Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-19 / 350. szám
2 Dunántúli napló 1976. december 19., vasárnap A népgazdaság 1977. évi terve Kitüntették az együttest egyetemi Színpad Csorba Győző köszöntötte az együttes tagjait (Folytatás az 1. oldalról) fogyasztása mintegy 4 százalékkal nő. A felhalmozás növekedése mintegy 5 százalék lehet. A beruházások volumene 4—5 százalékkal haladja meg az 1976. évit. Ipar Az 1976. évinél gyorsabban növekvő belföldi felhasználás, a szocialista áruszállítási kötelezettségek teljesítése és az export gyorsabb növelésének követelménye 1977-ben az ipari termelésnek az ez évinél nagyobb, legalább 6 százalékos emelkedését teszi szükségessé. A terv szerint az ipari átlagot meghaladó ütemben növekszik a vegyipar (8—9 százalék), a gépipar (8 százalék), valamint a villamosenergiaipar (6—7 százalék) termelése. Az átlagosnál lassabban, de az ez évinél gyorsabban fejlődik a bányászat, a kohászat, az építőanyagipar és a könnyűipar. Az élelmiszeripar termelése mintegy 6 százalékkal nő. Az iparban jövőre is a legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának és szerkezetének olyan fejlesztése, amely a belföldi kereslet kielégítése mellett lehetővé teszi a kivitel, ezen belül a tőkés kivitel gyors ütemű bővítését. A tervezett fejlődés a termelési tényezők oldaláról megalapozott. Az ipar állóeszközállománya 1977-ben mintegy 8 százalékkal emelkedik. Az energia- és anyagellátás terén az ez évihez hasonló, lényegében kiegyensúlyozolt helyzettel lehet számolni. Az anyag- és energiatakarékosság fokozása továbbra is alapvető követelmény, erre a terv nagy hangsúlyt helyez. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelésének forrása ezért csak a termelékenység emelkedése lehet. Ehhez javítani kell a munka- és üzemszervezést, általában a munkaerő-gazdálkodást, erősíteni a munkafegyelmet. A kereslet és kínálat viszonyának javítása, illetve a termelői érdekeltség növelése érdekében sor kerül néhány termék termelői árának megváltoztatására. Ezek azonban nem jelentenek nagyobb árszínvonal-változást. így 1977-re a terv 1,5 százalékos belföldi ipari termelői áremelkedéssel számol. Mező-, erdő-, vízgazdálkodás A terv szerint — átlagos időjárási feltételek esetén — a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékkal növekszik. Ezt elsősorban a nagyüzemek termelésének bővülése alapozza meg, de fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének is. A növénytermelés 10—12 százalékkal (1975-höz képest kb. 7 százalékkal) emelkedik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re számított színvonalat. A terv az 1976. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabona betakarítását irányozza elő. A növénytermelésben n leggyorsabb (24—25 százalékos) fejlődést a zöld- séa- és gyümölcstermelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetésterülete 8 százalékkal nő, és növelni kell a termésátlagokat. Növekszik — lényegében változatlan terület és magasabb termésátlagok mellett — az ipari és az olajos növények termelése is. A tervezett termelést az anyagi-műszaki ellátás javulása alapozza meg. Az előző évhez viszonyítva az egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó műtrágya hatóanyag-felhasználás 14—15 százalékkal, a növényvédőszer-el- látás 4 százalékkal növekszik. Emelkedik az- öntözőkapacitás és a talajjavítás területe. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya több mint 5 százalékkal, két év alatt 11 százalékkal bővül. Emelkedik a nagyobb teljesítményű gépek és traktorok aránya és ezáltal növekszik a géppark teljesítőképessége. A terv az állattenyésztés 4—5 százalékos fejlődését irányozza elő. Azzal számol, hogy a tehénállomány 2,5—3 százalékkal növekszik, a tejtermelés növekvő tejhozam -mellett 3—4 százalékkal emelkedik. A sertés- állomány 7 százalékkal, a vágósertéstermelés 10 százalékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az előirányzatokat alátámasztják