Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-11 / 312. szám
1976. november 11., csütörtök Dünantmi napló 3 Sugárveszély! Sugárfelesleg? Sugárpazarlás? Párhuzamos és ismételt röntgenvizsgálatok Speciális röntgenfelvétel az urológiai klinikán. Tízen szorongtunk a töksötétben, negyedik elemisták, félmeztelenül. Csöndesek voltunk és megilletődöttek. Aztán kattant valami, halvány, vörös fény árasztott el bennünket, s láttuk a forgó széken üldögélő orvost, hatalmas kesztyűivel, a gépezetet, a fekete fogantyúkkal. Gyorsan történt minden: egyikünket beállították a gépbe, sötét lett, s a levegőben megjelent valami nagyon halovány kép, zöldszínű kocka, és sötéthez lassan hozzászokó szemünk elé tárult osztálytársunk szive, tüdeje, mozgó bordáinak, csontjainak képe. Még aznap elolvastam Wilhelm Konrad Röntgen felfedezését a lexikonban, és ha jól emlékszem, össze is akartam állítani egy készüléket — ebben csak a kemény atyai intelmek akadályoztak meg. Időnként rámeredek az előttem heverő papírosra, amin csak egy szám van: 1 711 880. Ez forint. Sok forint. Ennyiért használ évente röntgenfilmet a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények három rendelőintézete gyermekröntgene, s ebben benne van a városi ernyő- képszűrés jónéhány filmtekercse is. A röntgenfilmeket sárga papírosba csomagolják, ilyen csomagolópapíron vannak azok a feljegyzések, amiből most okoskodok. Az asztal mögött ülő orvos ezeket böngészi, s időnként adatokat mond. — Tavalyelőtt 117 000 röntgenvizsgálatot végeztünk Pécsett 48 400 emberen — sorolja — ez azt jelenti, hogy évente két és fél röntgenvizsgálat jut egy főre. — Ez sok vagy kevés? — kérdem végül. Egy kis csönd van, aztán a következő lapokról újabb adatok jönnek. — Az ország összes egyeteménél 2,3, az országos intézetekben 2,9 vizsgálat jut egy emberre. Budapesten ez a szám 2,1, a megyei kórházakban 2,7/ Nyugat-Németországban egy, Hollandiában például negyvenöt század, Angliában három tized vizsgálatot végeznek évente egy emberen. — Akkor nem is olyan sok. — Igen ám, de nem számítjuk ide a fogröntgenezést, a szűrővizsgálatokat, a klinikák és más intézmények röntgene- zéseit... — El sem tudja képzelni, hogy mennyi sugarat kapnak az emberek nálunk. És esküszöm, hogy a felét... Mit felét! — (nyolcvan százalékát) fölöslegesen ... Hirtelen úszik be tudatomba egy mondat „Megint X. dolgozik a sebészeten . .. Most készítjük a harmincadik felvételt ... — Fölöslegesen? Kérdésem annyira agresszív, hogy az előbb még felháborodott „doktor" egészen megzavarodik. — Hát igen ... szóval nem is annyira, de a zöme... mert hát a diagnózishoz ugyebár... — hirtelen kifakad — így ezt nem lehet szétválasztani. Hát persze, hogy nem. Mert ki vállalja a felelősséget egy mégis eltört csuklóért, bordáért, vagy másért? Kell a röntgen, sok jó szolgálatot tesz az a betegnek, orvosnak. De ennyi? — Árt a sugár? A fehér köpeny felső zsebén fityegő kis kék valamit forgatom a kezemben. Doziméter. Ez méri a dolgozót ért sugárzós mennyiségét, havonta küldik Budapestre. Mert, ha sokat kap a dolgozó, ki kell vonni a forgalomból. — Mennyit engedélyeznek? — Négytized röntgent havonta. A röntgen itt a sugárzás egységét jelenti, nem vizsgálatot. R-rel jelöljük ... Egy kis fizika, számtannal fűszerezve. —• Egy felvételnél mennyit kapok? Egytizedet. Az átvilágításnál többet. Egy