Dunántúli Napló, 1977. január (34. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2 Dunantmt napló 1977. január 1., szombat Tegyük szívünkre a kezünket és valljuk be őszintén, vajon melyikünknek jutottak eszébe az óév önfeledt, vidám búcsúz­tatásakor mindazok, akik mun­kával köszöntötték az újévet. Ugye, a szerfelett jókedvű vi­dámságban, a sűrű poharazga- tások közepette rájuk nem is gondoltunk. Most, az új esztendő első napján három arcot villantunk fel, három munkában eltöltött éjjelt idézünk vissza. Hogyan telt el a távbeszélő kezelő, a diszpécser és a nyomdai gép­mester munkában töltött szil­veszter éjszakája? A legrosszabb időben keres­tük. Éppen Ausztráliát próbálta a budapesti központ segítségé­vel vonalba hozni. — Mindig is szerettem ezt a munkát, amikor pár perc alatt a több ezer kilométerre élő emberek hangját sikerül össze­kapcsolni — vallja Tomola Fe- rencné, a posta távbeszélő ke­zelője. — Az itt eltöltött négy év alatt ez a második alkalom, hogy munkával ünnepelem az újév hajnalát. Kicsit fárasztó ez az éjszaka, mivel ilyenkor kü­lönösen sok hívás fut be, de én vállaltam. A férjem is dolgozik ma, a gyerekek külön szilvesz­tereznek, így nem kell otthon egyedül búslakodnom a tele­vízió mellett. Íl!Í|!|Í|||!!! A DÉDÁSZ-nál ledolgozott közel húsz év alatt már tizedik alkalommal van december utol­a munkahelyen Az élet szilveszterkor sem állhat meg Honnan vegyük, ami nincs? Á munkaerőt ahová kell! ■ A Megyei Tanács elnökének utasítása a kötelező munkaerő-közvetítésről ■ Kilenc vállalatnak teljes körű mentesség só napjának estéjétől szolgálat­ban Kelemen László, szolgálat- vezető diszpécser. Előtte a ha­talmas, az egész falat betöltő tábla, pontokkal, vonalakkal, amelyek az áram útját mutat­ják, mellette egyelőre még szunnyadó, néma telefonok. — Baranya, Somogy, Tolna teljes, Zala, Veszprém és Fejér megyék egy részének villamos energia ellátását biztosítjuk itt ketten, a diszpécserszobában — mondja Kelemen László. — Eddig szerencsére eseménytelen volt az éjszaka, nem volt hiba a hálózatban. Az időjárás, a szélvihar és a zúzmara a mi legnagyobb ellenségünk, ezek árthatnak legtöbbet a távveze­tékeknek, tehetik borússá az óévet búcsúztató éjszakánkat. Ha semmi sem jön közbe, vé­gignézhetjük a tévéműsort, rá­diót is hallgathatunk, éjfélkor pedig mi is koccinthatunk egy pohárral — ez a mi szilveszter- éjünk. Én már hozzászoktam, hogy minden munkával töltött húsvétot, karácsonyt, újévet egy-két nappal korábban ünne­pelek meg a csalóddal. Azt, hogy most az olvasó ke­zében zördülnek a Dunántúli Napló oldalai neki is köszön­hetjük. A gépekre felügyelni, a lapot jó minőségben és főleg időre elkészíteni ez a feladata ezen az éjszakán is Pokorny Je­nőnek, a Pécsi Szikra Nyomda gépmesterének. — Szinte az ország vala­mennyi ofszet gépén dolgoztam már — kezdi Pokorny Jenő. — Sok ezer — vagy millió — Fü­les, Ludas Matyi és Magyar Ifjúság került ki a gépeimről, harmadik éve pedig a Dunán­túli Naplót nyomom. Megszok­tam már az éjszakázást, már több éve éjjeli műszakban dol­gozom. A mai sem különb a többinél, legfeljebb annyiban, hogy jobban sietek haza, mint máskor. Én is ünnepe­lek, ha nem is úgy, és akkor, mint az emberek többsége, ha­nem munkával. Csak hármukat idéztük. Pedig nagyon sokan vannak, akik munkában, szolgálatban