Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-02 / 333. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Fotó: Kopjór Géza A gazdaságos termék- szerkezet mércéje A z ipari termelés ágazati szerkezetének s egy-egy iparágon, vállalaton belül gyártmányösszetételének folyamatos változása az ipar fejlődésének szükség- szerű, mondhatjuk elkerülhetetlen következménye. Egyebek között azért, mert a különböző iparágak növekedési üteme nem azonos — emiatt módosul, újul meg a termelés ágazati szerkezete — az iparágak és a vállalatok termékszerkezetét pedig részben az igények, az értékesítés lehetősége, részben a gyártmányfejlesztés ugyancsak folyamatosan alakítja, módosítja. A termelési és a gyártmányszerkezet változása az ipar fejlődésének lényege. A magyar ipar elmúlt évtizedekben fejlődésének — a szocialista iparosítás kezdetétől napjainkig — korántsem a termelés megtöbbszörözése a legfőbb jellemzője, sokkal inkább termelési és gyártmánystruktúrájának — tervidőszakról tervidőszakra történő — átformálódása. Ha viszont a termelési szerkezet változása az ipari fejlődés alapvető tartalmi sajátossága és konzekvenciája, mi az Oka annak, hogy mór az előző középtávú tervidőszakban, s a mostaniban még inkább az ipar fő feladatai közé soroltuk a korszerű termelési és gyártmányszerkezet kialakítását, s hogy az ipar ezzel kapcsolatos eddigi teljesítményeit legfeljebb ígéretesnek — és nem elegendőnek — tekintjük? Az Okot abban jelölhetnénk meg, hogy új követelmény kapcsolódott ehhez a teendőhöz, nevezetesen az ipari termelés hatékonyságának erőteljes javítása, Félreértések elkerülésére: a termelési és a gyártmányszerkezet változásai a múltban is az ipar műszaki-technikai színvonalát növelték összhatásukban, s javították népgazdasági és vállalati szinten a termelés gazdaságosságát. Egyes gyártmányok esetében azonban a termék műszaki korszerűsége — a nagyobb használati érték és teljesítmény — nem mindig eredményezett kedvezőbb gazdasági eredményt Az új követelmény tükrében a korszerű termelési és gyártmánystruktúrának egyidejűleg kell javítania az ipari termelés műszaki-technikai színvonalát és gazdasági hatékonyságát. Éppen ezért napjainkban a termelési és termékszerkezet korszerűsítése — újólag hangsúlyozzuk: hatékonyságának javítása — bonyolultabb és nehezebb feladat, mint korábban volt, mert a korszerűségnek és a hatékonyságnak a külkereskedelem, az export a mércéje. Az export gazdaságosságát — népgazdasági szinten — az is jelzi, hogy 1 kg vagy 1 tonna exportált terméknek mennyi a devizahozama. Az elmúlt tervidőszakban az 1 tonna exportforgalomra jutó deviza- bevétel mintegy 20 százalékkal nőtt, lényegében annyival, mint a kivitel árindexe. Ez utóbbiban viszont az exportált anyag-jellegű javak világpiaci árváltozásai játszották a fő szereoet. amiből az követkeexport célú termelése, annak áruszerkezete és exportgazdaságossága alig járult hozzá az 1 tonna kivitelre jutó deviza- bevétel növeléséhez. Pedig az exportszerkezet módosításának lehet és van ilyen hatása, a mi kivitelünkben is kimutatható: az ázsiai országok részesedése a magyar exportban mintegy 6 százalék, s a kivitel zömét ipari késztermékek alkotják. Nos, ázsiai exportunk 1 tonnára jutó devizahozama 1950 és 1975 között csaknem megkétszereződött, mert a kivitel áruszerkezete előnyösen módosult. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspár Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976 december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, Németh Károly- nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1977 évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit, valamint egyéb kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. Nyereség-körkép Az új csarnok Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 333. szám 1976. december 2., csütörtök Ara: 80 fillér Kivitelünk egészét érintő, jelentősebb struktúra-változtatásnak nyilvánvalóan az a feltétele, hogy a termelés összetétele is megváltozzék, hogy az ipar termékstruktúrája a 'külső piacokon is versenyképes és gazdaságosan exportálható gyártmányok javára módosuljon. Az ilyen termelés és gyártmányok korszerűségének közös ismérve, kritériuma, hogy az export révén szerzett deviza hivatalos árfolyamon számított forint-összeg fedezi a termelési ráfordításokat sőt nyereséget is biztosít. Az export tükrében is hatékony termelési és termékstruktúrához sok út és módszer vezet. Igen gyakran csak a termék minőségét tartósságát kell javítani, mert épp a többlet-ráfordítás révén javul az exporthozam és — gazdaságosság, Más esetekben a sorozat- nagyság megkurtítása, a szokványostól eltérő igények rugalmas és készséges kielégítése a célhoz vezető módszer, ami ugyancsak többlet-ráfordítást igényel. Olymódon is közelíthetünk a korszerű termelési és gyártmánystruktúrához, hogy a vitathatatlanul avultat és gazdaságtalant megszüntetjük, a jót, az exportban versenyképeset pedig gyorsabban fejlesztjük, A lehetséges utakban, módszerekben is van közös vonás, az eredmény nem a jószándékból születik, hanem a munka- és eszközbefektetésból, Ú gy tűnik, hogy a termelési és a termék- szerkezet korszerűsítésének feltételei ma „kedvezőbbek”, reálisabbak, mint az előző tervidőszakban voltak, amikor a világpiaci és a belső árak és árarányok alaposan eltávolodtak egymástól, s vállalati szinten — legalább is az utóbbi esztendőkben — az export gazdaságosságát nem is lehetett elbírálni. Az is a termékszerkezet korszerűsítésének realitását erősíti, hogy megteremtettük az exportra orientált termelésfejlesztés eszközeit; a 45 milliárd forint összegű hitelkeretet, s a gazdaságosan exportáló vállalatoknak nyújtható bér- és egyéb preferenciák lehetőségét. S ha mindeddig - ezek hiánya miatt is — az exportra-termelés szerkezete az iparban alig-alig módosult, lett gazdaságosabb, a fejlesztési lehetőségek, az ösztönzés és a gazdasági kényszer együttes hatása ebben a tervidőszakban nagyobb méretű és gyorsabb ütemű előrehaladást ígér. Gatamvölgyi István évzárás előtt összességében a vártnál Termel q Ganz Műszer Művek kedvezőbb az eredmény Ev végéhez közeledünk, a vállalatoknak és a szövetkezeteknek már csak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy az utolsó hónap jó munkájával növeljék nyereségüket. A nyereséget illetően a vártnál jobb a megyei helyzet, de eíen belül vegyes a kép. A több mint harminc tanácsi ipar- vállalat és szövetkezet háromnegyed évi mérlegadatai azt mutatják: nagyjából annyi, illetve csak valamivel kevesebb a nyereségük, mint tavaly ilyenkor volt. A vállalatok felénél a nyereség a múlt év hasonló időszakához képest éppenséggel emelkedést mutat. (Például a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalatnál, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatnál, a Háziipari Szövetkezetnél, a Sellyéi Agrokémia- Szövetkezetnél, s még sorolhatnánk). Mások nyereségének visszaesése sem olyan mértékű, mint ahogy azt az év elején várták. Közülük csak háromnál jelentős a csökkenés: a Carbon Könnyűipari Vállalat nyeresége a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 41 millió forintról 31 millióra esett vissza. A Pécsi Szikra Nyomda és a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalatnál — gazdálkodási gondok, gyárrészlegek megszüntetése, illetve más vállalatnak való átadása miatt — ugyancsak ebben az időszakban 40—50 százalékos az eredmény csökkenése a múlt évihez képest. Az év végére kisebb visszaesést remélnek, hiszen termelésük s ezzel nyereségük nő. A minisztériumi iparvállalatok sem számítanak olyan nagyarányú csökkenésre, mint amilyenre az év elején gondolni lehetett Sőt, a Mohácsi Farostlemezgyár például mintegy 47 millió forint nyereség többlettel zárta 1976. harmadik negyedévét a tavalyi háromnegyedévhez viszonyítva. A Mecseki Szénbányáknak 1975. szeptember végéig még 13 millió forint vesztesége volt, idén ugyanennek a hónapnak végén viszont 7 millió forint nyereséget mutattak a könyvek. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat és a DÉDÁSZ nyeresége lényegesen alacsonyabb volt a tavalyinál, nyilván azonban az eredmények az év végéig még változnak. A számok azt mutatják, a vállalatok és szövetkezetek nyeresége kisebb mértékben esett vissza, mint azt az 1976. január elsejei közgazdasági szabály- módosítások nyomán a vállalati közvélemény várta. A gazdálkodó szervek a kieséseket magasabb termelési értékekkel ellensúlyozták, eredményeik az év végére várhatóan még kedvezőbbek lesznek. ♦ 3000 tonna aszfaltot készítenek évente a Pécsi Köztisztasági Vállalat útkarbantartó üzemében, melynek legnagyobb részét a pécsi utcák felújítására használják fel. Képünkön: gépkocsiba ürítik a keverőgépek tartalmát Fotó: Maletics ♦ vajszlói gyára A Ganz Műszer Művek vajszlói gyárából reggel kigördülő tehergépkocsik Gödöllőnek veszik az irányt. „Hátán" az árammérőgyárnak készített első 4000 db-os tételt szállítja, amely már az ormánsági emberek keze munkája. Termel a Ganz Műszer Művek negyedik gyára. Befejeződött a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egykori^ telepének részbeni átalakításai az üvegfalú, világos csarnokban kilenc hidraulikus gépen préselik a villamos műszerek bakelit-alkatrészeit. Hét présgép beállításán most munkálkodnak a gödöllői és a vajszlói szakemberek. A géptelepítés befejező szakasza azonban decemberre esik, mert az év végéig újabb tíz prés érkezik. A bakelit-üzem teljes beindítását 1977 január elejére tervezik. Ennek megvalósítására minden reményük megvan, hiszen ez ideig sikerült tartani a határidőket Bizakodnak az emberek. A bakelit-üzemben dolgozó vajszlóiaknak, luzsokiaknak, hi- ricsieknek a 24 Gödöllőn tanult szakmunkás adja át az új szakma fogásait. Az alkatrész-gyártás új szakma a javából, az üzemben foglalkoztatott 57 dolgozó legtöbbje nő, s szinte valamennyien a háztartásból kerültek az iparba. A visszalévő másfél hónap alatt számuk 20 munkaerővel tovább gyarapodik. Az idei esztendő a betanulás időszaka, 1977-től kezdődően a művek üzemeit már a vajszlói gyár szolgálja ki vllla- mosfogyasztásmérőkhöz, gépjármű-műszerekhez szükséges bakelit-alkatrészekkel. A bakelit-üzem eddig sikeresen vette az akadályokat, de beindítása csak egy része a Ganz Műszer Művek fejlesztési elképzeléseinek. A telep másik részén, a jelenlegi lakatosműhelyt úgy alakítják át a vajszlóiak, hogy fogadni tudja a jövő év elején érkező forgácsoló qépeket. A lakatosok még korábbi vállalásaikon, hidraulikus emelőberendezések vasszerkezeteinek hegesztésén, lakatosmunkákon dolgoznak. A megrendeléseknek a jövő hónap közepéiq szeretnének eleget tenni. Ezt követően alakítják át majd az épületet. Az első 20 forgácsoló beszerelését 1977 áprilisában megkezdik. A visszalévő harmincat folyamatosan küldik Gödöllőről, azokat a negyedik negyedévben helyezik üzembe. A fejlődés azonban újabb munkáskezeket igényel. A jelenlegi 157 dolgozón kívül több mint kétszáz új munkaerőt kíván alkalmazni a vajszlói gyár, hogy a Ganz Műszer Művek megnövekedő termeléséből a ráháruló feladatokat teljesíteni tudja. Horváth Teréz Angolát felvették ENSZ-be Az Angolai Népi Köztársaságot 146. tagállamként felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Biztonsági Tanács ilyen értelmű ajánlására a közgyűlés csaknem egyhangúan szavazta meg az afrikai ország felvételét. 116 küldöttség szavazott „igen"-nel, egyedül az Egyesült Államok tartózkodott. Ellenszavazat nem volt. Shirley Ameraszinghé, a közgyűlés 31. ülésszakának elnöke kifejezte reményét, hogy Angola konstruktívan járul majd hozzá az ENSZ előtt álló feladatok megva I ós ítá sóhoz.