rutintalan gyomorvizsgáló öt egész röntgent is rápazarolhat a betegre. .. öt egész?! De megmagyarázzák, hogy más, ha csak egy viszonylag szűk területre összpontosítják a sugarat. A dolgozó az egész testére kapja, az a rossz. — Végül is... Most sokat sugároznák bennünket a rönt- genesek, vagy keveset? Árt a sugár vagy nem? — Árt. Ezt tagadni nevetséges. Túl nagy jelentőséget sem szabad viszont tulajdonítani ennek. De árt. Ez biztos. — Lehetne takarékoskodni a sugárral? — Hajaj! o Aztán mesél, ötször hozzáteszi, hogy a világért se mondjam el senkinek, nevét ne említsem, meg is ígérem, olyan mindegy. A kitűnő szakember, a város elismert szaktekintélye, néhány órában szakrendelést vállalt a vasutasok rendelőjében. Hétfőn vizsgált egy vasutast, s megállapította, hogy fekélyes. A vasutas ment, mendegélt a szolgálati úton, vitte a leleteit magával. Beérkezett a jóhírű belosztályra, ahol a tanársegéd félresöpri a leleteket, s rutinszerűen már töltötte is ki a T. Labor! T. RTG! kezdetű beutalókat. A vasutas harmadnap éhornra leballagott a röntgenbe, beállt a készülékbe, megitta, gyomrát megtekintette az egyik tanársegéd, aki megállapította, hogy fekélyes. S az elkészült célzott felvételeket vitte az adjunktushoz konzultáció végett... S arra a kérdésre, hogy mit szól hozzá, az adjunktus így válaszolt: —■ A diagnózis kitűnő, kolléga úr. Tegnapelőtt magam is ugyanezt állapítottam meg . .. Egy szabálytalan közjáték. Az egyik felháborodott, a másik egykedvű. Miért röntgenezik a sportorvos, kérdi, a sportorvos pedig nem kérdi, miért röntgenezik a tüdőgyógyász. X. azt mondja, betegre sugároznák bennünket, Y. azt mondja, hogy nem. Z. azt kérdezi, láttam-e már sugárártalmat kapott orvost, beteget, mondtam, hogy nem. W. azt mondja ezzel szemben, hogy a sugár akkumulálódik a szervezetben, genetikai károsodást idéz elő, és hozzájárul különböző halálos szövődményekhez ... Mindenkinek igaza van és senkinek sincs. A gyereknek a legártalmasabb, mondja a röntgenes, nem árt, mondja az, aki szűri a csípőficamot. Árt — nem árt, a beKitűnő diagnózis másodpéldányban teg is megköveteli a maga röntgenjét. Sokszor fizetni is akar érte. Elmegy inkább magánrendelőbe, csak sugározzák meg. Hat gép van a városban ... Olyan ez, mondta G„ mintha körmös Hofferrel akarnád megoldani a mezőgazdaság gondjait, öreg vacakok már azok, tán nem is használják őket. Sok a párhuzamosság, mondom G.-nek, aki bólint, mert éppen iszik. Az integráció megoldja ezt is ugye, kérdem, ő leteszi a kriglit. Az meg, mondja az integráció, az meg. Kampis Péter A népi ellenőrzés tapasztalatai Mik okozzák a magán- építtetők gondjait? Áru helyett sokszor magyarázó levelet kapnak Nem az a kérdés, hogy a magánerős lakásépítést nehezítő tényezők — építőipari kapacitás, közművesített telkek és az építési anyagok hiánya, s nem kellő választéka közül melyik kerülne „versenyben” a dobogóra, sokkal inkább az, milyen okok miatt változnak az építkezni akarók számára a tényezők gondokká?! Ezt vizsgálöf les* Cl városhatáron? A hirdi új telep családi házai. Pécshez csatolásukat kérik a hirdiek Zsebe néni azt mondta, hogy ennek meg kell történnie, mert másképpen nem lehet. És, ha már város lettek, jó volna, ha azoknak az öregeknek, akik még bírják magukat, megvennének egy házat, ahol kaphatnának enni, meg üldögélhetnének naphosszat. És, ha már ez is megvan, hát a busz is bemehetne az öreg faluba, mert hosszú séta egy idős embernek újtelepről hazáig. Most már csak az Elnöki Tanácson múlik, hogy kimondja: Hird község ezentúl Pécs megyei városhoz tartozik. Ha kimondja, sok minden megváltozik Hirden. Attól kezdve, hogy a lakott területet jelző táblát ki kell majd cserélni újra, amin ez áll: Pécs-Hird, egészen addig, hogy a villanyszámla kevesebb lesz. Tíz esztendeje, egy viharos hangulatú falugyűlés után háromszáznyolcvanöt aláírással ment el a kérelem Hirdről: tartozzanak Pécshez, hiszen a város határai úgy fogják körbe a falut, hogy szinte magába öleli. Furcsa helyzetek is adódtak, a mai napig: van ház, amelynek konyhája és kamrája Pécs területén van, lakószobája pediglen Hirden. Van út, amelynek egyik oldala városi illetőségű, másik oldala falu. Ha nincs áteresz, a városi csapadék elönti a falusi útszakaszt — kész a torzsalkodás, a baj, mennek a fel- és leiratok jobbra, balra, de ezek nem itatják fel az özönvizet, nem szüntetik meg a vágyat, az odatartozás vágyát Hird ezerháromszáz lakosában. Nemrég ismét falugyűlést tartottak. Több mint százötvenen szorongtak a kis könyvtárhelyiségben, nyilván, hiszen a téma érdekes, vonzó volt. Sokan kértek szót, ki panaszkodott valamit, ki pedig választ szeretett volna kapni néhány kérdésre. Valaki megfogalmazta, hogy Hird további fejlődésének egyetlen útja a Pécshez való csatolás lenne. € kis községnek más lehetősége nincsen. És való igaz. Ha kimondják a boldogító igent odafent, a fejlesztés elképzeléseit már a városi tanácson alakítják ki, ez a település éppoly szervesen integrálódik Pécs város egészébe, mint a hasonló környékbeli települések, amelyek korábban már a városhoz kapcsolódtak. Más lesz a közlekedés. Városi járat most is van ugyan — a Kenderfonótól Vasason át, de ez most még elkerüli az öreg falut, és nem a hatos országúton megy vissza Pécsre. De ha több járat közlekedik, sorban változnak meg az élet feltételei Hirden. Minden javul, a kereskedelem, az egészség- ügyi ellátás, a kulturálódási lehetőségek, okosabban, ésszerűbben lehet felhasználni a községfejlesztési pénzeket. Valaki megkérdezte: mennyivel lesz több a hozzájárulás ösz- szege? Éppen a fele lesz. De ezen kívül a városi státusszal együtt jár a babatej, a helyi közlekedési tarifa és a kedvezményes áramdíjszabás. Ha elvégezzük e nem túlságosan bonyolult számításokat, könnyűszerrel hozzájutunk a végeredményhez: mindenképpen az életkörülmények javulását, az életszínvonal emelkedését hozza magával ez a változás, amit a városhoz való kapcsolódás jelent. K. P. Bölcsőde és óvoda Eddig három — családi házakból átalakított — bölcsődéje volt Szigetvárnak., A közelmúltban elkészült az első olyan, amely kifejezetten gyermekintézménynek épült, A Lenin- lakótelepi bölcsőde negyven kisgyermek elhelyezésére alkalmas., Felépítése és berendezése 5 400 000 forintba került. A B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói egy évvel ezelőtt kezdték a bölcsőde építését és októberben a gyerekek birtokukba vehették. A konzervgyár és a cipőgyár dolgozói több mint 400 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a bölcsőde létesítéséhez. Pancsoló medencét építettek, szabadtéri játékokat készítettek, parkosítottak. A konzervgyáriak eddig is példamutatóan segítettek a város gyermekintézmény-hálózatának bővítésében, Két évvel ezelőtt az „Építsünk óvodát” akció keretében a gyári helyiségek egy részének átalakításával létesítettek egy 50 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát. Ez évben ismét jelezték, hogy további átalakítással újabb 25 gyermek elhelyezését oldják meg. A tanácstól a berendezés megvásárlását kérték. A PÉCSI BŐRGYÁR FELVESZ FÉRFI ÉS NŐI segédmunkásokat, valamint EDZÉS- ÉS HŐKEZELÉSBEN JÁRTÁS vasipari szakmunkást Jelentkezés: Pécsi Bőrgyár munkaügyi osztályán ta a közelmúltban Baranya megye valamennyi járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottsága a lakosság építőanyagokkal és épületgépészeti cikkekkel való ellátásának területén. Az építtetőktől visszaérkezett kérdőívek a szerelvényekre, gépészeti cikkekre való, esetenként hónapokig tartó várakozásról, illetve az ajtók, ablakok, parketta, cserép, tégla minőségével kapcsolatos észrevételekről számoltak be. A kérdőívek nyomán helyszíni vizsgálatokat tartottak a népi ellenőrök. A vizsgált kereskedelmi vállalatok részben a termelő, gyártó, részben készletező, illetve nagykereskedelmi vállalatoktól, valamint importból szerzik be a cikkeik 90 százalékát. Az ipari termelés sajnos nem mindig igazítja vállalásait a kereskedelem megrendeléseiben kifejeződő vásárlói igényekhez. A TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat is elküldte tavaly az idei évre szóló áruigényét a termelő vállalatoknak és előzetes megállapodásokat kötött. Az igényelt mennyiségnek — több esetben is — kis részét igazolták vissza. Magyarázatként a kapacitás és alapanyag hiányra hivatkoztak. Nem alkalmaznak szankciót Nem a TITÁN az egyedüli nagykereskedelmi vállalat, amely áru helyett magyarázó levelet kap. Sajnos a forgalmazó vállalatok csaknem minden esetben tudomásul veszik az indokokat és szankciókat nem alkalmaznak. Mint ahogyan a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat sem kötbérezte az illetékes termelőket a késedelmes szállításokért. A miért?-re is megvan a „magyarázat": a kötbérezéssel elronthatják a kapcsolatot és ez csak további beszerzési gondokat jelentene a forgalmazó cégeknek. Ha meg is érkezik a kért mennyiségű áru, még nem biztos, hogy megfelel a minőségi követelményeknek. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint a minőségi bizonyítványok többnyire formálisak, és nem tükrözik d vonatkozó szabvány és egyéb műszaki előírások ismeretét, valamint a MEO tevékenységgel szemben támasztott követel ményeket. Minőség és reklamáció A késedelmes szállításaik egy részének pedig olyan objektív okai vannak, mint a MÁV-vagonok, közúti járművek hiánya az őszi betakarítások idején. Ami a minőséget illeti: a Téglaipari Vállalatnak ez évben 78 esetben kell laboratóriumi vizsgálatokat végeztetnie (mivel saját laboratóriummal nem rendelkezik) a Tégla- és Cserépipari Központ laboratóriumában. Egy-egy ilyen vizsgálat 3,7 millió kisméretű téglára vonatkozik, a szabvány szerint egy vizsgálatnál maximum 300 000 darabot szabadna ellenőrizni! így tehát a minőség kérdése a gyakorlatban csak a reklamációk és visszafizetések idején éleződhet problémává I A kereskedelem, az ipar és az építtető gondjaival, a jelenlegi helyzetfeltáró jelentéssel a közeljövőben foglalkozik a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, amikor javaslatokat fesz a nem kívánatos jelenségek felszámolására! Török Éva
