Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-15 / 14. szám
1977. január 15., szombat Dünantült napló 3 Nagy feladatok előtt Baranya mezőgazdasága Á célkitűzések reálisak, meg va losíthatók ■ 700 millió forinttal több értéket kell előállítani, mint 1975-ben ■ Lényeges változás a zöldségtermelésben ■ Több tejet, hízómarhát, sertést A magyar tarka és a holstein fríz kereszteződéséből származó tehenek már megkezdték a tejtermelést. Képünk a baksai Ezüstkalász Tsz tehenészetében készült. Mezőgazdasági termelés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt 1976-ban alig haladta meg az előző évi termelési értékeket — és elsősorban az ott dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi ösz- szefogásnak köszönhető, hogy nem következett be nagyobb fokú termeléskiesés. Ismeretes, hogy ezért olyan központi állásfoglalás született, amely 1977-re a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 7—8%-kal való növelését tűzte ki célul 1975-höz képrest, Ezen belül az állami gazdaságoknak 15.3%-os, a termelőszövetkezeteknek pedig 9,2°/0-os terme'é- si értéknövekedést kell elérniük. A népgazdaság számít arra, hogy a háztáji, kisegítő és egyéb kisgazdaságok termelése is — főként az állattenyésztési ágazat növekedésének eredményeként — meghaladja az 1975. évi színvonalat. Felmerül a kérdés, hogy Baranya megyében megvan-e a lehetősége a 7—8%-os növekedésnek. Megítélésünk szerint a lehetőség adott, a termelési érték ilyen arányú növelése elérhető! Ahhoz, hogy Baranya meaye mezőqazdaságában a kívánt bruttó termelésnövekedés bekövetkezzék, az 1975. évihez képest mintegy 700 millió forinttal több értéket kell előállítani. Kedvező kilátások Hogyan érhető ez el? Búzából tartani kell az eddigiek során legmagasabb, az 1976, évi szintet. Ez lehetséges. Jelenleg az őszi gabonák állapota a tavalyinál kedvezőbb, növekedett a potenciálisan termőképesebb búzák aránya. Tovább fejleszthető a technológia : a fejtrágyázás, levéltrágyázás, vegyszerezés, a kevesebb veszteséggel történő betakarítás. Kukoricából az 1975. évihez képrest — mely rekord volt Baranyában — 6%-os fejlődés biztosítható. Az üzemek többsége valamelyik rendszerben termel. A fajták helyes megválasztásával, javuló gépesítettséggel, okszerűbb növényvédelemmel, a betakarítási veszteségek csökkentésével ez az átlagtermés is hozható. 400 mázsás cukorrépa átlagtermés elérhető 1977-ben, hiszen ilyen nagy volumenű istállótrágyázást nem mostanában végeztek, és az őszi mélyszántást is néhány százalék kivételével befejezték Baranyában. Természetesen ehhez a cukorgyárnak ís korábban és tervszerűbben kell felkészülnie az őszi átvételekre. Burgonyából a Szentlőrinci Állami Gazdaság ez évi 350 mázsás hektáronkénti átlagtermése bebizonyította,, hogy a tervezett 200 mázsás megyei átlag hozható, ha ehhez hozzászámítjuk még, hogy mintegy 300 hektárral növekszik a burgonya termőterülete 1977- ben, megoldható lesz Baranya megye burgonyaellátása'. A lucerna, vöröshere termésátlagát intenzívebben szükséges növelni — a lucernából 54,7, vörösheréből 42,7 q/ha —. Ehhez 1977-ben a gépesítés további korszerűsítésére lesz lehetőség. Ugyancsak ki kell mozdulni abból az állapotból, amelyben a rét- és legelőágazat van, és az üzemek vezetőinek rá kell jönniük, hogy a megyében lévő mintegy 50 000 ha nagyságú rét-legelő megjavításán áll vagy bukik a szarvasmarhaágazat jövedelmezőségének javulása. Lényeges változás következik be a zöldségtermelésben. Az elmúlt évhez mintegy 14%-kal növekszik a megye összes zöldségtermelő területe, ezen belül a nagyüzemek 900 hektárral növelik a területüket. Természetesen az