Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-07 / 338. szám
1976. december 7., kedd DünQntmt napló 3 ötméternyit vándoroltak a parti épületek Épül a Tisza- védmű Szegednél Jól halad a munka Azon a borzalmas éjszakán Halyagos Pálék portáját az elsők között sodorta el a víz. A máskor békésen, szelíden hullámzó Tisza gyilkos erővel zúdult a városra, zsúpfedeleket, bútorokat, tetemeket sodorva magával. Sok halott, hatalmas anyagi kár, 1595 házból mindössze 297 lakható állapotban maradt épület jelezte az 1879- es szegedi árvíz pusztítását. Száz éve új város épült Aztán országos és nemzetközi közadakozásból újjáépítették a várost. A külföldi segítséget a párizsi mérnöki elvek alapján épített, szimmetrikus rendszerű belváros utcái, a bécsi, moszkvai, londoni, párizsi, brüsszeli, római körút hirdetik napjainkban is. így voltaképp Szegednek hasznot hozott a haragos Tisza — ahogy a Szegedi Napló fiatal újságírója, Mikszáth Kálmán figyelmeztette is a publikumot: nem szabad, hogy a nemzeti szerencsétlenségből nemzeti haszonlesés legyen. Pusztába kiáltott szó volt. A város — pontosabban a sok nyerészkedő vállalkozó — minden ésszerűség nélkül terjeszkedett a víz partja felé a gyönge alapzaté talajon. A harmincas években is, mikor a Hell- wag—Würth tőkéscsoport szakszerű gátrendszerrel próbálta megvédeni Szegedet, a váratlanul jött nehézségek miatt csődbe jutott, pedig tőkeerős vállalkozás volt. Az igazi, s most már remélhetően évszázadokig tartós gátrendszer kiépítéséhez a szocialista állam anyagi ereje, tervezése kellett: 1973 óta építik a város mentén a gátakat, s a centenáriumra, 1979-re készülnek el. Kétszázharminc milliós gátrendszer — Az 1970-es árvíznél olyan jelenségeket tapasztaltunk, melyek megkövetelik ezt a munkát — mondja Fajka László, a Vízügyi Igazgatóság sajtófőnöke. — Stabilitási problémák voltak a partmenti épületeknél, a technikum körüli partfal-szakaszon az építmények 1920-tól napjainkig vízszintés irányban öt, függőleges irányban fél méteres elmozdulást mutatnak. Ezért határozták el az Országos Vízügyi Hivatal, valamint Csongrád megye párt- és tanácsi vezetői, hogy időtálló gátrendszert létesítenek. — A város teljes hosszában feldúlt Tisza-partja nagy munkát jelez. Milyen fázisai vannak ennek? — A beruházás összege csaknem kétszázharmincmillió forint. A kiviteli terveket a Mélyépterv készítette, a kivitelező az Alsótiszavidéki Vízügyi A vízvédelmi rendszer építése a Tisza-parton. Az alsórakpart töltése mögött csúszózsalus gátfal épül. Hullám István felvétele Igazgatóság. A munkának három, műszakilag jól elkülöníthető fázisa van: az első a meder stabilitását biztosító folyamszabályozás. 1973 óta rőzse és műanyag „pokróccal" biztosítjuk a medret, ezeket süllyesztéssel helyeztük el, kővel nyomattuk le. Eddig 26 000 négyzetméter pokrócot fektettünk le, további 17 000 négyzetméter munkái még folynak. Felhasználtunk 41 000 köbméter követ. A második fázisban az alsó rakpartot és a támfal rend szert építjük újjá, a harmadikban pedig a felső támfalrendszert. Az építkezés 1400 méteren már befejeződött, Nem haladhattunk a régi nyomvonalon, a felső falat közelebb helyeztük a városhoz. Négyszáz méteres szakaszon teljesen új technológiával próbálkoztunk: nem ü hagyományos fa-zsalus falat húztuk fel, hanem házgyári kooperációban qyártott zsaluzó panelt építettünk be. Több jelentkező, kevesebb résztvevő Megkezdődtek a mezőgazdasági továbbképzések Ezekben a napokban kezdődnek szakmunkásképző és továbbképző tanfolyamok a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályának felkérésére a nagyüzemek oktatási terveket készítettek még az év elején: az idei tanévre hány főt és milyen tanfolyamokra kívánnak beiskolázni. A tervek elkészültek, de nem egészen a vártnak megfelelően. Az előre — Ez esztétikusabb is . .. — Igen, bár ez nem elsődleges szempont. A tervezés alapián a qátfal függőleges tagolású, tömör, mondhatnám monumentálisán szép építmény lesz, két végén hídfelüljáróval oldottuk meg a közlekedési kapcsolatot. Lemaradásunk nincs, sőt! A hátralevő két évben már a befejező munkák folynak: burkolatot, autóparkolót, kikötőberendezéseket, parkokat építünk. A Tisza nem vár A Tisza-partot Ferenczi József művezetővel járjuk be, aki a Szabó brigádhoz kalauzol. A brigád jelenleg kikötőbakot betonoz, szombat-vasárnap