Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-09 / 340. szám

1976. december 9., csütörtök DunantQit Tlaplö 3 Egészséget károsító gépek, berendezések M ég azokban a gyá­rakban is, abol ha­tékonyan alkalmazzák a zaj elleni küzdelem legkorsze­rűbb megoldásait, a mun­kások 20—40 százaléka halláskárosult. Hazánkban a zajos üzemek hatvan százalékában semmit sem tettek o zajszint nyolcvan decibel olá csökkentése érdekében. Mind többet szenvedünk a zajtól. Va­jon törvényszerűnek tekint­hető-e, hogy a mind na­gyobb teljesítményű beren­dezések kezelői új és ed­dig nem ismert egészség­károsító körülmények kö­zött kénytelenek dolgozni? A bányászat új ártalmai Mérnökök és orvosok a zaj és vibráció ellen A napokiban országos konfe­renciát rendeztek Pécsett a bányászatban oly sok gondot okozó vibrációs és zajártal­makról. A konferencia résztve­vői közül Gácsi Varga János­sal, az Országos Bányaműsza­ki Főfelügyelőség főmérnöké­vel, Sallay Árpáddal, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat beruházási főosztályvezetőjével, dr. Bátai Istvánnal, a pécsi Füll-, Orr- és Gégeklinika ad­junktusával, valamint dr. Faust Fülöp bőrgyógyász főorvossal beszélgettünk. — A nyolcvan decibel feletti hangrezgés káros az emberi hal­lásra. A tartás zaj számos olyan szervi megbetegedést idéz elő, ami igen nehezen kezelhető. Dr. Bátai István: — A kis intenzitású zajok a szellemi munkát végzőkre van­nak káros hatással, amit a fáradtságérzet fellépése jelez. Az ötven decibelt meghaladó, de a nyolcvanas értéket még el nem ért zajok főleg a ve­getatív idegrendszert károsítják az egyes szervek működési rendellenességei miatt. így lá­tási zavarok jelentkeznek, nem ritka az érgörcs, a magas vér­nyomás, a gyomorfekély ki­alakulása. A nagy intenzitású, tartós hanghatásra állandósul o hallásicsökkenés: ilyenkor a belső fül, az úgynevezett corty- szerv károsodik. A gyógyszeres kezelés megoldására szerte­ágazó kísérletek folynak. De azt hiszem, hogy az hozna iga­zán jó eredményt, ha eleve a zajforrásokat szűrnénk ki, szün­tetnénk meg. Addig is rend­szeressé kellene tenni min­denütt az időszakos orvosi vizs­gálatok bevezetését Pécsnek is szüksége lenne egy korszerű audiológiai állomásra. Miskol­con már működik ilyen intéz­mény. — A bányászatban különösen sok a zajos munkahely. A sűrí­tett levegővel működő práslég- szerszámok, az ütve forgá lég- kalapácsok, az aknarakod ák, a kompresszorok, az anyagátadá bunkerek mind-mind zajforrások. A MÉV-nél évek óta szervezett intézkedések történnek a hallást kárositá berendezések kiváltásá­ra, a zaj csökkentésére. Az ered­ményt Sallay Árpád: — 1969-ben állítottuk mun­kába azt a zajszintmérő beren­dezést, amelynek segítségével elkészítettük az úgynevezett zaj katasztert. A kártérítési ügyekben ez a mérvadó. A válla­latnál negyvenegyen ' kapnak keresetkiegészítést az elszenve­dett halláskárosodás miatt Az elmúlt három évben1 több mint három és fél ezer embert vizs­gált meg a MÉV egészségügyi szolgálata. A zajártalmak csök­kentése érdekében azt szeret­nénk elérni, ahol nem szüksé­ges a kezelőszemélyzet, kivon­juk őket a hallást károsító kör­nyezetből. így az aknarako­dóknál, a kompresszorházakba hangszigetelt diszpécserfülkéket készítettünk, s a fúrókalapá­csoknál is hangfogó dobokat szereltünk föl kísérletképpen, de ezen a téren még nem be­szélhetünk lényeges javulásról, mert a hangdobok használata körülményes, nehezen viselik el a bánya beli viszonyokat és nem utolsósorban a fúrási tel­jesítményre is kedvezőtlen ha­tással voltak. A kérdés tehát még nyitott, az ércátadó bun­kereknél viszont jelentősen csökkentettük a zajártalmat. A petőci légakna „búgása", fő­ként a hajnali órákban, Pécs belvárosában is hallható volt. Hangelterelő