Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-12 / 343. szám
1976. december 12., vasárnap Dunaatmt llaplö 3 Ésszerűen hasznosítani az anyagi és szetiemi erőket Számvetés és feladatmegjelölés > A Megyei Pártbizottság december 9-i ülésének állásfoglalásai 1976. december 9-én ülést tartott a Megyei Pártbizottság. írásos előterjesztések és dr. Nagy József, első titkár szóbeli kiegészítése alapján megvitatta az 1976-os év gazdasági célkitűzései megyei teljesítésének értékelését, határozatot fogadott el az 1977. évi népgazdasági terv megyei végrehajtására. Az alábbiakban ismertetjük a Megyei Pártbizottság állásfoglalásait. A Megyei Pártbizottság megállapította, hogy Baranya megye gazdaságában 1976-ban tovább folytatódott a termék- struktúra javulása, az iparszerkezet módosulása és a következő éveket is megalapozó fejlődés. Ez megnyilvánult az ipar kapacitását bővítő fejlesztésekben, a feldolgozó ipar, a bányászati szén- és ásványvagyon feltártságának és előkészítettségének javulásában, aZ építő- és építőanyagi’par termelésének növekedésében, a mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak az országos átlagnál magasabb termelési szintjének tartásában, illetve fejlesztésében. Az ipar termelése azonos szintű az előző évivel — a bányászat nélkül 3 százalékkal magasabb. Kedvező tendencia, hogy az iparszerkezet átalakítása a korszerű gépipar kialakításának útján folytatódott. Korszerűbb termékek A csökkenő mértékben rendelkezésre álló munkaerő miatt a fenti célok érdekében egyes vállalatok között átcsoportosítások váltak szükségessé. Nymodon került sor a Fémipari Vállalat átadására' az Egyesült Izzó elektroncső gyárának, a Vajszlón lévő vízügyi gépjavító telepnek a Ganz Műszer Művek részére. Az ipari kapacitás növekedését szolgálja az Egyesült Izzógyár új műhely- csarnokainak tervszerűen haladó építkezése, a Bőrgyár kapacitásának bővítése. Új üzemet kapott a Szikra Nyomda, üzemel a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára, szerelés alatt van a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregysége, korszerűsödött a Porcelán- gyár. A megye iparában nőtt a korszerűbb termékek aránya. Az Egyesült Izzó pécsi gyára termelésének 70 százalékát a vákuumtechnikai gépek teszik ki, a bőrgyártásban növekedett az exportképes puhabőrök mennyisége, a MOM komlói gyáregységében megkezdődött a közúti járműprogramihoz kapcsolódóan a fékrendszer gyártás, növekedett a magasabb műszaki értéket képviselő porcelánszigetelő és díszmű gyártás, műszeraikatrészeket, elektroncsöveket gyártanak, több könyv készül az új nyomdában. A termékszerkezet változása nagyobb részt az export-árualapot bővítette. Ennek ellenére sem növekedett a megyében működő iparvállalatok exportvolumene, mert a hagyományos export-termékeink egy része célszerű intézkedések folytán belföldi felhasználásra került, vagy kiszorult a piacról érdeklődés csökkenése miatt. Szerényebb fejlődés A mezőgazdaság 1976, évi eredményei megyénkben a termelés növekedését tükrözik. Búzából rekordtermést takarítottunk be, a cukorrépa hozama hektáronként húsz százalékkal magasabb, cukortartalma is meghaladja a múlt évit. A kukorica terméshozama azonban várhatóan csak 87,5 százaléka lesz a tavalyinak. A mezőgazdaságban az aszály, a kedvezőtlen időjárás káros hatásait sikerült a korszerű agrotechnikai eljárásokkal és a tartalékok jobb kihasználásával csökkenteni, szélesedett a gazdaságok összefogásai a feladatok gyorsabb, színvonalasabb elvégzése érdekében. 