Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-17 / 348. szám
Dunántúlt naplö 1976. december 17., péntek Országgyűlés előtt az 1977. eiví költseguetes (Folytatás az 1. oldalról.) milliárd forintot, kiadásai 362 milliárd forintot tesznek ki. így a költségvetés hiánya 3 milliárd forint lesz, amit hitelforrásokból fedezünk, A pénzügyminiszter a továbbiakban rámutatott: Azzal számolunk, hogy a vállalatok és szövetkezetek 1977- ben 285 milliárd forintot fizetnek be az állami költségvetésbe, ami a költségvetési bevételeknek kereken 80 százalékát teszi ki. Különösen a nyereség — s ennek következtében a nyereségadó — gyors, mintegy 12 százalékos növekedésére számítunk. Ezt részben a termelés és a forgalom bővülése teszi lehetővé, de jórészét a jövedelmezőbb gazdálkodásnak kell eredményeznie. Gondosabban, takarékosabban kell bánni az anyagokkal, gépekkel és nem utolsó sorban az emberi munkával! Az elmúlt években végrehajtott termelői áremelések már ösztönzik a vállalatokat a takarékosabb anyaggazdálkodásra. 1977-ben a belföldi termelői árakban további kiigazítások érvényesülnek, igaz, csak szűk körben. Többek között emelkedik a vegyipari benzin és a vegyipari gáz, továbbá a gördülőcsapágy termelői ára. Kisebb jelentőségű árkiigazításokra is sor kerül például a könnyűiparban és egyes nem kielégítő jövedelmezőségű termékeknél más ágazatokban is. Több gyárban volna lehetőség 'az első műszak teljes kihasználása mellett a második, esetleg a harmadik műszakban is a termelésre, mint ahány helyen élnek vele. Ha növeljük a több műszakban dolgozók jövedelmét, valószínűleg többen vállalják a változó munkabeosztást. Ezért az iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben és a vendéglátásban 1977 folyamán emeljük a második és harmadik műszakban, valamint a folyamatos üzemekben dolgozók bérét. Ez az intézkedés több mint 600 ezer dolgozót érint. A helyes bérpolitikát és a munkaerőgazdálkodás javítását segíti elő, hogy korszerűsítjük a vállalati dolgozók munkaköri és besorolási rendjét, módosítjuk a bértarifákat. Ezt a vállalatok fokozatosan — az eredmények alakulásával összhangban — alkalmazhatják. Az alsó és felső bérhatárokat az átlagosnál jobban emeljük a nehéz fizikai munkát végzőknél, a kedvezőtlen körülmények között dolgozóknál, valamint a magas képzettséget igénylő munkakörökben. Faluvégi Lajos megjegyezte, hogy a fegyelmet illetően most már — szavak helyett — az szükséges: olyan feltételek legyenek, amelyek fegyelmezett munkára ösztönöznek, sőt, kényszerítenek — a közösségi és az egyéni érdekek összekapcsolásának józan belátása alapján. Ez évben a jobb munkaerőgazdálkodást szigorúbb központi intézkedésekkel is elősegítettük. Ennek kedvező hatásai mutatkoztak is: a túlzott munkaerő-mozgás és az indokolatlan másodállások lényegesen csökkentek, az adminisztratív létszám növekedését sikerült megállítani. A felvételi zárlatnak adminisztratív munkakörökben azonban nem kívánatos hatásai is jelentkeztek: megnehezítette a fiatal szakemberek munkábaállítását és a dolgozók egészséges munkahelyváltoztatását, nehéz helyzetbe hozta a kislétszámú szervezeteket. Most az alapelgondolást megtartva, rugalmasabb és tartósabb megoldásra térünk át: a létszámzárlatot létszámnövelési tilalommal váltjuk fel, ami továbbra is takarékos létszámgazdálkodást kíván, gátolja a létszámbővítést, de lehetővé teszi a minőségi cseréket, az eltávozok pótlását. Tisztában vagyunk azzal, hogy a termelési adónak! és a támogatásoknak így ma már erőteljes — sok esetben túlzott — jövedelemkiegyenlítő szerepe van, ami akadályozza a termék- és a termelési szerkezet gyorsabb átalakulását. E felismerésből kiindulva fokozatosan szűkíteni kívánjuk a termelési adót, és természetesen a támogatásokat is. Ennek feltételei 1977-ben még nem teremthetők meg, mert ehhez elsősorban az árrendszer átalakítására van szükség, amit — sokirányú gazdaság-politikai ösz- szefüggéseire tekintettel —csak hosszabb távon megoldható feladatként vállalhatunk. Beruházási céljaink Tisztelt Országgyűlés! A szocialista szektor beruházásai folyó áron mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv szerint összesen 164 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 13—14 milliárddal többet, mint ebben az évben. A költségvetés