Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-28 / 358. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 358. szám 1976. december 28., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Művelődő munkásokért Gyorsul a papír-, nyomda- és cipőipar fejlődése fl könnyűipar 110 milliárd forint értékű terméket állított elő 1976 ban Úf úttörőbáz épül Komlóit Nyolcszáz gyerek 28 szakkörben A vártnál nagyobb sikerrel zárult le Pécsett a Munka és művelődés címmel meghirdetett akció. Fázisait az előkészületi stádiumban csak úgy, mint az akció befejező szakaszában figyelemmel kísértük, így ezúttal csupán emlékeztetőül néhány szót magáról az akcióról. Ez év tavaszán debreceni példára hirdette meg a városi pártbizottság, a városi tanács és az SZMT — valamint a szervezéssel és a programok lebonyolításával megbízott pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ — a Munka és művelődés akciót. Egyelőre kísérletképpen. Azzal a céllal, hogy a munkásművelődést, a szocialista brigádok kulturális vállalásait egy szélesebb körű, szervezett és konkrét feladatokat — s azokhoz a segítséget is — szinte tálcán felkínáló programsorozattal segítse. A szakmai (munkaterületi, munkavédelmi stb.) feladatokat a DSMK népművelői a vállalatokkal közösen: az egyéb közművelődési kérdéseket, tennivalókat (politikai műveltség, művészeti kérdések, városismeret stb.) pedig egy 15 tagú kollektívában dolgozták ki: népművelők, muzeológusok, könyvtárosok, művészek segítségével. A jelentkező brigádoknak meghatározott szépirodalmi műveket el kellett olvasniok, két kijelölt filmet, s egy színházi előadást meg kellett tekinteniük; ott voltak a „Munkások a képtárban” tárlatvezetésein, múzeumot látogattak és még sorolhatnánk, mi mindent át kellett tanulmányozniuk; sok mindennek utána kellett néz- niök a megadott forrásokban. Ez a több mint féléves időszak rendszeres, elmélyült művelődést igényelt egyénenként is mindenkitől. Nem véletlenül hangsúlyozták nagyon helyesen a rendezők azt, hogy az egész ügyben ez a fölkészülés a legfontosabb rész. A befejezés már játék — vetélkedés, a maga izgalmával, örömével. (S esetleges apró bosszúságaival.) Az akció üzemi vetélkedőkkel, elődöntővel, majd városi döntővel járult november 29-én. A Munka és művelődés végleges mérlege; 23 üzem és vállalat 233 brigádja közül 20 üzem résztvevői a záró szakaszra, a vetélkedőkre is beneveztek. Ez gyakorlatilag közel négyezer pécsi munkás és alkalmazott aktív részvételét és a kultúra különböző forrásaival való találkozását jelenti. Kezdetnek valóban jóval több, mint amire számíthattunk. Mik lehetnek a siker okai? Mindenekelőtt: a szervezettsége. Lassan hét éve figyelem Pécsett a munkásművelődést segíteni kívánó legkülönbözőbb akciókat. Ilyen széleskörű, ilyen nagy tömegeket megmozgató, ennyire árnyalt és ennyire hozzáértően, gondosan megszervezett kísérletre nem emlékszem, ahol a termelőüzemek és a művelődési intézmények között ilyen alapos, intenzív kapcsolat is kialakult volna. Jó és megalapozott volt az előkészítés időszaka. Az üzemeket nemcsak a hivatásos népművelők keresték fel, de igények szerint kiment az irodalomtanár, a művészettörténész vagy bárki, akire a fölkészülés, a művek értelmezése, a látáskultúra alapismeretei terén szükség volt. A kitűzött célt: — gyarapodni a szakmai és az általános műveltség különböző területein — sem a szervezők, sem a résztvevők nem tévesztették szem elől. Az akció ütemezését, a vetélkedőket a kitűzött időpontokban rendre pontosan megtartották. Minden jel arra utal, hogy a vetélkedőkre is jelentkező több mint 200 pécsi brigád nagyon komolyan vette a művelődésben vállalt feladatait. Olyannyira, hogy pl. amikor az egyik brigád a rövid vetítési idő miatt lemaradt az Ötödik pecsét c. filmről, átutaztak Komlóra és ott tekintették meg. Jóleső derültséget keltett a vasárnapi döntőn (ahol egyébként 15 brigád 3—3 tagú csapatai vetélkedtek), amikor kiderült, hogy a fölismerésre kitett Egry József- grafikai alkotás két katalógusban is más-más címmel szerepel. S még egy harmadik címe is van: a kép hátulján. A zsü- rielnök az utóbbi mellett kardoskodott, amikor az egyik brigádtag kijelentette: „Elnézést, tisztelt zsűri, de mi a tárlatlátogatásokon a művek