Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-16 / 15. szám
1977. január 16., vasárnap Dünantmt Tlaplö 3 Elmozdult a holtponról a Hatékonyabb pályairányítást 1 Szerkesztőségi beszélgetés a szakmunkásképzés helyzetéről pécsváradi töldpát ügye Zsűrizés előtt beruházási program B aranya megye vállalatainak szakmunkásigénye kétszeresen meghaladja a lehetőségeket, A szakmunkásképző intézeteket e tanév végén alig több mint 2400 fiatal hagyja el, ugyanakkor az ipari üzemek mintegy 4500 munkába lépővel számolnak. Évek óta csökken az általános iskolát elvégzők száma, s a demográfiai mélyvölgy még évekig elhúzódik. Jogosan felvethető tehát: honnan vegyük, ami nincs? Pontosabban, hol keressük a „szabad" munkaerőt, a nyugdíjba menő munkások utódait, az új üzemek munkapadjai mellé állítható szakembereket? Szerkesztőségünk kerekasztal- beszélgetésre invitálta a megyében működő szakmunkás- képző intézetek vezetőit. A szakmunkásképzés helyzetéről szóló beszélgetésen részt vett Szabó Endre, a Munkaügyi Minisztérium felügyeleti osztályának munkatársa, dr. Baracs József, a Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Nágel Lajos, c Megyei Tanács művelődési osztályának főelőadója. Albert László, a Megyei Tanács munkaügyi osztálynak képviselője, Lengvári István, az 500-as, Sashalmi György, az 506-os, Mátrai Károly az 508-as, Nagy József az 501-es, Debreczeni Lajos az 502-es ipari szakmunkásképző intézetek igazgatói, továbbá Hegedűs Miklós, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tanulóiskola vezetője, Czupi György, a sellyei, dr. Brezniczki József, a pécsváradi, valamint Sallai Tibor, a Villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetek igazgatói. DN: A korszerű ipari termelés nagy felkészültségű szakembereket kíván. Mennyire felelnek meg az iskolák ezeknek a kivánalmaknak? DEBRECZENI LAJOS — A mohácsi intézetben igen mostohák a tárgyi feltételek. A fejlesztési lehetőségeket behatárolja a helyhiány, nincs szertárunk és megoldatlan a kabinet rendszerű oktatás. Kényszerűségből reggeltől estig folynak az órák, ami a minőség rovására megy. Az oktatás színvonalának emeléséhez hozzájárulna, ha valamennyi szakoktató az iskolák állományába kerülne: ez segíthetné a továbbképzésüket. DN: Gyakorlatilag tehát arAZ EIVRT PÉCSI ELEKTRONIKAI GYARA felvételre keres női dolgozókat gépi alkatrészgyártásra, elektroncső szerelésre. Kettő és háromműszakos foglalkoztatás. Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom utca 13. Munkaügy. ról van szó, hogy ezáltal csökkenne a gimnáziumba felvettek száma, a szakmunkásképző intézetek javára. De mindehhez hatékonyabb pályaválasztási, pályairányítási munkára van szükség. LENGVÁRI ISTVÁN — A pályairányítás, a hogyan és merre tovább, nem kampány feladat. Az általános iskolákban korábban meg kellene kezdeni a szülőkkel közösen a gyerekek felkészítését. CZUPI GYÖRGY — Amikor megkeressük az általános iskolák végzős hallgatóit, perceket kapunk mindössze arra, hogy egy-egy szakmát ismertessünk a gyerekeknek; nem csoda ha ennek az a következménye, hogy a különböző intézetek egymásra licitálnak. Csak arra jut idő, hogy milyen kedvezményeket biztosítunk, de a szakma szépségéről, perspektívájáról már alig-a-lig beszélhetünk. Sokat segíthetnének ebben az általános iskolák pedagógusai is, de az az érzésem, hogy nem ismerik a szakminisztériumok rendelkezéseit, pedig a tudatos és folyamatos pályairányításnak ez nélkülözhetetlen eszköze. SASHALMI GYÖRGY — A vállalatok elégedettek az oklevelet szerzett fiatal szakmunkások felkészültségével. A mennyiségi igényeket viszont képtelenek vagyunk kielégíteni. Intézetünkben évente alig több mint tíz ács, állványozó, vasbetonszerelő végez: a megye igénye viszont meghaladja a százas nagyságrendet. A megoldás egyik formája a felnőttképzés lehet. Az 506-os intézetben évente átlagosan négy felnőtt osztályt indítunk: most például negyvenötén sajátítják el a vasbetonszerelő szakmát. A vállalatok rájöttek arra, hogy a belső tartalékok ilyenfajta feltárása is segítséget nyújthat gondjaik enyhítésében. Ami a nappali tagozaton folyó képzést illeti: az első hónapokban sokszor el kell térnünk a tanterv által meghatározott követelményektől, mivel tanulóink felkészültsége hiányos. Szinte min-' dent az alapoknál kell kezdeni .. . Célszerűnek tartanám, ha a középiskolákba jelentkezőknél magasabbra emelnék a mércét, így a gimnáziumok is jobban betölthetnék az egyetemre való felkészítésből fakadó feladatokat. DR. BARACS JÓZSEF — A mezőgazdasági üzemekben dolgozók 22 százaléka szakmunkás — mintegy nyolcezer ember —, a termelés mindinkább iparszerűvé válik, de a szükséges szakmunkás- gárdával még nem rendelkeznek gazdaságaink. Ebben a tervciklusban legalább hatezer főt kellene kiképeznünk. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szakmunkás legalább annyira fontos tevékenységet végez, mint az iparban dolgozó. A belső tartalékokat illetően nem elhanyagolható a felnőttképzés fontossága. Ebben nagy lehetőségek rejlenek. DR. BREZNICZKI JÓZSEF — Több segítséget várunk az üzemektől. A beiskolázás nem csupán a mi feladatunk, hanem közös felelősség. A gazdaságok ugyan érzik a felnőttképzés fontosságát, mégis nem egyszer gondöt okoz a tanfolyamok kellő létszámú beindítása: arra hivatkoznak, hogy nem tudják pótolni a hiányzó munkáskezeket. A közelmúltban végeztünk egy felmérést. Tíz esztendeje alakult az iskolánk, s megvizsgáltuk, hogy a nálunk végzett fiatalok közül hányán maradtak a szakmában. A végzettek felét nem találtuk. Mindez azzal függ ösz- sze, hogy nem fordítanak elég gondot a fiatalok megtartására, a beilleszkedésre. DN: — Mit tartalmazzanak a központi elvárások? ALBERT LÁSZLÓ — A megyében mintegy nyolcvan szakmában folyik a képzés. A vállalati igényeket strukturális szempontból kielégítik az intézetek, a nappali tagozatokon végzők száma viszont mintegy fele az elvárásoknak. Ezen a helyzeten csak egymódon változtathatunk, ha csökkentjük a gimnáziumba felvett tanulók számát: a központi irányelvek fele-fele részben határozzák meg a középiskolai és szakmunkásképző intézetekbe kerülő tanulók arányát. Ezt mi már elértük. De nem szabad A népgazdasági terv előirányzatai szerint a vállalatok az idén 400 millió forint állami támogatást kaphatnak olyan beruházásokhoz, amelyekkel felszabadíthatnak, megtakaríthatnak munkaerőt. Mint az Országos Tervhivatalban elmondták, az ismert kormányhatározatok alapján segíti anyagilag is az állam a munkaerő igények csökkentését, mindenekelőtt a szállítás gépesítését szolgáló vállalati kezdeményezéseket. Az V. ötéves terv időszakában összesen 2.4 milliárd forint áll rendelkezésre az említett célra, ebből az összegből kaphatnak a vállalatok az idén 400 milliót. A támogatóst pályázat útján lehet kérni, amit az erre a feladatra alakult bizottság bírál el. A bizottság eddig 50 pályázattal foglalkozott, ebből ez ideig 16-ot hagyott jóvá. figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szakközépiskolákban több szakmában oklevelet kapnak a végzősök, tehát ez is a gondok enyhítését szolgálja. NÁGEL LAJOS — Űj vonás, hogy Baranya, Somogy és Tolna megyék a kis- létszámú szakmák tekintetében összehangolják a teendőket. Néhány szakmában közös képzést vezetünk be a jövő tanévtől. DN: — Többször elhangzott, hogy a tagozatos — A, B, C — képzés megszüntetése visszalépést jelent az oktatás színvonalában. SZABÓ ENDRE — Nem léptünk vissza. A B tagozat színvonalát megközelítve határoztuk meg a feladatokat, mikor az egységes képzést bevezettük. <-\ gondot az okozza, hogy az elsősök felkészültsége nem éri el a tanterv által meghatározott szintet: lehet, hogy furcsa amit említek, de az általános iskolákban magasabb követelményeket kellene állítani a gyerekekkel szemben. Visszatérve a központi kérdésre: honnan vegyük, ami nincs? A vitában több felvetés és javaslat hangzott el: a dinamikusabb felnőttképzés, a szak- középiskolákban végző szakmunkásoklevéllel távozók és nem utolsósorban a szakmunkásképző intézetekben végző fiatalok alkothatják a jövő szakembereit. Ehhez természetesen néhány olyan intézkedésre is szükség van7 amit az 1980-ig tartó tervciklusban kívánunk megvalósítani. Tizenegy vállalattal már a szerződést is megkötötték, a 11 vállalat a 2.4 milliárdból ösz- szesen 355 millió forint támogatóst kap a beruházás tartama alatt. Ezek a vállalatok öszesen 2000 dolgozó munkájának felszabadítására, megtakarítására kötelezték magukat. A legnagyobb támogatóst — 180 millió forintot — a Hajdúsági Iparművek kapja. A legtöbb munkaerőt is itt takarítják meg, számszerűen 652 ember munkáját, mégpedig azzal, hogy a háztartási gépek gyártásához konvejorrendszert helyeznek üzembe. Az évekig tartó bizonytalan lépések után végre pozitív fordulatot vett a pécsváradi föld - pát ügye. Január elsejétől már a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalaté a pécsváradi lelőhely: s az új