beruházási kiadásai 15 százalékkal nőnek, mert az állami beruházások részaránya emelkedik. A beruházási többletek számottevő részét a megvalósítás alatt álló nagy energetikai fejlesztéseinkre, így a paksi atomerőműre, a 750 kV-os távvezeték építésére és a szénbányákra költjük. A vállalati és szövetkezeti beruházásokhoz mintegy 3,5 milliárddal több állami támogatást adunk. Ebből nagy ősz- szegeket fordítunk a mezőgazdasági gépek beszerzésére, az építőanyaggyártó kapacitások fejlesztésére, továbbá a ruházati ipar általános felújítására. A Magycr Nemzeti Bank a gazdaságos export fokozására — csaknem 260, fejlesztéshez — kereken 30 milliárd forintra kötött szerződést. De várjuk a további javaslatokat is, mert erre a célra megfelelő hitelkeret áll rendelkezésre. A jövő évre négy új nagy- beruházás: a mórkushegyi barnaszén-bánya, a Bittó II. bauxitbánya, a Szikra Lapnyomda és a Szekszárdi Húskombinát beruházásainak megkezdését már elhatároztuk, a beruházási javaslatukat jóváhagytuk. További 4—5 nagyberuházásról egyenként dönt a kormány, s megkezdésükre akkor ad engedélyt, ha azokat megfelelően előkészítik és a népgazdaság erőforrásai is lehetővé teszik. Az életszínvonal növekedése Kedves Képviselő Elvtársnők és Elvtársak! A tervnek az életszínvonalat meghatározó előirányzatai kedvezőnek mondhatók, A keresetek az ideinél gyorsabban,, a fogyasztói árak pedig mérsékeltebben emelkednek. Ezek együttes hatására az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett ütemet. Központi fogyasztói árintézkedésre az ideinél jóval szőkébb körben kerül sor. Költségvetési támogatással és szigorú árellenőrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak emelkedése összesen a 3,8—4 százalékot ne haladja meg. Hozzátehetjük: ebből több mint 1 százalékot az idén évközben végrehajtott frúsáremelésnek most már egész évre számított hatása tesz ki, amit a bérben, a nyugdíjban, és a családi pótlékban részesülőknél külön ellensúlyoztunk. A vállalati jövedelemszabályozás keretei között átlagosan mintegy 5 százalékos béremeléssel számolunk, ugyanúgy a költségvetési szerveknél is. Ezen felül 500 millió forint úgynevezett bérkedvezményt nyújtunk egyes tervcélok megvalósítására. A kereseti aránytalanságok mérséklése érdekében a jövő évben növekszik a villamos- energiaipar és a ruházati ipar fizikai do'qozóina.k bére az említett általános szabályokon túl is. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb —- úgynevezett „minimális” — bérét a jövő évtől 200 forinttal emeljük. Tennivalóink között tartjuk számon, hogy enyhítsünk az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglévő béraránytalanságokon. A termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresetének tervezett 2,5—3 százalékos növekedése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz az ösztönzés, a mezőgazdasági termelés növelésében. Külön adómentességgel segítjük a zöldségtermelés növelését. 5 évig nem kell adót fizetni a tanácstól bérbe vett, korábban nem művelt földek után. A termelési biztonság erősítését szolqálja, hoqy a tanácsok a jövőben a földterület után az adót több évre előre állapítják meg valamennyi kistermelőnél. Szolgáltatás, lakásépítés A kisközségekben és a városok ellátatlan területein szolgáltató tevékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős vaqy csökkent munkaképességű kisiparosok és kereskedők adója is. Mindezek hatására a lakosság adó- és illetékbefizetései mintegy 600 millió forinttal csökkennek, részarányuk a költség- vetésben majdnem 2 százalékra mérséklődik. A jövő évben 88 ezer — az ideinél 3 ezerrel több — lakás épül, ebből állami erőből 31 ezer. A magánlakásépítéshez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk. Kedvezményeket adunk a munkáslakás épíbéshez. Az életkörülmények javulásához hozzájárul, hogy a költségvetésből származó pénzbeli társadalmi juttatások együttes összege 1977-ben 5 milliárd forinttal, 11 százalékkal lesz több az ideinél; s ez a növekedés gyorsabb, mint a lakosság munkából származó jövedelmének emelkedése. örvendetesen szaporodik a két- és többgyermekes családok száma, így 70—80 ezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermek- gondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A nyugdíjakat — csakúgy, mint