falakat építettünk, azóta a főszellőztető egyhangú moraja nem zavarja a város lakóit. — A zaj- és vibrációs ártalmak a bányában édestestvérek. A kü­lönbség mindössze onyi, hogy a rezgésfrekvenciák eltérők. A vib­rációs betegség viszont teljesen újkeletű hazánkban. Gácsi Varga József: — A szén-, érc-, ásvány- és kőbányászatban legalább ezer­re tehető azoknak a munka­helyeknek a száma, ahol mint­egy tízezer bányász van kité­ve a vibrációs ártalmaknak. Az Országos Munka- és üzem- egészségügyi Intézetben érde­kesmód elsőként a robbanó­motoros fafűrészelő gépekkel dolgozók jelentkeztek pana­szaikkal. A hazai bányászatban valóban eddig ismeretlen ár­talomról van szó. Az érvényben lévő egészségügyi előírások szerint a fúrókalapácsokkal dol­gozóknak védőkesztyűt kell használni, de mindez nem ele­gendő a vibráció csökkentésé­re, továbbá az átnedvesedett védőeszköz a reumatikus meg­betegedések okozója is lehet. Ezért a kézi fúrásról mielőbb át kell térni a gépi előtolású fúróállványok használatára. A gondot az okozza, hogy a gyártó vállalatoknak kellene eleve megszüntetni, a konstruk­ció megváltoztatásával az egészségkárosító vibrációt. Mindaddig, amíg ezt nem ve­szik figyelembe a fúrókülapá- csokat előállító cégek, csak passzív lehet a védekezés. Egyébként a KGST Szénbányá­szati Állandó Bizottságának szabványosítási albizottsága legutóbbi ülésén is szó esett a vibrációs ártalmakról, de a megfelelő alapadatok hiányá­ban csak az 1980-as év«k ele­jén várható, hogy kialakítjuk az optimális vibrációs határértéket. — Az ártalmas rezgésszint ob- jektív meghatározása tehát to­vábbra is kérdéses marad, hol­ott a bányászkéz a munkaidő közel negyed részén át a fúró­szerszám fogantyúján van. Dr. Faust Fülöp: — A károsodást a magasabb frekvenciájú, finomabb rezgé­sek keltik. A kisebb teljesítmé­nyű és korábban használatos berendezések csont- és ízületi elváltozásokat okoztak, a na­gyobb kapacitásúak viszont ke­ringési rendellenességeket is kiváltanak. Az ujjakban fellé­pő érgörcs miatt csökken a vér­áramlás: azok először elfehé- rednek, majd a hajszálerek el­ernyedése következtében az ujj­hegyek elkékülnek. Az első pa­naszos még 1968-ban jelentke­zett nálam, majd a következő esztendőben újabb négy bá­nyász fordult hozzám panaszá­val. Tulajdonképpen ezt köve­tően kezdtem foglalkozni a vibrációs betegséggel. Az eddig végzett vizsgálatok alapján mintegy száznegyven uránbá­nyásznál mutatható ki károso­dás. A vibrációs betegségnek tulajdonképpen alig van orvosi irodalma, s a teljes gyógyítás­hoz szükséges terápiát sem sj- került még kimunkálni. Egyelő­re tehát a legbiztosabb megol­dásnak a más munkahelyre va­ló irányítás látszik. — Vájvégről nem szívesen megy valaki tartalékba, s adja föl a korábbi Jövedelmét. Nem szólva arról a tortúráról, ami a vibrá­ciós betegség bizonyításához szükséges. Sallay Árpád: — Tulajdonképpen a mi vál­lalatunk van a legnehezebb helyzetben, holott Magyarorszá­gon a MÉV tette eddig a leg­többet a vibrációs ártalmak fel­tárása és azok csökkentése ér­dekében. Három esztendeje kezdtük azokat a kísérleteket, amelyek a fúrókalapácsok egészségre ártalmas rezgés tar­tományának kiküszöbölését szol­gálják: gumifogantyúval szerel­tük föl a berendezéseket, a rázkódás csökkentése érdeké­ben csillapítórúgókat alkalmaz­tunk. Az említett megoldások jelentősen mérsékelték a vibrációs ártalmat és a nemzet­közileg ajánlott határérték alá szorítottuk a rezgést. — Célunk, hogy a vájárt ki­vonjuk az ártalmas környezet­ből, tehát a gépi előtolású és irányt tartó fúróberendezések legyenek az általánosan elter­jedtek. Három esztendeje vet­tük meg az első ilyen szovjet és finn gyártmányú fúrókocsikat; a vibrációs ártalmak csökken­tek, ugyanakkor nőtt a teljesít­mény. Jelenleg négy finn és Bútorvásár Villányban dec. 7—14-ig Kárpitozott garnitúrák 20 százalékos engedménnyel • JÚLIA • TITUSZ • NOÉMI • THÉBA • ATLASZ Fiatal házasoknak 10% előleggel I Házhoz szállítási NYITVA: naponta 7.30—17-ig. Telefon: Villány 23. három szovjet fúrókocsival ren­delkezünk. Azt szeretnénk, hogy a tervidőszak végére a szintes vágatok legalább hat­van százalékában az említett berendezések működjenek, to­vábbá arra törekszünk, hogy a fejtésekben is minden csapat­nak legyen egy-egy „önbeál- lós” fúróállványa. Salamon Gyula A vártnál nagyobb volt az érdeklődés Egészségünket védi a korszerű táplálkozás Véget ért a Baranya megyei egészségnevelési hónap Hagyománnyá vált már, hogy minden év novemberében egészségnevelési hónapot tar­tanak. Idén a rendezvények fő célja az egészséges, a kornak megfelelő táplálkozási szoká­sok kialakításának elősegítése. „Nemcsak a felnőttek, ha­A két munkásőr Védeni a hatalmat, az eredményeket ■Biedermannék birtokán sem volt különb a cselédélet, mint másutt. Hobol-puszta, Galam­bos-puszta, Szentegát.. . Né­hány állomás az apa, Siklósi József életének első szakaszá­ból. Mondja: sokszor már haj­nali háromkor fel kellett kelni a 12—13 éves gyereknek is, s dol­gozni sötétedésig. Etette a te­heneket, hordta a szalmát, ta­karította az istállót, tette, amit mondtak. — Egy alkalommal adtak alám néhány kimustrált ökröt, valamit éppen hordani kellett. Nem ismertem a jószágokat, s indításkor jól megböktem az egyik hátulját. Mire a majorba értünk, már csak a kerék ma­radt ... Siklósi bácsinak egy éve van a nyugdíjig. Azon gondolkozik, hogy miként lehetne ezt „kiját­szani”, s maradni még a vas­úton. — Negyvenötben léptem be a pártba. Sok mindenen men­tem addig is keresztül, az új rendszernek szívből örültem, hi­szen mi, kisemmizettek kaptuk meg a hatalmat. Ekkor véglegesítették először: kilenc éve dolgozott már a vasútnál úgy, hogy évente fel­mondtak neki, s társainak, hogy az összefüggő szolgálati idő, ami a vasutasok közé való be­lépőt jelentette volna, ne le­gyen meg. Negyvenöt után volt raktáros, váltókezelő... A szi­getvári állomáson páittitkár. — Amint megalakult a mun­kásőrség, az „idős Siklósi" kö- zibénk állt — mondta munkás- őrtársa. — Miért lett munkásőr? — Én életemet tettem fel arra, hogy a munkásokért, az emberekért dolgozzam és meg­védjem azt, amit már egyszer elértünk. Akkor, ötvenhétben nem kellett gondolkoznom a döntésen, egy percig sem. A munkásőr-élet mozgalmas, sok barátra, társra lel az em­ber köztük. A csupa nagybetű­vel írandó szolgálat id. Siklósi József számára azt jelentette, hogy legalább negyedórával előzzön meg mindenkit a posz­ton, még a parancsnokot is. Ifjabb Siklósi József életében nem kapott pofont az apjától. Egyetlen gyermek — talán ezért? Tiltakozik. Erről szó sem lehet. Egy-egy dorgáló szó szá­mára keményebben vágott, mint az esetleges ütés. Tegnap éjszakás volt: a taxis­életben így lehet igazán is­merkedni az emberekkel. Akad vastag tárcájú törzsvendég, Nádortól az Olimpiáig fuvar, de akad elázott ismeretlen is, aki utolsó filléreit csorgatja ki a zsebéből... — Apámmal egy rajban in­dultunk a november heted i ki versenyen. Neki nem kellett volna részt venni, futni árkon- bokron, vizesárkon keresztül, de mégis velünk jött. Külön pa­rancsnoki dicséretben részesí­tették ezért. A fiú hatvanhét óta munkás­őr. Mivel gépjárművezető — a Volánnál több éven át buszo- zott, majd úgy került a személy­taxira, — a munkásőrségen be­lül is ez a feladata: a társak szállítása mozgósításkor, riadó­kor, a versenyek idején. Kiváló munkásőr. Szabadszentkirályon lakik, ott épített, felesége, fia és leá­nya van. Az apa a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fokoza­tának tulajdonosa. A vasút egyik szocialista brigádjának vezetője. — Mi volt élete legszebb él­ménye ...? — Amikor a fiam munkásőr lett, s ott állhattunk egymás mellett a rajban. A kérdést a fiúnak is feltet­tük. — Számomra november ha- todika, amikor átvettem az or­szágos parancsnoki dicséretet. Éreztem: megbecsült ember va­9,°1' K. F. nem gyermekeik is többnyire elhízottak" — állapítja meg egy szociológiai felmérés. Más helyen olvastuk: „10 milliónyi lakosságunknak kb. 25%-a ne­hezebb a kelleténél, ez 25 mil­lió mázsa többletsúly." Jóval több zsírt, szénhidrátot és jóval kevesebb fehérjét fo­gyasztunk, mint amennyire szer­vezetünknek szüksége van. Ke­veset mozgunk, és sokan már fiatalon elterebélyesednek. Konyháinkon még mindig a ser­tészsírral készített túlzsíros, túl­fűszerezett ételek elkészítése és fogyasztása vezet, aztán sze­retjük a cukrászati készítmé­nyeket, iszunk rá nagy kalória- értékű italokat. Nehezen tudjuk megszokni a növényi olajjal ké­szített sülteket, egyáltalán a, marhahúsból készült ételeket, a tej-tejtermékek fogyasztása sem kielégítő, a halkonzervek széles kínálatából még mindig csak a lakosság kisebb része válogat. Kapkodva eszünk, reggel semmit vagy nagyon keveset, délidőben valamicskét, és este a „jó hazait" bőségesen, túl­terhelve gyomrunkat. Amikor már baj van: gyomrunk meg­sínylette a bőséges vacsorákat, szívműködésünk rendetlenkedik, nem bírja a felesleges kilók okozta megterhelést, akkor tu­datosodik bennünk: keveseb­bet, a nap szakaszaiban egyen­letesen többször kellett volna táplálkoznunk és főleg más ét­rend összeállításával elkerül­hettük volna a bajt. A téma fontosságát, idősze­rűségét megerősíti az a tény is, hogy a mostani rendezvény- sorozatba az eddiginél is több állami és társadalmi szerv kap­csolódott be és a Baranya me­gyei Tanács Egészségügyi Osz­tály Egészségnevelési Csoport­jával közös tevékenységben se­gítették elő a rendezvények si­kerét. A rendezvény-sorozat an­kétok, kerekasztal-megbeszélé- sek, előadások, viták, klub- programok, árubemutatók, ki­állítások és kóstolók formájá­ban zajlottak le. Nemcsak el­méleti ismeretanyagot hallhat­tak az érdeklődők, hanem hasz­nos gyakorlati útmutatást -is kaptak. Táplálkozási szokásainkról és a korszerű táplálkozásról a me­gye városaiban és községeiben 24 helyen folyt a vita. Az élel­miszer-bemutatók, kiállítások, kóstolók a bőség zavarával lep­ték meg a látogatókat: haléte­lek, mirelit és konzerváruk szé­les választéka, vitaminparádé, hidegtálak, vadhúsokból készült ételek, gyógyszörpök, hangula­tos vacsoraesték — a korszerű táplálkozás jegyében — várták az érdeklődőket. A megye öt, zömében cigány­lakta településein táplálkozási tanácsadást tartottak a cigány­lakosság részére, melyek során a cigánygyerekeket tisztasági csomagokkal, tanszerekkel ajándékozták meg. Véget ért tehát egy Drogra- mokban bővelkedő kampány. A lakosságra gyakorolt hatását lemérni még nem lehet. Az ér­deklődés a vártnál jóval na­gyobb volt, a feltett kérdések­ből kiviláglott, hogy a helyte­len táplálkozási szokások prob­lémája az embereket foglal­koztatja, és sokakban megvan már az igény is a helyes szo­kások kialakítására, csak még kevés ismeretük és bátorságuk van a hagyományokkal való szakításra. Az egészségnevelési hónap végével nem zárult le az ismeretek további elsajátításá­nak lehetősége. Az állami egészségügyi szolgálatnak a jövőben is nagy segítséget nyújtanak a társadalmi és tö­megszervezetek, a velük koo­peráló ipari és mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek, így együttes munkával a korszerű táplálkozási szokások elsajátí­tása érdekében minden segít­séget megadnak a hozzájuk fordulóknak. Mischl Györgyné npa és fia

Next

/
Thumbnails
Contents