Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-10 / 311. szám

DunQntmi naplö 1976. november 10., szerda 1944. III. 19... A SZÁZADUNK új sorozata Vasárnap reggel volt... 1944. március 19. A hús­véti vakációra hazainduló kisdiákok ottrekedtek a városban. A vonatok kés­tek vagy el se indultak. Az újszegedi vasúti és közúti hidat lezárták. Hajnal óta vonult a monstrum hadi­gépezet. Értetlenül néztük. A rádióban istentisztelet, operettmuzsika ... És ment minden tovább. Mintha mi sem történt volna . . . Részletek hadműveleti táviratokból, 1944. március 19-én: „03 óra. A gyékényest Dráva-hidon... a bevo­nulás kb. egy gépesített hadosztály erőben. A zöm Nagykanizsa, részei Kapos­vár leié távoztak..." — „4 óra 30 perc. Beözönlés a barcsi közúti hídon át... Kisebb német gyalogos előőrs a magyar hidőrsé- get, miután az fegyvereit nem akarta átadni, Barcs­ra kísérte ...' — „8 óra 30 perckor. A helyőrség parancsnokainak. Szigo­rúan bizalmas! A német csapatoknak parancsuk van, hogy... a lefegyver­zést mellőzzék. Ha még­is ..., ellenállást az eset­ben sem szabad kifejteni. Vitéz Karsay ezredes, had­osztály pk. helyett." - „11 óra 50 perckor. IV. had­test-parancsnokság (Pécs) a hadosztályparancsnok­nak: Német parancsnok­ság alatt vannak? .. . Igen ... A német parancs­nokságnak tudomása van az usztasák határátlépésé­ről? .. . Nem, nincs!... Kérem ezt tisztázni.. . Kö­szönöm. Se y őrnagy." — „12 óra 50 perckor. Itt Mol­nár vezérőrnagy... a né­meteknek fogalmuk sincs miért vonultak be mögöt­tük horvát csapatok, ma­gyar területre ... Jelentem a kegyelmes úrnak..." — „Itt Sey Vk. őrnagy! Uszta­sák illetéktelenül léptek át a határt. Velük szemben fegyveres ellenállást keil tanúsítani. Vette? Igen, vet­tem, Molnár vezérőrnagy." — „1944. márc 19., 22 óra 20 perc. IV. hadtest-pa­rancsnokság a hadosztály­parancsnokságnak, Kapos­várra: ...A legfelső Hadúr a honvédség minden tag­jától elvárja, hogy nyugal­mát mindenki megőrzi..." (Források: Hadtörténeti In­tézet Levéltára. 10. k. had­osztály iratai, 1944. — Ka­nyar Harminc nemze­dék vallomásai.) A Magyar Televízió SZÁ­ZADUNK sorozatának újabb 5 filmje ennek a napnak, 1944. március 19- nek: Magyarország német megszállásának előzmé­nyeit ismerteti. Vagyis azt: mi történt 1944. március 15-én este, az Operaház díszelőadásán a kormány­zói páholyban, s a rá kö­vetkező négy napban, o Budapestre érkező végze­tes-szégyenletes táviratig: „A német csapatokat ba­rátként kell fogadni — el­lenállni nem szabadi...” A SZÁZADUNK-sorozat újabb 5 filmjének bemu­tatását ma, szerdán este 20 órakor kezdik meg az 1-es műsorban, A meghí­vás című filmmel. A sorozat további részeit (Diplomaták — A törvény nevében — Mézesmadzag és korbács — A Margaré­ta-terv címmel) szerda es­ténként hasonló időpont­ban sugározza a tv. (w. e.) Pormegkötés a kö- és külszíni szénbányákban A kő- és a külszíni szénbányák finom pora veszélyt jelent a kör­nyezet növényvilágára. Gondoljunk a nagyharsányi vagy a mecseki bányákra. Legnagyobb gond; hogyan kössék meg, akár mecha­nikai, akár vegyi úton, vagy épp a technológiai beren­dezések pontos, fegyelme­zett üzemeltetésével. Jelen­leg a locsolt, valamint per­metezett viz tűnik a leg­egyszerűbbnek és a por elleni védekezésnél a leg­olcsóbbnak. A Mecseki Szénbányák ku­tatási osztályán a levegőtisz­taság-védelmi csoport szakem­berei biztató eredményeket ér­tek el a pormegkötésben; igaz, csak laboratóriumban, kí­sérleti szinten. Ezt megelőzően elindulásul; még a nyáron a Kőbányászati Egyesülés megbízásából a nagyharsányi mészkő— a me­cseki andezit —, a zalahalápi bazaltbónyában mérték a por- kibocsátást. Egyik