a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési tevékenységének támogatására hozott kormányhatározatok és a várhatóan zavartalan takarmányellátás. Építőipar A terv szerint az építési-szerelési teljesítmény az 1976. évihez képest 5—5,5 százalékkal, ezen belül a vállalatok és szövetkezetek termelése körülbelül 6 százalékkal növekszik. A növekedést gyakorlatilag létszám- növelés nélkül, a termelékenység emelkedésével, jobb munkaszervezéssel, új beruházásokkal és a korszerű kapacitások jobb kihasználásával kell elérni. Az építőipar súlyponti feladata a nagy beruházások, ezen belül is a gyorsított ütemű befejezésre kijelölt nagy beruházások kivitelezése. A nagy beruházásokon végzendő építési munkák értéke 15 százalékkal emelkedik. Az eddiginél nagyobb erőket kell összpontosítani a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó létesítmények kivitelezésére. Növekednek az orenburgi gázvezeték építésével kapcsolatos feladatok is. Szállítás és hírközlés A közlekedés személyszállítási teljesítménye várhatóan 2 százalékkal emelkedik. Ezen belül á légiközlekedés teljesítménye 20 százalékkal, a közúti közlekedésé 5 százalékkal bővül. A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye körülbelül 6 százalékkal nő. Gyorsan fejlődik a közúti és a csővezetékes szállítás. A hazai és a nemzetközi szállítási igények következtében emelkedik a vasúti szállítás is. A szállítási feladatok ellátását a közlekedés és hírközlés állóalapjainak bővülése biztosítja. Az új beszerzések révén (villamos és diesel-mozdonyok, személy- és teherkocsik) korszerűsödik a vasút járműparkja. A korszerű vontatás aránya eléri a 92 százalékot. A vasúti közlekedés biztonságát növeli mintegy 320 km vonalszakasz felújítása és korszerűsítése, valamint további biztosító berendezések létesítése. Növeszik a közúti és a városi közlekedési vállalatok járműállománya, ami a szállítási igények mennyiségi kielégítése mellett lehetővé teszi a szolgáltatások minőségének javítását is. Az év folyamán mintegy 82 ezer személy- gépkocsi kerül forgalomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tulajdonába. Az év végére fele szélességében elkészül az M—1-es autópálya Komárom— Győr közötti szakasza. A tengerjáró-hajópark 2 beltengert és 2 mélytengeri hajóval bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976. évinél gyorsabb emelkedését irányozza elő. A tervezett növekedés összhangban van gazdasági lehetőségeinkkel, eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett ütemet. A lakosság fogyasztása az 1976. évinél körülbelül 4 százalékkal lesz nagyobb. Az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominálbére 6,5—7 százalékkal, reálbére 2,5—3 százalékkal növekedik. A mezőgazda- sági termelés alapján hasonló ütemben nő a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete is. A fogyasztói árszínvonal az ez évinél mérsékeltebben, 3,8—4 százalékkal emelkedik. A reáljövedelmek tervezett növekedését a közgazdasági szabályozó rendszer és az 1977. évi bér- és jövedelempolitikai intézkedések együttesen biztosítják. A jövedelemszabályozás keretei között kiáramló bérek a vállalatoknál és a nem mező- gazdasági szövetkezeteknél az ideihez közelálló ütemben (körülbelül 5 százalékkal) emelkednek, ezen belül a biztosított bérfejlesztés mértéke 1977- ben is 1,5 százalék. Emellett a terv a kereseti aránytalanságok mérséklése érdekében néhány területen központi bérintézkedést is előirányoz. A bérintézkedések fő módja a műszakpótlék emelése, illetve bevezetése az ipar, az élelmiszerkiskereskedelem és a vendéglátás területén, döntően a munkások és a közvetlen termelést irányítók körében. A műszakpótlék emelésével egyidejűleg a villamosenergia- és a ruházati iparban kereseti arányt javító további alapbér- emelés is történik. Érvénybe lép 1977. január 1-én a korszerűbb vállalati bérbesorolási rendszer, és ezzel egyidejűleg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb bére havi 1000 forintról 1200 forintra emelkedik. Megvalósul