Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-11 / 312. szám

6 Dunántúlt napló 1976. november 11., csütörtök Baranyai várak Szászvár. Tóm László felvétele EGY ELFELEJTETT MAGYAR KÖLTŐ 165 éve született Frankenburg Adolf Frankenburg Adolf az elfe­lejtett magyar írák' közé tarto­zik. 1811. november 11-én a Sopron megyei Németkeresztu- ron született, ahol atyja Esz- terházy herceg gazdatisztje volt. Tízéves korában középis­kolai tanulmányainak folytatá­sára Pécsen, a mai Nagy La­jos Gimnáziumba iratkozott be, ahol három évig, 1823-tól 1826-ig tanult, „Őszinte vallomások" című 2 kötetes emlékiratában (Pest, 1861) meleg szavakkal emlé­kezik vissza a pécsi évekre: „Napjaim, melyeket Pécset töltöttem, nemi tartoznak a vesztett napok közé. Meghozta mindegyik a maga örömét, de a maga baját ísj Annyi bizo­nyos, hogy Pécsett sok jót és hasznosat tanultam. Eszem megnyílt: de megnyílt szívem is.. A gimnázium elvégzése után a keszthelyi Georgikonba irat­kozott be, de ezt a jogival cserélte fel, melyet Egerben végzett. 1833-tól jurátus a po­zsonyi egyetemen, ahol meg­ismerkedett Széchenyi István­nal, akitől Nagycenken kapott állást. Sikertelen próbálkozás után Pestre ment, ahol az írói pá­lyát választotta. Amikor 1841- ben Kossuth Pesti Hírlapja megindult, a lap munkatársa lett, majd 1843-tól Garay Já­nos „Regélő”-jénél dolgozott. Népszerűek voltak fővárosi életképei. 1843-ban „Magyar Életké­pek” címmel havi szépirodal­mi folyóiratot indított és ezt 1844-től 1847-ig „Életképek” címmel hetilapként szerkesztet­te Frankenburg Adolf legna­gyobb érdeme, hogy hazafias szellemű lapja köré tömörítet­té a fiatal demokratikus író­kat, köztük Petőfi Sándort és Jókai Mórt. Frankenburgot a kormány „kiemelte” a magyar irodalmi élet központjából és 1847-ben a bécsi udvar tolmáccsá ne­vezte ki. Az 1848-as esemé­nyek Bécsben érték, a magyar kormánnyal való kapcsolatai miatt gyanúba keverték és be­börtönözték. 1849 januárjában szabadult és később a bécsi legfőbb törvényszék fogalma­zója, majd 1865-ben az úrbéri legfőbb törvényszék bírójává nevezték ki. Nyugalomba vo­nulása után Pesten 1866-67- ben a „Magyarország” és a „Nagyvilág”, 1867—68-ban pe­dig az „1848” című politikai lapot szerkesztette. Irodalmi és lapszerkesztői te­vékenységének elismeréséül a Magyar Tudományos Akadé­mia már 1845-ben levelező tagjává, a Kisfaludy Társaság pedig 1867-ben tagjává vá­lasztotta. 1879-ben az irodalmi élet képviselői nagy ünnepsé­get rendeztek 50 éves írói ju­bileuma alkalmából. Pusztai József Olvastuk, hallottuk Baranyáról Érdekes ötletet valósított meg a Termelőszövetkezetek Bara­nya megyei Szövetsége. Be­szélgetésre hívta meg a me­gyében működő ipari vállala­tok üzemi lapjainak munka­társait Erről a megbeszélésről számol be a Szabad Föld (okt. 24.). öt fő téma alakult ki. Hogyan él a parasztság: mennyi a tsz-tagok jövedel­me; miért akadozik a krump­liellátás; hogyan fest a bűnö­zési helyzet a tsz-mozgalom- ban; tud-e a mezőgazdaság további munkaerőt átengedni az iparnak, mert nagyon kel­lene; és végül miért kellett a munkásokat is segítségül hívni a cukorrépa-termesztéshez, ha a répát most Jugoszláviába szállítjuk? A cikk olvasása után valamennyi kérdésre választ kap az olvasó. * Az Ország Világ munkatársa Viljányban járt. Az október 20-i számban írja, hogyamúlt évi 30 mázsás hektáronkénti terméssel szemben, idén 130 mázsa szőlőt szüretelnek a vil­lányiak. Olvashatunk itt arról a korszerű svéd cefremelegítő gépről is, amely 4—5 nap he­lyett két órára csökkenti a vö­rösbor készítésének idejét. Ta­lálkozott a riporter