megfigyelési szempont az volt, hogy a tá­volsággal miként csökken a porkoncentráció. Nagyharsány- ban például az eredetinek az egytizedére csökkent az elfújt pormennyiség már száz méterre a bányától. Azon túl a rend­kívül finom port a szél szétzi­lálja. De az állandó észak-déli főnszél jócskán beteríti a völgy­ben lévő falut. A legkritikusabb porforrások; az előtörő garatja, kihordó sza­lagjai, a vibrátor, az üzemi utak, valamint a rakodó terek, ahová azóta bekötötték a vi­zet és felszerelték a legmo­Ujdonság a több komponensből álló pormegkötő oldat A por 90 százalékát lekötik dernebb locsoló, permetező be­rendezéseket. így a felszálló port jelenleg 50—60 százalék­ban megkötik. Állandósult a vizes permetezés, mindazok el­lenére, hogy a környező víz­társulások nehezen adnak vi­zet. Ugyanis több települést el­látó nagy karsztvíz-gyűjtő terü­letről van szó. A szénbánya kutatási osztá­lya javaslattervet készített Ha­zai példaként ajánlják Recs- ket, ahol a legveszélyesebb porforrásokat könnyen össze­szerelhető farostlemez-panelek­kel borították be. De sikere­sen alkalmazzák néhány itt­honi bányában is a felületaktív anyagokkal kevert permetező vizet, ami jobban köt. Külföl­dön már elterjedt, hogy mű­anyaghabbal kötik meg a port A Komlói Kőbánya Vállalat nem zárkózott el az említett módszerek bevezetésétől, sőt az anyagi ráfordítást sem sajnál­ják. A szénbányák kutatási osz­tályán több komponensből álló oldatot kísérleteztek ki, ami 7—8 napon át köt, vagyis he­tente egyszer permetezik vele elsősorban aZ utakat, a rako­dóterületeket. Egy négyzetmé­terre 3—4 liter elegendő és az útfelület nem válik sáros­sá. Egyébként a legtöbb por az üzemi utakon kavarodik fel. Az oldat — úgy tűnik — nem­zetközi viszonylatban is újdon­ság: segítségével elérhető o 80—90 százalékos pormegkö­tés. A laboratóriumi kísérletek nagyon jó eredménnyel végződ­tek. A jövő évtől a Mecseki Szénbányák külfejtési üzem Ka- rolina-völgyi bányájában és várhatóan a nagyharsányi kő­bányában próbálják ki üzemi méretekben az újdonságot — Csuti J. — Riportsorozat a nemzetiségekről A Magyar Televízió sajtótájékoztatója (Kiküldött munkatársunk tele­fonjelentése) A televízió öt részes — nem­zetiségeinket bemutató soroza­tának Megtartó jelen c. epi­zódja volt a főszereplője a TV Sajtó- és Propaganda Osztá­lyának rendezésében tegnap délelőtt Budapesten a Magyar Televízió elnöki tanácstermében megtartott sajtóértekezletnek. A filmsorozat készítői elmond­ták az újságíróknak, hogy cél­juk a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetének, nem­zetiségi politikánk érvényesülé­sének bemutatása — különös Napirenden a népesedéspolitika Kedden ülést tartott a Haza­fias Népfront Országos Nőbi­zottsága a népfront Belgrád- rakparti székházában. A ta­nácskozáson dr. Horváth Éva, Gyula város főorvosa tekintette át a népesedéspolitikai határo­zat hatását az anya- és nővé­delmi munkára. Hangsúlyozta, hogy — bár országosan mind jobb eredmé­nyeket tapasztalnak a szakem­berek — a népesedéspolitikai határozat további végrehajtása, az anya-, a gyermek- és ifjú- sáqvédelem hatékonyabbá té­tele érdekében folytatni kell az állami és társadalmi szer­vek jól összehangolt közös munkáját. Ott járnak el he­lyesen, ahol a nő- és gyermek- védelmet, komplex társadalmi feladatként kezelik, s a gyer­mekek harmonikus testi és szellemi fejlődése érdekében egymásra épülő, egymást erő­sítő szociális, jogi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységet fejtenek ki. A Központi Statisztikai Hiva­tal 1974-ben végzett felmérése szerint az 1958-ban házassá­got kötöttek 64 százaléka, az 1974-ben hózasultaknak