Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-04 / 335. szám
Dunántúlt napló 1976. december 4., szombat R modern házasság problémái (9.) Á meggondolatlan A Havihegy és őszi látkép a Havihegyről Tóth Károly felvételei Hány millió évesek vagyunk? Emberelődök Rudabányán KúinöíyUtlán rovat Miért nincs ? aposvicc Együtt teleltünk. Kevés bajosabb embert láttam, bár nehezen melegedett föl, de akkor valami bujkáló humor lengte körül. Ez az első pillanatban nem tűnt föl, ha azonban az ember odafigyelt, akkor előtűnt a szelíd irónia. Az anyósokról, meg az apósokról folyt a szó, hogy miért van anyósvicc és miért nincs apósvicc. Sokfelé szaladt a vita. Volt, aki a férfiak lezse- rebb magatartásában kereste az okot, volt aki a nők következetlenségében. Ekkor tette le telelő társunk a garast a következő történettel : — Jegyben jártunk. Még nem voltam a jövendő apó- séknál, esedékes volt a bemutatkozás. Ki is tűzték a terminust. Parádéba vágtam magam, ahogy illik és elmentem. Először bekopogtam, bemutatkoztam, ahogy dukál és beszélgettünk. Szegény boldogult apósom egyszer csak megszólal: — Nem ennénk valamit, édes Ham? — Miért ne! — bólintottam. Apósom kiballagoft. Akkor öltek disznót, kihozott hót egy tepsit. Volt abban töpörtyű, sülthús, ekkora kolbász — (mutatta a kezével, jó nagy volt!) azonkívül egy szál májashurka, meg vagy negyven dekás disznósajt. — Nem innál egy pohár bort, édes fiam? — Enni jobban szeretek, de ehhez azért jöhet az is! Az öreg lement a pincébe, én meg ettem tovább. Egyszer csak látom a menyasszonyom szemében, hogy valami nincs rendben. A szeme elkeskenyedett. Nézem, miért hipnotizál. — Hogy ehettél ennyit?! — mondta rémülten. — Éhes voltam! Meg ne rejtegessük! Később úgyis kiderül. Akkor majd azt mondják, hogy itt csak tet- te-vette magát. Ebben a pillanatban megnyílt a pinceajtó. Menyasszonyom villámgyorsan mellém ült és elkezdte a késsel, meg a villával a bőrkét kapirgálni: — Ejnye, de jó volt! De finom volt! — suttogta, jóllehet a disznósajtot úgy utálta, mint a bűnt és ez nem volt az öregúr előtt sem titok. Jövendő apósom megállt a konyhaajtóban és pillanatok alatt átlátta a helyzetet. Nagyot nevetett, majd azt mondta; — Sose szégyeld, édes lányom! Fiatalember! Hadd egyék! Hozok még és elballagott. — No, hát az a véleményem, ezért nincs apósvicc — mondta. Egyetértettem vele. Szőllősy Kálmán Arra kértük dr. Kiszely György tanszékvezető egyetemi tanárt, hogy az emberré válás kezdetét bizonyító rudabányai leletek jelentőségéről beszéljen. Kiszely professzor természetesen Darwinnal kezdte: — Darwin elmélete a maga korában óriási vihart kavart fel mind szakmai, mind ideológus körökben. Mindkét vonalon élesen és a realitáson túlmenő érvekkel és módszerekkel dolgoztak. Ma már tudjuk, hogy tulajdonképpen azok is sokat ártottak, akik védték ezeket a tanokat, mert vulgarizáltak, szélsőségesen egyszerűsítettek. Miattuk tartja magát máig is sokakban a tévhit, hogy Darwin azt állította: az ember a majomtól származik. Holott Darwin ilyet soha sem mondott, A rokonságot bizonyító hasonlóságok mellett hangsúlyozta a különbözőségeket is. A rokonság azonban — mint tudjuk — nem jelent leszórmazottsá- got.. . Hol élt az „emberős1 — A mai tankönyvek világosak és pontosak a témában. Ügy tanítjuk, hogy az emberi faj a főemlősök rendjéből származik, amelynek fő jellemzője, hogy fejlődése párhuzamosan haladt az emberszabású majmok fejlődésével. Ám, míg az emberszabású majmok ezen a fejlődési vonalon biológiai értelemben tovább jutottak, az ember másfajta fejlődési vonalra állt. Az idegrendszeri fejlődés alakította ki készségét az eszközök tökéletesítésére, a beszédre, amelyek révén társadalmi lénnyé változhatott. Régi és izgalmas kérdése az emberrel, az ember történetével foglalkozó tudományágak mívelőinek: mikor és hol, melyik földrészen élt az „ember- ős”? — A mai tankönyvek szerint az ember, mint faj 900 ezer, illetve egymillió-kétszázezer éves. Erről évtizedekig vita folyt, mígnem az olduvai Leaky-há- zaspár leletei fel nem tűntek. Ezek bizonyították, hogy kétmillió évvel ezelőtt már emberelődök éltek Afrikában. A tudomány tehát elfogadta aí eddig cáfolatlan tények alapján: az ember Afrikából származik és kétmillió éves. És most, a rudabányai ércbányában talált őslelet hatalmasat cáfol. A szakembereket megdöbbentette. Mert időben és helyileg megváltoztatta a nézeteiket az ember származásáról. Gazdag leletek ötvennél több őslelet került eddig elő a rudai bányafejtésből. A rendkívül gazdagnak számító anyag leletei — amelyekre a bánya főgeológusa hívta fel a figyelmet 1967-ben — nem emberiek ugyan, de pontosan mutatják a mai ember felé vezető vonalat. — Korukat a szakemberek 4—10 millió évre becsülik. Alaki sajátosságukban és az időben jól mutatják azt az átmenetet, amely a kb. 28 millió évvel ezelőtt élt főemlőstől — Beszélgetés Kiszely professzorral amely őse volt a mai ember- szabású majomnak és az embernek is — a mai ember és a mai majom kialakulásához vezetett. Az egészben az a legizgalmasabb ugyanis, hogy három fejlődési irányt mutató leleteket találtak. A mai ember és a mai majom őseit és egy, a fejlődés zsákutcájába jutott lény, az úgynevezett giganto pitacusét. A gazdag lelet akkora bizonyító erőt képvisel, hogy amikor a kutatást irányító dr. Kretzói Miklós professzor a Yale-i egyetemen a közelmúltban bemutatta a tudományág legnevesebb szakembereinek, vita nélkül fogadták el: az ember Eurázsiából származik. Tévedés ne essék: nem pont Rudabányáról, bár itt találták meg a bizonyító erejű csontleleteket, vele együtt 80-nál több gerinces állatfaj maradványát, s ugyancsak 80-nál több növényfajt, amelyek a lelet korának meghatározásában is nagy segítséget nyújtanak tudósainknak. — Csontok csak kedvező talaj- és klímaviszonyok között maradhatnak meg millió évekig. Rudabányán 4—10 millió évvel ezelőtt tőzegmocsaras volt a terület, szubtrópusi a klíma. Halban és vadban gazdag vidék lehetett, nem véletlenül éltek itt emberelődök. Hiszem, hogy szükségszerűen meg fogják találni szakembereink a táborhelyüket, esetleg barlangjukat, s talán használati eszközeiket is. Mert jelenleg még csak a kezdet kezdeténél tartunk. Az igazi jelentősége még szinte beláthatatlan ennek a leletnek! — búcsúzott Kiszely professzor, a Szegedi Orvosbiológiai Intézet tanszékvezetője. Radványi Éva Ajándék az ablakon át Mikor élt a Mikulás? December hatodika előtt utcáinkon, kirakatainkban megjelennek a Mikulások, vagy a fiatalabb évjáratok szerint Télapók. Kosarukban ajándék van, és Miklós napjának reggelére illik beletenni valamit a gyermekek cipőjébe. Jogos sok ember, sok fiatal kérdése: élt-e valaha? Nos: Hagiosz Nikolaosznak hívták és időszámításunk negyedik századának első felében élt Kis-Ázsiában, Myra városában. Amikor Nagy Konstantin államvallássá tette a kereszténységet, püspök lett. Sok történetet megőrzött a nép a jóságáról. Például, amikor városában éhínség dúlt, „álmában" hatott az arra járó hajósokra, kereskedőkre, hogy My- rába hozzák gabonájukat. Állítólag le tudta csillapítani a háborgó tengert. Ezért lett