olyan kom- bájnal, amely több ezer fő munkáját képes elvégezni, be­szélt az URH-s telepvezetővel, de a gépek mellett 700 diák, 300 saját dolgozó és kutyás szőlőcsősz is jelen volt. * Arról már beszámoltunk, hogy Baranyában megoldódott a kiskerttulajdonosok vetőmag- és eszközbeszerzése, mert olyan bolt nyílt, ahol minden szük­ségest beszerethetnek, még szakkönyveket is. A bolt külön érdekessége, hogy egy holland virágtermelő cég — a Royal Sluis — állandó bemutatót nyitott és egyúttal árusítja is a híres holland virágmagvakat, virághagymákat. így számol be erről a Képes Újság október 30-i számában. * A pécsi sörgyárban megtar­tott ifjúsági parlamentről ír a Szabad Föld. Itt szó esett ál­talános ifjúságpolitikai kérdé­sekről, g nemzetközi helyzetről és persze mindennél részlete­sebben a gyári fiatalok és a gyár gazdasági életéről. A gyárban különös figyel­met fordítanak a fiatalok ja­vaslataira bérfejlesztésnél, ju­talmazásnál és gazdasági kér­dések döntésénél is. Az ifjúság szociális helyzetét segíti a kö­zeljövőben megnyíló ifjúsági klub, amely magasabb szintű szórakozási lehetőséget bizto­sít. Lipóczki József Elköltözés, uisszaköltözes Adatok Old község történetéhez Doktorok A magyar nép életében a legmélyebb nyomokat a hosz- szú török uralom hagyta. E pusztító súlyos időszak meg­maradt emlékei a magyarság nagy megpróbáltatásairól szól­nak. A magyarság pusztulásá­nak ez a két évszázada nagy­jából a mohácsi vésszel kezdő­dött és 1711-gyei zárult le. A hadak járása nyomán, portyá­zások, zsákmányolások, adóbe­hajtások következtében a lakos­ság az erdőkbe, mocsarakba, elvadult területeken ásott ver­mekbe menekült, ahol a veszé­lyek elmúltáig meghúzva ma­gukat, szinte teljesen elvadulva tengették életüket. Nem egy­szer egész falvak lakossága te­lepedett át biztonságosabb te­rületre és élt ott a háborús évek elmúltáig. Ennek köszön­hető az, hogy a török, német zsoldos, martalóc és rác dúlá- sainak pusztításait sokan vé­szelték át, sokszor csodával határos módon. Fontosabb források A veszedelmeket átvészelő községek között van Old is. E dél-baranyai község lakói el­bújtak, beköltöztek a Dráva ár­területébe, kanyargós holtágak, elmocsarasodott tavak, náda­sok közé. Old már a XVI. század előtt is létezett. Mai területén azon­ban két falu is állt: Öd és Uj- tó. Már a nevükből is látszik, hogy Ód (Old régiesen) a ré­gebbi. A legmeglepőbb azon­ban az, hogy a történeti forrá­sokban hol mindkét falu sze­repel, hol csak Old, máskor csak Ujtó, majd ismét Old. Még feltűnőbb az, hogy Old múlt századi hivatalos pecsétjén fa­lumegjelölésként Oytó név állt, holott akkor ilyen nevű falu nem is létezett. E rejtély megértése érdeké­ben kísérjük végig a legfonto­sabb forrásokat. Az 1554. évi török adóössze­írásban mindkét község szere­pel. A királyi Magyarország 1564- ben még egy újabb és utolsó kísérletet tett, hogy ezt a terü­letet megadóztassa. Ezért a kö­rülményekhez képest egy pon­tos adóösszeírást készített. Eb­ben Horváth Márk birtokaként szerepel Ujtó 5 portával és Ód (Old) 3 és 1/2 portával. A XVI. század végétől hábo­rúktól terhes, súlyos megpróbál­tatásokkal teli időszak követ­kezett. Ettől kezdve igen sokat szenvedett Baranya magyarsá­ga, főleg azokon a területeken, melyek fontos útvonalak men­tén, vagy jól látható, könnyen megközelíthető helyen feküd­tek. A lakosság ösztönösen ke­reste a védettebb területeket, falvakat. így volt ez Old és Uj­tó esetében is. Ujtó a Dráva árterében, a kanyargós folyó közé bújva, vizenyős, mocsaras, Helytörténeti nyomozás egy pecsét felirata ürügyén nádasos