Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)

1976-12-14 / 345. szám

‘ 1976. december 14., kedd DunantQti Tlaplö 3 A Duna menti Hőerőmű Hazánk villamosenergia­termelésének csaknem a felét adja Szerelik a DHY fő agyközpontját A második 215 mW-os blokk vezérlőtermében sok száz mű­szer— látszólag egy-egy szám­értékre tapadnak a mutatók. A világoskék egyenruhás irá- nyítótechnikus szerint nem is akármilyen számra: o Duna menti Hőerőmű ll-es blokkja a délelőtti nem túl magas ter­helés közben optimálisan üze­mel. Hat 215 mW-os egységet helyeztek üzembe november 3- ón. A számítások szerint az idén december 15-én, szerdán estére esik hazánkban a villa- mosenergia-felhasználási csúcs: 4770 mW. Ekkor majd a száz­halombattai erőmű is teljesítő- képességének legfelső határát súrolja. Verle Győző műszaki igazga­tóhelyettes úgy tekint a mű­szerfalra, mintha az ország életérvek képernyője lenne: Fo- xi-Maxi lehet a televízióban — mondja — 50 megawattal töb­bet kér a budapesti diszpécser központ. A villamosenergia-fel- használás ugyanis az ország életének egyik legfontosabb hőmérője. Csúcserőmű Magyarorszáq tagja az egye­sített energiarendszernek, fémes kapcsolás van a szovjet, ro­mán és csehszlovák határon. A Szovjetunióból felénk, a má­sik két országhatáron a szük­ségleteknek megfelelően áram­lik az elektromos energia. Ju­goszlávia és Ausztria között is összekapcsolhatók a távvezeté­kek, ezekkel a lehetőségekkel azonban ritkábban élnek. Az egyesített energiarendszer köz­pontja Prágában székel, míg a belföldi energiatermelés és -fogyasztás összhangját a bu­dai várban működő diszpécser- szolgálat teremti meg. A villa­mos energia sajnos nem tárol­ható, így a mindenkori legna­gyobb fogyasztásra kell az erő­műveknek felkészülniük. A Du­nai Hőerőmű éppen ezekben a csúcsokban adja be 2000 me­gawattját. Az 5 kilométerre le­vő Dunai Kőolajfeldolgozó Vál­lalattól érkező fűtőanyag ugyanis nem a legolcsóbb, amikor csökkentek az igények, a jobb fajlagos költséggel üze­melő erőműveket terheli job­ban a budapesti teherelosztó központ. A Duna menti Hőerőmű épí­tése 1960-ban kezdődött, nyolc esztendő alatt 7 gépegységet helyeztek üzembe. Közülük 3 a kőolajfinomító gőzellátását szolgálja, a villamosenergia­termelés csak másodrendű fel­adatuk. A másik négy blokk kizárólag villamos energiát ter­mel — 600 megawatt volt a legutóbbi időkig az erőmű tel­jesítőképességének legfelsőbb határa. Az elmúlt hat esztendőben hat, egyenként 215 mW telje­sítményű blokkot építettek, így a DHV csaknem 2000 mW összteljesítményével Közép-Eu- rópa jelentős erőművei1 közé tartozik. A szomszédos olajfi­nomítóval szétszakíthatatlan kapcsolata van, a vezeték-kí­gyókon, fűtőgudron, szűrt Du- na-víz, gőz áramlik a két óriá­si üzem között. Igaz, a hőerő­mű területe meg sem közelíti a finomítóét. A 13 blokkot kis helyre koncentrálták, ennek el­lenére a DHV-t is a rvaqy szá­mok jellemzik. Három 200 mé­teres kéménye messze kiemel­kedik. Csak a most üzembe­helyezett DHV II. építése 7,9 milliárd forintot emésztett fel. Az egész DHV értéke több mint 10 milliárd forint. Folyónyi csatornán ömlik a hűtővíz az erőmű vízelőkészítő­jébe, másodpercenként 75 köb­méter víz cirkulál a hűtőrend­szerekben. Annyi ez, mint kö­zepes vízfolyásnál a Tisza Szol­nok alatt. Tisztasága túltesz a patikai aqua-destillátán is. Világszínvonalon Százhalombattán szabadté­ren építették fel a kazánokat, turbinákat és generátorokat. A 38 méter magas kazánóriáso­kat csak így szabad a jövőben építeni — mondják a szakem­berek. A turbinák és generá­torok felett akkora méretű sá­tortetőt feszítettek ki, mint ami­lyen Pécsett a Hullám fürdő nagymedencéjét borítja. Ez a védelem nem a legsikeresebb: 40—50 tonnás alkatrészekét kell tizedmilliméternyi pontos­sággal beállítani, sátortető alatt ez nagyon nehéz fel­adat. Egyébként is az, A cseh gyártmányú kazánok műszaki újdonságnak számíta­nak. Túlnyomás alatti tűzterük- ben óránként 50 tonna olajat