a hajósok védőszentje. Egyszer pedig három kis árva leánykának, akiket szüleik adósságai miatt el akartak adni rabszolgának, a kiváltásukhoz elegendő három pénzeszacskót dobott be az ablakukon. így a gyermekek védőszentje is lett. Tiszteletére szokássá vált neve- napján, Szent Miklós napján megajándékozni a gyermekeket — az ablakon át. Mert, mivel az egyik első keresztény- üldözés áldozatául esett, nemsokára szentté is avatták. így telt el néhány évszázad. A bizánci egyház és vallás uralkodott a Földközi-tenger keleti, medencéjének jó részében. De a mohamedán szaracénok elfoglalták Myrát, és a menekülő bizánciak elhozták 1087-ben a hajósok védőszentjének földi maradványait. Bariban tették partra, az „olasz csizma” sarkantyújának városában. Éppen jókor. Bari városának lakói normann hajósok segítségével elzavarták a bizánci császárság helytartóját, az adószedő „katapánt". Okos bene- dekrendi püspökük, Ursona, a helytartói palotából kezdte építtetni Szent Miklós székesegyházát. Az építés egy évszázadig tartott. Az új dómot, mely ma is áll, 1197. június 22-én avatták fel. Gyönyörű épület. A „Mikulás”-kultusz, a gyermekek Miklós-napi megajándékozása természetesen Bari környékén is elterjedt. Aztán egy bizánci hercegnő férjhez ment II. Ottó német—római császárhoz és „magával vitte” a Mikulást Különösen Hollandiában lett népszerű, mert itt — és sok németlakta helyen — találkozott a szintén télapószerű alak legendájával. így lett a szúrós szemű myrai püspökből, Hagiosz Nikolaosz- ból előbb Szent Miklós, majd Mikulás. (—Gesztelyi—) házasságok A párválasztás ismérvei Felkészülés a házasságra A házasság problémáinak vizsgálata során nem elégséges, ha a- házasságot meghatározó társadalmi körülményeket, vagy a házasság tartalmát boncoljuk, nem egy esetben a házasság megkötése már magában hordja a felbomlás mindenki által csak épp a házasságra lépők által nem látott csíráit. Évente a felbontott összes házasságoknak tizenöt százalékában a házastársak még egy évig sem éltek együtt. S több száz olyan házasságot bontanak fel a bíróságok, amikor az életközösség csupán néhány hétig vagy pár napig tartott. A válások okait kutató demográfiai vizsgálat adatai szerint 1957-ben 21,3, 1962-ben 19,6 és 1971-ben 10,8 százalékban mondották ki a bíróságok a válást a házasságkötéskor is fennálló olyan okok miatt amelyek zömükben a meggondolatlan párválasztásra mutatnak. Jóval magasabb azonban ez az arány az elvált feleségek kikérdezése alapján, akik szerint 30,5 százalékban volt az elsődleges válóok olyan körülmény, amely a házasságkötéskor is fennállott. Mind a bírósági adatok, mind a megkérdezett elvált feleségek nyilatkozata egybevágott abban, hogy a meggondolatlanság szerepe nagyobb mértékű a fiatalabb évjáratú házasok között, mint a közé korúaknái. Nálunk a jólét gyors növekedés eredménye, igen rövid idő alatt tűntek el a házasság- kötéstől való félelemnek az olyan anyagi rugói, mint a megélhetéstől való aggódás, a munkanélküliség stb. Ilyen körülmények között nagyobb számban fordulhat elő a köny- nyelmű párválasztás. Többé-kevésbé átgondolatlan párválasztásra mutatnak a következő vonások: a) a pillanatnyi szexuális szükséglet kielégítésére kötött házasság, b) kizárólag a születendő gyermekre tekintettel, c) dacból, bosszúból kötött házasság, vagy éppen mindenáron való férjhezmenés esetei, d) túlzott korkülönbség mellett, e) túl fiatalon kötött házasságok. Ebből a felsorolásból is következik, hogy a könnyelmű párválasztás korántsem csupán a túl fiatal házasokra jellemző, idősebbeknél is szép számmal találkozunk átgondolatlansággal. Nem lehet az adatok alapján azzal sem egyetérteni, hogy Segítünk választani! Karácsonyra modern fazonú import és hazai gyártmányú női <>p divattáskák, bevásárlótáskák érkeztek! 