területen feküdt. Ezzel szemben Old védtelenül, köny- nyen elérhető helyen, a könnyű prédának volt kitéve. Lakóit bi­zonyára többször is érte súlyos támadás, s kik ezeket túlélték, a veszélyes falut otthagyva, a biztonságos, védelmet nyújtó Ujtóba menekültek. Ezt a török földesurak nem gátolták meg, de akadályt sem gördítettek e költözések elé, hisz az adót így is be tudták hajtani. Több példa is volt arra Baranyában, hogy az egy helyre összetele­pedett lakosság a régi telepü­lés földjét változatlanul művel­te, s természetesen oda fizette az adót is. A török alóli felszabadító harcok szörnyűségeit az Ujtó- ban lakók átvészelték, túlélték. Az 1696. évi adóösszeírásban szerepel is a falu Ujtó néven. Old eltűnt, megsemmisült. • Az 1700-as években készült összeírásokban továbbra is Uj­tó néven (Csak az írása válto­zott: Oytó, Uitó, Ujtó) találjuk meg a települést kezdetben fiskális (kincstári), majd Vete- ráni, később Eszterházy birto­kában. Hely­változtatás A falu azonban az 1750-es években helyet változtatott. Az 1767. évi összeírásban, és ké­sőbb mindig már Old (Olld) néven szerepel. (Kezdetben esetleg méq így is jelölték: Uj­tó vagy Old.) Ezzel a névváltoztatással már a múlt század közepén foglal­kozott Pesty Frigyes és Fényes Elek is. Pesty szerint a régi Ujtó, a még ma is Ujtónak nevezett puszta helyén állott. Szerinte Ujtó és Olytó egyazon név, használták így is, úgy is. Fényes Elek szerint Old, más­néven Újfalu. Fényes is érzi a problémát, de rosszul magya­ráz. A régies Ó-ból csak úgy lehet új, ha a régi megszűnik. Itt azonban másról van szó. A régi település mellett, valami­vel később egy másik alakult ki. Ezért maradt az egyik Ó, ré­gi, a másik új. Sőt, itt az érde­kessége a dolognak az, hogy a lakosság az új települést el­hagyta, és a régibe települt át. De miért költöztek át ismét a régi helyre? Azt már láttuk, hogy a hadi veszedelmek miatt történt az átköltözés Ujtóba. A visszaköltözésre az 1860-as úr­béri térkép adja meg a vá­laszt. Az egészségtelen fekvésű, mocsaras Ujtó távol esett a száraz területektől, szántóföl­dektől. Ebből a szempontból Old jobb fekvésű volt, gazda­sági előnyei jelentősebbek vol­tak. Ez a magyarázata a visz- szaköltözésnek. Az 1860. évi térképen Torjánc mellett, a mai Old községtől délre szerepel Ujtó-puszta és Ujtó-dűlő. Ott kell a régi falu helyét keresni. Név­változtatás Ujtó falu a nevét a közelben levő tóról, vagy a Dráva-tónak nevezett holtágától kapta. A többi helynév is érezteti Ujtó korábbi bezártságát, jól véd­hető, biztonságos helyét: Ke­rektó, Füzestó, Pápató, Sziget- farka-berek, Csatornadűlő, Pió- kás völgy stb. Az 1700-as évek közepén, te­hát a biztonságos idők beáll­tával, megváltozott a falu he­lye, ezzel együtt a neve is. És, hogy itt nem más faluról van szó, azt a község 1850-ig használt hivatalos pecsétje is igazolja. Arról a pecsétről van szó, melynek során az egész probléma felmerült, s a község helyének kikutatására a nyo­mozást elindította. Old község ugyanis 1850-iq Oytó (Olytó = Ujtó) feliratú pecsétet használ­ta, bizonyítva ezzel azt, hogy ők tulajdonképpen Ujtó hajda­ni lakosainak leszármazottai. A község településtörténeté­nek e vázlatát ismerve ezt még kiegészíthetjük azzal, hogy Old községet a hajdani Ód és Uj­tó falvak lakóinak utódai tele­pítették be. Bezerédy Győző Ho valaki e címet elolvassa, elsősorban orvosokra gondol, mert hazánkban a „Doktor úr" megszólításon a köznyelv még ma is elsősorban őket érti. Pél­dául: Megérkezett a doktor! Nyújtsd ki a nyelved a doktor bácsinak! „Botcsinálta doktor" — írja Moliére. „A szegények doktora volt a kis kopasz em­ber" — írja Móra Ferenc. Maguk az orvosok is előse­gítik az effajta értelmezést, midőn így mutatkoznak be: Nagy doktor, Kovács doktor stb. Dalok, slágerek zengenek a doktor urak jó szívéről, áldo­zatkészségéről. Pedig nemcsak az orvosok lehetnek doktorok. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint doktor „az az egyetemet vég­zett személy, aki tanulmányai­nak befejezéseként önálló tu­dományos értekezés megírásá­val és szóbeli vizsgálat letéte­lével megszerezte valamely tu­dományágban a legmagasabb, egyetemi tudományos fokoza­tot." Doktori címet visel, vagy viselhet tehát a jogász (bíró, ügyész, ügyvéd stb.), a tanár, a közgazdász, a mérnök stb., vagyis mindazok, akik a fen­tebb írt egyetemi követelmé­nyeknek eleget tettek. Eddig egyedül az orvosok voltak ki­vételek: tudományos értekezés írása nélkül is doktorrá avatták őket. Újabban azonban már reájuk is vonatkozik e kötele­zettség. Vannak másfajta doktorok is. Ilyenek a tiszteletbeli vagy dísz­doktorok: azok a köztiszteletben álló tudósok, írók, költők, mű­vészek vagy közéleti szemé­lyek, akiknek érdemeik elis­Az ABC részlegünk nyitva reggel 7-től este 7-ig # házhoz szállítás # előrendelés <$> közületek kiszolgálása • A NAP MINDEN SZAKÁBAN FRISS MOHÁCSI KENYÉR, HAZf TÖLTELÉKÁRUK, FRISS ZÖLDSÉG méréséül valamelyik egyetem ezt a címet adományozza. Ko­dály Zoltánt például több or­szágban is díszdoktorrá avat­ták. Hazánkban is qyakran van díszdoktorrá avatás. Valamely tudománynak (pl. az orvos-, az irodalom-, a történettudomány­nak) doktora lehet az a tudós, akinek bizonyos előírt feltéte­lek teljesítése esetén a Tudo­mányos Minősítő Bizottság (TMB) ezt a jelentős tisztelet­díjjal is járó doktori tudomá­nyos fokozatot adományozta. E címet teljes kiírással szokták jelölni. Például: Tardy Lajos, a történettudományok doktora. Kovács Ferenc pécsi olvasónk azt kérdezi, mi helyesebb: a doktori cím rövidítését (dr.) a név elé vaqy a név után írni. A régi maqyar irodalomban, kódexeinkben mindkét fajta írásmódra akad példa. Ma azonban csak ritkán találkozunk a név utáni jelzéssel. Pedig a finnugor nyelveknek közös sa­játosságuk az, hogy a személy­név és a családnév jelzőként megelőzi a címet, rangot, mél­tóságot, foglalkozást jelentő szavakat. Az indoqermán nyel­vekre ennek fordítottja jellem­ző. A dr. Nagy, a dr. Kovács írásmód tehát nem annyira ma­gyaros, hagyományos, mint a Nagy dr., Kovács dr. Nyelvmű­velésünk azonban nem üldözi az előbbi, idegenszerű formát sem. Minden bizonnyal azért, mert általánosan elterjedt, gyö­keret vert, meghonosodott már. Az asszonynevekben nem ilyen egyszerű a doktori cím jelölése. Ha a feleségnek nincs doktorátusa, hanem csak fér­jének, akkor az asszony a dr.- rövidítést férje neve elé illeszt­heti (pl. dr. Nagyné], vagy fér­je neve után is írhatja (pl- Nagy dr.-né). Ha azonban így írja a nevét: Nagyné dr., ebből arra következtethetünk, hogy csak ő, az asszony doktor, a férje nem. Amikor mind az asszony, mind a férj doktor, félreértések elkerülése végett nagyon célszerű, ha az asszony leánykori nevét, helyesebben leánynevét is használja: pl. dr. Nagy Ferencné dr. Kovács Ka­talin, — vagy magyarosabban ekként: dr. Nagy Ferencné Ko­vács Katalin dr. Még valamit! Többször láttam már olyan írást, amelyben a név előtt ál­ló dr.-t az írás szövegében — helytelenül — nagybetűvel ír­ták. Ekként: Hozzászólt még Dr. Kovács István is. A tisztele­tet adjuk meg azoknak, akiknek kijár, de ne a helyesírás rová­sára. Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents