Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-28 / 358. szám
6 Dunántúli napló 1976. december 28., kedd Nem lehet munka nélkül szerzett jövedelem forrása A kisajátítási eljárás új szabályozása • Csak közérdeket szolgálhat • Egységes kártalanítási szabályok A garancia előtt Kellemes karácsony Közkedvelt sorozatok, verses, zenés műsorok, riportok, újra fölidézett szép tévés-pillanatok, portrék, tánc, humor, néhány gondosan kiválasztott film - ez volt az idei karácsony a televízióban. Kellemes karácsony volt. Mindvégig a szolidság, a szórakoztató igény jellemezte. A műsorösszeállítók nem feledték, hogy közben az emberek jönnek-mennek, pihennek, esznek, meggyújtják a karácsonyfákon a gyertyákat vagy a csillagszórókat. A tévé ehhez a ritmushoz igazodott: csillagszórókat gyújtott, amelyeknek sziporkáiban elgyönyörködhet az ember, de amelyek hamar kihunytak, s fényük nemi erőszakos. S hogy az idén nélkülözni voltunk kénytelenék a szirupba mártott üres műsor-díszek talmi csillogását — az remélhetőleg nem hiányzott senkinek. Sokat gondoltak ezekben a napokban a gyerekekre, rajzfilmek, mesefilmek mellett olyan remek új műsorokkal, mint A költészet játékai vagy „Kiment a ház az ablakon”. Sőt ezúttal kamaszoknak külön is átnyújtottak egy érdekes összeállítást Kalákával kalákában címmel. Számunkra is volt egy tévés karácsonyi ajándék: a pécsi körzeti stúdió úiabb, sorrendben második műsora. Jó műsoridőben, szombaton koradélután került sorra a Ki mit tud koktél, amely mindenfajta korosztálynak szólt. A második műsort nehéz lenne az elsőhöz mérni, már csak eltérő jellegük miatt is, de azért is, mert ez az utóbbi nem adott lehetőséget arra, hogy a fiatal stúdió erői ismét megméressenek. Lényegében a szárnyait próbálgató, a „hírnév bástyáit ostromló" fiatalok produkcióiból válogattak ki egy csokorra - valót, s hogy ezek a produkciók önmagukban milyen színvonalat jelentenek, az más kérdés. Ha a hagyományos Ki mit tud-ok színvonalához viszonyítjuk, akkor meggondolandónak látszik még egyszer hasonló „elő-Ki mit tud” képernyőre vitele. Kivéve azt az esetet, ha az így összeálló műsor színesen és kedvesen tükrözné az országnak azt a régióját, amelynek „gazdája" a körzeti stúdió. Amúgy érdeklődéssel vártuk és láttuk ismét új arcok feltűnését a képernyőn. S még nagyobb érdeklődéssel várjuk a következő, a területet bemutató és riportokra épülő újabb pécsi műsort. H. E. 1977. január 1-én lépnek hatályba azok az új jogszabályok— az Elnöki Tanács 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelete, ennek' végrehajtása tárgyában kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT számú, továbbá a 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet —, amelyek a kisajátítási eljárás új szabályozásáról rendelkeznek. Az új jogszabályok megalkotásának több indoka volt. Ezek között feltétlenül meg kell említeni azt a lényeges új rendelkezést, hogy a jövőben kisajátítás útján csak az állam szerezheti meg a kisajátítással érintett ingatlanok tulajdonjogát, míg a szövetkezet és a társadalmi szervezet a használat és kezeJ lés jogát kaphatja meg. • A jelenleg mén hatályos jogszabályok megváltoztatását indokolta továbbá, hogy ezek a jogszabályok a kártalanítást irányárak alapján rendezik. Ez az irányárrendszer elavulttá vált. A kisajátítással érintett ingatlantulajdonosok az esetek legnagyobb részében kénytelenek voltak a jogosnak vélt többletkártalanításuk megfizetése iránt az illetékes bírósá- 'gokon keresetet benyújtani. A bíróságok kártalanítási gyakorlata azonban a tanácsi irányárrendszertől eltért, és így joggal várták az állampolgárok azt, hogy a bíróságok az államigazgatási eljárások során felajánlott kártalanítást meghaladó összegek kifizetésére fogják a kisajátítást kérő szerveket kötelezni. Indokolt volt tehát az államigazgatási és a bírói eljárás összhangjának alapjait — az azonos kártalanítási alapelvek meghatározásával — megteremteni. Az 1977. január 1-én hatályba lépő új jogszabályok alapján arra nyílik lehetőség, hogy az állam — nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát — közérdekű célokra — kártalanítás ellenében — hatósági határozattal kisajátítás útján szerezhesse meg. A fenti rendelkezés egyik lényeges eleme, hogy nem állami tulajdonban lévő ingatlanok kisajátítására csak közérdekből kerülhet sor. A közérdekű célokai az 1976. évi 24. számú tvr 4. § (1) bekezdése részletesen felsorolja. Ilyen közérdekű célok például: a város- és községrendezés, az állami beruházásban megvalósuló lakásépítés, állami szerv, társadalmi szervezet és szövetkezet által szervezett, illetőleg munkáltatói támogatással megvalósuló csoportos lakóházépítés, bányászat, honvédelem, közlekedés és még több egyéb, a jogszabályban felsorolt közérdekű cél. A közérdekű célok fennállását a kisajátítási kérelem benyújtását követően az eljáró tanácsok vb. igazgatási osztályainak— Pécsett az egész városra kiterjedő kisajátítási hatáskörrel rendelkező II. kerületi Hivatal Igazgatási Osztályának — vizsgálnia kell. Amennyiben a kisajátítási kérelem nem közérdekű célt szolgál, a kérelmet el kell utasítani. Ez a rendelkezés tehát garancia arra, hogy nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát kisajátítás útján csak közérdekű célokra szerezheti meg az állam. A kisajátítás útján történő állami tulajdonszerzésnek másik lényeges, a jogszabályban meghatározott feltétele, hogy a tulajdonszerzés kártalanítás ellenében történhet. A kártalanítást viszont az államigazgatási eljárás során úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa a társadalmi és az egyéni érdekek összhangját; a tulajdonos ingatlanáért kapjon megfelelő kártalanítást, de a kisajátítás ne adjon lehetőséget munka nélküli jövedelem- szerzésre. A jelenleq még hatályos kisajátítási jogszabályok alapján az eljáró államigazgatási szerveknek csupán arra volt hatáskörük, hogy határozatukban megállapítsák, létrejött-e vagy sem megegyezés a kártalanítás kérdésében a kisajátítást kérő szerv és az ingatlan tulajdonosa között. Az eljáró igazgatási osztályok feladata a jövőben az lesz, hogy — a bírósági eljárásokra is alkalmazandó egységes kártalanítási szabályok alapján — megállapítsák a kártalanítás összegét, és ennek kifizetésére kötelezzék a kisajátítást kérő szervet. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a jövőben lehetőség nyílik a kártalanítási eljárások megnyugtató, végleges befejezésére az államigazgatási eljárások során, és így remélhetőleg csökkenni fog a bírói perek száma. Igen fontos rendelkezése az új jogszabályoknak, hogy pénzkártalanítás esetében a kártalanítást a hosszabb idő — legfeljebb öt év — alatt szélesebb körben kialakult forgalmi érték figyelembevételével kell megállapítani. A forgalmi értéket meghatározó tényezők: — a jogszabályban felsorolt értékbefolyásoló szempontok (az ingatlan megközelíthetősége, fekvése, beépíthetősége, felszereltsége, stb.); — épület kisajátítása esetén a lakottság vagy a be- költözhetőség. Lakottként értékelendő az ingatlan, ha az abban lakó személyek elhelyezéséről a kisajátítást kérő szervnek kell gondoskodni. A beköltözhető forgalmi értéket akkor kell kártalanításként figyelembe venni, ha a kisajátított épületben lévő lakást, illetőleg egyéb helyiséget használó részére cserelakást, cserehelyiséget nem kell az eljárás során biztosítani, és erre vonatkozó igényéről a tulajdonos, a bérlő, vagy egyéb használó lemond, illetőleg a bérlő vagy egyéb használó ezen felül pénzbeli kártalanításra sem tart igényt; — a kisajátított ingatlan szerzéskori értéke, ha a tulajdonos ingatlanát — az öröklés esetét kivéve — a kisajátítást megelőző 10 éven belül szerezte. Fontos rendelkezése az új jogszabálynak, hogy ha a tulajdonostól olyan ingatlant sajátítanak ki, amely a személyi tulajdon mértékét meghaladja, részére az egyébként járó kártalanítás összegét 50 százalékkal csökkenteni kell. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tulajdonos az ingatlan elidegenítése alól felmentést, illetve halasztást kapott, vagy az elidegenítési kötelezettségét önhibáján kívül nem tudta teljesíteni. Ha az igazgatási osztálynak megfelelő csereingatlan áll rendelkezésére, a csereingatlannal történő kártalanítást kezdeményeznie kell. Ilyen csereingatlannal történő kártalanításnak minősül — többek között — ha az ingatlan tulajdonosa részére elhelyezése céljára tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakást biztosítanak. Ha a csereingatlan értéke a kisajátított ingatlan értékénél nagyobb, az értékkülönbözetet, továbbá ennek kamatát az állam részére meg kell fizetni. Az értékkülönbözet és kamatának megfizetése alól azonban az igazgatási osztály — kérelemre — részbeni, vagy rendkívüli méltányosságból teljes mentesítést adhat. Az ingatlanokért járó kártalanítások összegére vonatkozó szakvélemény elkészítésére szakértői testület áll az igazgatási osztályok rendelkezésére. A szakértőket az eljárás megindulását követően az eljáró igazgatási osztályok rendelik ki. Az új jogszabály változatlanul lehetőséget ad arra, hogy az a fél, aki az igazgatási osztály által megállapított kártalanítási összeget sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelésétől számított 30 napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a bíróságnál kérheti a kártalanítási összeg módosítását. Dr. Tallián Frigyes főtanácsos Természetesen nem a nálunk érvényben lévő szavatosságról lesz szó, hiszen az az érdekeltek előtt nem ismeretlen. Az autógyárak által külföldön vállalt garancia körül viszont sok a mendemonda. Egyik-másik közülük évtizedekkel ezelőtt kelt szárnyra. Különösen azok, amelyek valamilyen elérhetetlenül drága kocsihoz kapcsolódnak. Mint amilyen például a Rolls-Royce, amelynek a teljesítményéről a gyár szerényen csak annyit közöl, hogy kielégítő. A kétségtelenül rendkívül jó minőségű kocsik gyári garanciája azért mégsem rendkívüli. Három év vagy 80 ezer km. Igaz, egyedülálló többlet a fényezésre, üvegekre és a kárpitozásra adott egy év szavatosság. Talán meglepő lesz, de több gyár múlja felül ezt a határt. Például a Morris, az Austin, a Mini, hogy csak azokat a típusokat említsük melyekből 12— 20 darab vásárlására futná a legolcsóbb Rolls-Royce árából is. A garancia ugyanis ezeknél és még jó néhány típusnál három év, de km korlátozás nélkül. A motorra adott garanciában — ez a szerelvények és a> kipufogórendszer nélkül értendő — a Lada is felülmúlja az angol autógyártás büszkeségét. Legalább is az időt illetően, ami négy év, vagy 80 ezer km. A legnagyobb — motorra vonatkozó — km tejesítmény garanciával a Mazda Wankel- motoros típusai dicsekedhetnek. Ez 100 ezer km, vagy 3 év. A kocsiszekrény rozsdásodása ellen vállalt szavatosságban viszont a Porsche típusai viszik el a pálmát, kereken hat évvel. Ez figyelmet érdemel, mert — és talán a kocsiszekrény minőségi fejlődésének további irányát jelzi. A MÁV Pécsi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy a jugoszláv vasút Ma- gyarbóly oh.—Osijek vonalán folyó pályafelújítási munkák elhúzódása miatt a Magyarbóly- Beli-Manastir közötti határforgalomban, valamint ehhez kapcsolódóan a Villány-Magyar- bóly közötti belföldi forgalomban a személyszállító vonatok közlekedési rendje, illetve menetrendje 1977, január 1-e után is változatlan marad. Tehát (Osijek)—Beli-Manas- tir-Magyarbóly-Villány viszonylatban továbbra is a 2017a és a 2012a sz. nemzetközi jellegű személyvonat, valamint Villány—Magyarbóly között a Más gyárak általában sokkal szerényebb kockázatot vállalnak. A nálunk ismert típusok közül a Skoda pl. 6 hónap, vagy 10 ezer km garanciát ad a Nyugat-Európában forgalomba hozott típusaira. Ez kevésbé tűnik mérsékeltnek, ha tudjuk, hogy ebben a garancia-kategóriában olyan gyártmányok is szerepelnek, mint a De Tomaso, Lotus vagy Jensen-Healey. Bármelyik típus árából jó néhány Skodára futná. A Fiat, Polski-Fiat, Renault típusaira is hat hónap a garancia, de korlátlan km-re. Ebben a csoportban is találhatunk drágább kocsikat, mint pl. Ferrarit, vagy a nagy Citroent. Az