Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-04 / 305. szám
1976. november 4., csütörtök Dünantult napló 3 Huszonöt éves az ÉPC5ÉP pécsi gyára Megújulás előtt a magyar építőgépgyártás Interjú Jablonkai Istvánnal, az ÉPGÉP vezérigazgatójával véglegesen befejeződik a beruházás. Persze, a csarnokot úgy építjük meg, hogy hozzá további csarnokot csatlakoztathassunk. Új építőgépek- Milyen leiadatok hárulnak ezek után Pécsre?- Úgy tudjuk, az ÉPGÉP veszi át a bal kézzel tervezett mohácsi mozaiklap-gyáral. Van-e már ebben döntés? — Még nincs. A tárcaközi bizottság november 17-én dönt erről, majd akkor nyilatkozom. Miklósvári Zoltán Szovjet technika a Mecsek bányászatában A magyar-szovjet barátsági hét keretében az MSZMP és a Hazafias Népfront, valamint a M ETESZ Baranya megyei Szervezetének elnöksége szakmai napot tartott szerdán a METESZ zékházban A szovjet technika a Mecsek bányászatában címmel. Kovács László okleveles gépészmérnök, a Mecseki Ércbányászati Vállalat gépészeti osztályvezetője a vállalatnál alkalmazott jelentősebb magas színvonalú szovjet gépekről tartott előadást, melyeket a kutatás, feltárás, termelés és kiszolgálás területén alkalmaznak. Kővári József okleveles bányamérnök, a Mecseki Szénbányák Béta üzemének főmérnökhelyettese, a meredek dőlésű telepek gépesítési kísérleteit, az ASCS szovjet gépsor tapasztalatait, eredményeit ismertette. Eredmények, gondok, feladatok Ebéd az Alkotmány utcai iskolában Fotó: Seres Éva Diákétkeztetés az iskolákban Huszonöt esztendővel ezelőtt a pécsi vasútállomás mögött üres telkek ásítoztak, a környékbeliek ide rakták le a szemetet. Egyszeriben kis csarnok és irodaépület nőtt ki a földből, s ez azt jelentette, hogy az Építőgép Karbantartó Vállalat Dél-Dunóntúlon is megkezdte az építőgépek kölcsönzését és javítását, egyben lerakta azt az alapot, mely időközben építőipari gépgyártássá nőtte ki magát. Ezekre az időkre, amikor az építkezéseken jószerivel a betonkeverők keltettek csodálatot, jól emlékszik Jablonkai István, az ÉMUK akkori beruházási vezetője. Ma az ÉPGÉP vezérigazgatója. Az ÉPGÉP pécsi szállítóberendezések gyára alapításának 25. évfordulója alkalmából beszélgettünk vele. Százharmincmillió Pécsre- Hol tart ma a magyar épi- tögépgyártás?- Először is, ma már nem is az építőipar gépesítéséről, hanem iparosodásáról beszélünk, s ez minőségi különbség. A panel mellett elterjedt az öntött technológia, tért hódít a könnyűszerkezet, az építőipar egyre inkább szerelő jellegűvé válik, s ehhez merőben új technikai berendezések kellettek. Sajnos, az ipari háttér nem követte ezt a fejlődést. Az építőgépgyártás eddig jószerivel csak saját erejére támaszkodhatott, s ez a szintentartásra is kevés volt, nem került sor nagyobb fejlesztésekre. Ebben a tervidőszakban megváltozott a helyzet, jóllehet, most sem beszélhetünk valamiféle diadalmenetről. Az építőgépgyártót az építőipar ipari bázisaként kezelik. Elfogadták nagyszabású rekonstrukciós tervünket, ami 1,1 milliárd forintos beruházást jelent. Ma az ÉPGÉP 8 gyárának 4000 dolgozója évi 1 milliárd forint értéket termel. A rekonstrukció után a termelés 1,8 milliárd forintra fut fel, ezen belül a gépjavítások értéke a jelenlegi évi 240 millióról 1981-re 600 millió forintra növekszik.- Mennyi jut az 1,1 milliárdos beruházásból Pécsnek?- Pécsi gyárunkra 130 millió forintot költünk, a Vasút utcából áttelepítjük Nagyárpádra, ezzel együtt, ha nem is lényegesen, a kapacitás is bővül. A tervdokumentációt a BARA- NYATERV jövőre szállítja, nagyon gyorsan szeretnénk megvalósítani. A csaknem 3500 négyzetméter alapterületű nagycsarnok ugyanolyan lesz, mint barcsi gyárunké, magunk terveztük', pontosabban az IPARTERV és az ÉPGÉP szabadalma. A csarnokot magunk is gyártjuk, így csak 40-50 millió forintnyi építési munka marad, amire kapacitás kellene. Kivitelezőt ugyan még nem találtunk, de reméljük, Dunaújváros megépíti, s 1979 nyarára — Pécsi gyárunk jelenlegi profilja vegyes, a végleges profilt a rekonstrukcióval alakítjuk ki. A gőzborotvák gyártása csökken, mert az univerzális gőzfejlesztők is képesek erre a feladatra, s persze a téliesítés- re. Az egyik vezérgép tehát a gőzfejlesztő. A jövő esztendőben megkezdik az építőipari gyorsfelvonók készítését, ebből is komoly termelés lesz. 1979- től ablakdarukat is gyárt Pécs. 1977-től javítják és ellátják a gőzfejlesztők szervizét, később a betonpumpák és a betonkeverő gépkocsik javításával is foglalkoznak. Mindet egybevetve, a pécsi gyár jelenlegi évi 70 milliós termelése 1985-re 150 millió forintra nő, ezen belül a qépjavítás értéke a jelen- leqi 10 millióval szemben 80 millió forint lesz. Ugyanakkor a létszám csak kisebb mértékben gyarapodik, a jelenlegi 269-ről 333 főre. — Hol tart az ÉPGÉP az élenjáró külföldi technika megvásárlásában és igér-e ez valamit Pécsnek? — A nyugatnémet etlingeni cégtől például most vásároltuk meg az 50 köbméter/óra teljesítményű betongyár licencét. Az első ilyen betongyárat az országban a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat vette meg, új komplex telepükön a jövő évben ilyenkor már üzemelni fog. Egy másikat említek, a svédektől szerettük volna megszerezni a rakodás gépesítésére szolgáló 6 tonna teljesítményű daru licencét, de ennek ellentételezéseként nem voltak hajlandók visszavásárolni a terméket. Most más cégek ajánlataival foglalkozunk. Elképzelhető, hogy ezeket a rakodógépeket is Pécs gyártja. A jövő zenéje — A KGST-ben van-e törekvés a szakosodásra az építőgépgyártásban? — Most már kialakultak a két- és többoldalú együttműködések. öt évre szóló együttműködési szerződésünk van például a csehszlovákokkal házgyári berendezések szállítására, s ugyancsak velük szeretnénk megfelelő munkamegosztást kialakítani a toronydaruk gyártásában. Folytatjuk az együttműködést a Szovjetunióval, megfelelő szakosodást alakítunk ki az NDK-val is. A Szovjetunióval szó van arról, hogy vibrátoraikhoz mi szállítanánk az úgynevezett hajlékony tengelyeket, évi 150 ezer darabot. Erre az ügyletre a hatodik ötéves tervben kerülhetne sor, mert először 30 millióért egy svájci gépgyártó-sort kell vásárolni. Szeretnénk, ha ennek az alkatrésznek a gyártására Pécsett rendezkedhetnénk be. — Pécs és Barcs közel esik Szlavóniához. Mivel magyarázza az együttműködési készség kölcsönös hiányát a jugoszlá- vokkal? — Voltak törekvések az együttműködésre, de végül is az elszámolás nehézségei miatt nem jöhet létre közös gyártás. Nekik egyébként az olaszokkal és a nyugatnémetekkel van intenzív kapcsolatuk. A pécsi 15 894 általános iskolás diák közül 6330-an részesülnek szervezett étkeztetésben. Az ellátás 39,8 százalékos Az arány ugyan jóval magasabb az országos 30,5 százaléknál, sőt a nagyobb városokénál —Szeged 39,2, Miskolc 34,1, Debrecen 35,6, Győr 31,6 — mégsem elegendő. Pécsett főként a Lvov-Kertvá- rosban és Újmecsekalján tanulók egy részének nem tudnak meleg ételt biztosítani az iskolákban. A napközit igénylő diákok közül ugyan az alsótagozatosokat felvették, de a felsősök közül nem mindenkinek jutott hely. Ezek a gyerekek vagy éttermekben vagy a szülők munkahelyén — ha erre mód van — vagy bisztróban, üzletben, rokonoknál, ismerősöknél esznek azt, amit épp kapnak. Az általános iskolai étkeztetés legnagyobb gondja a munkaerőhiány. Az alacsony fizetések miatt nagyon nehéz konyhai dolgozókat találni, illetve a meglévők közül is sokan távoznak jobban fizető munkahelyekre. Az étkeztetési nyersanyagnormákat — a húsárak emelkedésével egyidőben — 1,20 forinttal felemelték. A felsősök, 11 14 évesek napi 10,60, a 7—10 évesek napi 10 forint értékű alapanyagból készített tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak. Hat iskola a gyermekélelmezési csoporttól kapja a nyersanyagot, kettőnek viszont a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat szállítja az ételt. Jövőre már csak négy iskoláról gondoskodik a geyrmekélelmezés, mivel a Fábián Béla úti Nevelési Központ és a Leonardo da Vinci utcai iskola önállósul. Az iskolák többségében tehát a saját anyagbeszerző a tetszés szerinti helyről vásárolja a nyersanyagot és helyben készül a mindennapi ebéd. Az ételek mennyiségére; minőségére elvétve akad panasz. Több szülő viszont szóvátette, hogy azoknak a napoknak az étkezési díját, mikor gyermekük valamilyen okból távol maradt a napköziből, nem kapják visz- sza. Nos, az érvényben levő állásfoglalás szerint akkor, ha a szülő reggel bejelenti a gyerek távollétét és közli, hogy várhatóan mikor kér ismét ellátást, akkor a következő hónapban levonják a térítési díjból az előző hónapban távol töltött napok étkeztetési összegét. Ez év végén átadják a ll-es számú gyakorló iskola konyháját, éttermét, ahol 160 gyermek ellátásáról gondoskodnak. Jelenleg még a Tanárképző Főiskolán étkeznek a gyerekek. Jövőre elkészül a Ivov-kertvárosi 16 tantermes általános iskola, melynek konyháján napi 400 adaqot főznek. 1979-ben a felépülő Jurisics Miklós utcai 8 tantermes iskola konyháján pedig 300 adag étel készül majd naponta a diákoknak. E tervidőszakban épül a Nevelési Központ a 3000 adagos konyhával, amely a két iskola tanulóinak étkeztetése mellett más intézmények diákjainak ellátásáról is gondoskodik. Az V. ötéves tervidőszakban a jelenlegi 185 napközis csoport mellé újabb 32-t hoznak létre. Egy-egy csoportba 40 gyerek tartozik. Húsz éve alakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány A szocializmusnak, a munkás—paraszt hatalom megvédésének, az ellenforradalmi lázadás leverésének alapvető feltétele lett 1956 október végén egy új, forradalmi pártvezetőség megalakitása, új kormány megteremtése, amely képes kijavítani a múlt hibáit, helyreállítani a pártélet lenini normáit, leküzdeni a dogmatizmus és revizionizmus útvesztőit, egyesíteni és megszervezni a forradalmi erőket, a proletárhatalom híveit az ellenforradalom elleni harcra, Az új forradalmi központ 1956. november első napjaiban jött létre Kádár János vezetésével, s kezdeményezésükre megalakult a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány. Az új kormány legfontosabb feladatának az ellenforradalmi bandák szétverését tekintette, s emellett egész tevékenységével arra törekedett, hogy elősegítse a megtévesztett emberek leválasztását az osztályellenségtől, az árulóktól. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány november 4-én bocsátotta ki első kiáltványát a magyar néphez, amelyben harcba szólította az ország dolgozóit a munkáshatalom védelme, a rend helyre- állítása és a szocialista épitő- munka folytatása érdekében. A kiáltványban megfogalmazott program foglalkozott az életszínvonal emelésének, a gazda- sáqpolitika módosításának, az államigazgatás megjavitásának feladataival is, s fontos helyet kapott benne a megrendült munkás—paraszt szövetség megerősítése. Az MSZMP ideiglenes Központi Bizottsága decemberi határozatában a kormányprogramot elvi szintre emelte, s ezzel hosszú távra kijelölte hazánk szocialista fejlődésének követendő útját. A munkás—paraszt kormány, mérlegelve az adott helyzetet, megállapította, hogy az ellen- forradalom fegyveres erőinek gyors szétverését, a gyilkosságok, a pusztítások további megakadályozását az adott helyzetben csak a Szovjetunió önzetlen katonai segítsége biztosíthatta. Ugyanakkor feledhetetlen és dicső szerepük volt a harcban azoknak a párttagoknak és párton kívülieknek, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, karhatalmisták- nak, katonáknak és rendőröknek, akik ha kellett, életüket áldozták a munkás—paraszt hatalomért A forradalmi kormány megalakulása és kiáltványa a munkáshatalom híveinek tízezreit mozgósította, s számukra világos harci programot