tulajdonos neve egyben azt is jelzi, hogy most már a konkrét lépések következnek. Az igen értékes kerámiaipari alapanyag nagyobb mennyiségű termelése hamarosan megkezdődik. Enpek köszönhetően, a hazai porcelángyárak csők-., kenthetik, majd később megszüntethetik -a földpát behozatalát. A Finomkerámia Ipari Művek gyáraiban Finnországból és Norvégiából származó földpátot használnak a padlólapok, a különböző szaniter termékek és villamos szigetelők előállításához, s ennek tonnája hatvan dollár. A művek éves igénye eléri a tízezer tonnát, amely a későbbi években tovább emelkedik. Érthető tehát, hogy a FIM elsőként figyelt fel évekkel ezelőtt a pécsváradi föld- pátos homokra, s az egyike volt azoknak, amely szorgalmazta a hazai földpát termelés mielőbbi beindítását. A FIM gyáraiban még 1975—76- ban elvégezték a félüzemi kísérleteket, amiből kiderült, hogy a pécsváradi mosott földpát pótolhatja az importból behozott alapanyagot: s nem utolsósorban ezáltal dollárszázezreket takaríthat meg. Ennyi tehát a múlt, most pedig bővebben szóljunk azok-' ról a lépésekről, amelyek immár reménytkeltőek. A beruházási programjavaslatot az elmúlt év végére készítette el az ÉPBER, amely már az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakzsürijének döntését várja. Dr. Fekete Sándor, a Dél-dunántúli Kőbánya VálA Bács és a Vas megyei állami és a Csongrád megyei tanácsi építőipari vállalat, valamint az Április 4. Építőipari Szövetkezet különféle nyersanyagok, köztük a beton szállítását, a Hungarovin a borpalackozást és -szállítást gépesíti. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat korszerű tárolóhelyek létesítésével az anyagok zsákolását szünteti meg, a Fővárosi Cipőbolt Vállalat törökbálinti raktárát gépesíti, a Május 1. Ruhagyár és a Pamutfonóipari Vállalat szintén a szállítás, illetve a raktározás és anyagellátás korszerűsítésével szabadít fel vagy takarít meg munkaerőt. lalat igazgatója szerint erre hamarosan sor kerül, hiszen a bányához kapcsolódó tisztítómű építését 1979 második felére szeretnék befejezni. A beruházási program szóz- hetvenmillió forintot érő elképzeléseket tartalmaz, miszerint mintegy hetvenmillióba kerül majd az építészeti jellegű munka — üzemépületek, szociális létesítmények — a különböző osztályozó, őrlő és egyéb technológiai berendezések is több mint hetvenmillió forintba kerülnek. Az új és régi 6-os út között, a bányaudvaron létesítendő üzem gépei évi kilencvenezer tonna földpátos homok tisztítására alkalmasak. A tervek szerint a több frakcióban végzett tisztítás — mosás, flo- tálás — után húszezer tonna tiszta földpátot, negyvenezer tonna földpátos homokot és harmincezer tonna kvarchomokot nyernek: utóbbit az üvegipar is használhatná. Az üzem kapacitása tehát lehetővé tenné, hogy földpát importőrökből exportálókká válhatnánk. A beépítésre kerülő osztó és dobszitákat, a golyósmalmokat a Jászberényi Aprítógépgyár tervezi, állítja elő illetve szereli majd be a helyszínen. Addig is, amíg a beruházás kivitelezése nem kezdődik el illetve nem fejeződik be, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat vállalta, hogy ez év nyarától évi tízezer tonna mosott földpátot biztosít a Finomkerámia Ipari Művek gyárainak. A, szükséges berendezéseket még a nyár beállta előtt a bányába szállítják: addig a pécsváradi termelőszövetkezet munkásai végzik a ho- mokmosóst. Kialakult az új üzem létszám- igénye is. A tervek szerint a három műszakban termelő bánya és tisztítómű mintegy százötven pécsváradi és környékbeli munkást foglalkoztat majd, a szállítást a vállalat biztosítja saját autóbuszán. Az eddig végzett felmérés máris azt bizonyítja, hogy a helybelieknek és a környező községek lakóinak felhívta a figyelmét a létesítendő új üzem. Voltak már jelentkezők is, de a felvétel függvénye természetesen a beruházás elkészülte. Az eddig feltárt illetve megkutatott területen 2,3 millió tonna földpátos homokot találtak, amely a hazai porcelán- gyárak évszázadnyi igényének kielégítésére képes. Ettől függetlenül az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat komlói üzemét megbízták a kutató fúrások végzésével, hogy pontosabb képet nyerjenek a rétegek összetételéről. A fúrások egyébként vízkutatásra is kiterjednek: így kívánják biztosítani a nagy vízigényű üzemnek elegendő mosóvizet. S. Gy. Salamon Gyula 2,4 milliárd forint állami támogatás munkaerő-megtakarító beruházásokra Tizenegy vállalat megkötötte a szerződést