eredmények maguktól nem jönnek. Mindinkább előtérbe kell kerülnie a táperőgazdálkodás, a vízháztartás, a fajtakérdés tudományosan megalapozott irányításának, s mindazon tartalékok feltárásának, amelyek még megoldatlan kérdésekként terhelték a gazdaságokat. Az állattenyésztés fejlődésének lehetőségei ugyancsak megvannak, bár több szubjektív elemmel terheltek. Élni a lehetőségekkel A szarvasmarha-ágazatban a tehénlétszám 1200-zal való növelésére és 3000 liter egy tehénre eső tejtermelés elérésére van meg a lehetőség. Lényegében tehát a szarvasmarha-ágazat fejlesztését a létszámnövelés és a tejtermelés általános emelkedésénekegyüttes megalapozásával kell biztosítani. Amellett, hogy népgazdaságunk jelentős erőfeszítéseket tesz a szarvasmarha-ágazat jövedelmezőségének fejlesztésére, a tapasztalat azt mutatja, hogy az ágazat fejlesztése, illetőleg jövedelmezősége elsősorban szemléleti kérdés, illetőleg egy sor munkaszervezési, tartástechnológiai, takarmányozási probléma megoldásának a kérdése. Szükséges, hogy a szarvasmarhatelepeken a férőhelyek a jelenlegi 870/o-iól feltöltődjenek — ehhez az utánpótlás lehetőségei adva vannak, — A tejtermelésben az 1976. évi fejlődés egyenletesen haladjon tovább, a jobb üzemek példájára javuljon a tartástechnológia, csökkenjen a borjúelhullás és szakszerűbben történjék a takarmányozás, korszerűbben a legeltetés, a legelők karbantartása és a rétek termésének betakarítása. Sertés-ágazatbdn kedvezőbb a pozíció. Ahhoz viszont, hogy az 1977. évi célokat elérjük, mintegy 800 db-bal kell növekednie a kocalétszámnak és több mint 10%-kai az elmúlt évihez képest a hízósertésnek. A sombereki és belvárdgyulai példák azt mutatják, hogy ahol következetesen betartják a technológiai fegyelmet, a takarmányozásban éppúgy, mint a gondozásban, rotációban és egyebekben, ott 4 kg alatt van az egy kg élőhúsra elfogyasztott takarmánymennyiség, ott lecsökkent a malacelhullás, ott jövedelmező az ágazat. Mindezeket figyelembevéve — az ágazatból mintegy 100 millió többletbevétel az 1976. évihez viszonyítva reálisnak mondható és elérhető. Ugyancsak elérhető a juhágazatban az 1977. évi célkitűzés és az anyajuh állománynak mintegy 1200 darabbal való növelése, annyival is inkább, mivel néhány üzem már határozottan célul tűzte ki ennek az ágazatnak a fejlesztését és ehhez központi pénzekből támogatást is tudtunk biztosítani. A baromfitartásban főként az ágazat meglévő tartalékainak jobb kihasználására kell törekedni. 1977-ben a belföldi kereslet és a kedvező export lehetőségek alapján az elmúlt évinél több mint 20%-os értéknövekedés elérhetőnek látszik. Nagyüzemben és háztájiban Természetesen a mezőgazda - sági termelés növekedését elsősorban a nagyüzemek termelésének bővülése alapozza meg, fontos szerepük van azonban a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének is. Több mint 2 milliárdra tehető Baranya megyében a háztáji és kisgazdaságok termelési értéke. Az élénkülő termelési kedv akár a zöldségtermesztésben, vagy hízó előállításban, vagy baromfitartásban — kiegészülve a háztájiak számára nyújtott állami kedvezményekkel — egy biztonságosabb termelési bázis kialakulását jelzik. Ezek mindinkább szerves egységet képeznek a szocialista nagyüzemeken belül, de önálló egységben is, amelyre kitűnő p>élda a komlói szakcsoport tevékenysége. Az 1977. évi 7—8%-os termelési növekedés feltételezi a szakemberképzés — felső-, közép- és szakmunkásképzés vonatkozásában is — megfelelő naprakészségét. Nagyobb hangsúlyt szeretnénk a témának adni akkor, amikor felhívjuk az üzemeket, hogy az eddigieknél nagyobb számban küldjék szakembereiket