Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-30 / 331. szám

Dunántúli napló 1976. november 30., kedd »tett MTV Körzeti Stúdió Pécs íme, itt van az újszülött, lát­hatjuk, hallhatjuk a hangját — megszületett. Az első érzés az örömé. A várakozásnak vége, a tervek, bizonytalan elképze­lések, képzelődések helyett most már egy valóságos és tényleges újszülöttel számolha­tunk. De lehet-e egy újszülöttet kritika alá venni? Lehet-e, il- lik-e (s van-e értelme, hisz oly gyorsan nőnek a gyerekek!) ar­ról beszélni, hogy túlságosan hangosan sír, hogy csúnyácska, vagy pár dekával kisebb a sú­lya, mint szeretnénk? Legfel­jebb azt szokás mondani, hogy hasonlít az apjára vagy az any­jára, esetleg hogy hajszálra olyan, mint nagybajuszú és ko­pasz bácsikája . . . A mi újszülöttünk ráadásul igen egészséges tüdőről, s len­dületes, bátor életerőről tett tanúbizonyságot már születése pillanatában. Rögtön beszélni, muzsikálni, szerkeszteni kezdett, szóval, nem egyszerűen csak él, hanem máris csinálja, amiért- létrejött. Fiatalos önbizalommal lépett a nagyobb család, az or­szág elé, s azt se szégyellette, hogy beszédkészsége esetleg -még nem éri el a felnőttekét. Jól tudván, hogy minden mai gyerek lekörözhet rövid időn belül minden mai felnőttet. A szép-embléma után ötletes és gördülékeny riport-magazin következett. Bemutatkozás, ösz- szekötőszöveq, helyenként szel­lemes, gonddal kimódolt váltá­sok. Riportok, beszélgetések, képek és képek. Baranya, Tol­na, Somogy életéből kellett íze­lítőt kapnia az országnak, s ez egészében véve sikerült. Hogy lehetett volna mást, talán jel­lemzőbbet, talán izgalmasab­bat is találni a témák csaknem határtalan lehetőségei között? Biztosan igaz. Mint ahogy igaz az is, hogy szükségmegoldás­ként lógott ki a műsorból a hosszú szüreti képsor. Magán­jellegű közvéleménykutatásom eredménye: „sok volt a szüret, egyébként is hol van az már?" A közvéleménykutatás más, lé­nyeges kifogást nem hozott fel­színre. Legfeljebb, ha azt nem említem, hogy valaki, aki sem fehéregeret, sem tengerimala­cot, sem elektróda-sapkás macskát nem néz jó szívvel, megjegyezte, hogy „szép, szép a tudomány, de ne mutassa­nak hozzá ennyi állatot”. Ámde komolyra — még ko­molyabbra — fordítva a szót, Eck T. Imre tudását, tapaszta­latát dicséri sok szép megoldás, a baranyai lokálpatrióták szí­vét megdobogtató gyönyörű zá­róképek — tévétoronyról, a vil- lánykövesdi pincékről, felszaba­dulási emlékműről stb. Balogh Mária riporteri rutinját és segítő­készségét dicséri, hogy az átla­gos tévénéző semmit, de semmit nem vett észre abból a tényből, hogy a pécsi stúdió fiatal ri­portereinek „felvételi vizsga" volt ez a feladat, hisz ötven százalékuknak most volt életé­ben először mikrofon a kezé­ben. Ám ha már dicsérünk, legfőképpen magát az „újszü­löttet” kell dicsérnünk: a bátor fejesugrásért, az igyekezetért, az ötletekért, az erőfeszítésért — szóval a jó munkáért. Igazságtalanok lennénk, ha megfeledkeznénk arról, hogy egyetlen napon két gyermek született meg: a másik Szege­den. Ezúttal azonban nem te­hetünk összehasonlításokat, mert a szegedi csecsemőt csak homályos ablakon át láthattuk, a hangja se volt még az ő hangja. Mindez még csak a kezdet volt. Bízzunk a folytatásban. H. E. Ismerjük meg a jogszabályokat A lakásbérleti jogviszony folytatásáról és lemondásáról A következőkben a la­kásbérleti jogviszony megszűnésének és egyben keletkezésének két speciá­lis válfajával, nevezetesen a lakásbérleti jogviszony folytatásával a bérlő halála esetén, illetve a bérleti jog­viszonyról való lemondás és elfogadás útján keletkezett lakásbérleti jogviszonnyal foglalkozom. Helyszűke miatt azonban csak a főbb, tipikus ese­tekre vonatkozó szabályokat kívánom ismertetni. • A házastársak egyenlő jogú bérlőtársak • A szolgálati lakással a vállalat rendelkezik Amint a későbbiekből kitűnik, a törvényhozó — teljesen ért­hetően — meglehetősen szűkén vonja meg azok körét, akikeze­ken a jogcímeken a lakásbér­leti jogviszonyt folytathatják. A szabályokat az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendeletek tartal­mazzák. A jogviszony folytatható A bérlő halála a lakásbérleti jogviszonyt megszünteti. Félre­értések tisztázása céljából meg­jegyzem, hogy a házastársak — szolgálati lakás kivételé­vel — egyenlő jogú bérlőtár­sak (nem társbérlők!), függet­lenül attól, hogy a lakást ki­utaló határozat vagy a lakásra kötött bérleti szerződés csak az egyik házastársra vonatkozik. Ebből értelemszerűen követke­zik, hogy az egyik házastárs halála esetén a lakás kizáróla­gos bérlője az életben maradt házastárs lesz, minden külön lakásügyi hatósági eljárás nél­kül. A bérlő halála esetén a la­kásbérleti jogviszonyt — egyeneságbeli rokona (gyer­meke, unokája, dédunoká­ja stb., illetve szülője, nagy­szülője stb.), — örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, — örökbefogadó, mostoha és nevelő szülője folytathatja, ha a bérlő halá­lakor állandó jelleggel a lakás­ban lakott. Az elhalt bérlő testvére, illet­ve élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor — a lakásbér­leti jogviszony kezdetétől fog­va, de legalább 6 hónapja — állandó jelleggel a lakásban lakott. Az előzőekben felsorolt személyek a lakásbérleti jog­viszonyt — eltérő megállapodás hiányában — a következő sor­rend szerint folytathatják: 1. gyermek, 2. a többi egyeneságbeli ro­kon, 3. testvér, 4. élettárs. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az elhalt bérlő el­tartója is folytathatja a lakás- bérleti jogviszonyt, ha — a tartási szerződés jóváha­gyásától a bérlő haláláig legalább 6 hónap eltelt és — az eltartó a bérlő halálakor legalább 6 hónapja, állan­dó jelleggel a lakásban la­kott, továbbá — tartási kötelezettségét telje­sítette. írásbeli elismerés E fő szabályoktól való eltéré­sek a következők: Szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jogviszony a bérlő halála esetén nem folytatható. Vállalati bérlakásra fennálló lakásbérleti, illetve bérlőtársi jgoviszony a bérlő halála ese­tén nem folytatható, ha azt a lakással rendelkező szerv (vál­lalat, intézmény, stb.) a bérlő kijelölése során kikötötte. Magántulajdonban álló la­kás esetében az eltartó a la­kásbérleti jogviszonyt — az egyéb feltételek fennállása ese­tén is — csak akkor folytathat­ja, ha a bérbeadó (tulajdonos, haszonélvező stb.) a tartási szerződés megkötéséhez hozzá­járult. A lakásbérleti jogviszony foly­tatására vonatkozó jogosultsá­got az előzőkben felsorolt fel­tételek fennállása esetén el kell ismerni. Az elismerést — a bérlő ha­lálától számított 30 napon be­lül — állami lakásra a lakás­sal rendelkező szervtől (tanácsi lakásügyi hatóság, váttölat, in­tézmény, stb.), nem állami la­kásra pediq a bérbeadótól kell írásban kérni. Lemondás a lakásbérleti jog­viszonyról. A bérlő a lakásbérleti jogvi­szonyról — válalati bérlakás és szolgálati lakás kivételével — — házastársa, — egyeneságbeli rokona, — örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, — örökbefogadó, mostoha és nevelő szülője, — a vele legalább 6 hónapja együttlakó