1976-ban megyénkben valamivel többet sikerült tenni az életkörülményeket javító fejlesztések területén mint a múlt esztendőben, A megépült lakások mennyisége 1,2 százalékkal túlhaladja a tavalyit Több lett az óvodai, bölcsődei férőhely, az általános iskolai osztálytermek száma. Az e célra rendelkezésre álló fejlesztési eszközöket jól kiegészítették és bővítették a vállalati, szövetkezeti kollektívák szocialista brigádok felajánlásai és hozzájárulásai. Nemcsak városokban, hanem kisebb községekben is épültek gyermekintézmények, Bővült a kereskedelmi' eladótér is, ebben jelentős szerepe van a pécsi Konzum Áruház megnyitásának. Az építőipari kapacitás terén megyénk a fővároshoz és Borsod megyéhez hasonlóan hátrányos helyzetben van. Az ötödik ötéves terv időszakában a kapacitáshiány megyénkben meghaladja a hárommilliárd forintot. Ugyanakkor nálunk is megtalálhatók az iparág gondjai, melyek ennek az ágazatnak a gyorsabb előrehaladását nehezítik, pl. a munkafegyelem és a munkaidő kihasználása sem kielégítő, a kivitelező munkaszervezettsége elmarad a korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől, a gépek kihasználása alacsony fokú, az építkezéseken nagy az anyagpazarlás. Ez is szükségessé teszi, hogy a más területeken található szabad kapacitásokat a megyében folyó építkezések kivitelezéséhez megnyerjük. Az 1976-os év gazdasági célkitűzéseinek megyei végrehajtását értékelve ai Megyei Párt- bizottsáq megállapította, hogy az összességében a gazdálkodás szerény javulását, fejlődését biztosította. Amikor az 1977. év feladatait megyénkben meghatározta^ a Központi Bizottság 1976. december 1. ülésén elfogadott határozata azon megállapításából indult ki, amely szerint a gazdaság ez évf fejlődése alapvetően helyes irányú, de a növekedés üteme nem érte el a tervezettet és a lehetségesnél lassúbb az előrehaladás a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások ésszerű, takarékos hasznosításában. Ebből az következik, hogy teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977. évre esedékes előirányzatait és pótolni az ez évi elmaradásokat is! Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy továbbra is biztosítani tudjuk szocialista gazdaságunk; tervszerű, dinamikus fejlődését. Az eddiginél hatékonyabban szükséges erőforrásainkat, lehetőségeinket kihasználni. A nemzeti jövedelem előirányzott bővítése megköveteli, hogy a jövő évben jelentős előrehaladást érjünk el a termelés hatékonyságának növelésében. A termelési szerkezet további korszerűsítésére, a gazdaságos és versenyképes termékek részarányának növelésére, a gazdaságtalan termékek csökkentésére van szükség. A pártbizottság szükségesnek tartja, hogy az 1977. évi tervek az év végéig, vagy a jövő év első heteiben elkészüljenek és így a gazdasági munka folyamatosan és szervezett módon folyjék, a terveket az év elején ismerjék meg a dolgozók kollektívái is. A Megyei Pártbizottság határozata ■ az 1977. évi népgazdasági terv megyei végrehajtására — összhangban a Központi Bizottság határozatával — szervesen kapcsolódik az ötödik ötéves tervhez, megyénk fejlesztésének ötéves koncepcióihoz. A pártbizottság megállapította, hogy ezek reális, de egyben feszített célkitűzések, amelyek teljesítéséért fegyelmezetten kell dolgozni. 3-4 százalék az iparban A határozat a megyei ipar termelésének emelését 1977-re 3—4 százalékban irányozta elő. A szénbányászatban az 1976-os évben elért termelési szint megtartása a feladat, tovább kell növelni a feltárt, az előkészített, a fejtésre kész szénva- gyon arányát. A gépiparban folytatódik a termékszerkezet korszerűsítése a létrehozott kapacitások jobb kihasználásával, a szükséges munkáslétszám biztosításával. A könnyűipar vállalatai főként exportképes termelésüket fokozzák. Az építőanyagiparban a maximális kapacitáskihasználás mellett a termelékenység átlagosnál nagyobb ütemű emelése a reális célkitűzés. Az élelmiszeriparban a termelés fokozásával biztosítható a nagyobb mezőgazda- sági termelés feldolgozása, javításra szorul a költséggazdálkodós, a termelékenyebb munka biztosítása. A tanácsi és szövetkezeti iparban