elejét szoktuk nézni ..." Az apró példák sora és a terebélyesedő mozgalom egésze is arra utal, hogy a pécsi Munka és művelődés akció legnagyobb sikere — tartalmi eredményein is túl — a jövőben gyümölcsözik majd. Az öt évre tervezett akció iránt érthetően nagy az érdeklődés. (A jövő évi „fordulóra" egyébként december 15 és január vége között lehet jelentkezni a meghirdetés föltételei alapján.) Az idei, az első eredmények sok jó tanulsággal szolgáltak a rendezők, a szervezők táborában is. Bizonyára több területen is finomítják, tovább árnyalják a föltételeket és a konkrét feladatokat. így például célszerűnek látszik, ha az irodalmitörténelmi követelményeket nem kijelölt művek elolvasásában, hanem korok, témakörök megjelölésével, a szabadonválaszt- hatóság szélesebb körű lehetőségeivel tűzik ki. Az idei, 1976-os akcióban általános vagy középiskolai végzettségűek vehettek részt, örömmel hallottuk, hogy ezen a határon belül az akció keretében gyarapodni fog a tanuló munkások száma is. Első helyen áll ugyanis a jövőben a brigádok számára az általános iskolai végzettség követelménye. Vagyis az, ha hiányzik az alapmű- veltséq valakinél — iratkozzék be, fejezze be a nyolc általánost. (És lehetőség szerint a brigád egy része tanuljon a szakmunkások szakközépiskolájában.) R övidesen meghirdetik a Munka és művelődés akció 1977. évi programját. Azt kívánjuk, bárcsak valóban olyan határkő jelentőségű lenne majd ez a sikeres kísérlet a munkásművelődésben, a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítésében — amilyennek ígérkezik. Wallinger Endre Keserű Jánosné miniszter, a könnyűipar 1976. évi eredményeiről és további terveiről nyilatkozott. — A tervidőszak első évének mérlegét megvonva elöljáróban meq kell jegyeznem: már az ágazati és a vállalati középtávú tervek elkészítésének idején világosan láttuk, hogy több újszerű, az eddiginél nehezebb feladat vár ránk. Ezt figyelembe véve az 1976, évi eredményeket a körülményekhez képest megfelelőnek tekintjük. Az élőmunka termelékenysége 5 százalékkal növekedett; ez tette lehetővé, hogy az ágazat termelése, bár a tervezettnél kisebb mértékben, de mégis 3— 3,5 százalékkal nőtt. — 1976-ban a könnyűipar összességében mintegy 110 milliárd forint értékű terméket állított elő, s a hazai lakosság ellátása mellett a rubel elszámolású szállítások értéke több mint 12 milliárd forint, a dollár elszámolásúaké pediq 10,6 milliárd forintot tesz ki. 1977. évi tervünk a termelés 4 százalékos növekedését irányozza elő. Az intenzív és a szelektív fejlesztési politika együttes érvényesítésével az átlagosnál gyorsabb fejlődésre számítunk a papír- és a nyomda-, valamint a kötszövő és a cipőiparban, viszont valószínűleg lassabb lesz a fejlődés a pamut- és a selyemiparban. — Mivel a lakosság jövedelme az ideinél valamivel gyorsabban gyarapszik, azzal számolunk, hogy a könnyűipari termékek, s ezen belül a divatot gyorsabban követő cikkek iránti kereslet élénkülni fog. Terveinket egyeztetve a belkereskedelmi minisztériummal, felszínre került néhány termék mennyiségi, illetőleg választék hiánya. Elsősorban kabátokra, férfi- és fiúingekre, tréningruhákra, kötött kesztyűkr^, cipőkre és egyes szőnyegtipusokra gondolok. Felkértük a vállalatokat, szövetkezeteket, hogy újból tekintsék át termelési, értékesítési lehetőségeinket, s a helyzet alakulását a jövő év elején a belkereskedelemmel együtt ismét megvizsgáljuk. A bútorellátásban a kereslethez igazodva növelni kell a szekrényelemek, szekrényfalak és az egyedi kisbútorok, pl. könyv- állványok gyártását. A bútoriparban nagy feladat vár a gyártmányfejlesztőkre, akiktől a széria-termékek egyhangúságának feloldását várjuk. — Feladataink tovább nőnek az exportszállítások terén is. Több mint 5 százalékkal Idell növelnünk a szocialista országokba irányuló kivitelt, ezen belül a ruházati termékekét 10—11 százalékkal, a nem rubel viszonylatú exportot 20— 25 százalékkal akarjuk növelni. Jobban fel kell használni a versenyképesség javítására a Magyar Nemzeti Bank devizahiteleit. A könnyűipari javaslatok közül eddig mintegy 2 milliárd forint értékűt fogadtak el. — A tervek megvalósítása a korábbiaknál is feszítettebb munkát kíván a vállalati kollektíváktól. Legnagyobb