már 73 százaléka kívánt két gyere­ket. A három gyereket terve­zők aránya 1958-ban még 22, 1966-ban már csak 9 száza­lékot tett ki, 1974-ben viszont újra elérte a 21 százalékot. Fegyházra ítélték a képmagnó tolvaját Kalányos János 25 éves pé­csi lakos 1976. július 31-én az éjszakai órákban Pécsett a Szigeti úton haladva a Pécsi Vízmű átemelő üzemének te­lephelyén észrevette az IBAK csatornavizsgóló televíziós gép­kocsit. A kocsi belső berende­zését Kalányos János már ko­rábban látta, még akkor, ami­kor a Pécsi Vízmű alkalmazá­sában dolgozott. Mivel mindig is érdekelték a műszaki felsze­relések, elhatározta, hogy meg­kísérli a gépkocsit feltörni, és az abban levő műszereket el­tulajdonítani. Sikerült észrevétlenül bejutni a vízmű területére, s nem volt túl nehéz dolga: a nagykapu nyitvo volt, a portás sehol. Az udvaron talált egy feszítővasat, avval feltörte a gépkocsit, s a benne levő kisméretű ipari te­levíziót, MK 125 típusú magne­tofon készüléket, Camping rá­diót a lakására vitte. Aztán visszatért a helyszínre, és egy képmagnót, egy monitort és egy mikrofont vitt el a hozzá tartozó csatlakozó vezetékkel együtt. Kalányos János lakásán va­lamennyi eltulajdonított tárgyat hiánytalanul megtalálták. Az ellopott műszerek értéke össze­sen 220 000 forint volt. A Pécsi Járásbíróság a ren­delkezésére álló bizonyítékok alapján Kalányos János bűnös­ségét jogtalan behatolás út­ján- jelentős érték tekintetében, folytatólagosan elkövetett lo­pás bűntettében állapította meg. Ezért 4 évi, fegyházban le­töltendő szabadságvesztésre és 5000 forint értékű vagyonel­kobzásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. A Máré-várához vezető betonút szegélykövezését végzik oz út­építők. Kirándulóközpont lesz Márévár környéke 3 és fél milliós fejlesztési program Mindig örömmel írok azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel betontömbök közé zsúfolt em­bereket domboldalra, erdőkbe, rétekre csalogatnak. * Zuhogó esőben indultunk út­nak, Márévárhoz igyekeztünk: megnézzük hogy halad az út­építés. A munkások, a hetve- helyi termelőszövetkezet építő­brigádja, a szomszédos szivaty- tyúházba kényszerültek az eső elől. Bár az időjárás nem ked­vez útépítésnek, szinte bizo­nyos, október közepén átadhat­ják a majdnem egy kilométer hosszú, lejtős beton utat, ami a várat összeköti a várvölgyi út­tal. Az útátadással megkezdőd­het Márévár környékének kirán­duló-központtá fejlesztése. Ed­dig is igen kedvelt kiránduló- hely volt, évenként csaknem 10 000 ember látogatta. És a kellemes környezetben szíve­sen tartanak különböző rendez­vényeket: magyaregregyi lako­dalmast, márévári napokat, de még jónéhány programnak ott­hont ad a vár. A Márévár környékének ki­ránduló-központtá fejlesztésére ebben a tervidőszakban 3 és félmillió forintot fordíthatnak. Ez nem kevés pénz, de a ko­rábban tervezett létesítmények­re nem elegendő. Ezért néhány, így például a turista-szálló és a pisztrángos tó építése eltoló­dik. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség pécsi építésvezetősé­ge idén felújítja a várat, 1977 nyarától pedig gyerekek veszik birtokba: élvezhetik a táj szép­ségét, a barangolás örömét, a romantikus környezetet, mert a baranyai úttörő vándortáborok sora Márévárral tovább gazda­godik. A következő esztendő sok új­donságot ígér: rendbe hozzák a csaknem másfél kilométeres várvölgyi utat. Sétautat építe­nek a vártól a magyairegregyi fürdőig, de Kövestetőre és a Pásztor-forrásig is vezet majd erdei sétaút. Pásztor-forrás Márévár és Óbánya között ta­lálható, zúzalékkővel kialakí­tott bejáró úton közelíthető meg. Itt esőbeállót építenek, környékét pedig kijelölték tábo­rozásra. A nyilvántartott 153 mecseki forrás közül 14 a vár mellett található, és a Máré- forrás kivételével valamennyi­nek a vize iható. Köréjük sza­lonnasütőket, pihenőket építet­tek. A kiskúti és a mézesréti pi­henőket autóval érkező turis­ták számára képezték ki. Mind- mind a felüdülés, kikapcsoló­dás, az „újjászületés” elősegí­tésére épültek. Kirándulóknak épül Cigány­hegyen a több mint 10 méter magas kőkilátó 1977-ben. Ez lesz a hatodik mecseki kilátó. És a kirándulókra gondolt a komlói ÁFÉSZ is, amikor elha­tározta, hogy jövőre korszerűsí­ti a magyaregregyi csárdát. El­készülte után meleg ételhez juthatnak a Márévárba és kör­nyékére látogatók. Horváth Teréz tekintettel az oktatás és közmű­velődés területeire. Baranya soknemzetiségű la­kossága a sorozat minden té­makörében részletében érde­kelt. Az első adás azt vizsgálja, milyen fokon és formában él o hazai németség nyelve. A má­sodik arra igyekszik választ ke­resni, mi jellemzi a magyaror­szági románság kultúráját. Milyen lehetőségeket biztosít a magyar állam a hazánkban élő szlovákság oktatására, köz- művelődésére? Élnek-e a szlo­vákok a számukra biztosított le­hetőségekkel? Ez lesz a harma­dik epizód témája és egyben a nemzetiséqi értelmiség szere­pének, felelősségének vizsgála­ta. Egy egész epizódot szenteltek a sorozat készítői annak elem­zésére, hogyan és milyen for­mában, tartalommal valósult, valósulhat meg a magyarorszá­gi délszlávok integrációja. Az összegező és egyben té­mazáró adás azokra a kérdé­sekre válaszol, amelyek nem vagy csak részben fogalmazód­tak meg a korábbi adásokban. A sorozat adásait kétheten­ként csütörtökön este sugároz­zák. Az örökség című első epi­zódot november 11-én, a Kul­túrák című epizódot november 25-én, a Lehetőségek és igé­nyek c. epizódot december 9- én, a Megtartó jelen címűt de­cember 22-én, a Nemzetiségi politika című összegező filmet pedig 1977. január 5-én tűzi műsorára a televízió. A filmek jelentős részét Ba­ranyában forgatták, és így két­szeres okkol tarthatnak számot érd ek I őd ésü n k re. —B. K.— Választékbővítő újdonságok költőidről Az év utolsó hónapjában va­lóságos csúcsforgalmat bonyo­lít le a KONSUMEX Külkeres­kedelmi Vállalat. Az egész évi importáruk 20—25 százalékát novemberben és decemberben hozzák be, hogy minél bősé­gesebb és zavartalanabb le­gyen az ellátás a téli fogyasz­tási és ruházati cikkekből, ai karácsonyi ajándékáruból. Ekét hónap alatt mintegy négymil- liárd forint értékben importál­nak háztartási berendezéseket, konyhafelszereléseket, bútoro­kat, ruházati cikkeket és aján­déktárgyakat. Az igények jobb kielégítése érdekében az idény s így az év vénére is, 10—15 százalékkal több árut hoznak be mint a korábbi években ai szocialista országokból, a tő­kés piacról és a fejlődő álla­mokból. A KONSUMEX legnagyobb kereskedelmi partnerétől az NDK-ból egyebek között 1500 automata mosógépet vásárolt, s újdonság lesz a hazai bol­tokban az NDK gyártmányú nagyteljesítményű szilárd tüze­lésű kályha, amelyekből 10 000- et rendeltek. E mellett folya­matosan lehet kapni a romár» és a csehszlovák típusokat is. Csehszlovák partnerüktől most első ízben vettek Simax nevű tűzálló üvegedényeket. Hagyo­mányos importcikk a szovjet rozsdamentes evőeszköz, most az új mintázatúakból is bősé­ges lesz az ellátás. Rövidesen a kirakatokba ke­rülnek az újabb szovjet, japán és svájci órák, ezekből az idén összesen 600 000-et importál­tak. A korábbi évekénél széle­sebb lesz a> választék öngyúj­tókból és bizsufélékből, s ami ennél fontosabb: némileg bő­vül a játékválaszték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents