Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-08 / 339. szám
1976. december 8., szerda Dunantmt napló 3 Tanulás „tanárok nélkül' Távkutatási kísérlet Pécsett Fontos reformok előtt ■ áll a felnőttoktatás Magyarországon. Pontosabban: fontos reformok előtt állhat, amennyiben az előkészítés, a kísérletek eredménnyel zárulnak, s megvalósításukhoz a szükséges anyagi fedezet sem hiányzik. De mennyi pénz szükséges ehhez országos méretekben? Milyen új módszertani-tanulmányi formák bevezetése mutatkozik célszerűnek? Ez és sok más kérdés is válaszra A választ sokéves elmélyült kísérletek adhatják meg. Ezek egyik műhelye a pécsi Dolgozók önálló Gimnáziuma, ahol tavaly óta folynak az előkészületek, az idei évben pedig megkezdődött a távoktatás bevezetésére vonatkozó kísérletsorozat. Célja: fölmérni a gyakorlatban, hogy bevezethető-e Magyarországon a távoktatás és ha igen, hogyan? Egyénileg tanulni Milyen lesz a felnőtt- oktatás 10 év múlva? Magáról a koncepcióról Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet felnőttnevelési osztályának vezetője nyilatkozott : — Mindenki, aki a felnőtt- oktatás valamilyen tagozatán tanul, tudja: ez a legellentmondásosabb tanulmányi forma. A levelező tagozat — nem levelező tagozat. A hallgató egyéni tanulásra kényszerül; az elsajátítás folyamatában a tanárok nem tudnak neki segíteni. Csak az ellenőrzésnéhiW letve a korrrulfácTókon jelen-van a hallgató —: sűrített előadásokkal. Mást nem tehetnek. Ez a sűrített előadási forma uralkodik a felnőttoktatásban az utóbbi 20—25 évben. — Ugyanakkor a — munka melletti — középiskolai végzettség megszerzésének az igénye és társadalmi-gazdasági szükségessége egyre növekvő perspektívát jelez, sok évtizedes távlatokban is. Mindez megköveteli, hogy növeljük a középfokú felnőttoktatás hatékonyságát. Könnyítve a munka melletti tanulás nehézségein, de ugyanakkor jobb tanulmányi eredményekkel... Ez paradoxon hangzik, mivel a jelenlegi szemlélet alapján a színvonal emelése egyenlő a követelmények emelésével. Követelni azonban csak olyat lehet, amit nyújtottunk is.. . Ehhez viszont a felnőttoktatás szerkezetében és módszereiben kell többet adnunk. Ez indokolja a levelező oktatás reformját, amelynek része a pécsi kísérlet. — Voltaképpen miben áll ez? — Maga a kísérlet: a távoktatás. Az a lényege, hogy a tanulás irányítása feszesebbé, részletesebbé, az otthoni egyéni tanulás szakasza pedig fontosabbá válik. A tanár és tanítvány ritkán (esetleg csak a félévi beszámolón és az évvégi vizsgán) találkozik, tehát kiesik a „sűrített előadások” és a negyedévi beszámolók időszaka és követelménye. Ugyanakkor az egyéni tanulást segítő különböző munkalapokkal, módszertani útmutatóval, szabályos ritmusban megadott feladatokkal szinte „kicentizik” a tennivalókat. Anélkül, hogy okvetlenül személyesen is találkozna a hallgató és a tanár. Alapvető eszköze a tanulói csomag. (Tankönyvek, feladat — azaz munkalapok; ütemtervek, írásos módszertani útmutató.) A tanuló meghatározott időpontokban „visszajelent”, azaz visszaküldi a kidolgozott feladatlapokat, illetve a megoldott írásos feladatot. A tanár ezt ellenőrzi, kijavítja, s jelzi, mit hogyan korrigáljon a tanulásban. Tehát megváltozik a tanár munkája is: pontosabban megnövekszik, sokkal több lesz ... Itt levelezésről van szó! A *•• rr JOVO a levelezésé? — Ez a modell — a jövő. És hogy mik egyáltalán a realitásai, potenciális formái, azaz megvalósítható-e: ezt vizsgálja a pécsi Dolgozók Gimnáziumának tanári kollektívája. S természetesen azt is, milyen terheket róhat mindez a népgazdaságra. Hosszútávú vizsgálatról van szó. A távoktatás fokozatos bevezetésére — ha megvalósítható— a nyolcvanas évek második felében kerülhet sor. Komlódi József irányításával a kísérlet ez év szeptemberétől folyik a gyakorlatban is: egy osztályban. Nyolc tanár — az elmúlt tanév alatt — hat hónapon ót fáradozott a nyolc tantárgy munkalapjainak kidolgozásán; nyári szabadságuk alatt pedig elkészítették az új tanulási forma használatának módszertani útmutatóját. Mindezért a nem kevés pluszmunkáért — szóbeli ígéret ellenére — mindmáig egyetlen fillért sem kaptak még ... Miért csinálják mégis? — A hallgatókat nem csaphatjuk be: ezt az évet végig kell csinálnunk — mondotta Komlódi József igazgató, a kísérlet vezetője. — Végső fokon 37 hallgatóról van szó, akiket 58 hallgatónk közül válogattunk ki. Ez a levelező ll./a. osztály. Valamennyi tárgyból munkalapokra feldolgozva megkapták a teljes évi tananyagot. (Tárgyanként 15—24 a munkalapok száma.) Kéthetenként postán kidolgozva beküldik vagy feladják. Kijavítva hasonló módon visszakapják a javaslatokkal: hogyan, mit javítson vagy esetleg jöjjön be egyéni konzultációra. — Mik az első három hónap tapasztalatai? — Itt nagyon fontos a rendszeres, folyamatos tanulás. Enélkül nem megy ... Azok számára, akik akarnak és képesek is rendszeresen tanulni — ez jó forma. Akikből ez hiányzik, vagy a körülményei gátolják benne, az viszont még inkább lemarad .. . Eddig kb. 10— 15-en szépen dolgoznak. A többség sajnos rendszertelenül vagy nem küldi be a munkalapokat. Nincs mit „visszajelezni” .. . Summázva: ez a távoktatás módszere mindenkinek annyit segít a tanulásban — amennyire felhasználja. A tanároknak viszont rengeteg többletmunkát jelent. 20—45 perc szükséges egy feladatlap kijavításához. Kéthetenként... Kiszámítható, mennyi időt fordít rá egy tanár 35—37 hallgató esetében ... Egy hónapja vázoltam a helyzetet az ÓPI főigazgatójának, de érdemi választ még nem kaptam ... Becsületből ezt az évet végigcsináljuk, de kísérletünk a csőd szélén áll ... Folytatódik-e a kísérlet? Alig néhány hete a hazai felnőttoktatás 30 éves jubileumára országos konferenciát rendeztek a fővárosban. A konferencia ajánlásaiban ez olvasható: „Meg kell gyorsítani a felnőttoktatás módszertani fejlődését; meg kell erősíteni a módszertani kutatások bázisait." Nincs itt valami ellentmondás? ... (E cikk megírását követő napokban Komlódi József igazgató értesített, hogy az OPI-tól jelezték: a kísérletet végző tanárok munkadiját szeptemberig visszamenően kifizetik, örülünk a „gyors" intézkedésnek és bizakodunk, hogy a nagyjelentőségű kísérlet ezután se szakad meg anyagi okok miatt.) Wallinger Endre Tanfolyamok, szakpróbávetélkedők Huszonnégy szakkörben közel ezer kisdobos és úttörő tevékenykedik a pécsi Szabó István Úttörőházban. A tizenegy szakmai helyiséget régen kinőtték, s a zsúfoltság enyhítésére „kihelyezett” csoportokat is működtetnek az általános iskolákban és a PEAC sportcsarnokban. Programjaikat a gyermekek érdeklődése és igénye alapján állítják össze. Megrendezik a fenyőünnepet, a szakköri farsangot, februárban a honvédelmi vetélkedőt és március 21-én emlék- ünnepélyt tartanak, A mesterek napján avatják mesterré a tíz kísérleti szakkör legjobbjait, május elsején úttörőmajálist tartanak a Séta téren, az ünnepi könyvhéten aszfaltrajz-ver- senyre hívják olvasmányélményeik alapján a pajtásokat. A művészeti szemle során a város úttörőinek bemutatGazdag program a pécsi úttörőházban ják a művészeti szakköreik legszebb alkotásait, a Művészetek vándorútján akcióban múzeumok, képtárak, kőtár és ásatások megtekintése szerepel. Ismét meghirdetik a Szabó István lövész vándorkupát, az őrsvezetőképző tanfolyamok záró akadályversenyét, valamint Sikondána az évzáró szoktúrát. Tanfolyamokat indítanak az úttörő tisztségviselők szakmai továbbképzésére, filmvetítések, vetélkedők és különféle szakpróbák teszik változatossá a tanévi programot, de a nyári vakációra is készülnek, úszótanfolyamot, lövész, repülőmodellező és rádiós szakköröket indítanak. Ezeket a programokat a minap fogadták el. Az úttörőház vezetői remélik, maradandó élményt nyújtanak majd a pécsi kisdobosoknak, úttörőknek. Az úttörőház munkáját dicséri a Pioniro című havilapjuk, amely a gyermekek eszperantó nyelvtudását segíti, A vidéki úttörőházak közül a pécsi az egyetlen, mely tíz szakkörével részt vesz a Magyar Úttörők Szövetsége, valamint az Oktatási Minisztérium új szakpróbarendszerének bevezetése előtti kipróbálásában. Murányi László Egy éve működik az ország első planetáriuma A kupolán a csillagos égbolt A megilletődöttség és az újdonság varázsának csendjét a csodálkozás és a ráismerés suttogó öröme töri meg; — Hű, de lapult a Saturnus, és milyen „igaziak" a gyűrűi! — A Sarkcsillag a legszebb. — Nézzétek, a híres Dél-keresztje! — Jól „kilöttyintették" a Tejutat ... — A Fiastyúkot — és Gön- cölszekeret a legkönnyebb megtalálni. Elhalkul a zene és lassan „nappalodik” a planetáriumban. A lányok és fiúk a bonyhádi 504-es Szakmunkásképző Tárlatvezetések, műemléki séták Több mint egy hónap telt el a pécs—baranyai múzeumi és műemléki hónap 1976. évi utolsó rendezvényétől. A számvetés a jelentős közművelődési eseménysorozat tapasztalatairól elkészült. A Janus Pannonius Múzeum kiemelkedő munkáját dicséri, hogy szeptember 26. és október 31. között mindennap sor került valamilyen rendezvényre. A kiállítási statisztikai adatok is szép közönségsikert igazolnak. Ez részben a nagyszámú tárlatvezetésnek is köszönhető. (A képző- és iparművészeti osztály például 95 alkalommal tartott tárlatvezetést!) A pécsi állandó kiállításokat csaknem harmincezren tekintették meg. A pécsi időszaki kiállításokat több mint huszonöt- ezer fő látogatta. A múzeumi és műemléki hónap az V. Országos Kisplasztikái Biennólé Á múzeumi hónap eredményeiről megnyitásával kezdődött. Az idén példátlan számú látogatója volt: harminckétezer-hat- száz fő. A „Munkások a képtárban" sorozat keretében a „Munka és művelődés” akcióba benevezett brigádok mellett számos szocialista brigád vett részt a Modern Magyar Képtárban, a Csontváry Múzeumban, a Vasarely Múzeumban és a Zsol- nay Múzeumban tartott tárlat- vezetéseken. A tárlatvezetések mellett nagy népszerűségnek örvendtek a múzeumi és műemléki séták. A római kori, a török kori és a középkori Pécset bemutató műemléki sétákon csaknem négyszázan vettek részt. A múzeumi hónap keretében nemcsak a múzeumokban, de vállalatoknál, üzemeknél, iskolákban és művelődési házakban is tartottak előadást a Janus Pannonius Múzeum művészettörténészei, néprajzkutatói, muzeológusai. Nagy sikere volt Mohácson az „Új szerzemények a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum 1976. évi gyűjtéséből” című kiállításnak és a „Baranyai keresztszemes hímzések” című kiállításnak is, amely