ugyancsak jó hírnévnek örvendő Mercedes, BMW, Volvo és Volkswagen kocsikat 12 hónap garanciális idővel adják, km korlátozás nélkül. Az európai kocsiknál hosszabb életű amerikai kocsik többségének európai garanciája 12 hónap, vagy 20 ezer km. Egyes esetekben a garancia csak a hibás alkatrészek árára vonatkozik, a szerelési költségekre már nem. Más gyárak viszont a garanciát nemcsak a kocsira, hanem az ebből származó közvetett kiadásokra is kiterjesztik. Például a kocsi vontatása, a meghibásodott kocsiban utazók szállodaköltsége címén térítést fizetnek. A nálunk szokásos egy év, vagy 10 ezer km tehát amolyan arany középútnak tekinthető. És amint láttuk, a garanciából nemigen lehet egy kocsi valódi minőségére, vagy élettartamára vonatkozó következtetéseket levonni. Ez utóbbi különben is sokkal inkább az üzemeltető gondosságán múlik, mintsem a gyári garancia mértékén. 2032 sz. helyi személyvonat közlekedik. Következésképpen Osijek— Pécs—Osijek között a 2017 és 2012 sz. vonatot, továbbá Villány—Magyarbóly között a 2022 sz. vonatot az eredeti tervtől eltérően egyelőre nem állítjuk forgalomba. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a reggeli órában Pécsről és azon túlról Jugoszláviába, vagy viszont továbbra sem közvetlen vonattal, hanem ezután is a 2930, illetve 2927 sz, vonatok igénybevételével — villányi átszállással - lehet utazni. Részletes felvilágosítást a vasútállomások adnak. MÁV Pécsi Igazgatósága Búsbarna László A vonatok közlekedési rendje Pécs—Eszék között Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy január 3-tól 15-ig leltározunk! A leltározási időben az árukiadás szünetel. AMFORA-ÜVÉRT PÉCSI LERAKATA cKdMC)/jfTd/aN ^dvAt Steinmetz Ökölvívó Kupa II. Vérszomjas kis lehérnép ük mögöttem. Az egész vagy 4 éves. Egyfolytában ismétli: — Üss már bele a vállába! üss már bele a vállába! Az illető szótfogad, bár nem a vállát, a gyomrát vette célba, de a kis fehérnépnek igaza volt. Mindenesetre ha megnő, és feleségül veszi valaki, nem irigylem a fickót. * A mérkőzésekhez a közönség nagyon ért, ez a megjegyzésekből kiderül. — Most ne hagyd! Mozgasd ki! — Ne sajnáld! Vágnivaló csirke! — Csináld olyan tésztagyúró mozdulattal I — Piros a füle, adj neki! — Hajrá Józsi! Itt az anyád, lát téged! — Bödön (becenév) csípd már meg! — Jobbcsapott! Balegyenes! — Jobbcsapott! Balegyenes! A Nem hiányzott a tájjelleg sem a biztatásból. Két legény kerülgeti egymást, egy jóízű hang megszólal: — Vigyázz! Mögviccöl! Üsd alá! Ez azt jelentette, hogy a felemelt ökle alatt kenjen le neki egyet. Nem olyan könnyű az! * Lengyel küzd a magyarral. Győz a magyar. A közönség nem így látta. Óriási füttykoncert, még 10 perc múlva is tartott. Sportszerű nemzet vagyunk. * Apatinból is voltak. Eddig egy más sportból ismertem őket, a halászlé főzésből. Ott kiválót produkáltak. Itt valamivel kevesebbet, pedig lelkesen biztatták őket: — Heide! Heide! Ez nem mindig volt sikeres. Amikor a legvadabbul kiabáltak, akkor a két legény, a ju- gó, meg a magyar éppen cirógatták egymást, nagy kárt nem tettek egymásban. Baráti dolog volt. \ * Megvolt az első botrány is. A bíró az egyik öklözőt leléptette. Jogosan. Támadott, de egy ütéstől megroggyant és ha tovább folytatják, akkor kiütik. A bíró látta, a közönség nem. Azt a tombolást! Nem tudott úgy szegény a ringbe lépni, hogy füttykoncert ne kísérte volna működését. Egyszerre nagy tumultus, a becsödült emberek a bírót körbefogták. Nem tudjuk mi történt, szalad a hír: — A bírót kiütötték! — A bírót megverték! Végül az újságból tudtuk meg, hogy Cocacolával leön- tötték. A sajtó foglalkozott vele, nagy ügy volt. Közönség vagyunk, igzaságosak, igazságtalanok, szelídek és vérszomjasok, mint minden közönség a világon. — üsd ki! Üsd ki! — üvölt a terem, amikor az egyik már szé- deleg. A közönség kivégzést akar látni, de amikor két kemény gyerek gyönyörűen végig küzdi a három menetet, a közönség ütemesen tapsol és kiabál: — Szép volt fiúk! Es a közönségnek itt is igaza volt. Szöllősy Kálmán