0 TÜNDE női divatszaküzlet, Pécs, Széchenyi tér 0 SZTÁR női divatszaküzlet, Pécs, Kossuth L. u. 11. 0 CSILLE Áruház, Komló, Árkád-sor, Karácsonyi ajándékát már most vásárolja meg! ONT IS VARJUK I nálunk a túlzottan meggondolatlan párválasztás nagy száma miatt sok a bontóper, de ugyanakkor az sem igaz, hogy nem szükséglet társadalmi méretekben is a párválasztás bizonyos fokú tudatossága. A „bizonyos fokú” kifejezés utal arra, hogy sem a hideg „mé- ricskélés”, sémi pedig teljes ösztönösség — „legfeljebb elválunk” — nem lehet követendő példa. A párválasztás során talán a leghasznosabb szempont az, hogy az egymást megszerető társak ne kizárólag a szexuá-' lis érdeklődés hevében sodródjanak, hanem gondolkozzanak azon, a házasság belső tartalmának kialakításához szükséges együttélési készség megvan-e bennük egymás irányában. Vannak-e közös társasági, szellemi igényeik vagy áthidalhatók-e az ilyen eltérések majd. Hangsúly van a másik emberi érdeklődésének ismeretén, például mit olvas, milyen szórakozást kedvel, milyenek a barátai, környezete, s milyen a családja. Ez az utóbbi elsősorban azért lényeges, mert sok tekintetben meghatározza egy ember jellemalakulását, gondolkodását a családi nevelés. (Természetesen a megismerésnek ez csak egyik, de nem egyedüli formája, hiszen a leány egyáltalán nem biztos, hogy olyan mint az anyja. Le- j^Jejmayéppe n e I le nkez ő az ^iera^ÄpPPTsossz családi körülményei. ellenére is felnőhet valaki nagyon becsületesen, s a legrendesebb családnak is lehet kevéssé jellemes tagja.) Ha azonban a házastársak, s a szülők majd együtt fognak lakni, elengedhetetlen, hogy közöttük előzetesen már ki ne alakuljon bizonyos fokú kölcsönös rokonszenv. Sok múlik az emberi tulajdonságok felismerésén, ehhez persze többnyire nem elég néhány hetes ismeretség. Érdemes Joubertre is hivatkozni, aki igen találóan írja: „Feleségnek csak azt a nőt válasszuk, akit ha férfi volna, barátnak választanánk" A tétel megfordítva is áll ... Helyes az is, ha a házasulók részletesen megbeszélik együttélésük jövőjének részleteit, hétköznapjait, vessenek számot a várható nehézségekkel és gondolják át, hogy fognak azokra reagálni. Megfontolást érdemelne az is, hogy a házasságra nevelést tulajdonképpen már a gyermekkorban el kellene kezdeni. Az, aki nem képes az otthoni munka és életrendhez, mint gyermek aktívan alkalmazkodni, nincs a közös feladatok ellátására nevelve, nem lesz sokkal könnyebb helyzetben felnőtt feijel sem, a majdani saját házasságában. De a jövendő házasságra érdemes volna anyagilag is felkészülni. Nem volna ártalmatlan, ha az egymással házasodni akaró fiatalok előre takarékoskodnának, nemcsak ipari és mező- gazdasági, családi terveket is indokolt készíteni. Az egymás igényeinek nem kellő megismerése eredményezi, hogy a fiatal házasok gyakran a teljes egyetértés illúziójával kezdik meg házaséletüket. Nem ritka, hogy a tetszés megnyerése érdekében eltussolják a véleménykülönbségeket, hallgatólagosan kerülik a „kényes” problémákat. A párválasztás valóban nem könnyű dolog, ha pedig Így van, akkor aligha helyes elhamarkodni. Van, aki úgy sóhajt fel, bár a házasságkötés lett volna olyan bonyolult, mint annak vizsgálata a vólóperes bíróság előtt, hogy van-e még remény a házassági kötelék helyreállítására ... Dr. Csiky Ottó