a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlésén részt vevő szakemberek részéről is komoly érdeklődést váltott ki. A műemléki hónap rendezvénysorozata keretében a Vasarely Múzeumban megkezdődött a Victor Vasarelytől kapott csaknem ötszáz színes diafelvétel vetítése is. A pécs—baranyai múzeumi és műemléki hónapnak a köz- művelődésben betöltött szerepe pusztán statisztikai számokkal nem fejezhető ki teljes egészében. Hatása, formáló ereje megsokszorozódva jelentkezik akkor, amikor igény támad egy újabb múzeum, képtár, kiállítás megtekintésére vagy értékeinek megértésére. V. A. Intézet tanulói legszívesebben még egyszer végignéznék ezt a „csudamozit". — Hallottuk ugyan, hogy itt Pécsett van egy Természettudományi Stúdió, de nem tudtuk elképzelni, — mondja egy másodéves fodrásztanuló kislány. Ezt valóban látni kell. — Csak az a kár, hogy nem tavaly jöttünk — szólnak közbe többen is. Ök elsőévesek. — Miért? — Mert földrajzban akkor tanultuk a csillagászatot. Ha ezt akkor látjuk, sokkal könnyebben ment volna. Egy éve, Baranya felszabadulásának évfordulóján nyitotta meg kapuit a nagy társadalmi összefogással épült Mecseki Természettudományi Stúdió. A természettudományos műveltség növelését szolgáló komplex ismeretterjesztő intézményben kapott helyet hazánk egyetlen planetáriuma is, amely a csillagászati ismeretterjesztés legkorszerűbb eszköze. A szabad szemmel is látható, csaknem háromezer csillaggal. Naprendszerünk bolygóival ismerkednek itt a látogatók. Az épület hat méter átmérőjű kopolájára vetíthető ki a planetáriumi égbolt a jénai Zeiss Művek, jMé- dium” típusú műszereinek segítségével. — Harmincezer látogató, félezer előadás — ez az elmúlt egy év mérlege — mondja Kert László, a Természettudományi Stúdió vezetője. A megye minden iskolatípusából és a város minden iskolájából jöttek. A planetáriumi előadások nemmegfoghatóan, tárgyiasan és szemléletesen. A materialista világnézeti neveléshez, a matematika és a fizika oktatásához is hozzájárulnak. Fél év után a Továbbképzési Kabinettel közösen meghívtuk a világnézetünk alapjait oktatókat, a fizikusokat és a földrajztanárokat, hogy az eddigi tapasztalatokat megvitassuk és a jövőbeni együttműködést megbeszéljük. A pedagógusoknak egyébként az a véleményük: nagyon jól fel tudják használni a tanításban az itt látottakat. A gyerekekben jól rögződik az audio-vizuális élmény. * Én is többször „meghallgattam" a csillagos égboltot. A fülbemászóan kellemes hangú műsorvezető rendkívül logikus, mindig a hallgatóság összetételét figyelembe vevő előadásai soha nem maradtak hatástalanok. A kérdések zöme bizonyította, hogy Kemenes Lászlóné ■ nemcsak információkat közöl, hanem felkelti a kíváncsiságot, az érdeklődést, a továbbkuta- tás izgalmát a hallgatókban. — Arra törekszem, hogy aki másodszor, harmadszor is eljön, mindig kapjon valami újat. Most amellett, hogy a téli égboltot mutatom be, az előadásokat igyekszem kapcsolni a televízió Szabadegyetemén elhangzottakhoz is. — Emlékezetes előadás ■..? — Sok van. Ezek közül is az egyik legkedvesebb történet, hogy egy Szigetvár környéki faluból idős parasztemberek jöttek be. Előadás közben az egyik bácsi azt mondja: — Aranyoskám, hát a Sánta Katát és a Három Kaszást miért nem mutatja? (A Sánta Kata a Syrius csillag, a Három Kaszás az Orion csillagkép három övcsillaga ...) Mert tudja én pásztor voltam, és a csillag- állásból tudtam hány óra. Ismerem én ezeket mind, csak nem a flancos nevükön ... Varga Ágnes
