érdekességeket, Vivaldi motettákat szólaltat meg Kalmár Magda nagylemeze. Néha milyen kévésén múlnak a dolgok. Fél ponton múlott, hogy egy nyurga, vörösesbarna pécsi lány ma nem egyetemista „Megbízható, jó munkát végez“ Á főiskolás brigádvezető a „közgázon”, hanem szakmunkás. Távközlés-technikai műszerész és elégedett ember. Szorgalmával, kitartásával, tanulással és munkával sok mindent elért már, pedig még kezdő. Tavaly országos harmadik lett a Szakma Kiváló Tanulója versenyen a tizenhét döntőbe jutott távközléstechnikai műszerész-tanuló között. Az erős mezőnyben ő volt az egyetlen lány. Osztálytársai előtt három hónappal, 1976 márciusában kapta meg a szakmunkásbizonyítványt. Munkahelye a posta központ —javító műhelye Pécsett. Egy automata alközponton dolgozik. Nemrég hozták be teljes felújításra ezt a szürke színű vasszekrényt. Belül kábelek, színes huzalok, jelfogók . . . Először kiporszívózzák, aztán denaturált szesszel és fogkefével kimossák a jelfogókat és az érdemi munka csak utána kezdődik. Sűrűn váltogatja a szerszámokat, aszerint, hogy mit javít éppen. — A Széchenyibe jártam, általános tagozaton. 1974-ben érettségiztem, angolból és magyarból dicséretesen. Aztán jött a közgazdasági egyetemi felvételi — fél pont miatt nem vettek fel. Egy kicsit megviselt a dolog — mondja Mázsa Adél —, de túltettem magam az egészen. A többség íróasztal után futkosott, én meg jelentkeztem gyorsan a pécsi 500-as ipari szakmunkásképzőbe távközléstechnikai műszerésznek. Felvettek egyből. Ho valamit csinálok, jól akarom csinálni. Megszerettem ezt a szakmát. Apja gépésztechnikus, a tavaly meghalt édesanyja is jó műszaki érzékkel volt megáldva. Talán tőlük örökölte a hajlamot. Az elmélet az erősebb oldala. A kétéves szakmunkástanulás első évét kitűnően zárta. Az iskolai és megyei versenyen első lett. Anyagismeret, kapcsolási rajzok, elektrotechnika és szakmai elmélet, illetve gyakorlatban az áramkörépítés nagyon ment. A Szakma Kiváló Tanulója országos döntőjén, Szegeden ketten képviselték tavaly a pécsi iskolát. Itt is fél pont miatt szorult a harmadik helyre. — Ha a gyakorlatim jobb, második lettem volna — mondja — de így is nagyon örültem. Tizenhat fiút azért megelőztem az ország különböző pontjairól. — Mit jelentett ez az előkelő helyezés? — Nagyon sokat. A vizsga napján — március 26-án felszabadultam. Oklevél, KISZ- emlékplakett, szakmunkásbizonyítvány, pénzjutalom és különdíj a közvetlen szegedi emlék. Anyagi helyzetem is nagyot javult. A korábbi hatszáz forint tanulmányi ösztöndíj helyett a postán áprilistól már havi kétezerért dolgozhattam. Nagy örömmel fogadtak és a vártnál százötven forinttal több fizetést kaptam. Készülékjavítóként kezdte, de szeptember 15-től az automata alközpont—javító háromtagú brigád oszlopos tagja — mondja róla Böröcz János közvetlen főnöke. Megbízható, jó munkát végez. A szakmai előbbrelépése érdekében — a posta segítését és bizalmát élvezve — benevezett a kiváló ifjú szakmunkás vetélkedőre, de jövőre a szakma ifjú mestere versenyre is el akar jutni. Nagy terve: felvételezni és bejutni a Győri Távközlési és Közlekedési Műszaki Főiskolára, levelező tagozaton. Hetente kétszer matematika és fizika előkészítőre jár. Otthon is sokat tanul. — iHa valamit csinálok, azt jól akarom csinálni — cseng vissza bennem egyik mondata. Ez a legjellemzőbb Mázsa Adélra. Murányi László
