Dunántúli Napló, 1976. december (33. évfolyam, 332-361. szám)
1976-12-13 / 344. szám
Régi idők rock zenéje A lány mellettem bőg- ni kezdett, pedig igazán nem történt semmi; mindössze Chuck Berry pendítette meg a „Johnny B. Goode" első akkordját, és odafönt a vásznon is bőgni kezdett egy lány. Kész siralomház — dünnyögtem magamban, és a lányra néztem, aki mint tudjuk mellettem bőgött ... És nekem is olyan furcsán kapart a torkom. Régi idők rock zenéje — hirdette a héten bemutatott film címe, s ezzel öregnek titulált egy tíz-húsz éves zenei irányzatot egy olyan világban, melynek hatezer éves művészeti emlékei is vannak. Pedig valóban, ahogy elnéztem Chubby Checkert — most is a Twist again-t énekelte, reménytelenül öreg volt az egész. Mindez ott kezdődött, hogy a Nader cég meglovagolva a feltámadó nosztalgia-hullámot, összetrombitált néhány régi rock- sztárt egy amerikai kon- certkörútra, s erről film is készült. Láthatjuk Fats Dominót, aki esküszöm 1954 óta fogyott, pedig még most is olyan kövér, hogy csaknem lefolyik a zongoraszékről; a homlokába fésült Napoleon-tincses Bili Haley-t és üstökös együttesét, akik a régi színvonalon játsszák a Rock az óra körült, meg a Shake, Rattle and Rolf-t; a hisztérikus Richard Wayn Pennimant, egyben bemutatva azt is, milyen kiszámított fogásokkal válik a pódiumon Little Richárd- dá. A háttérben, rezzenet- len arccal, homlokba húzott kalapban álldogál testőre, aki a közönség egy rossz mozdulatára ököllel töri szét a rock-illúziót. Láthatjuk aztán a show-üzle- tet is: az öt Satin szirupos, szmoking-csokornyakkendős melankóliáját, a Sheilles-ek ütemre rángatózó másfél mázsáit a „jópofa” műsorközlővel . . . Már jóval több, mint húszéves az, amit Amerikában úgy neveztek: rockőrület. Hozzánk szerencsére már szelídebb változatában, az angol beatben jutott el. Mit hozott? A csőnadrágot, sünkutya-fri- zurát, meg a gombafejet, a farmert, az unisex-et, azt, hogy egy generáció rádöbbent: szava van és ezt hallathatja. Legalábbis azt hitték, hogy ez a rock-zenétől van, pedig tán a társadalmi fejlődés hozta magával, hisz minden nemzedéknek meg kell találnia helyét az életben. Az oldalszakállas, Hitler- bajuszkás Chuck Berry valóban, most is kitűnő volt. Szikrázott, rohangált, betöltötte a színpadot, ördöngős géppuskaként forgatta, pengette a Gibsont, gyilkos zenei harcot vívott a másik Naggyal, Bo Didley- vel, de.. . De az a lány mellettem azért bőgött, mert azt hitte: mindez igazi volt. Hogy volt olyan idő, mikor csak neveket kellett sorolni, és máris létrejött a közösség. Azt hitte, mindaz, ami jó most van, az a rock-zene nevű „csodának” köszönhető, s ami rossz, az ennek ellenére jött létreA filmben — jó rende•• zői fogás — korabéli filmdokumentumokat vágnak be: Kennedy esküvőjét, a fáradtan integető Sztálint, a koreai háborút, május elsejei felvonulókat, az első szputnyikot. Azt hiszem, inkább ennek — a társadalmi haladásnak — köszönhető mindaz, amiről azt hisszük: a rock-mozgalom szép gyümölcse. Szántó Péter □tietföi A Telmos Műszergyártó Szövetkezetnél elkészült a tartásidőmérő postai műszer mintapéldánya. A táskaírógép nagyságú műszer önműködően számolja, illetve méri a telefonbeszélgetések meny- nyiségét és idejét. A szakemberek a mérési eredmények alapján a telefonközpont működésébe beavatkozva csökkenthetik a gyakran sok bosszúságot okozó torlódásokat. Az oktatógép a legtürelmesebb tanár Új módszerekkel kísérleteznek a POTE-n Az alig néhány négyzetméternyi laboratóriumban a képernyőn operációra előkészített műtőasztal színes képe jelenik meg. Közvetlen közelről látható egy súlyos autóbalesetnél keletkezett combnyaktörés sze- gezése. A műtőben szorongó orvostanhallgatók sohasem látják így „premier plánban” a sebész kézmozdulatait, az operáció folyamatát. A képmagnón rögzített színes felvétel viszont többször is lejátszható, s legalább elméletileg „megtanulhatók” a különféle műtétek, fogások. A Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatástechnikai és módszertani csoportja évek óta Anka Isztambulból, Törteliék Japánból Dal kilenc nyelven Japánban csak üveggel lehet rendelni a whiskyt, de a maradékot elteszik a vendégnek Kersics Anka énekesnő, a Törteti zenész házaspár — most jöttek haza hosszabb külföldi vendégszereplésről. Természetesen azonnal ' „lecsaptunk rájuk”. Kersics Anka Fellépések, városok emlékét idézik az apró szobrok, réztányérok, bronztálak, korsók, köcsögök, fafaragványok Kersics Anka énekesnő mohácsi, Duna- parti szép lakásán a Felszabadulás útja 7. alatt. És persze, sok fénykép, kotta, hanglemez is van, amelyeket - Ankának címezve — a zenei világ ismert nagyjai láttak el kézjegyükkel. Egy felvétel itt készült a ház verandáján: Kodály Zoltánt ábrázolja, mellette tanítványa, Kersics Anka áll. — A szomszéd szobában lakott négy vagy öt napig Kodály professzor úr. Gyűjtő-úton volt, meglátogatott bennünket, elkísértem Borocskára, következő napon pedig Herkics nénihez, aki nagyon szép népdalokat tudott. Piros borítás kottafüzet, Ha- csaturján néhány ajánló sorával ellátva. — Moszkvában ismertem meg és később Párizsba küldte utánam ezt az örmény népdalfü- zetet, Párizsban egyébként találkoztam Joseph Kozmával, az azóta már elhunyt híres zeneszerzővel is. Kersics Anka a Zeneművészeti Főiskola operatagozatán végzett, de népzenét is tanult Kodály Zoltántól. Hű maradt mesteréhez, mert a későbbiek folyamán csak Kodály-dalökat énekelt a párizsi, vagy legutóbb az isztambuli rádióban is. — Hogy-hogy nem került az operaház színpadára? — Túl sokan végeztünk azon az évfolyamon, így aztán kí- vülrekedtem, meg ... őszintén szólva ... nem is volt valami nagy ismeretségem, amire viszont akkoriban szükséq volt. Nézze: rájöttem elég hamar, hogy Mohács sokkal messzebbre esik Budapesttől, mint mondjuk Hamburgtól vagy Da- maszkusztól ... Kersics Anka a népdalt választotta. Magyar, délszláv, román, orosz, olasz, bolgár, francia, arab, török dalokkal mutatkozott be Moszkva, Prága, Bukarest, Pozsony, Isztambul, Damaszkusz, Bagdad, Jeruzsálem, Kairó, Alexandria, Nizza, Köln pódiumain. Három-négy nyelvet nagyon is elfogadhatóan beszél, műsorát maga állítja össze, ő maga tervezi meg ruháit, intézi a szerződésekkel járó bonyolult levelezést és „ügyvitelt”. Nem egészen húsz éve, hogy járja a világát és énekel ... — Nyár elején utaztam Törökországba, most hazajöttem néhány hétre és az ünnepekre már ismét Isztambulban leszek. — Melyik országot kedveli jobban? — Mindig azt, ahol éppen fellépek. A közönség mindenütt nőktől?! De Kati is csendben volt a gépen, mert odafent az ázsiai levegőben is igaz a mondás: „Ha egy férfi meg egy nő szótlanul ül egymás mellett, akkor vagy nem ismerik egymást, vagy házastársak!” Csak hát a tea... Ennek most már persze egy éve és Törteli Pista meg Törteit Kati — vagyis Cseke Kati — a kertvárosi levegőt szívják, ami néha kicsit huzatos, de csuda tudja, jobban esik, mint a Fudzsijáma lágy szellője. Megjöttek, Nem először persze, bejárták már fél Európát, amikor a kis japán menedzser csendben odaült a siófoki Delta amikor először sétáltunk végig a japán utcákon, tudja, ott minden kis üzlet előtt szól egy hangszóróból valamilyen zene, szóval egyik bolt ajtajában megszólalt, hogy „Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók ...” Most, ahogy visszagondolunk, Japán egy nagyon európai, mozgalmas, kulturált és gazdag ország. Persze, a lakosság 90 százaléka hivő sintoista, illetve buddhista, ennek ellenére más tekintetben művelt emberek. Törteliék mesélnek a japán szórakozásokról: ott nem táncolnak, partnereiket telefonon hívják meg, de ez egyáltalán nem a call-girl szolgálat, mert nagyon is szigorú erkölcsűek. Nehéz náluk érvényesülni, zenében igényesek, minden vidéken több helyi tv-adó működik, az ország bármelyik részén a központi adókkal együtt — tizenkét színes csatornán van folyamatos műsor. Képernyőre kerülni mindennapos eset. Kilenc éve a Mecsek presz- szóban játszottak, akkor írtuk Törteli Katiról a Loreley feketében című riportot. Most, újév napján a Törteli duó ugyanott lép majd fel esténként. Elhozták a pécsieknek az egyik legszebb japán dalt, a cseresznyevirágról szól. Még egy