Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-08 / 309. szám
Magyar zseni Az újságolvasó végigfut szemével a sorokon, s nem tudja, hogy ezeknek a soroknak a nyomdai kiöntése mekkora munkát jelent. Hogy tudna akkor Kliegl Józsefről, akit szinte már a sajtó munkásai sem ismernek. Névtelen magyar feltaláló, akit szülővárosában, Baján most tisztelnek majd meg, levéltári kutatásokból született írásokkal és szoborral. Dr. Nagy István, a Bajai Városi Tanács művelő- désüqyi osztályának felügyelője kutatta a Kliegl József emlékeit, a méltatlanul elfeledett feltalálót ismerteti egy kiadványban, A nyuqtalan életű Kliegl József a festőművészet után — negyven éves fejjel — kezdett el a fizikq tudománya iránt, főleg gyermekkorának egyik izgalma, a gépészet iránt érdeklődni és feltalálta a szedőgépet. Kitűnő matematikus is volt és számtani játékai segítették abban, hogy egy olyan gép megalkotása, amely kiszedi a betűket, nem megoldhatatlan. Már az első kísérletei is őt igazolták. Feleséqe tanácsára tanulmányát felajánlotta a magyar országgyűlésnek. Ekkor kapta az első súlyos csapást. Kinevették, fantasztának tartották. Következett tehát — a nyomor. És a zseni meqint tehetsége másik oldalához nyúlt — a festészethez. — Észak-Magyarországon, vagyis Nyitrán és Pozsonyban dolqozott, Zichy József földbirtokos családi portréit festette, s kiharcolta a gróf pénztámogatását találmányának tökéletesítésére is. Pozsonyban nyitott aztán műhelyt és lázas munkával elkészítette a betűszedő gépet, méghozzá olyat, hogy használat után a kiszedett betűket a qép helyrerakta. A gépről sem rajz, sem szabadalmi leírás nem maradt. Sikeréről a korabeli bécsi újságok adnak némi tájékoztatást. Nevét felkapják az európai újságok. A szakrajzok alapján francia, német, dán és cseh technikusok igyekeznek — kisebb tökéletesítéssel — a gépet elkészíteni, maximális segítséget kapva államaiktól. Klieglt itthon szinte semmibe sem veszik. A külföldön tökéletesített géphez azonban már nem kapcsolódik Kliegl József neve. Ö tovább nyomorog. Végre egyik reformkori országgyűlésen figyelnek munkájára és 1842-ben a Tudományos Akadémia Vörösmerty Mihály vezetésével bizottságot küld ki a gép felülvizsgálására. Az eredmény szenzációs. Egy Kliegl féle gép 23 szedő munkáját végzi el. írók, szerkesztők sietnek Kliegl segítésére és a kincstár is kiutal 600 forintot államsegélyként. Kossuth a Pesti Napló hasábjain lelkesen üdvözli a feltalálót. Kliegl József, a zseni tovább kísérletezett. Feltalálta az egysínű vasutat, hegyi pályán is terhet vonni képes mozdonnyal. A tervrajzokat Bécsben a szabadalmaztatás során ellopták és mások használták fel. Megszerkesztette az első aratógépet. Az értékelő bizottság elismerte — mégis elfeledték. Később új talál- mánnyel lép a világ elé: a hangjegyíró géppel. Ezzel a zongorán rögtönzött zenei szerzemény azonnal feljegyezhető volt. A gépet közadakozásból megvették a Nemzeti Múzeum számára — de elveszett. Harc, félreértés, nyomor, megaláztatás. Ez volt a magyar zseni útja. Az utókor és szülővárosa, most adózik emlékének. Készül a szobra — jövőre felállítják Baján. F. D. Mennyit keres a „C” kategóriás zenész? ......Szórakoztató zenében megyénk végre önellátó — mondja Kismányo- ki Károly, az OSZK Baranya megyei kirendeltségének vezetője. •— A hatvanas évek elején sok zenekarunk külföldre szerződött, úgy hogy hiányukat csak az ország különböző részéről érkező együttesekkel tudtuk esetenként pótolni. Ebben a szakmában persze mindig van változás, jönnek-mennek a zenekarok, de körülbelül két év óta nyugalom tapasztalható: száznyolcvan zenészünk van, majdnem valamennyi főállásban dolgozik a vendéglátóiparban, csupán tízen muzsikálnak esténként másodállásban." N appd a vevőkért, este a vendégekért Egy dobos portréja „Természetesen ők is rendelkeznek a megfelelő vizsgával. Sajnos a népi zenekarok utánpótlását nem tudjuk megoldani. Jelenleg tizenkét népi zenekarunk van, tagjainak korátlaga 45—55 év. Az idősebbek gyermekei — ha egyáltalán a zenei pályát választják — már eleve művészeti gimnáziumban folytatják tanulmányaikat és a későbbiekben is mellőzik a szórakoztató-zenei pódiumot. Ami a tánczenekarokat illeti, általában megfelelnek az A, B, illetve C kategória követelményének .. „C” kategóriás zenész Sárkány Károly is, aki — mellékállásban — esténként a Fegyveres Erők Klubjában játszik zongorista társával, Hermann Tamással. Egyébként a Bara- nyaker — Kossuth Lajos utca 21. sz. alatti — műszaki boltjában dolgozik, mint elektroakusztikai eladó. — Szaxofonosnak tanultam, de aztán áttértem a dobra. A szaxofonos legalább négytagú zenekarban „él” csak meg, mondjuk egy zongora, dob, bőgő, esetleg gitár mellett, mert a szaxofon szóló hangszer. Négy, vagy annál nagyobb létszámú zenekart viszont kevés szórakozóhely foglalkoztat. Ezért maradtam a dobnál és Tamással kitűnően együttműködünk. Tizenkét éve játszik, többek között a Savages-együttessel a KPVDSZ Művelődési Házban, aztán a Ságvári Otthonban, később a Fantom együttesben a Pannónia bárban, majd ismét a KPVDSZ-nél és végül itt a FEK-ben. — Az egésznapos elfoglaltság bizonyára lárasztó .. . — Nem mondhatnám. Ha a „második műszakban" is azt a munkát végezném, amit nap közben a boltban, akkor nehezen lehetne elviselni, de éppen arról van szó, hogy a bolti — néha fizikai — munkát az esti muzsikálás kellemesen kiegészíti. Tulajdonképpen kikapcsolódást jelent. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy zenész minden este derűs kedélyállapotban foglalja el helyét a pódiumon. Lehetnek gondjaim, de ezeket nem vihetem magammal, mellesleg a boltba sem. Magyarán szólva: „jó képet kell vágnunk", de ez érthető is, hiszen akár a pult mögött, akár a presszóban, közvetlen kapcsolatban állunk a közönséggel. De ez így is van rendjén. — Bizonyára több azonos érintkezési pont lelhető lel két munkaköre között. — Ajaj! Mondok egy példát. Vannak olyan slágerek, amelyet csak egyetlen napon is legalább nyolc-tíz alkalommal kell végig hallgatnom. Reggel otthon a rádió mellett, aztán bent az üzletben, ahol szintén a rádió szól, vagy lemezjátszó, és végül este a presszóban csak árad és árad a zene, pontosabban olyan fölkapott számok, mint például az El-bimbó, vagy másik szám, amelynek ez a kezdő szövegsora: „Nehéz a boldogságtól búcsút venni . .Pedig ezt az utóbbit, egyik nagyon jó barátom, Meződi József énekli az Apostol együttesben, s valóban jó kis dal, de már unja az ember. Aggódva tűnődik: Ha ez belekerül a lapba, lehet hogy mindenki ezeket a számokat kéri, vagy tapintatból nem kérik? Mindegy: első a közönség. Érdekes, hogy Bertha Bulcsu Kenguru című filmjének egyik szómát, a „Szombat este volt. . .", lekoppintottuk és éppen mert a rádióban ritkán hallani, mi rendszerint műsorra tűzzük és nagy a sikere. Any- nyira, hogy félő, ez is megkopik. — Előlordul-e, hogy a délelőtti vásárló este megjelenik a presszóban? — Sokan! A boltba benéznek — többnyire fiatalok — este már ismerősként üdvözöljük egymást. Gyakran előfordul, hogy a presszóban, zeneszünetben hozzám jönnek és érdeklődnek különböző áruk iránt, van-e, mikor jön, érdemes-e megvenni meg ilyesmi. Másnap mint vásárlók, ismét jelentkeznek. • — Az ember feltételezi, hogy miután két műszakot végez naponta, szép pénzt keres. így van ez? — Viszonylagos dolog. Összjövedelmem mintegy havi ötezer forint. Csakhogy . . . Dobfelszerelésem, a kiegészítő berendezésekkel együtt 45 ezer forintba került, a részleteket most nyögöm. Aztán van két kisgyermekem, feleségem anyasági segélyen van, mit mondjak még? Ha egy kőműves másodállásban „maszekol", elég ha vesz egy fandlit, egy simítót, vagy mit tudom én mit még, de bizonyára nem fordít rá tízezreket. Viszont többet keres. Elhiszi? — El. Kérdeznék még valamit, ha nem kellemetlen. Miért becézik önt „Bukszának"? — Ja . . .? Régi ügy. Még iskolás koromban afféle délutáni kakaós, tejszínhabos „zsúron" voltunk egy kislánynál. A papa azt mondta nekem: „Olyan vagy mint egy bukszaszájú néger". Tulajdonképpen van is benne valami. Sárkány Károly mindenesetre pontos időbeosztással él: nappal a bolt, este a pódium és — a jó ég tudja mikor — de még tanulásra is kell néhány órát szakítania, mert a Közgazdasági Szakmunkásképző Iskola III. osztályos hallgatója is. R. F. AZ EIVRT SOPIANA GÉPGYÁRA FELVÉTELRE KERES: 2 vizsgázott kazánfűtőt olajtüzelésű kazán kezeléséhez, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező férfi munkaerőt portásnak, közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő dolgozót anyaggazdálkodónak, továbbá esztergályos és lakatos szakmunkásokat. JELENTKEZÉS: EIVRT Sopiana Gépgyára flK PÉCSV ■■ Szalai András út 8. V Felvételi iroda. Kedves bópeer. Marsz-e játszani? Kegyetlen játék az öregséggel — Amikor Major Tamást képen- vágták a nézőtéren De szép nő ez a Vukovics Szilvia! Belép a Pesti Színház deszkáira és a férfinézők szembogara kizárólag arra fordul, amerre ő — Bánsági Ildikó — járkál. Mintha karmester volna, lágy szőke hajával, feszes bőrével dirigálja a férfiszemeket. Aztán felcsattan a nevetés . . . mit nevetés: röhögés! Mert az öreg író, akinek a feszesbőrű Szilvia felajánlja magát, lám, már Vetkőzik is hozzá, szóval az öreg író . . . semmit sem tud vele kezdeni. Ahogy Déry Tibor, a szerző, irodalmi nyelven kifejezi ezt a pokolmélyi pillanatot: „Nem az első szerelmi vereségem volt hosszú férfiéletem során, de a legfájdalmasabb, mert talán az utolsó. Vannak örömök, amelyekért túl sok szégyenteljes gyötrődéssel kell megfizetni, nem érik meg az árukat. Az ember inkább lemond róluk . . . Az öregkor ereje a visszautasítás". Kínos. Mégis nevetünk rajta. Pedig valamennyiünk borzalmas jövője lehet, s most itt van előttünk, itt a színpadon — játékban. Kegyetlen játék, minek ez? — Olyan, mint az „Akarsz-e játszani?" utolsó sora, Kosztolányi játékról írott remekében: „s akarsz-e, akarsz-e játszani halált?" — Major Tamás, az „öreg író" előadás után ólomfáradtan leül az öltözőben és megkérdi: — Mit lehet még elmondani ezek után? — Déry Tibor regényét, a KEDVES BÓPEER...-t olvassa az ország. Az ebből rendezett előadás főszereplője —, aki rendező, színházelméleti szakember, tanár a főiskolán — mit mond a darab kegyetlen játékában rejlő megtisztító erőről? Major Tamás bozontos szemöldöke összerándul. Azonnal rákapcsolódik a gondolatra: — Az utóbbi időben nagyon sokat foglalkoztam ezzel, például József Attilával kapcsolatban is. Nem szeretem ugyanis, hogyha József Attila verseit szomorúan, szentimentálisán adják elő. Szörnyű korban élt, szörnyű vége lett, s az ő költői nagysága éppen az, hogy ezzel a szörnyűséggel is játszani tudott. Általában elfelejtik azt a csodálatos tulajdonságát, amelyet én — akármilyen furcsán hangzik — úgy nevezek, hogy József Attila humora. Szörnyű humor, de a versek kemény mondanivalója, leleplező ereje, iróniája, tragikuma is akkor fejeződik ki, ha játsszuk. Hiszen a nagy költőkben éppen az az egyik legtiszteletreméltóbb vonás, hogy a legtragikusabb dolgokkal is játszani tud. — A Déry-mű is elég kegyetlen játék a rosszal; az öregedéssel. Honnét áradnak mégis a lényei? — Déry kegyetlenül játszik, de ebből a játék a hangsúlyos. Az öregedés tényleg kegyetlen és elkerülhetetlen, de Déryben is az a csodálatos, ami József Attilában, hogy figyelni tudja magát. Gunyorosan is. Ezáltal válik a kegyetlenség játékká, s vesz fel olyan színeket, mint az irónia, az önirónia, a líra. Ezt a kegyetlen tartalmat ilyen remek színekkel tudja megtölteni. — Tudja-e, hogy hat ez játszótársára, a nézőre? Olt már teljesen civilként a nézőtéren? — Hogyne, 1937-ben Párizsban és akkora pofont kaptam hátulról, hogy jó tíz percig nem hallottam a színpadi szöveget. A Moszkvai Művész Színház vendégszerepeit ott a Ljubov Jarovajá- val. Amikor a darabban felhangzott a cári himnusz, a párizsi emigráns orosz tisztek felálltak, tisztelegtek, mi baloldaliak meg fütyültünk. Akkor kaptam a pofont. Mégis . .. fél óra múlva már belemélyedtem a forradalmi előadásba. Ezt azért mondom, mert a jó színház, bármilyen kegyetlen is, leköt és megtisztít. Közben jön egy néző. Cso- komyakkendő, pecsétgyűrű, többszáz dolláros fölény. Gratulál a művésznek és kérdi, hogy lehet ezt a remek szövegkönyvet megvásárolni?! — Minden magyar könyvesboltban! Tizenhárom-ötven- ért! A többszáz dolláros fölény csodálkozásba vált. A dolgok egyszerűsége fölött. Földessy Dénes Vásár a szezonban vásár a centrumban! minden női ruha és blúz CENTRUM ÁRUHÁZ A VÁROS KÖZPONTJÁBAN!