a gazdálkodás hatékonyságának emelése és a szolgáltatások bővítése a fő feladat. Az építőipari termelés az 1976-ban elért ütemet 2—3 százalékkal növelje. A fejlődés forrása kismértékű létszámnövekedés, nagyobb részben intenzívebb fejlesztés legyen. A közlekedés és szállítás vállalatai a növekvő árukibocsátáshoz növeljék teljesítményüket. Folytatódjék tovább az útkorszerűsítés. A pártbizottság határozata a mezőgazdasági termékek termelésének növekedését az 1975. évihez képest 7—8 százalékban jelölte meg. Feltehető a kérdés: reális-e az eredetileg két évre tervezett növekedési ütem egy év alatti elérése? Megállapították, hogy az átlagos időjárási viszonyok esetén, a rendelkezésre álló személyi, anyagi, műszaki, technikai feltételek mellett ez elérhető. Természetesen ez feszített, de teljesíthető előirányzat. Ha a mező- gazdaságban felhalmozódott termelési alapokat és tapasztalatokat jól hasznosítjuk és megfelelő színvonalon működtetjük a termelés valamennyi tényezőjét, ideértve az anyagi és erkölcsi ösztönzőket is, az előirányzott termelésnövekedés elérhető. Mindezek figyelembevételével búzából, cukorrépából, szőlőből tartani kell az elért terméshozamok szintjét. Szükséges emelni a kukorica, a szálas- és tömegtakarmányok terméshozamát. Végre kell hajtani a kitűzött feladatokat a zöldségtermelésben. A növény- termesztés gépesítésének továbbfejlesztésével, a korszerű agrotechnikai és technológiai, növényvédelmi eljárások fejlesztésével javítható a megtermelt mezőgazdasági termékek optimális időben és minőségben való betakarítása. Az állattenyésztésben a szarvasmarhalétszám növelése, minden állatfajnál a hozamok javítása a feladat. Ezt segítse elő javuló színvonalon a takarmányozási, tenyésztési és állategészségügyi tevékenység. A mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek szervezzék és segítsék a háztáji és kisegítő gazdaságok nagyobb önellátó és árutermelő tevékenységét! Az 1976—77-es évekre sorolt lakások és kapcsolódó létesítmények befejezésére, illetve a tervezett ütemek és költségelőirányzatok betartására szükséges nagyobb figyelmet fordítani. A fő cél továbbra is a folyamatban lévő termelő beruházások gyorsabb ütemű építése. Ezen belül kiemelt feladatnak tekintendő az Egyesült Izzó, a BÉV telephelye, a Húsipar, a Kesztyűgyár, a Bőrgyár, a Baromfifeldolgozó és a Siklósi ölőbútorgyár beruházásainak megvalósítása, a mezőgazdaságban a szakosított telepek rekonstrukciójának biztosítása. A vállalati beruházások többsége a termelés korszerűsítését szolgálja. A mezőgazdaságban indokolt bővíteni a szarvasmarha-létszámot növelő férőhelyeket, a betakarítás és a mellék- termékek hasznosítását megoldó gépesítést. A pártbizottság határozata kimondja, hogy megyénk lakosságának életszínvonala az országos célkitűzéseknek megfelelően az ideinél nagyobb mértékben növekedjen. A kereskedelmi forgalomban a mérsékelt növekedés mellett legyen kiegyensúlyozottabb az áruellátás, javuljon a minőség. Továbbra is indokolt az ellátási felelősség fokozása a munkáslakta és peremkerületeken, a diák- és tömegélelmezés javításában, A zöldség- és gyümölcsellátás zavartalansága megköveteli a biztonságos felvásárlást. Folytatni kell a szolgáltatások bővítését. Feszített feladatok A határozat a gazdaságpolitikai tennivalók főbb irányelveit tartalmazza, tehát nem sorolja fel részletesen az egyes ágazatok tennivalóit. Ez a gazdálkodó és irányító egységek feladata. Megerősítette a vita a gazdasági munkát elősegítő, közelmúltban hozott fontos testületi állásfoglalásokat, melyeket a munkaerőgazdálkodás, a munka- és üzemszervezés helyzetére, a zöldség- és gyümölcs- termelés fejlesztésére, a beruházási tevékenység javítására hoztak. Ezeket a most elfogadott irányelvekkel összefüggésben lehet a jövőben hasznosítani. A pártbizottság