és politikai irányítást adott Az új forradalmi központ ezután hozzákezdett a párt újjászervezéséhez, a Magyar Szocialista Munkáspárt megszervezéséhez. Az újjáalakuló pártszervezetek jelentős segítséget nyújtottak a munkás—paraszt kormánynak az ellenforradalom fegyveres leverésében, a tanácsok hatalmának helyreállításában, a fegyveres testületek újjászervezésében, az ipari termelés és a közlekedés megindításában, a városok élelemellátásának biztosításában. A munkás—paraszt kormány előtt álló hatalmas feladatok megoldását, a politikai és gazdasági konszolidáció folyamatát nagyban segítette és megkönnyítette a Szovjetunió és a szocialista országok internacionalizmustól áthatott testvéri segítsége. Ez a segítség is hozzájárult ahhoz, hogy a párt és a kormány következetes és elvhű politikája történelmileg példátlanul rövid idő alatt kivezette az országot a politikai és gazdasági káoszból, konszolidálta a szocializmus viszonyait, és a szocialista épités újabb, magasabb szinten történő folytatását tette lehetővé. Az MSZMP vezette Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt kormány akkor kidolgozott politikájának helyességét utóbbi húsz évünk történelme, szocialista építésünk sikerei bizonyították. A kipróbált, helyes politika megvalósitását a szocialista építés minden híve méltán tekinti cselekvése, helytállása vezérfonalának. Mit keli „tudnia” a terméknek? Rendelet a tartós fogyasztási cikkek minőségének tanúsításáról A Magyar Közlöny 80. számában jelent meg a kohó- és gépipari és a belkereskedelmi miniszter együttes rendelete egyes tartós fogyasztási cikkek minőségének tanúsításáról. A rendelet melléklete meghatározza, hogy milyen fogyasztási cikkeknél kötelező a minőség tanúsítása és előírja azt is, hogy a tanúsításnak milyen minimális műszaki jellemzőket kell tartalmaznia. A villamos háztartási készülékeknél például kötelezően előírja a névleges feszültséq és teljesítmény felvétel, a hálózati csatlakozás feltételeinek, az érintésvédelmi módozatoknak s a termék gyártási időpontjának feltüntetését. Egyes készülékekre még további minimális követelményt is meghatároztak. Az elektromos tűzhelynél, a különálló sütőnél, a villamos főzőlapoknál például fel kell tüntetni az egyes főzőlapok forralási idejét, a sütő hőmérsékletét, a szabályozási fokozatokat, a fűtőkészülékeknél a megérinthető felületek legnagyobb hőmérsékletét, a forróvíz tárolóknál az űrtartalmat, a felfűtési időt, mosógépnél a mosható ruha meny- nyiségét, a mosóképességet, a zajszintet, stb. Hasonló követelményeket határoztak meg a híradástechnikai készülékekre, a nem villamos háztartási hőfejlesztő készülékekre (szilárd tüzelésű kályhákra, vízmelegítőkre, gázkészülékekre) egyéb háztartási készülékekre és eszközökre, valamint motorkerékpárokra, robogókra, mopedekre és kerékpárokra. Azok a termékek, amelyekről a kötelező tanúsítás hiányzik, illetve nem felelnek meg az előírt követelményeknek, nem hozhatók forgalomba. A minőségvédelemmel kapcsolatos kormányhatározat végrehajtására már korábban is több rendelet látott napvilágot. A közelmúltban például a könnyűipari termékek minőségének tanúsítását tették kötelezővé. Az élelmiszertörvénnyel összefüggésben is hasonló jogszabály rendelkezik, s a belkereskedelmi miniszter egy korábbi rendelete a kozmetikai és háztartásvegyipari cikkek legjellemzőbb tulajdonságainak feltüntetését követeli meg. A mostani együttes rendelet kiterjeszti a tanúsítási kötelezettséget a gépipari, műszaki fogyasztási cikkekre, s ezzel ma már minden fontosabb termék- csoportra van ilyen érvényes szabályozás. A rendelkezés következetes érvényesítésével a hozzá nem értő is tájékoztatást kap arról, hogy tulajdonképpen mit vásárolt, s a megvett terméknek — legyen az fogkrém, textília vagy sztereo magnetofon, konzerv vagy kerékpár — mit kell „tudnia", milyen követelményeknek kell megfelelnie.