továbbképzésre. Dr. Baracs József MT. mg. és élm, oszt. vezető IMS-technológia és légtechnika Jövőre előbbre lép a SZÖVTERV Elsősorban szövetkezeti létesítmények, lakások, takarék- szövetkezetek tervezésével, ezek beruházásának lebonyolításával foglalkozik a pécsi SZÖVTERV. Ha kapacitásuk engedi „idegen" munkát is vállalnak. A 22 dolgozót foglalkoztató irodában 120 tervdokumentáció készült el 1976-ban. Csaknem 400 lakás épül az ő terveik alapján. Jórészt két- háromszintes, 65—70 négyzet- méter alapterületű, hagyományos építési technológiával. Komlón, valamivel kisebb alapterületű, állami beruházásban épülő 45 lakáshoz is Pécsett „születtek meg” a dokumentációk. Első alkalommal készítettek terveket IMS technológiához, mellyel Mohácson több ütemben mintegy 200 lakás épül. Az utolsó lakás terve 1977. március végéig elkészül. Újdonságnak számít Baranyában, hogy légtechnikát alkalmaznak az új szövetkezeti áruházakban. Ilyen megoldást tartalmaz a SZÖVOSZ pályázatra elküldött, 1500 négyzetméter alapterületű szentlőrinci áruház terve. Gép szellőztet majd az egyházas- kozári ABC áruházban is. A szigetvári ABC terveire érkezett megrendeléskor a kis alapterület „mozgatta meg” a tervezők fantáziáját. Hiszen 500 négyzetmétert kellett praktikusan elosztani, hogy húst, zöldséget és egyéb élelmiszert tudjanak majd ott árulni. Ez a tervező iroda „szállítja” a diósviszlói iparcikkbolt, a majsi, o dráva- foki, a felsőszentmártoni takarékszövetkezeti kirendeltség terveit is. A DDGÁZ pécsi központi telepén IMS technológiával épülő szociális létesítmények dokumentációi ebben az irodában „születtek meg”. Egerágra presszós kisvendéglőt terveznek. Pécs- váradra üzletházat, melynek emeletén lakások lesznek. 1978-ban elkészül a szövetkezeti székház a KONZUM Áruház mellett és ott kapnak majd végleges helyet. Akkor növelhetik a dolgozók létszámát s nagyobb beruházások terveit is elvállalhatják. H. T. Honnan vegyük, ami nincs? j juttr * Csapó János, Rózsahegyi Vilmos, Sáros! Jánosné A szakmaszeretet a legerősebb láncszem úgy akarja, még maradok, de Újmecsekaljára kérem magam: beteges az édesanyám, közelebb akarok lenni hozzá ... Kevés a munkáskéz. Az ipari üzemek többségében a milliós értékű nagyteljesítményű berendezések kezelő híján legfeljebb két műszakban dolgoznak. A vállalatok szívesen veszik, ha munkásaik a nyugdíj- korhatár elérésekor továbbra is műszakra járnak. De hogy hány ilyen szaki van a baranyai üzemekben, arra nem kaptunk pontos információkat. A statisztikából mindössze annyi derül ki, hogy többszáz, ez is főként a nagyobb ipari üzemekre, kereskedelmi vállalatokra vonatkoztatható. Rózsahegyi Vilmos vonatkeze- lő négy esztendeje nyugdíjas lehetne. Ennek ellenére ma is utazik. A darabáru átvétele, leadása, az ezzel kapcsolatos adminisztráció a feladata, emellett ellátja a vasúti belső levelezéssel összefüggő dolgokat is. — Megtiszteltetésnek és gondoskodásnak érzem, hogy köny- nyebb munkát végezhetek évek óta. Mikor trombózist kaptam, egészségügyi okokból a második csoportba soroltak; így is utazok, ami nekem mindennél többet ér. Általában hosszú időt töltöttem egy-egy beosztásban — 1948 óta vasutas a pécsi állomás kötelékében — tizenkét éven át voltam jegyvizsgáló a magyarbóly—villányi vonalon. Valamikor pályamunkásként kezdtem, majd fékező lettem és a különböző tanfolyamok elvégzése után jutottam mind előrébb. A budapesti, tapolcai és a nagykanizsai vonalon járok rendszeresen. Általában tizenkét órát töltök távol itthonról. Ha Budapestre megyek, akkor tizenhatot. Két esztendeje, hogy lecsökkentették a fordulószolgálat idejét havi 190 órára, de a nagy