Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-03 / 334. szám
2 Dunántúlt napló 1976. december 3., péntek KÖZLEMEIU Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-í üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Hozónk tevékenyen részt vesz a politikai tanácskozó testület 1976. novemberi ülésén meghatározott közös feladatok végrehajtásában, a béke, a biztonság és az együttműködés ügyének előmozdításában. A Központi Bizottság megállapította, hogy a közel-keleti helyzet változatlanul feszült, nem szűnt meg az újabb összeütközések veszélye. A magyar kommunisták, népünk továbbra is szolidáris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról biztosítja igazságos harcukat. Támogatjuk a libanoni hazafiak küzdelmét hazájuk területi egységéért, az a meggyőződésünk, hogy az ország belső problémáit békés úton a libanoni népnek kell megoldania. A tartós közel-keleti béke csak átfogó politikai rendezéssel érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, a palesztin nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve az önálló állam létrehozásának jogát, és minden közel-keleti állam — közöttük Izrael — biztonságának szavatolása. A rendezés érdekében fel kell újítani a genfi közel-keleti békekonferencia munkáját, biztosítva azon a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet teljes jogú részvételét. ■Ä A megváltozott nem- zetközi erőviszonyok kedvező feltételeket teremtettek o dél-afrikai népek harcához függetlenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés felszámolásáért és a társadalmi haladásért. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben oz imperialista körök politikai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják védelmezni neokolonialista érdekeiket. A nemzetközi imperializmusra támaszkodó Dél-Afrikai Köztársaság kormánya bábállamok létrehozásával és a jogaiért fellépő néger lakossággal szembeni kíméletlen terrorral igyekszik átmenteni fajgyűlölő rendszerét. Az ENSZ határozatait semmibe véve továbbra is akadályozza Namíbia függetlenné válását. A törvénytelen rhode- siai kormány folytatja elnyomó tevékenységét, és durva agressziót követ el a függetlenségét nemrég elnyert szomszédos Mozambiki Népi Köztársaság ellen. Folytatódnak az imperialista provokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép határozottan elítéli az imperialista manővereket és provokációkat: megerősíti szolidaritását Angola, Mozambik, Zimbabwe, Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság népeinek igazságos harcával. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép szolidáris azokkal az országokkal, népekkel, amelyek nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségükért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért küzdenek. Támogatjuk az egységes, szocialista Vietnam, a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a demokratikus Kambodzsa népét. A világ békeszerető erőivel együtt követeljük, hogy Dél- Koreából vonják ki az összes külföldi csapatot. Támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság törekvését az ország békés, demokratikus, mindenféle külső beavatkozástól mentes újraegyesítésére. Az egész haladó emberiséggel együtt elítéljük a Chilében dúló fasiszta terrort, követeljük az ország törvényes, alkotmányos rendjének helyreállítását, a politikai foglyok, köztük Luis Corvalón, a Chilei Kommunista Párt főtitkára haladéktalan szabadonbocsátását; ismételten szolidaritásunkról biztosítjuk a chilei népet. Az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó országok állam- és kormányfőinek colom- bói értekezlete megmutatta, hogy a nemzetközi küzdőtéren jelentős, pozitív szerepet játszanak az antiimperialista politikát folytató fejlődő országok. A Központi Bizottság üdvözli a Béke-világtanács Budapesten megrendezett fejlődési világ- konferenciájának azt az állásfoglalását, hogy a fejlődő országok legfőbb céljaikat csak a szocialista országokkal és a világ más haladó erőivel együttműködve érhetik el. ■£ A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban a proletár internacionalizmus szellemében tovább erősödtek és szélesedtek pártunk kapcsolatai a kommunista és munkáspártokkal. Pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jól szolgálta Kádár János elvtárs és L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai találkozója. Ezt hasznosan kiegészítették pártjaink központi bizottságai titkárainak a gazdasági, illetve az ideológiai és kulturális kérdésekről folytatott őszi megbeszélései. A Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatának szellemében erősíti kapcsolatait, internacionalista együttműködését a tőkésországokban és a fejlődő országokban dolgozó testvérpártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös látogatásai. Ezek sorában fontos esemény volt az iraki, izraeli, libanoni, sri-lan- kai, guatemalai és uruguayi testvérpárt első titkárának látogatása hazánkban. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt harci programot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kommunisták közelmúltban megtartott kongresszusai dolgoztak ki a monopoltőke ellen, a dolgozók érdekeinek védelméért, a gyökeres társadalmiváltozásokért vívott küzdelem fokozása, valamennyi haladó, demokratikus erő összefogása érdekében. A Központi Bizottság megállapította, hogy államközi kapcsolataink külpolitikánk alapvető céljainak megfelelően fejlődnek. — A Minisztertanács elnökének látogatása a Lengyel Nép- köztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban jól szolgálta kapcsolataink erősítését, együttműködésünk további lehetőségeinek feltárását. — A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatását a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek értékeli. Ismételten támogatásáról biztosítja a laoszi népet az elmaradottság felszámolására és a szocialista építőmunka megkezdésére irányuló erőfeszítéseiben. — Urho Kekkonennek, a Finn Köztársasóq elnökének magyar- országi látogatása a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként a hagyományos magyar—finn barátság ápolását, kapcsolataink fejlesztését szolgálta. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Venezuelában, Peruban és Panamában előmozdította kétoldalú kapcsolataink erősítését, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítését ezekkel az országokkal. A Központi Bizottság a " • külpolitikai tevékenységet áttekintve hasznosnak tartja, nagyra értékeli társadalmi és tömegszervezeteinknek népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységét. 4 A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk a párt XI. kongresszusának iránymutatásait követve eredményesen dolgozik az 1976. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. A gazdasági munkát nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alapvetően a kijelölt irányban halódunk. Javult a gazdasági munka hatékonysága, fokozódott a termelékenység, kezdeti eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, az anyag és az energia takarékosabb fel- használásában. Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható: A nemzeti jövedelem *■# termelésle 1976-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, felhasználása megfelel' o tervezett arányoknak. — Az ipari termelés mintegy 5 százalékkal növekszik. A villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar termelésének növekedése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazatban viszont — főként a belföldi kereslet bővülésének mérséklődése, az élelmiszeriparban pedig a nyersanyaghiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és a rekonstrukciók keretében üzembehelyezett kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés bővüléséhez, a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A munka termelékenysége a tervezett mértékben nő, azonban lassú az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a feldolgozó- ipar exportképességének növekedésében. ' — Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége elmarad o korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől. Az építési tevékenység tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előkészítésében, a szervező munkában és a munkaerő- gazdálkodásban meglevő hiányosságok. — A mezőgazdasági termelés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az 1975. évivel azonos lesz. A mezőgazda- sági dolgozók helytállásának és a széles körű íársadailmi összefogásnak köszönhető, hogy nem következett be nagyabb terméskiesés. Kenyérgabonából a tervezettnél több termett, az őszi beta- karítású növények terméseredményei azonban elmaradnak a tervezettől. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg gyarapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont csökkent. A tejtermelés mennyisége és a fejési átlag növekedett. — A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítási feladatait. Beruházásokra a tervezettnek megfelelően 150 milliárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése tervszerű. A célcsoportos beruházások színvonala eléri a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A vállalati beruházások meghaladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes export áru-alapok termelésére alkalmas kapacitások. Javult a készlet- gazdálkodás. A foglalkoztatottak száma összességében nem változik, népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében megfelel a számítottnak. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések végrehajtása megkezdődött. A lakosság életszínvonala — összhangban gazdasági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, várhatóan 1,5 százalékkal növekszik. A lakosság fogyasztása 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit. A lakosság áruellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az árukínálat nőtt, bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből — különösen burgonyából, zöldségfélékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A fogyasztói árszínvonal — a zöldség- és gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg meghaladja az előirányzott mértéket. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy az év folyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épül, 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Javult a lakosság kulturális, egészség- ügyi és szociális ellátása.. Szélesedtek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott részvételünk a nemzetközi munka- megosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszúlejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal. és a gazdaságilag fejlett tőkésországokkal is. S% A gazdaságpolitikai cé- lók megvalósítását eredményesen szolgálta a gazdasági szabályozók 1976. évi módosítása. A népgazdaság pénzügyi helyzete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költségvetési befizetései azonosak az előirányzottal. A Központi Bizottság • figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, az elért színvonalat és az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat, szükségesnek tartja: — 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság élet- színvonala. — A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakításai, o műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasz:- nálása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes termékek előállítása. A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá: Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése (az 1975. évihez képest) Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásai Az összes lakásépítés ebből: állami Állami költségvetés bevétele kiadása A tervezett hövekedés, éves előirányzat: 6—6,5% 4- 5 % . 6 % 5- 5,5% 7—8 % 3.5— 4 o/o 2.5— 3 % 2.5— 3 % 3,7-4 % 4-4,50/o 164 milliárd Ft 88 ezer lakás 31 ezer lakás 10,4% 10,5 % Az iparban, az építő- iparban és a mező- gazdaságban egyaránt az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés: — Az ipari termelés 6 százalékos növekedését a termelékenység fokozásával kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és á villamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követelményeket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termékek exportja — különösen a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszer- ipari export — dinamikusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és verseny- képessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építési-szerelési tevékenység 5—5,5 százalékos növelését a termelékenyséq és szervezettség javításával, a gépek és berendezések megfelelő kihasználásával kell elérni. — A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megalapozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban használják ki termelési adottságaikat. A hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére, az agrotechnikai fegyelem betartására, az állóeszközök, a műtrágya, a növényvédőszer és a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. Továbbra is támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kiaknázását. A termelési eszköz- ellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével is segíteni, ösztönözni kell a termelő munkát. A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi és a szellemi erőforrásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben. A termékszerkezet átalakítását hosszabb távra kidolgozott programokkal támasszák alá. A központi irányító szervek, a szervezési intézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munkaszervezést. Kapjon nagyobb lendületet az élőmunkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az alkatrészellátás javításával, a nagyobb anyag- és energiatakarékossággal, a munkaerő megfelelő foglalkoztatásával, a munkafegyelem javításával érjék el. műpark bővítésével javuljon a személyszállítás színvonala. A termelés tervezett növelésével kell megteremteni a feltételét annak, hogy az életszínvonal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésével el kell érni, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók reálkeresete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék. A hatékonyság javítása megköveteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszakban működtessék. Ennek elősegítésére, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1977. július 1-ével rendezni és egységesíteni kell a műszakpótlékot. A rendezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszer-kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra; ezzel egyidejűleg a villamosenergiaiparban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell. A szociálpolitikai juttatások körében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját. A lakosság fogyasztása 3,7— 4 százalékkal növekedhet. Az ellátásért felelős kormányzati szervek, termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségleteit javuló színvonalon, a választék bővítésével folyamatosan ki lehessen elégíteni. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1977-ben nem haladhatja meg a 3,8—4 százalékot. Az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzék az árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket. A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei helyekét 3100—3200-zal, a kórházi ágyak számát 1700-zal kell emelni. 1977-ben beruházá"ß sokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet felhasználni. A fejlesztési forrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a megfelelően előkészítettek kezdhetők meg. A versenyképes export-árualapok előállítását szolgáló fejlesztéseket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hitellel kell támogatni. Az áruszállítás telje- sítményét 6 százalékkal, a személyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezési intézkedésekkel, egyenletes és folyamatos rakodással, a közlekedési és a termelő vállalatok összehangolt együttműködésével kell kielégíteni. Új létesítmények üzembehelyezésével és a járn % A népgazdasági terv®ß ben kijelölt feladatok eredményes megvalósítása, a külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a külkereskedelmi forgalom, erőteljesen növekedjék az export. (Folytatás az 5. oldalon)