ülése hangsúlyozta, hogy a tervben kitűzött célok megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy tovább növekedjék megyénkben is a párt irányító és ellenőrző szerepe, mozgósító ereje. A párt összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a dolgozók megismerjék, magukévá tegyék a tervcélokat, fegyelmezett munkával vegyenek részt a megvalósításban. A párttestületek és pártszervezetek felelőssége az 1977-es évben sem változik a gazdasági élet területén. Az idén elért szerény eredményeket szükséges jobban növelni a pártmunka bevált módszereinek segítségével, a hatékony, meggyőző politikai munkával. Az 1977-es év ismét nagy, feszített feladatok megoldása elé állítja a gazdaság valamennyi területének dolgozóit. A határozat tükrözi ezeket a nehézségeket, de a benne foglalt célok és feladatok egységes szemlélettel, cselekvéssel teljesíthetők. Ezer literrel a megyei átlag fölött A bikali példa Kétmillió forint veszteséggel zárta az évet a szarvasmarha ágazat Bikaion 1973-ban. A szarvasmarha- programot meghirdetett kormányrendelet óta viszont minden változott. Három esztendeje az egy tehénre eső tejhozam nem haladta meg a 2700 litert, ma ezer literrel több. Megyeri Vilmos főállattenyésztő és a tehenészeti telepeken dolgozók szerint a szarvasmarha ágazat is a biztos nyereséget hozók közé tartozik. Az elmúlt esztendőre a korábbi kétmillió forintos ráfizetés helyett egymillió forint nyereséget csúsztattak az állami gazdaság pénztárcájába, s úgy tartják, hogy idén legalább 2,5—2,8 millió forintot hoz a tehenészet. Három évvel ezelőtt a Bikali Állami Gazdaságnak hatszáz kettős hasznosítású magyartarka tehene volt. Dönteniök kellett, hogy a tej- és hústermelés javítása érdekében milyen intézkedéseket foganatosítsanak. Az első lépés és legfontosabb feladat amit elvégeztek: egyedenként vizsgálták meg a hatszázas állományt szaporodásbiológiai, tej-, illetve húshasznosítási szempontból. Ennek eredményeként háromszáz tehenet tejtermelésre, kétszáztizet hizlalásra fogtak, kilencvenet pedig kiselejteztek: mindezt az elegendő üsző utánpótlás garantálta. A másik és legalább ennyire fontos feladatot a takarmányozási módszer megváltoztatása adta. Az állomány felfrissítése, illetve jellemzőinek javítása érdekében, a tejhaszno- sítósú fajtát Holstein-Fríz- zel, a hústípusú szarvas- marhákat pedig Limousi- nokkal keresztezték. Ennek eredményeként ma 360 tejelő tehenet tartanak Bika- Ion. illetve Margit majorban. Közülük hatvan a HF1-es. A genetikai válogatás eredményeként 1974-ben az egy tehénre eső tejhozam elérte a háromezer litert az elmúlt esztendőben a 3400-at, ez év október végére pedig már mintegy 3700 liter tejet adott az állomány tehenenként. Megyeri Vilmos szerint az esztendő végére elérik a 4200—4300 literes hozamot. A tejtermelés dinamikus fellendülése a régi takarmányozási módszer feladásának is köszönhető. A monodiétás — lucernaszéna — takarmány helyett tavasztól késő őszig zöld „futószalag” kerül a tehenek elé: repcés rozs, pannon- bükkönyös búza. borsós napraforgó, borsós kukori- cacsalamádé. illetve siló- kukorica. A takarmányt zöld lucernával egészítik ki. Más gazdaságok, ha beáll a kedvezőtlen esős időjárás, sokszor fölrúqiák a takarmányozási rendet. Bika- Ion, ha szükséges, rrfás ágazatoktól is elvonják az erő- és szállítógépeket az állatok megfelelő ellátása érdekében. A takarmányozás önköltsége maqas, ezért annak csökkentése érdekében a gyepgazdálkodás kiculakítá- sa a céljuk. Legelőket létesítenek a telepek közelében, így Margit majorban tavaly újították fel az ősgyepet, Bikaion pedig füves lucerna legelőt telepítettek, amire már a tavasszol rámehetnek az állatok. S. Gy. Az idén százezer széket exportál a Mohácsi Székgyár Befejeződött a Pécsi Porcelángyár 300 millió forintos rekonstrukciója