égetnek el. A turbinák és ge­nerátorok magyar gyártmányú­ak, az előbbi kettő testvérei a Gagarin Hőerőműben már ki­tűnően vizsgáztak. Térjünk vissza a vezérlőbe. Az egyikbe. Ugyanis a DHV II. minden blokkját külön irányító­teremből működteti — egy em­ber. Milliárdos értéket bíztak a kék egyenruhás elektrikusra, s az automatika ra: Csaknem 1700 információ jön be ide a vezérlőibe, 516 nyomógombbal avatkozhat be a kezelő a blok­kok munkájába; és 386 hiba­jelző figyelmeztet a 12 000 mé­rőhellyel felszerelt tízemeletes blokk zavaraira. A számítógép kattog, a tur­binák és generátorok zajait ki­szűrték ebből az agyközpont­ból. A kezelő bármit csinál, kö­telessége betáplálni a számí­tógépbe, közbeavatkozásának hatását azonnal visszaadja a gép. Régebben egy hét kellett, amíg' ebben a milliárdos tech­nikai csodában végbement vál­tozást kiszámították, üzemza­var esetén egyetlen óra meg­állás (egy blokk kiesése) 100 ezer forintba kerül. Most szerelik a DHV fő agy­központját. Ez felveszi a budai várban kapott utasítást. Fel- adjo az erőmű központi számí­tógépének, az felméri, hogy melyik blokkot kell a többlet- igénnyel terhelni, vagy melyik gépegységet kell visszafogni. A komputer végre is hajtja a blokk üzemének módosítását. A kezelő csak a műszereken ve­szi észre, hogy a számítógép 50 mW-tal csökkentette, mond­juk a 2-es blokk teljesítményét Ok 1200-an Kimegyünk az irányítóterem bői. A blokk gépegységeit el­hagyva a magasból letekintünk a transzformátor állomásokra. Innen már 120 és 220 kV fe­szültségen megy ki az áram aZ országos hálózatba. Tizenöt távvezeték támaszkodik a szét- tártkarú vasóriásokra. Itt sem szabad megfeledkezni a cso- dálnivaió technika mellett az emberről. Amikor 600 mW volt a DHV teljesítőképességének felső határa 1560-an dolgoztak itt. Most a beruházás befeje­zése után 1200 ember 2000 megawatt villamos energiát ál­lít elő. Van olyan munkakör, ahol fél esztendeig kell beta­nulni, három hónapnál rövi- debb idő alatt azonban itt önállóan semmihez sem sza­bad hozzányúlni. Húsz észtén^ dós, érettségizett emberek munkája nyomán telítődnek meg villamos energiával a táv­vezetékek ... Lombost Jenő Épületasztalosipari és Faipari Vállalat Lenti Gyára „ÉPFA" felajánlja megvételre vállalatoknak és magánvevőknek nCC"-s tölgy-parketta készletét kedvezményes áron. Négyzetméterenkénti ára 220 Ft helyett 170 Ft. Magánvevők részére értékesítés: kedden és pénteken. Érdeklődni: a lenti 138-as telefonon, 26-os mellék, vagy 33-218-as telexen. Az egyik 215 mW-os turbógenerátor A szövetkezet korszerű borjúnevelője „Egy a lényeg: minden jó legyen” Nem a csodákban Ilinek Verneinten Új alapokon a sertéshús-termelés caállományból évi tízezer ser­tést bocsát ki. A teljes egészé­ben KA-HYB állományból éven­te 1500—2000 darab tenyész- süldőt értékesítenek. Az állatok etetésénél a saját növénytermesztésből származó takarmányt és a kereskedelem­ből beszerzett tápokat hasz­nálják fel. Ez utóbbinál gon­dot okoz a nem egészen egyen­letes malac- és süldőtápellátás. Az eredmények egyoldalú fel­sorolása olyként hat, mint a népmesehős csodálatos karrier­je királykisasszonnyal és fele királysággal. A valóságban szó sincs ilyesmiről, ezt Rótt Antal sem tagadja. — Volt egy nagyon nehéz időszakunk is. Néha azt hittük, hogy agyonnyom bennünket a 80 milliós beruházás. S amikor már úgy látszott, hogy vége mindennek, a tagság a saját zsebébe nyúlt — és megmen­lőszövetkezet vagyona 1967-ben 43 millió forint volt, jelenleg eléri a 230 milliót. Nincs megállás! És nem akarnak megállni a fejlődésben. Egy év múlva meg­kezdik a sertéshústermelést új, korszerűbb körülmények között. Az úgynevezett battériás ma­lacnevelő üzembehelyezésével lehetővé válik, hogy a tervidő­szak végére több, mint 20 ezer hízót és tenyészanyagot bo­csásson ki a telep. A tejtermelés növelésére már megkezdték a Holstein friz-zel való keresztezést. Már ebben az évben meg akarják közelí­teni a három és félezer liter