néhány társadalmilag fontos szociálpolitikai intézkedés: januártól kezdődően a járadékra jelenleg nem jogosult szakszövetkezeti tagok a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű ellátásban részesülnek; a szakszövetkezeti tagokra is kiterjed a gyermekgondozási segélyre való jogosultság; bővül a szociális, valamint a nevelési segély juttatásának a lehetősége; a vállalati jóléti alap keresőn- kénti átlagos összege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1- től a vasúti közlekedésben évi 4 menettérti utazásra vehetnek igénybe 50 százalékos kedvezményt. A jövedelmek növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedik. A terv fontos követelményként irányozza elő, hogy az áruellátás javuljon és megfelelő legyen. A jobb áruellátás, a nagyobb választék érdekében a kereskedelem belföldi beszerzései mellett a fogyasztási cikkek behozatala számottevően nő. A terv 1977-ben 88 ezer lakás felépítését irányozza elő. Ebből állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A magánlakásépítésen belül növekszik a társasházakban telepszerűen épülő lakások aránya. Az egészségügyi és szociális ellátásban a gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1500-zal emelkedik. A járóbetegellátás várhatóan 80 általános és gyermekorvosi körzet, valamint napi 900 szakorvosi munkaóra megszervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3200 hely létesítésével bővül. A kulturális ellátáson belül a továbbra is elsőbbséget élvező alsó- és felsőfokú oktatáson kívül jelentősen javulnak a köz- művelődés feltételei. Az óvodai helyek száma 14—15 ezerrel nő, az óvodás korú gyermekek 80 százaléka lesz óvodában elhelyezhető. Az általános iskolai fejlesztések lehetővé teszik a körzeti iskola hálózat bővítését és az iskola-állomány minőségének javítását. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházások A szocialista szektor beruházásai 1977-ben a nemzeti jövedelemnél lassabban, de az 1976. évinél gyorsabban, ösz- szehasonlító áron 4—5 százalékkal növekedhetnek. A beruházások folyó áron mintegy 164 milliárd forintot tehetnek ki. A beruházások 51 százaléka állami, 49 százaléka vállalati beruházásként valósul meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a folyamatban lévő beruházások gyorsabb megvalósítására és befejezésére kell összpontosítani. Az állami nagyberuházásokra fordítható összeg nagyobb részét a már kivitelezés alatt lévő nagyberuházások veszik igénybe, ezért a terv 1977-ben is csak kisszámú új nagyberuházás: a Bitó II. bauxitbánya, a Márkus-hegyi szénbánya, a szekszárdi húskombinát és, a Szikra Lapnyomda kivitelezését irányozza elő. Megfelelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyházi bányaüzem, a szovjet—magyar földgázvezeték III. üteme, a dunántúli gyűjtőerőmű, a Ferihegyi repülőtér-fejlesztés és a budapesti sportcsarnok kivitelezésének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a terv növekvő hitellehetőségeket és állami támogatást biztosít. Előírja, hogy ezek jelentős részét a versenyképes export-árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz használják fel. Az ilyen beruházások egyéb kedvezményekben is részesül- nekj. __ K ülkereskedelmi forgalom A terv mind a szocialista, mind a nem szocialista országok tekintetében az áruforgalomnak az 1976. évinél dinamikusabb fejlődését, ezen belül a kivitelnek a behozatalt lényegesen meghaladó növekedését irányozza elő. A szocialista áruforgalomban az államközi megállapodások maradéktalan teljesítése és a gazdaságos importlehetőségek maximális kihasználása a cél. A terv szerint a szocialista országokba irányuló kivitel mennyisége 12 százalékkal, az onnan származó behozatalé 7 százalékkal emelkedik. Előírja, hogy mind a külkereskedelmi szervek, mind a felhasználó és értékesítő vállalatok törekedjenek a forgalom olyan növelésére, amely a kooperáció bővítését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, a jobb belföldi áruellátást, a külkereskedelmi egyenleg javítását teszi lehetővé. Ennek érdekében számol a nemzetközi együttműködés kiszélesítésével, a szocialista integráció elmélyítésével. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a népgazdaság számára feltétlenül szükséges behozatal biztosítása mellett a gazdaságos kivitel gyors ütemű növelése és ezzel a külkereskedelmi egyensúlyi helyzet javítása a feladat. A terv szerint a kivitel 17—18 százalékkal, a behozatal 8 százalékkal emelkedik és a külkereskedelmi mérleg tovább javul. Az előirányzott kivitel teljesítése elsősorban a termelés összetételének gyorsabb megváltoztatását, a piaci lehetőségekhez és követelményekhez való rugalmasabb alkalmazkodását, a versenyképes, gazdaságos, korszerű termékek arányának növelését, a nemzetközi kapcsolatok bővítését kívánja meg. Javítani kell ezen túlmenően a piackutató, az új értékesítési lehetőségek feltárására irányuló munkát, a termelők és a külkereskedelem együttműködését. * Az 1977. évi népgazdasági terv — összhangban az ötödik ötéves tervvel — a népgazdaság dinamikus fejlődését és a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését irányozza elő. Végrehajtása mindannyiunk közös érdeke. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hazánk minden polgárát, hogy lelkes és fegyelmezett munkával biztosítsa a terv végrehajtását, és ezzel együtt ötödik ötéves tervünk sikeres megvalósítását. Gilgames. Az asszír-babilon őskorszak hőse. A mezopotámiai Uruk városának királya, aki az élet, a hírnév örökkévalóságát — valójában önmagát kereste. Tizenkét táblán háromezer sornyi ékírás. Az emberiség legősibb epikus emlékmaradványa, amely nagy hatással volt valamennyi ókori nép epikumára. Gilgames, Gis, Gisgammasa tíz éves jubileumát ünneplő Pécsi Orvosegyetemi Színpad ősbemutatója. A gilgamesi problematika újbóli megközelítése Rákos Sándor műfordításai és poémái alapján. Egy XX. századi Gilgames vívódása, ahogy az alcím mondja: meditáció az önkeresés motívumára, Sokkoló fény- és zenei effektusok, koreográfiái mozdulatok — a ma emberének ja- jongó kérdéseit méginkább belénksúlykolják. Ez a dramaturgiai keret, amelyben megismerkedünk Gilgamessel, hőstetteivel. így bontakozik ki évezredek távlatában is az örök, önmagát megismerni akaró ember — csak önmagunkban megválaszolható - kérdésköre. Ez az a kapocs, amely összefűzi a ma gilgameseit, a sumér- akkád mítoszok hol Gilgamesnek, hol Gisnek, hol Gisgam- masnak nevezett hősével. Tíz évvel ezelőtt, spontán alkalmi jelleggel egy szerzői est illusztrálására alakult az Orvosegyetemi Színpad. Munkájában tagjainak változása ellenére, folyamatos fejlődést mutat. Országosan elismert bemutatók — Babits: Jónás könyve, Rákos Sándor: Anyasirató és Az emlék jelene című poémái — mellett Beckett, Foissy, Ar- rabal egyfelvonásosai, s a legutóbbi siker, az új felfogású Csokonay összeállítás. Ezek műsorának csúcsai: Rákos Sándor műveinek színpadi megjelenítése az együttes műsoraiban újra és újra visszatér, jelezve a rezonanciát alkotóval és gondolatkörével. A Doktor Sándor Művelődési Központban megtartott péntek esti ősbemutató jelezte azt az utat, amit az amatőr együttes dr. Szilárd István vezetésével elért. Nem hagyományos formájú színpadi drámát, nem hagyományos oratorikus feldol- gozású irodalmat láttunk. A gondolatokat az ének, a zene, a mozgás, a beszéd sajátos, egyéni vegyü letéve! fejezték ki az együttes tagjai. A jubileumát ünneplő együttest Csorba Győző köszöntötte. A bemutatón jelen volt Rákos Sándor költő és műfordító is. Az est végén a Pécsi Orvos- egyetemi Színpad a szocialista kultúráért az elmúlt tíz évben kifejtett munkájáért a Népművelési Intézet elismerő oklevelét kapta. Varga Ágnes Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy év végi leltározás miatt Baranya megyei kirendeltségünk (Pécs, Megyeri út 59. sz.) 1976. december 20-tól január 7-ig zárva tart A leltározás után továbbra is állunk vásárlóink szolgálatára. KERESKEDELMI VÁLLALAT Tízéves az Orvos-