tippet a vendéglátóiparnak: Nipponban ha viszkit rendel a vendég, egy üveggel visznek neki, ki kell fizetni, de a nevére elteszik a maradékot, s akár fél év múlva is ingyen ihat. Ehhez mit szólnának a pincérek?! Földessy Dénes foglalkozik a korszerű audiovizuális eszközökkel, s azoknak az oktatásban való hatékony alkalmazásával. A csoportos oktatásban három éve használják a Magnocorr oktatógépet, melyhez már 35 oktató, illetve ellenőrző programot készítettek. Az oktatógép a legtürelmesebb tanár, alkalmazkodik a hallgatók egyéni tanulási menetéhez és sokoldalúan mutatja be az anyagot. Az oktatástechnikai csoport tovább fejlesztette és fejleszti a Magnocorr-rendszert is. Szeptember óta működik a televíziós előadóterem, ahol tíz készüléket függesztettek Tol, úgy elhelyezve a lépcsőzetesen épített padsorok fölött, hogy minden hallgató kényelmesen nézhesse a demonstrációs színes filmet. A színes felvételek jelentősége nemcsak a műtétek rögzítése, hanem a vizsgáló módszerek, a különleges esetek, vagy a bonyolult kísérleti berendezések megismertetése. Most készítenek egy-egy sorozatot az égési sérülést szenvedett gyermekekről, valamint a kóros kövérségről. Az „élő” képeket szerkesztik és magyarázó rajzokkal egészítik ki. A gépek azonban csak a logikusan felépített tanításitanulási folyamatban használhatók fel eredményesen. Ezért kidolgoztak egy, az eddiginél intenzívebb, négyfázisú oktatási rendszert, mely bevezető előadásból, egyéni tanulásból, csoportos foglalkozásból és témazáró előadásból áll. Az általános tájékoztatást nyújtó, figyelemfelkeltő előadáson is jó szolgálatot tesznek a képmagnóra rögzített anyagok. Az egyéni tanulás elősegítésére pedig programozott tankönyveket, ellenőrző tesztkérdéseket és oktatógépeket készítenek majd. Az audio-vizuális eszközökre alapozott, miniszteri szinten elfogadott reformtervezet „koronája” a matematikai jellegű tananyag-elemzési módszer. A tervek szerint már 1978-tól ennek alapján képezik az egész országban az orvostanhallgatókat. Az új módszerrel összeállítják a „forgatókönyvet", az orvosképzés bázisanyagát. Vagyis ledőlnek a tananyagok korlátái, durván leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk, hogy egyetlen könyvből tanulnak majd. A reformtervezet lényege az egységesítés, a_ tananyagok közötti kapcsolatok, egymásra épülések logikai szerkesztése. Kiesnek felesleges anyagok, elkerülik a fedéseket és megszerkeszthetők lesznek az integrált könyvek. Barlahidai Andrea Törteliék a kyotói Grand Hotel pódiumán. jó, s egyáltalán, az emberek mindenütt jók, A helyi szokásokat persze, mór nehezebb elviselni, már csak azért is, mert a honvágy mindig szorongató érzést kelt bennem. Utazhatok bármerre, csak visszakívánkozom Mohácsra néhány rokonomhoz. Törteliék Törteli Pista Hongkong fölött lenézett a tengerre és biztosan emlékezett az egykori földrajzleckére: „A japánok buddhista és sintoista vallá- súak!" Most szóljon Katinak, hogy srác korában félt a japápresszó sarokasztalához, kéknyelűt rendelt és két hét múlva már aláírták a szerződést Japánba. Csak hát a tea ,. . Mi lesz, ha leszállnak Nipponban és az első japán vendég küld nekik a pincérrel egy csésze teát. . . — Viszkivel kínáltak és abban a pillanatban otthon éreztük magunkat — mondja most a Nádor kávéház asztalánál Törteli Pista. — Nem mintha alkoholisták volnánk, de hát tudja, milyen keserű a japán tea, A viszkit sem oda küldték, hanem asztalhoz hívtak bennünket, nagyon sokszor, A japánoknak talán csak a fele iszik már rendszeresen teát. De a legnagyobb sztori az volt. Üdvözlő lapok postai díja Belföldre: MAGYAR POS1A képes levelezőlap (szokásos méretű) szöveg terjedelemtől függetlenül 40 Ft egyéb üdvözlő kártya lezárva szabványborítékban egyéb borítékban t.-R 2. —Ft Külföldre: képes levelezőlap 3. -Ft 5 üdvözlő szót tartalmazó üdvözlő kártya nyitott borítékban 5-F, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, NDK-ba, Szovjetunióba, Vietnami DK-ba képes levelezőlap üdvözlő kártya-.60 Ft 3.-F* Az üdvözlő lapokra is írjon irányítószámot! Megérkeztek, újra itthon...