tehenenként tejtermelést. Je­lenleg 25 és 50 százalékos ke- resztezésű szarvasmarháik is vannak, de néhány év múlva az egész állomány tejelő faj­tából áll. így akarják elérni a 4000 litéres, vagy esetleg an­nál magasabb tejtermelési át­lagot. A növénytermesztés elsősor­ban az állattenyésztés, a takar­mánytermelés céljait szolgálja — a legelőgazdálkodás, a lu­cerna. vöröshere termesztése, majd a szalma feldolgozása tovább javíthatja a takarmány­ellátást. A megyei középme­zőnyben foglalnak helyet a ku­korica 52 mázsás és a búza 43,3 mázsás hektáronkénti át­lagával. Azt már csak mellékesen — szinte következményképp említ­hetjük meg, hogy munkaerő­gondokat legfeljebb az új nyugdíjrendelet jelenthet, o fiatalok többsége már nem akar elmenni Véméndről. Kurucz Gyula A véméndi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetet ma ismét a megye legeredményesebben gazdálkodó termelőszövetkeze­tei között tartják számon. Pe­dig a hullámzóan dombos vi­dék nem mindenütt ideális föld­művelő terület. A szövetkezet székhelye nem a község főutcáján van, az el­nök irodájának berendezése is inkább praktikus, mint elegáns. Rótt Antal a termelőszövetke­zet elnöke — immár 18 éve. A fejlődés évei — 1957-ben alakult újjá a termelőszövetkezet ötven föld­nélküli családdal, 500 hold ál­lami földön. — Két év múlva már 40 forint munkaegységet fizetett. Ezzel egyszeriben el­vettük az érveket az ellenke­zőktől. — Az egyesülések sem okoz­tak törést? — Már a második évben egyesültünk Fekeddel és Sze- bénnyel. Egyiküknél 17 forint volt a munkaegység. 1964-ben a mi szövetkezetünkbe olvadt Erdősmecske is, három évvel ezután megkaptuk az állami gazdaságtól Trefort pusztát és így kialakult a Lenin termelő- szövetkezet végleges területe és termelési profilja. Nem hatal­mi vagy hiúsági kérdések dön­tötték el, hogy mit, hogyan csi­náljunk. Egy volt a fontos: minden jó legyen. A végleges terület ma pon­tosan 5047 hektár, ebből 3731 hektár szántó. — A rossz domborzati és ta­lajadottságok miatt az itt nagy hagyományokkal rendel­kező állattenyésztés lett az ter­melőszövetkezet lő termelési ága. Űj távlatok Az 1968-as új gazdasági mechanizmus új távlatokat nyi­tott meg az állattenyésztés fej­lesztése előtt. Két kézzel kap­tak a lehetőségek után, hiszen a régi szerfás istállókban, ser­tésólakban már jelentkeztek az állategészségügyi problémák. Nem sokkal az egyesülés után a 456 tehénből álló állományt gümőkór miatt fel kellett szá­molni. Ekkor valóban nagy kockáza­tot vállaltak: Véménden tehe­nészeti, Trefort pusztán pedig szakosított sertéstelepet építet­tek, összesen mintegy 80 millió forint értékben. Tavaly 2200 liter volt az át­lagos tejtermelés, idén már há­romezer liter felett járnak. Egy nemrég megtartott átfogó vizs­gálat ,A" kategóriába sorolta az állományt. Ez azt jelenti, hogy a szarvasmarhák 100 szá­zalékig TBC- és brucellamente- sek. A sajtüzem mellékterméke, a savó pedig Trefort-pusztára ke­rül, a szakosított sertéstelepre. A telep a jelenlegi 600-as ko­A tejházból távvezetéken jut a tej a falu közepén lévő üzem­be, feldolgozásra tette a szövetkezetét. Három nap alatt hárommillió forintot adtak össze. Ez a szövetkezet fennállása óta még nem volt mérleghiányos. Hátborzongatóan sok volt a „ha". Ha nem válik be az új technológia, a saját építóbri- gáddal megvalósított szarvas- marha telep, ha a sertéstelep nem hozza a tervezett terme­lést, ha a tagságban nem ilyen erős a tulajdonosi szemlélet, ha az állami támogatással nem talál ilyen összhangra a belső fejlesztés, ha bárhol is hiba csúszik a számításba — akkor ma szomorúan, vagy vádlón azt mondhatnánk, hogy romhal­mazt építettek. Csakhogy a sok „ha” min­dig ott lebegett a tárgyalóasz­talok fölött és azok fejében, akik azt mondták: vágjunk be­le, nem bánjuk meg. A terme­A Posta kéri = ünnepi küldeményeit idejében és pontos címzéssel —IRÁNYÍTÓSZÁM, HELYSÉGNÉV UTCA. HÁZSZÁM, LÉPCSÓHAZ, EMELET, AJTÓSZÁM­adja fel!

Next

/
Thumbnails
Contents