idén — két százalékkal, de legalább havi 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre most sincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A jövő évtől kezdve minden szakszövetkezeti tag jogosult a termelőszövetkezeti járadékkal azonos ellátásra. A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti kedvezményt. Most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjasra, s évente négyszeri utazásra. Az egészségügyi, szociális és ku I tu rá I i s i ntézményhá láza tra, valamint a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális intézmények tevékenységére fordított kiadások együttesen 8 százalékkal nőnek. Következetesebb munkát Tisztelt Országgyűlés! Az V. ötéves tervben meghatározott társadalompolitikai célok és gazdasági feladatok megvalósítása a jövő évben lendületesebb és következetesebb munkát kíván minden gazdasági szervezettől. Erre megvan a készség és lehetőség, ezt idei eredményeink bizonyítják. Gazdaságpolitikánk kulcskérdései — a hatékonyabb termelő munka, a gazdaságosabb, exportképesebb termelési szerkezet, az ésszerű takarékosság és a színvonalasabb irányítás — világosak. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak annyit, hogy a vállalatok, a szövetkezetekés az intézmények vezetői jobban értsék a népgazdaság helyzetét, bátran éljenek a lehetőségekkel, legyenek még kezdeményezőbbek, igazodjanak az új követelményekhez és segítsék o kollektívákban meglévő tenniakarás, tehetség kibontakozását. A jövő évi terv és költség- vetés szocialista jövendőnkhöz méltó, bátor, előrevivő célokat határoz meg, amelyeknek elérésében munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész dolgozó népünk megértésére és támogatására számítunk! Németh Károly az MSZMP PB tagja, a KB titkára: ló munkával, fegyelemmel gyorsabban fejlődhetünk 1977-ben Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Kedves Elvtársak! Az országgyűlésnek most az a feladata;, hogy a benyújtott és a jövő évi tervvel összhangban álló állami költségvetés tervezetét megvitassa és törvényerőre emelje. Előrebocsátom, a törvénytervezettel és Faluvégi Lajos elvtárs előadói beszédével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében is egyetértek, azt elfogadom és tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köztudott, hogy egész sor rajtunk kívül álló tényező hátráltatta, nehezítette fejlődésünket. Döntően ezért nem sikerült az 1976-ra tervezett célokat minden téren elérnünk. Akadt azonban és nem is kevés — olyan gátló tényező, amely nem írható sem a világ- gazdaság, sem az időjárás számlájára. Tény, hogy az irányító, a végrehajtó munka színvonala, fegyelme még gyakran elmarad a követelményektől, és ezért csak magunknak tehetünk szemrehányást. A nemzetközi gazdasági életben végbemenő folyamatok okozta kedvezőtlen körülményeket nem áll módunkban kedvezőre változtatni. Az viszont rajtunk múlik, tudunk-e gyorsabban és olyan módon alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, hogy ezzel csökkentsük az árarányok megváltozásából származó hátrányokat. Meggyőződésem, hogy erre képesek vagyunk. Nemcsak a feladataink, de erőink, lehetőségeink is nagyobbak annál, amit eddig fejlődésünk szolgálatába állítottunk. Pártunk Központi Bizottsága is azt állapította meg, hogy jövőre nemcsak többet kell tennünk, hanem többre is vagyunk képesek. Gyorsítani a fejlődést Tisztelt Országgyűlés! Az 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak meghatározásakor figyelembe vettük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, elért színvonalát, adottságainkat, anyagi és szellemi erőforrásainkat, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételeit. A terv előirányzatai igazodnak az V. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokhoz. Ennek megfelelően a jövő évben gyorsítani kell a gazdasági fejlődés ütemét és ezzel összhangban nagyobb mértékben kell növelni a felhalmozást és az életszínvonalat. Az a feladatunk, hogy a jövő év végéig időarányosan teljesítjük a tervidőszak első két évére jutó feladatokat. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy pótolva az idei elmaradást is, teljesítenünk kell az ötödik ötéves terv 1977-re esedékes előirányzatait. Az ipari termelés növelésének átlagos ütemét a terv 6 százalékban Írja elő. Hangsúlyozni kívánom, hogy az iparban továbbra sem lehet célunk a termelés növelésének olyan gyorsítása, amely figyelmen kívül hagyja a hatékonyság, a minőség követelményeit. A növekedést a termelés szerkezetének, műszaki színvonalának, a termékek minőségének, a gazdálkodásnak olyan fejlesztésére kell alapoznunk, ami lehetővé teszi a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének megalapozását. Kárt okoznánk, ha a termelést úgy növelnénk, hogy az készlethalmozódáshoz vezessen. Az iparban ezért elsőrendű, a mennyiség növelését is megelőző követelmény- a minőség javítása. A túlteljesítés csak akkor kívánatos, ha ezeknek a követelményeknek megfelel. Az Országház folyosóján Beszélgetés a pénzügyminiszterrel (Munkatársunk telefonjelentése.) Népgazdaságunktól, valamennyiünktől nagy erőfeszítést követel a jövő esztendő. Az új esztendő előtt sikerült körülhatárolni mi az, amire 1977-ben képesek vagyunk, mi az amit feltétlenül el kell érnünk, hogy az V. ötéves terv céljait megvalósíthassuk. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját hallgatva eszembe jutott az 1971. december 20-i országgyűlés. A baranyai képviselőkre tekintve fel- idéződött,a szünetben miről beszélgettünk a IV. ötéves terv első esztendejének befejeztével. Németh István, Jazbinsek Vilmos, Halasi Lajosné, dr. Szabó József, a tervezett munkás béremelés és családi pótlék emelés hallatán elégedettek voltak. Aí 1972-es áremelés miatt azonban aggódtak, bár mint képviselők, megértették a pénzügyminiszter indokait, aki akkor a nehéz 1972-es esztendő kilátásait vázolta az országgyűlés előtt. Tegnap az 1977-es költség- vetést tárgyaló országgyűlés első szünetében alkalmam volt Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel beszélgetni. — Faluvégi elvtárs! Itt voltam öt esztendeje, amikor első expozéját mondta. Véleménye szerint most nehezebb esztendő elé nézünk mint akkor? — Igen. Sokkal. A világgazdaság rajtunk kívülálló körülményei miatt és belső helyzetünk miatt is. Olyan helyzetben vagyunk most, hogy sokkal nehezebb bármit is csinálni, mint akkor. — Érthetem ezt úgy, hogy most magasabb szinten vagyunk és innen nehezebb továbblépni? — Igen. A külső körülményeket leszámítva népgazdaságunk ma már nagyobb erőfeszítések árán tud magasabb szintre jutni. Gondolja végig, hogy egy hagyományos állattartásra berendezkedett szövetkezet a szakosított telepek létesítésével mekkora lépést tehetett. Persze, ha a beruházást átgondoltan, jól csinálták, a rendelkezésre állt a szakembergárda és az istállók benépesítéséhez szükséges pénz, takarmány... De ezután már sokkal nehezebb olyat kitalálni, ami például a szükséges munkaerőt ismét a felére csökkenti, a kibocsátást megduplázza ... — ön feszített 1977-es tervről beszélt, ezek szerint ez magában hordozza ezt a szükséges lépést. — Hadd mondjak példát: ha egy sportolót megszorítanak, az nagyobb erőfeszítésekre lesz képes. A mi gazdaságunkat most megszorították, ezt mindenki érzi, aki bármit is tehet érte. Nagy dolgokra ösztönözhet ez. Lehetséges, valószínű, hogy öt év múlva emiatt sokkal előbbre tartunk, mintha gazdaságunk nyugodt körülmények között, a széltől is megóvó működne... Az országgyűlés vitáját hallgatva kitűnt, hogy a választó- polgárok képviselőiken keresztül felkészültek a nagyobb erőfeszítésekre, amelyhez az 1977- es költségvetés az ideinél több kalóriát ad. A bérek az ideinél jobban emelkednek, az árak mérsékeltebben növekednek mint az idén. Lombos! Jenő Termelékenyebb munkát Gazdasági fejlődésünk döntően a munka termelékenysége növelésének mértékétől függ. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy milyen színvonalon tudjuk hasznosítani a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. A termelő munka hatékonyságának növelése a vállalatoktól, szövetkezetektől megköveteli, hogy javítsák az üzem- és munka- szervezést, a gazdasági egységek együttműködését, kooperációját, ésszerűen, takarékosan gazdálkodjanak a gépekkel, a berendezésekkel, az anyagokkal, a munkaerővel. Azt látjuk például, hogy a gépiparban, a könnyűiparban és másutt is ai termelőberendezések színvonala lehetővé tenné a jelenleginél nagyobb mennyiségben a jobb minőséqű, kedvezőbb feltételekkel értékesíthető vagy importot (Folytatás a 3. oldalon.)