létszám- hiány miatt még most is kénytelenek vagyunk túlórázni, ami egy hónapban eléri a negyven órát Vonatkísérőből van a legkevesebb, ezért is kell többet dolgoznunk. Mi még csináljuk, de a fiatalok nem szívesen vállalják a hosszú utakat, a túlórát Amúgy nem érzem öregnek magam, most is rendszeresen túrázom. Remélem később valami mellékfoglalkozást is találok magamnak amellett, hogy nyelvet akarok tanulni: eszperantót. Még szükségem lehet rá. o Sórosi Jánosné üzletvezető helyettes április hetedikén jubilál. Akkor lesz negyedszázada, hogy az állami kereskedelembe került, de a pályát sokkal előbb kezdte. Még tizenegy éves sem volt, amikor a pult mögé állt a Pécsbányatelepi úton lévő kis üzletben. Tulajdonképpen óvónő szeretett volna lenni. — Apám megbetegedett, így nem lehetett az üzletet magára hagyni. Ez volt az indítóok, hogy végülis kereskedő lettem, s nem óvónő. De ha visszagondolok az elmúlt évtizedekre, nem bánom. Tulajdonképpen néhány boltban szolgáltam: az Ágoston téren, a Jókai utcában, az Aradi vértanúk útján és tizenhat esztendeje vagyok itt a pécsi „villanyrendőr" melletti csemegében. A mi boltunk az egyik legnagyobb forgalmú üzlet, havonta átlagosan 1,7 millió forint a pénztárak bevétele. A körülményeink viszont nagyon rosszak: az eladótér alig több mint nyolcvan négyzetméter, s a raktárral együtt sem üti meg a kétszáz négyzetmétert a területünk. Ilyen körülmények között már nem beszélhetünk korszerű keresedelemről. Mindezt csak kedvességgel ellensúlyozhatjuk, mert a vásárló borzasztóan érzékeny. Az önkiszolgáló rendszerű üzletekben már nem ismerhetjük annyira a vevő kívánságait, mégis: törekedni kell arra, hogy mindenki elégedetten távozzon. Talán ez tart még most is az üzletben, holott két esztendeje már nyugdíjba merhettem volna. Emellett természetesen meghatározó az eladóhiány is. amely általánosan jellemző a kereskedelemre. Túl sok az elavult boltunk, talán ez is befolyásolja, hogy kevés az utánpótlás. A jubileumot mindenképpen megvárom s ha a vállalat is o Mikor huszonöt esztendeje az újhegyi erőműhöz került Csapó János, megfogadta: ha a cent- rálé magához ragadta a volt gazdasági cselédet, hát annyival tartozik neki, hogy nyugdíjig szolgálja. És Csapó János lakatos annyira komolyan vette fogadalmát, hogy már eddig két esztendővel megtoldotta az egykor tett ígéretet. — Nekem nincs más csak a család, az unokák és az erőmű. Huszonöt éve léptem át a portát először, azóta mindenestül oda nőttem. Ha hazaérünk a műszakról a feleségemmel — ő is a kazánüzemben dolgozik, felső salakos — megbeszéljük mi is történt s csak aztán fekszünk le, ha délutánosok vagy éjszakások voltunk. Most is: az éjjel csináltam egy olyan szép tömszelencét, hogy azt látni kellene magának! Kicsi volt az erőmű, mikor odakerültem. Azóta felnőtté vált, 1959 karácsonyán indítottuk az első blokkot, addigra már megszereztem a lakatos szakmát is. Az erőmű nevelt emberré, az adott lakást. Ha valakivel találkoznék az utcán és megkérdezné, hová is menjen dolgozni, csak azt mondanám : ha becsületes ember, jöjjön hozzánk. Mert olyan erőművet, mint a pécsi, nem lát az országban. Tágasak a csarnokok, gyönyörűek a kazánok. Azok mellett dolgozom, azokra ügyelek, ha valami üzemzavar támadna. Itthon mindig azon spekulálok, ha bemegyek a „gyárba", mit is kel! csinálnom. Talán ezért is néznek rám olyan furcsán a fiatalok. Kozármis- lenyben van egy kis telkem, szőlő, konyhákért, nyulak. Szezonban a másik nyolc órát ott töltöm el, majd ha nyugdíjas leszek, még több idő jut a kertre. Nagy családom van: öt gyerekem és nyolc unokám ... Salamon Gyula Nyugdíj helyett több műszabban