gondunk a kellő létszámú, megfelelő szakismerettel rendelkező munkásgárda biztosítása. A gazdálkodó egységek középtávú terveikben arra számítottak, hogy 4—5 ezerrel növelhetik a létszámot, a minisztérium számításai azonban 19—20 ezres csökkenést prognosztizálnak. Az 1976. évi tapasztalatok szerint valószínűleg az utóbbi következik be, mégpedig nem 1980-ra, hanem már hamarabb. Tehát nemcsak a vállalatok, hanem mi is túl optimistáknak bizonyultunk számításainkban. — Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott arra, hogy 1977 júliusától kapjanak nagyobb anyagi elismerést a második és a harmadik műszakban dolgozók. Ez a könnyűipart különösen érinti. Néhány területen, köztük a ruházati iparban ilymódon — a műszakpótlékok és az 1977- ben sorrakerülő béremelések együttes eredményeként csökkentjük a bér- és személyi jövedelem színvonal eddigi elmaradását. Határainkon! túl isi híre von a komlói úttörőháznak. A sok példa közül néhányat említsünk: a szocialista országok ifjú technikusainak berlini versenyén a Czonik István vezette fotószakkör harmadik díjat nyert, s legutóbb — októberben — a! Zágrábi Nemzetközi Bábfesztiválra a gyermekzsüri tagjai sorába hívtak meg komlói bábos-úttörőket. Huszonnyolc szakkörük eléggé mostoha körülmények között dolgozik: a régi épület 1954 óta ad nékik otthont Még egy esztendőt ki .kell bírni itt. Ugyanis az új, minden igényt kielégítő úttörőház, — amely a zeneiskola melletti kultúrcentrum következő egysége — már épül és 1977 szeptemberében megnyitja kapuit Közel nyolcszáz úttörő és kisdobos vesz részt a ház munkájában, amely színvonalas programot adott számukra az idén is. Március 21-én például minden komlói iskolát megmozgató emléktúrát tartották, a többi ünnepen pedig —■ április 4-én és november 7-én — sokáig emlékezetes akddályversenyeken bizonyíthatták a gyerekek ügyességüket, az úttörő munkában való jártasságukat Alapelvük: minden fiatal tanuljon meg kerékpározni, tanulja meg a közlekedési szabályokat. Ezt a célkitűzést ragyogóan segíti az idén átadott közlekedési park. A szakkörök nemcsak hasznos időtöltést nyújtanak, hanem a gyerekek kézügyességét is fejlesztik. Jó nevű a ház iparművész és szövő szakköre; a gyerekek munkáit több kiállításon mutatták be nagy sikerrel. Munkáik megtalálhatók a csillebérci, Zárt- kai úttörőtáborokban, s kiállításokon díjak és oklevelek sorát nyerték. A jövő évi programjuk a jó hagyományokra épül. Páll Lajos, az úttörőház vezetője elmondotta, hogy az úttörőcsapatok januártól havonta bemutatják1 egy-egy CIMEA tagország gyermekszervezetét. A színes műsorokat és a kiállításokat maguk készítik, 1978 májusában — utolsóként — Kubát, a VIT házigazdáját ismerhetik meq a komlói gyerekek, A másfél éves sorozatot színpompás karnevállal zárják, kis VIT-et rendeznek Sikondán. Januártól kezdik kisdobosoknak az Ahol élünk sorozatot, havonta más-más tájat és várost mutatva be diáfilmen. Vetélkedőkkel döntik el, ki ismeri jobban Komlót és környékét, Baranyát, Pécset és Budapestet. A legjobbakat majd autóbusz- kirándulásra viszik. M. L. Tüntetések Spanyolországban Spanyolország több városában vasárnap tovább folytatódtak a tüntetések a letartóztatott kommunista vezetők szaba- donbocsátásáért, az általános amnesztia meghirdetéséért, és a száműzöttek hazatérésének engedélyezéséért. Az egyik legnagyobb baszk városban, San Sebastianban, a több mint 4 ezer tüntető ellen kivezényelt rendőrség gumigolyókat és könnygáz-gránátokat vetett be. Hasonló tiltakozó megmozdulás volt Barcelonában is. A tüntetők az általános amnesztián kívül autonómiát követeltek Katalónia számára. A Spanyol Kommunista Párthoz közelálló források Madridban közölték: a hét folyamán várhatóan több európai országból érkeznek delegációk és az emberi jogok érvényre juttatásáért küzdő bizottságok a spanyol fővárosba, hogy nyomást gyakoroljanak a spanyol kormányra Santiago Carrilló- nak, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárának és a többi letartóztatott kommunista vezetőnek a szabadonbocsátása érdekében. Naponta hétszázötvenen étkeznek az Olimpia Étteremben, a téli hónapokban. A vendégeken kívül itt ebédelnek a környékbeli vállalatok, üzemek dolgozói is, mintegy 650-en. Maletics László felvétele