is. — A mostani alacsony vízállás miatt van erre szükség — mondja a művezető — a Tisza nem vár a szabad szombatra. — Megértjük, hogy csinálnunk kell — teszi hozzá Balogh György —, 1970-ben részt vettünk az árvízi védekezésben, védműveket építettünk, homokzsákokat töltöttünk, nem szeretnénk, ha erre még egyszer sor kerülne. Ez a gát a mi életünket szolgálja, ha kész lesz. Hónapok óta csak sötétben látják a családot, igaz, anyagilag jól kijönnek, a szombatot túlórában, a vasárnapot duplán számolják el. Munkájukat az egész város figyelemmel kíséri, hisz Szeged értéke pénzben nem kifejezhető. Nézzük a betonépítményeket, az ízléses, modern gátfalat. A túloldalon, Új-Szegeden nem folyik építkezés. Az Ogyessza lakótelep egészen közel van a vízhez és följebb Algyőnél, Tápénál sincs még . komolyabb védmű. Ez is problémát jelent, de nincs mindenre pénz. Egyelőre ez a gát a fontosabb, majd a másik is megépül talán 1979 után. Szántó Péter Csökkenő gentlok—kevesebb elvándorló Fejlesztés előtt a Kaposvári Ruhagyár pécsi telepe Jövőre csak férfi- zakót készítenek A valamikori Pécsi Ruhaipari Vállalat második házasságát éli. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalattól a profiltisztítás jegyében három esztendeje került a Kaposvári Ruhagyárhoz. Azóta a többezer embert foglalkoztató somogyi gyár telephelyeként működik: s hogy ez a házasság mennyire lesz tartós, az mindkét féltől függ. Mindenesetre az eltelt harmincöt hónap azt tükrözi, hogy a pécsi telepen dolgozók nagyobb biztonságban érzik magukat, mint korábban. Nagyrészt exportra! Az üzemből induló szállítmányok nyolcvan százaléka a Szovjetunióba irányuló export. A fennmaradó gyermekkabátok, illetve -zakók a hazai üzletekbe kerülnek. Az év első felében 52 000 kabát hagyta el az üzem szalagjait: decemberig ugyanennyit készítenek, ami hat százalékos termelés-emelkedést jelent 1975-höz viszonyítva. Az üzem vezetői a kaposvári műszakiakkal egyetemben arra készülnek, hogy még az év vége előtt átszervezzék a varrodai szalagokat: mert megválnak a gyermekkonfekciótól. A jövő esztendőtől csak férfizakót készítenek, a terv százharminc- ezer kártolt-gyapjú alapanyagú sportkabát előállítását írja elő: Szovjet exportra készülő gyermekkabátok a Kaposvári Ruhagyár pécsi telepének varrodájában Fotó: Seres Éva valamennyit a Szovjetunióba exportálják. Az átálláshoz természetesen nem csupán szervezési intézkedésekre van szükség, hanem berendezésekre is. Kaposvárról a közeli napokban érkezik meg a frontfix bélést készítő prés, valamint a vasalógépsor, amelyeken harmincezerrel több zakót készít a pécsi telep, mint amennyit az idei esztendőben előállít. A mintegy huszonhatmilliós többlettermelést — ebben az évben negyvennégymil- !ió forint a produktumuk — a felesleges mozdulatok kiszűrésével, a belső szállítási rend, az anyagtovábbítás ésszerűsítésével érik el. A módszer egyébként hasonló a Zalaegerszegi Ruhagyárban alkalmazott rendszerhez. Űj varroda? Amikor 1974 januárjában a Kaposvári Ruhagyárhoz csatolták az üzemet, rövid idő alatt száznegyvenen kérték munkakönyvüket. Azóta jelentősen csökkent az elvándorlók száma. Az év első felében ugyan még harmincegyen léptek ki, de azóta legalább annyian vissza is jöttek. A korábbi feszültségeket főként az okozta, hogy Pécs többi könnyűipari üzeméhez mérten kevesebb volt a kereset, s a Kaposvári Ruhagyár dolgozóihoz viszonyítva is mintegy nyolcezer forinttal volt alacsonyabb az éves átlagbér. Ez a különbség azóta a felére csökkent, s belátható időn belül el is tűnik, mert a pécsi telep bizonyított. Három év alatt harminc százalékkal nőtt a termelékenység és a jövő esztendő is jelentős termelésfelfutást ígér. A feladatok teljesítéséhez viszont gyakorlott munkáskezekre, utánpótlásra van szükség. Az üzem második emeleti varrodájában két szalagon hetven fiatal sajátítja el a szabás-varrást. Ügy tervezik, hogy a jövő tanévtől száz elsőéves tanulóval kötnek szerződést, köztük ötven leendő férfiszabóval. Mindez azzal is összefügg, hogy a tervciklus utolsó esztendejében egy többszintes varroda és ezt kiegészítő öltöző-fürdő, orvosi rendelő és étterem építésébe kezd a vállalat. A több mint százmillió forintba kerülő beruházás kivitelezését 1982-re fejeznék be és az ötszáz embert foglalkoztató új üzemben 1985-re érnék el a tervezett termelést. Megalakult a XI. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsága Hétfőn a KISZ KB székházában megtartotta alakuló ülését az 1978-ban Kubában sorra kerülő XI. világifjúsági és diáktalálkozó magyar nemzeti előkészítő bizottsága. A 47 tagú bizottság — amelyben ott vannak állami, társadalmi, kulturális életünk személyiségei, az ifjúság különböző rétegeinek képviselői — a fesztivál nemzetközi előkészítő bizottságának felhívására jött létre. A tanácskozáson — amelyen dr. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára elnökölt — Borbély Gábor, a KISZ KB titkára tájékoztatta a bizottság tagjait a VIT nemzetközi előkészítésének helyzetéről és a hazai feladatokról. A magyar nemzeti előkészítő bizottság felhívással fordult a magyar fiatalokhoz, az ifjúsági szövetség tagjaihoz. Ez a többi között hangsúlyozza: a világifjúsági és diáktalálkozók a békeszerető ifjúság harcának jelentős eseményei. A fesztiválmozgalom múltja és jelene egybefonódik a haladó demokratikus gondolkodású fiatalok törekvéseivel: békében és barátságban élni. jelzett 1900 helyett alig ezer- négyszázán vesznek majd részt a tanfolyamokon. Többségük a mezőgazdasági üzemek által szervezett, gyakorlati bemutatókkal összekötött előadásokat hallgatja, amelyeket szövetkezeti szakemberek tartanak. Kisebb hányaduk bentlakásos tanfolyamok résztvevője lesz. A többség állattenyésztői, növénytermesztői és traktorvezetői képzésre jelentkezett. Elgondolkoztató viszont, hogy 1976-ban, amikor az állam kedvezményes öntözőgép-vásárlást tett lehetővé a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a megye 67 termelőszövetkezetéből mindössze egyetlen jelentkező akadt öntöző gépész tanfolyamra. A kiemelt zöldségtermesztési program is 24 tanfolyam indítását indokolná, ezzel szemben kellő számú jelentkező hiányában várhatóan csak öt indul. A bentlakásos továbbképzések 10—12 hétig tartanak. Színhelyük a siklósi, szigetvári vár és Pécsvárad, ahol a szakmunkásképző intézetek mérnöktanárai tartanak előadásokat. A tanfolyamokon való részvétel költségeit az üzemek vállalják. Egy szakmunkás többhetes továbbképzése 6—8000 forintba kerül. Az állami gazdaságokból 220—230 dolgozó vesz részt a különféle továbbképzéseken. A Bólyi Állami Gazdaságban önálló tanfolyamot szerveztek, másutt a tsz-tagokkal együtt oktatják a résztvevőket. Az állami gazdaságok túlnyomórészt a gépes szakmákban dolgozókat küldik továbbtanulásra. H. L. „Kismamaszalag” Ne fussunk ennyire előre! Mert ma a pécsi telepnek minden reális eszközt és lehetőséget meg kell ragadnia annak érdekében, hogy a zavartalan termelést biztosítsa. Ezért hozták létre a második félévben a „kismama-szalagot”, amely csak délelőtt működik: a kisgyermekes anyák, valamint a vidékről bejárók és az üzem érdekeinek megfelelően. Emellett nem feledkeztek meg a műsza kozákról sem, akiknek a szak- szervezet kezdeményezésére ok tóber óta száz forint pótlékot fizetnek havonta. Salamon Gyula Új típusú Rába- traktor készül Az amerikai—magyar kooperációban gyártott nagyteljesítményű erőgépekből — a Rába —Steiger traktorokból — már csaknem ezer dolgozik a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, s főleg az iparszerű termelési rendszerekben. A növekvő igények kielégítésére a győri gyár egy újtípusú erőgép gyártását tervezi. Ez már kizárólag Rába konstrukció lesz. A 180 lóerős — már évek óta nagy sorozatban gyártott — Rába motort építik be az új erőgépbe. Az új gép külsőleg még inkább különbözik a hagyományos traktorformától, mint a már sorozatban gyártott Rába—Steiger erőgépek. Nemcsak vontatni tud ekéket, vetőgépeket, hanem elejére is felszerelhetőek lesznek különböző munkagépek. Emellett különböző hidraulikus emelő rendszerekkel is ellátják. Alkalmas lesz többek között műtrágya és növényvédőszerek kiszórására is. Az újtípusú 180 lóerős erőgép null szériájának első öt darabját már szerelik, s a közeljövőben ki is próbálják őket az ország különböző vidékein. Az új erőgép négykerékhajtású, univerzális gép és a hazai gyakorlatnak megfelelően közúti vontatóként is használható. A vezetőfülkéjét légkondicionáló berendezéssel, rádióval szerelik fel, szigetelése is olyan korszerű lesz, hogy a motor zaja nem zavarja a vezetőt. Az új erőgépeket 1977 második felében már sorozatban gyártja a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár.
