Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-22 / 353. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 353. szám 1976. december 22., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szereti Ön a munkáját? Szociológusok vagy munka­lélektannal foglalkozó szakem­berek szoktak feltenni ilyen kér­déseket. Azt is megkérdik: elé­gedett-e a munkahelyi légkör­rel? A köznapi életben ritkáb­ban hangzik el ilyen kérdés. A művezető vagy egy boltvezető sokkal inkább azon gondolko­dik: lesz e elegendő megmun­kálandó anyag, hoznak-e ide­jében árut a központból, sem­mint hogy dolgozói, vagy ép­pen a saját közérzetét elemez­ze. Attól fáj a feje, hogy mi­ként ossza el a prémiumot, a bérfejlesztési alapot, miként he­lyettesítse a hiányzókat, kit ve­gyen fel ideiglenesen a gyer­mekgondozási segélyen levők helyett; mit tegyen azért, hogy csökkenjen a selejt, ne bánja­nak kíméletlenül a beérkező és eladásra kerülő árukkal; min­denki tudja és végezze a köte­lességét anélkül, hogy nyomá­ban lenne. Egyszóval, arra fi­gyel és arra reagál, ami köz­vetlenül a környezetében törté­nik, és nem munkaelmélettel, lélektani árnyalatokkal foglal­kozik. Pedig aki számot vet vele, hogy hány és milyen tényező együttes hatására alakulhat ki a jó vagy rossz üzemi légkör, az érdeklődés és érdekeltség a végzett munka mennyiségében és minőségében, az aktív fej­lesztési kedv, vagy a közömbös tétlen magatartás, az tudja: az említett kérdések nem csupán a munkalélektani finomságok, ha­nem a hatásuk akár méterben, tonnában, vagy forintban is megmutatkozik. Egy kereskedel­mi hálózat igazgatója például megvizsgáltatta, hogy milyen tényezők játszanak szerepet az eladók nagymértékű munka- helyváltoztatásában, a késve, vagy rosszul feladott rendelé­sekben, a sok hiányban stb. A vizsgálat érdekes és nagyon konkrét okokat tárt fel, s vilá­gossá tette, hogy milyen intéz­kedések szükségesek. Ennek nyomán például foglalkoztak a boltvezető és helyettese közötti viszonnyal, felelősségük elosz­tásával, fizetésük és premizálá­suk arányosításával, a jó el­adók előléptetésével, a rakodás gépesítésével, a szeleteléshez, adagoláshoz és csomagoláshoz szükséges egyszerű technika be­szerzésével, a fűtés és az étkez­tetés megjavításával. Határo­zottabban folytatták a hálózat koncentrálását nagy kapacitá­sú, korszerű üzletekbe, s kisebb üzletekben is igyekeztek csök­kenteni az eladó és a vevő kö­zötti súrlódásokat kiváltó oko­kat. Új intézkedéseket hoztak a fiatal kereskedelmi alkalmazot­tak szakmai továbbképzésére. Az azóta eltelt időszak igazolta az elemzések helyességét. A helyváltoztatások száma csök­kent, a stabilitás megnőtt, a hálózat áruellátása javult, a boltok tisztábbak, gondozot- tabbak, és kevesebb a súrlódás a vevők és eladók között. Más jellegű, de hasonló ta­pasztalatai adódtak egy ruha­gyártó szövetkezetnek, amely külföldi bérmunkát végzett sza­lagon. Itt annak az okát kutat­ták: miért a sok hiányzás és a tetemes selejt. Rá kellett jön­niük, hogy a túlságosan felbon­tott műveletrészek annyira egy­hangúvá és személytelenné tet­ték a munkásnők munkáját, hogy a technológiailag éssze­rűnek látszó műveletsor emberi vonatkozásban nem bizonyult hatékonynak. Közös közleményt hoztak nyilvánosságra Befejeződlek a román—magyar hivatalos kormányfői tárgyalások Nlcolae Ceauseseu fogadta Lázár Györgyöt Nicolae Ceauseseu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP PB tagját, a Minisztertanács elnökét Lázár György és Manea Ma­nescu megbeszéléseivel folyta­tódtak kedden kora délelőtt a hivatalos magyar—román tár­gyalások. A miniszterelnökök tanácskozásának középpontjá­ban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és bővítése, vala­mint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseinek áttekintése szerepel. A kormányfői tárgyalásokkal párhuzamosan folytatják meg­beszéléseiket az egyes szak- bizottságok is. Nicolae Ceauseseu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke kedden Bukarestben az RKP székházá­ban fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP KB PB tagját, a Maqyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét. A tanácskozás szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. A magasszintű találkozót megelőzően a magyar kormány elnöke Manea Manescu mi­niszterelnök kíséretében láto­gatást tett a Bukaresti Nehéz­gép Gyárban. Az üzem vezetői tájékoztatták Lázár Györgyöt a gyár tevékenységéről, fejlődé­séről és a soronlevó feladatok­ról. Kedden Bukarestben befeje­ződtek a hivatalos magyar—ro­mán kormányfői tárgyalások, amelyeken a két ország politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolatairól és azok bővíté­séről valamint időszerű nemzet­közi kérdésekről volt szó, A tárgyalásokat — amelyek­ről közös közleményt adtak ki — mindvégig szívélyes, baráti légkör jellemezte. A tárgyalások befejezése után Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes és tárgya­ló partnere, Ion Stoian, külke­reskedelmi és nemzetközi gaz­dasági együttműködési minisz­terhelyettes kormányközi meg­állapodást írt alá az 1977. évi magyar—román árucsereforga­lom szabályozásáról. Az 1977. évi egyezmény több mint 340 millió rubel értéket képvisel, ami az 1976. évi jegy­zőkönyvhöz képest 20 százalé­kos forgalomnövekedést jelent A két ország képviselői, így magyar részről Zsengellér Ist­ván nehézipari miniszterhelyet­tes. román részről pedig George Pacoste bányaügyi, kő­olajipari és földtani miniszter- helyettes ugyancsak kormány­közi megállapodást írtak alá a magyar—román határ mentén található kőolaj- és földgáz­lelőhelyek közös felkutatásáról és kitermeléséről. A tárgyalások eredményeként két termelési-együttműködési megállapodás is létrejött, ame­lyeket ugyancsak kedden írtak alá a román fővárosban. Az egyik a gyógyszeripari koope­ráció elmélyítését irányozza elő, a másik pedig pénztárgépek közös gyártására vonatkozik, A látogatás befejező aktu­saként Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke a bukaresti magyar nagykövetség épületé­ben fogadást adott vendéglá­tója, Manea Manescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság miniszterelnöke tiszteletére. (Folytatás az 5. oldalon.) Káiiár János haza­érkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, aki a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására baráti láto­gatást tett a Szovjetunió­ban, kedden este hazaérke­zett Moszkvából. Kádár Jánost hazaérke­zésekor a Keleti pályaud­varon fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP KB titkárai, a Politikai Bi­zottság tagjai, Borbély Sán­dor és Gyenes András, a Központi Bizottság titkárai, Benke András belügymi­niszter, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Agrokémiai központ a Szigetvári ÁG-ban ! Öt termelőszövetkezet sikeres társulása ' Növényvédelmi szolgáltatás, szaktanácsadás Az ország első komplex agro­kémiai központját adták át Ba­ranya megyében, a Szigetvári Állami Gazdaság péterfai te­rületén. öt tsz: a szigetvári, a mozsgái, a nagydobszai, a nagypeterdi, a szentlászlói és o Szigetvári Állami Gazdaság, valamint a Baranya megyei AGROKER Vállalat agrokémiai társulásba tömörült 3 éve, és egy 30 millió forintos közös be­ruházás keretében hozta létre az új létesítményt. A központ komplex, mert a növényvédőszereket, műtrágyá­kat o gesztor; a Szigetvári ÁG irányításával nemcsak közösen szerzik be, szállítják, tárolják, de tervszerűen osztják szét, és bevezették a teljes növényvé­delmi szolgáltatást, szaktanács- adást, vagyis 39 szakmérnök, szakmunkás részvételével hat növényvédelmi brigádot szer­veztek. öt szárazföldi és egy légi — helikopteres — brigád tevékenykedik a szántóföldeken az előrejelzéseknek, igényeknek megfelelően. A társulóknak megérte. Meg­Több mint tíz esztendeje nem fordult elő István- aknán — Pécs Bányaüzem —, hogy december 21-én teljesítették volna éves termelési tervüket Tegnap délelőtt tíz órakor csillébe rakták oz utolsó tonnányi szenet is, s ezzel az üzem teljesítette 1976. évi 571 ezer tonnás tervét — jelentették be a délután tartott röpgyülésen. Az év hátralévő időszakában tizenkétezer tonna szenet küldenek még a felszínre várhatóan. szűnt a műtrágya szállításával, tárolásával járó bizonytalanság, pazarlás, és a szakszerűség is nőtt épp a képzett szakembe­rek révén. Az ember és a környezet vé­delme is fő szempont; ezért zárt szállító járműveket vásá­roltak, és egy „szociális busz” keresi fel naponta a földeken a hat brigád munkásait. Benne egyszerre nyolcán öltözhetnek át, fürödhetnek, étkezhetnek. A központi mosodát bármelyik patyolat megirigyelheti; épp a négy nagyteljesítményű mosó­gép és centrifúga, az áztató tartály, a hőlégszárító miatt. Az 50 fős szociális „részlegben” helyet kapott a fekete-fehér öltöző, zuhanyzó, étkező, mele­gítő konyha. A két — egyen­ként 120 köbméteres — vas­beton medencében pihentetik, ülepítik a vegyszeres vizet, ahonnan a sertéstelepi trágya- lé-medencébe csurgatják és a földeket öntözik ezzel. Az agrokémiai bázis területe tíz hektár. A műtrágya-tárház a legnagyobb épület; ragasztott faszerkezet tartja össze. A va­sat 6, a vasbetont 12 év alatt korrodálja a műtrágya, míg a fa hosszabb ideig „ellenáll”. A műtrágyát felsőpályás szállító- szalag és a ferde felvonó to­vábbítja: — a szerkezet ha­zánkban egyedülálló. A tároló­tár maximális befogadó-képes­sége: ezer vagon. A második legfontosabb egy­ség: a 30 vagonos növényvédő- szer-raktár, ahol villamos-tar­goncával mozgatott raklapos konténerekben tartják a folyé­kony és tűzveszélyes anyagokat. Elkészült a 200 méteres ipar­vágány is, így a tehervonatok beállnak a műtráqyatárház mel­lé. Rakodó-, szállító és anyag­mozgató gépeket 2 millió forin­tért vásároltak. Az építkezés 20 millió forint­ba került; kivitelező a Sziget­vári Állami Gazdaság építő­szerelő brigádja volt. Jelenleg évente 1500 vagon műtrágyát raktároznak 60 millió forint értékben. Amennyiben újabb téeszek társulnak, a tárolóteret a későbbiekben négyezer va- gonosra bővítik. De felkészül­tek a folyékony nitrogén mű­trágya fogadására is. — Csuti J. —

Next

/
Thumbnails
Contents