zár­ták az elmúlt esztendőt, és kö­szöntötték, kezdték az újat. Ér­tünk, nekünk, bennünket szol­gálva éjszakáztak. Megérdemlik valamennyien, hogy boldog új évet kívánjunk valamennyiük­nek. Januárban megkezdődik a — Csak a Szürke meg ne ijedjen tőle — mormolta ma­ga elé az öreg. Mások is meg­álltak a parton, méregették, mustrálgatták a vékony ködfá­tyollal borított acéltestet. Ki kétkedve, ki örömmel. Latolgat­ták, ezután milyen lesz a köz­lekedés a Duna két partja kö­zött. Ám a szemlélődök közül kevesen gondoltak arra a ke­mény, embertpróbáló négy na­pos útra mialatt Mohácsra ér­kezett a régóta várt új komp. A „Csata" nevet kapta, a sorsfordulót jelentő mohácsi csatára emlékezve. De harc volt a komp Mohácsra vonta­tása is, kilenc ember termé­szettel vívott csatája. December 24-én, amikor el­hagyták a siófoki zsilipet, meg kellett fordítaniuk a kompot a testnél csak néhány centivel szélesebb csatornában, hogy a vasmacska hátra kerüljön, meg­könnyítve a vontatást. A kom­pot vontató emberek mitsem éreztek a metsző hidegből, iz­zadtak. Kötéllel, csőrlővel, ké­zierővel a partról centinként fordították el a hajótestet. Ket­ten fejszével ritkították a csa­tornába nyúló növényzetet, ne­hogy megsérüljön a mintegy 15 milliós értékű acélépítmény. Pénteken 2 kilométert tudtak csak előrehaladni. Eközben megérkezett Mohácsról a von­tatóhajó, az Újmohács. Meg­kezdődhetett a kilenc hajós: Hüber Antal, Magyar József, Tóth Ferenc, Dóczi Mihály, Szurcsik István, Bubreg János, Leipold Miklós, Laszlinger Fe­renc és Hüber János számára is sokáig emlékezetes utazás. — Az buzdított bennünket, Tízmillió forint a ráérfiknél December 31-ig váltha­tók be a Békekölcsön kötvények A Békekölcsön kötvények utolsó sorsolását 1974-ben tar­totta az országos takarékpénz­tár. Azóta a rendelkezések sze­rint valamennyi békekölcsön­kötvény pénzre váltható. Annak idején a kifizetési határidőt három évben állapították meg. 1976-ban mintegy tízmillió forint összegű kötvényt váltottak pénzre, de még mindig sok a „ráérő”, akiknek birtokában több tízmillió forint értékű köt­vény van. A I—VI. békekölcsön kötvé­nyek elévülési határideje egy­ségesen 1977. december 31 „ tehát még egy évig beváltha­tók a kötvények, illetve felve­hetők a rájuk kisorsolt nyere­mények. próbaüzemelés hogy ilyen szép karácsonyi ajándékot hozhatunk — mondta Hüber Antal. — Ha két órával később in­dulunk, beszorulunk a sióagár­di híd alá — veszi át a szót Magyar József — mindössze két centiméter volt a híd és a komp legmagasabb pontja kö­zött, pedig a kormányállást is leszerelték a hajógyárban. — A legcsúnyább szakasz Simontornya és Kölesd között volt a sok kanyar és a csa­tornába dőlő fák miatt. Ráadá­sul hóviharba kerültünk Kö- lesdnél — emlékezik Hüber _ Antal. — Másodszor jött ki a csatornán ilyen komp. Az elsőben több mint 100 ezer forintos kór keletkezett. A mohácsiakat dicséri, hogy most mindössze két ablaküveg törött ki, jóllehet bedeszkázták azokat. Ám a benyúló faágak megtalálták a rést. Négy na­pig hideg koszton éltek az emberek. Sötétedéskor kikötöt­tek. Hiába fedték be az utas­teret farosttal, az olajkályha nem fűtött eléggé, fáztak. Az ital sem melegítette át őket. December 27-én, késő este ér­keztek Mohácsra. Január első napjaiban fel­szerelik a kormányállást a ha­jógyáriak, a csehszlovák szere­lők pedig a radarkészüléket. A tervek szerint január végén megkezdődik a próbaüzemelés, és ha az idő engedi utána felváltja a kiselejtezésre váró öreg kompot az új, amely két perc alatt teszi meg az utat a Duna két partja között. Horváth Teréz Természetesen nem sírjuk vissza azokat az időket, ami­kor a munkaerőt röghöz kö­tötték, ám a szabad munka- vállalás jogát sem értelmez­hetjük úgy, hogy az lehet ván­dorlás a vakvilágba, hiszen a nemkívánatos munkaerőmozgás milliós veszteségeket okoz az ország gazdaságának. A mun­kaügyi kormányzat és a taná­csok már eddig is tettek lépé­seket, hogy legalább a mun­kahelyeken gyakran kalapot emelők vándorlásait korlátoz­zák, be kell látnunk azonban, az intézkedésekben nem elég csupán erre szorítkozni, rendet kell teremteni. Elvégre a szűkösen rendel­kezésre álló munkaerővel is csakúgy kell gazdálkodnunk, mint a szűkösen rendelkezésre álló, csurranó-cseppenő termé­szeti kincseinkkel. Hatékonyan, mi több, tervszerűen kell gazálkodnunk a munkaerővel, elsősorban is azoknak a mun­kahelyeknek az igényeit kielé­gítenünk, amelyeket népgazda­sági szempontból kiemelten ke­zelünk. Nos, a munkaügyi mi­niszternek a munkaerő közve­títéséről, szervezetten történő elhelyezéséről és táborozásá­ról szóló rendeletében kapott felhatalmazás alapján a Szak- szervezetek megyei Tanácsa el­nöksége egyetértésével a me­gyei tanács elnöke utasítást adott ki, amely 1977. január 1-én lép hatályba — a kötele­ző munkaerőközvetítés szabá­lyozásáról Baranyában. Az utasításról dr. Schmidt Antal, a megyei tanács mun­kaügyi osztályvezetője adott tájékoztatást, mindenekelőtt is­mertetve a kötelező munkaerő- közvetítés célját. Az ötödik öt­éves tervidőszakra előirányzott termelési és egyéb fejlesztési célkitűzések munkaerő szükség­letének kielégítését — az egyre szűkebb munkaerőforrások miatt — a munkaerőgazdálko­dás tervszerűségének, össze­hangoltságának és hatékony­ságának tokozásával kell elér­ni. A kötelező munkaerőközve­títésnek elő kell segíteni a nép- gazdaságilag kiemelt ágazatok, így a bányászat, a gépipar, az export növelésében, a la­kosság jobb ellátásában közre­működő, a nagy hatékonyságú termelőberendezéseket üzemel­tető és a kiemelt beruházáso­kon dolgozó építőipari vállala­tok munkaerő igényének biz­tosítását. Ezekután lássuk részleteiben a megyei tanácselnök utasítá­sát. Hatálya kiterjed a megyé­ben működő valamennyi mun­káltatóra és az azokkal munka- viszonyban álló, illetve munka- viszonyt létesítő dolgozókra, to­vábbá az utasítás megszabta munkakörökre és munkaválla­lókra. Kivételt képeznek a mun­kaügyi miniszter 7/1976. (IV. 10.) rendeletének 11. §-ában fel­sorolt munkaadók és munkakö­rök, továbbá azon szakmunkás- bizonyítványt szerzett fiatalok­ra, akik gyakorlati oktatásukat biztosító munkaadójuknál léte­sítenek első alkalommal mun­kaviszonyt. A megye egész területén kö­telező munkaerőközvetítéssel tölthető be valamennyi szak- képzettséget nem igénylő férfi és női munkakör, a csökkent munkaképességűek részére al­kalmas munkakörök és a be­dolgozói munkahelyek. Kötelező munkaerőközvetítéssel vállal­hatnak munkát a megye egész területén azok a szakmunkás­bizonyítványt szerzett tanulók, akik nem a gyakorlati oktatá­sukat biztosító munkáltatóknál létesítenek munkaviszonyt, azok a dolgozók, akiknek munkavi­szonya „Kilépett” bejegyzéssel szűnt meg, továbbá, akik egy éven belül harmadik vagy to­vábbi munkaviszonyba lépnek, ha e munkaviszonyaikat fel­mondással szüntették meg. Amennyiben a dolgozó „Mun­kaviszonya megszűnt" munka­könyvi bejegyzések esetén nem tudja bizonyítani, hogy mun­kaviszonyait a munkaadók szün­tették meg (felmondó levelek bemutatása, igazolások a ha­tározott időre szóló munkaszer­ződések lejártáról stb.), harma­dik vagy további munkaviszonyt egy éven belül kizárólag köte­lező munkaerőközvetítéssel lé­tesíthet. A fentieken túl kötelező munkaerőközvetítéssel tölthetők be a következő szakképzettsé­get igénylő munkakörök: Pé­csett a gépi forgácsoló, a gép­szerelő, a vas- és fémszerkeze­ti lakatos, Komlón az autósze­relő, az esztergályos, a vil­lanyszerelő, az asztalos, Mohá­cson a villanyszerelő, a vas- és fémszerkezeti lakatos, az asz­talos, Szigetvárott az alkalma­zott állománycsoportba tartozó valamennyi adminisztratív és ki­segítő munkakör. A kötelező közvetítés alól mentesülnek az államigazgatá­si szervek, az egészségügyi és szociális, az oktatási, a köz- művelődési és egyéb kulturális intézmények, de nem vonatkozik az utasítás a munkát vállaló nyugdíjasokra sem. Az utasí­tás további kivételeket tartal­maz a vállalatok népgazdasági, ezen belül az ágazati és a te­rületi célkitűzésekben elfoglalt szerepük és rangsoruk alapján. Mindennemű kötelező közvetítés hatálya alól mentesül: az Egye­sült Izzó Sopiana Vákuumtech­nikai Gépgyára és Pécsi Elekt­ronikai Gyára, a Mecseki Szén­bányák, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat, a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat, a Pécsi Kesztyűgyár, a Bara­nya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat, a Szék- és Kárpitosipari Válla­lat mohácsi gyára és a Mohá­csi Farostlemezgyár. További, részbeni mentesítést élveznek: a DÉLVIÉP pécsi kirendeltsége, a Baranya megyei Tanács Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, a Pécsi Építő és Tatarozó Válla­lat, a Pécsi Építőipari Szövet­kezet, a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat, a Hirdi Kenderfonógyár, a Pécsi Bőrgyár, a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat mecseki körzet­vezetősége, a cserkúti MEZŐ­GÉP, a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregysége, a Dráva- szabolcsi Lengyár és a Me- csekvidéki Vendéglátó Válla­lat. Ezeken a munkahelyeken korlátozás nélkül felvehetnek olyan dolgozókat is, akiknek munkaviszonya „Kilépett” be­jegyzéssel szűnt meg, s akik egy éven belül harmadik vagy további munkaviszonyba lép­nek, ha e munkaviszonyaikat felmondással szüntették meg. Még néhány tudnivaló: a kötelező munkaeröközvetítésta munkáltatók székhelye, illetve a telephelye szerinti illetékes tanácsok szakigazgatási szervei látják el. A betöltetlen munka­helyek nyilvántartása, a munka­erőgazdálkodás ellenőrzésének elősegítése végett a munkál­tatók kötelesek a területileg il­letékes tanácsi munkaügyi szak- igazgatási szerveknek adatokat adni. A kötelező munkaerőköz­vetítéssel kapcsolatos utasítás megszegése egyébként szabály- sértést jelent, 3000, illetve 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. M. Z. Két perc alatt kel át a Dunán Mohácsra érkezett az új komp A gépmester

Next

/
Thumbnails
Contents