éleítársa javára lemondhat Ezen túlmenően a bérlő le­mondhat a lakásbérleti jogvi­szonyról : — állami lakás esetében a la­kással rendelkező szerv, — nem állami lakás (általá­ban magántulajdonban lévő lakás) esetében a bérbe­adó jvára. Lehetőség van továbbá — jogszabályban külön meghatá­rozott esetekben — a bérlőtárs javára történő lemondásra. Ugyancsak lehetséges a lakás egy részéről való lemondás a szomszédos lakás bérlője javá­ra, ha ez a szomszédos lakás kiegészítéséhez szükséges. A lakással rendelkező szerv, illetve a bérbeadó javára tör­ténő lemondás esetében álta­lános szabály, hogy a bérlő pénzbeni térítésre tarthat igényt. A térítés mértékét álla­mi lakás esetében külön jog­szabály határozza meg. (Pl. Pécsett kétszoba, összkomfortos lakásnál a térítés 24 000,— Ft.) Nem állami lakás esetében a térítés mértékére a felek meg­állapodása az irányadó. Pénzbeli térítés A lemondáshoz annak a szervnek vagy személynek elfo­gadó nyilatkozata is szükséges, amelynek, illetve akinek a ja­vára a lemondás történt. A le­mondást és az azt elfogadó nyi­latkozatot írásba kell foglalni. Amennyiben a tanácsi bérla­kásra fennálló lakásbérleti jog­viszonyt a bérlő halála esetén, illetőleg lemondása alapján olyan személy folytatja, aki a bérlővel a lakásban nem, vagy egy évnél rövidebb ideig lakott együtt, úgy lakáshasználatba­vételi díjat kell fizetnie. Nem kell viszont fizetni ha a bérleti jog­viszony folytatója a bérlővel több mint egy évig lakott együtt. A leírtak alapján tehát nyil­vánvaló, hogy tévesek azok a nézetek, amelyek szerint a bér­lővel együtt lakó és a fenti fel­sorolásokban nem szereplő sze­mélyek (unokatestvérek, munka­társak, albérlők stb.) is folytat­hatják a bérleti jogviszonyt a bérlő halála esetén, illetve ja­vukra a bérlő lemondhat. A jogszabály a bérleti jogviszonyt folytatók körének szigorú meg­vonásával az illegális „lakás­átjátszásokat" kívánta meg­előzni. Magyarán, a bérlővel való akár rövid időtartamú, akár hosszútávú (több évtize­des) együttlakás önmagában nem jogalap a lakásbérleti jogviszony folytatására. Dr. Szlovák Tibor, Pécs m. városi Tanács v. b. I. kér. Hivatal igazgatási osztály vezetője Téli tanácsok (I.) Aligha lehet előre megjósolni, hogy milyen télnek nézünk elébe. Annyi azonban majdnem bizonyos, hogy akadnak majd olyan napok, melyek hideggel, hóval nehezítik az autózást. Nem árt tehát, ha erre is felkészülünk. Kezdjük a hidegindítással, ami nagy hidegben és különösen a sza­badban éjszakázó kocsiknál sok bosszúságot okozhat. Az akkumulátor kellemetlen tulajdonsága, hogy^ a hőmérséklet csökkenésével tárolóké­pessége is csökken. Mínusz 10 C fok alatt kapacitásuk már közel 50 százalékkal kevesebb, mint a nyári melegben. A megoldás tehát kézen­fekvő: az akkut, jól fűtött helyiségbe kell vinni (pl. éjszakára) és indulás előtt beszerelni a kocsiba. Ugyan­csak javítja az indulás esélyét a kiszerelt gyertyák felmelegítése. Az indítást elősegítő spray-k is eredmé­nyesen használhatók, de hátrányuk, hogy a legyengült akkumulátort nem pótolják és használatukhoz két sze­mély szükséges. Előfordulhat, hogy az ajtózárba be­szivárgó víz megfagyva lehetetlenné teszi annak kinyitását. A melegítés ebben az esetben is segítséget je­lent. A kulcsot használat előtt ön­gyújtó, gyufa lángjával hevítsük fel. Sok időt takaríthatunk meg regge­lente, ha a szabadban parkoló ko­csink szélvédőjét, hátsó ablakát mű­anyag fóliával védjük a hótakaró, vagy a jegesedés ellen. A megfelelő méretű fóliát szigetelő szalaggal né­hány helyen erősítsük a kocsiszek­rényhez. A téli autózással kapcsolatbon több olyan „jótanács" van forga­lomban, melyet a korszerű vizsgálatok megcáfoltak. Ilyen például az, hogy havas, jeges úton a gumiabroncsok nyomását csökkenteni kell. A gumi­gyárak vizsgálatai bizonyítják, hogy a mintegy 0,3-del növelt túlnyo­más javítja a kocsi irányíthatóságát, fékezőkészségét. A magyarázat egy­szerűen az, hogy az abroncs kisebb felületen érintkezik az úttal, így az egységnyi felületre ható nyomás nö­vekszik, a gumi profiljai jobban ta­padnak. A biztonságos autózás egyik alap- követelménye, hogy a vezető kellő időben felismerje a leselkedő ve­szélyt. Az út eljegesedése sokszor váratlanul következik be, de szeren­csére nem minden figyelmeztető jel nélkül. Helyes tehát, ha figyelem­be vesszük, hogy n vizes útfelület — fagypont körüli hőmérsékleten — elsősorban szélvédett helveken (pl. erdőben, útbevágásnál stb.), hegyi szakaszon, valamint a reggeli, esti órákban jeaesedhet el. A hőmérsék­let csökkenésével, a szél megszűn­tével természetesen máskor is szá­míthatunk erre. A feqesedés felisme­rését enyéb jelzések is elősegítik. Az egyik n futóműzaj, ami a jég borította úton csökken. A kocsi ..pu­hábban”, zajtalannbbul aurul Visel­kedése is meaváltozik: defektre em­lékeztető sétálásba kezd, a kormány­zás ,,könnyűvé” válik. Ezeken kívül még az abroncs nyomainak eltűnése is utal a ..iéqpályára”. Figyeljük te­hát a * előttünk haladó kocsi gumi- nvomait, melyek vizes felületen iól láthatók, a jéaréteqen viszont eltűn­nek. Más jármű hiányában saját ko­cánk nyomait kísérjük fgyelemmel a tükör seqítséqével. Eljegesedett sza­kaszon azonnal — iaen óvatos gáz elvétellel .— mérsékeljük a sebessé­get. A további tempó megválasztá­sánál Dediq ne feledjük, hogy ilyen körülmények között 6—8-szor „gyen­gébb” a fék- és kormányhatás, mint száraz úton. Búsbarna László Mérkőzésről mérkőzésre Támad a Pogány (világos mezben) a Zsolnay elleni mérkőzésen Labdarúgó NB I. Videoton-Kaposvári Rákóczi 1:0 (0:0). Székesfehérvár, 8000 néző. Vezette: Halász. Video­ton: Kovács I. — Nagy III., Ko­vács J., Fejes, Végh — Karsai, Nagy II., Czeczeli - Májer, Wollek, Szalmásy. Edző: Ko­vács Ferenc. Kaposvár: Buús — Németh, Agfalvi, Zentai, Du- schák - Kanyar, Földes, Ko­vács F. — Túrái, Kiss, Varga. Edző: Mathesz Imre. Csere: Wollek helyett Tieber, a 61. percben, Nagy III. helyett Nagy T., a 77. percben. Ágfallvi he­lyett Márton, a 82. percben. Góllövő: Zentai (öngól), a 72, percben. Labdarúgó NB III. Pécsi VSK-Volán Szállítók 2:0 (2:0). Budapest, 200 néző. Vezette: Csányi. PVSK: Sólyom — Nagy, Tallósi, Grünwald, En- gert, Kaszás, Kenderes!, Kresz (Jánosi), Baumha'czer, Stájer, Tóth (Szabó). Edző: Rónai Ist­ván. A kitűnően játszó PVSK gyors labdakezelésével és pon­tos összjátékával uralta a me­zőnyt. Góllövő: Baumholczer (2). Jók: Tallósi, Kenderesi, Baumholczer, illetve Köböl, Va- szilev. Ikarus Alba Regia—Máza- szászvári Bányász 2:2 (1:1) Székesfehérvár, 100 néző, V.: Szinger. Mázaszászvár: Banósz — Kólya, Csábrák, Bazsonyi, Katona, Pataki, Bíró, Kovács, Horony, Varga (Dunai), Csor­dás. Edző: Róth Antal. A ren­geteg helyzetet kihagyó székes- fehérvári csapat örülhetett a döntetlennek. Góllövők: Öllé, Nováth, illetve Kólya (2). Jók: Kaufmann, Bállá, illetve Kólya, Bíró, Bp. Spartacus—Véméndi Tsz SK 1:0 (0:0). Budapest, 100 néző. V.: Tóth L.: Véménd: Doszpod - Barta, Rótt (Gáli), Mács, Kajtár, Fiochsz, Kovács, Törjék, Borovácz, Gruborovics (Takács), Bencsik. Edző: Számi Frigyes. A játék képe alapján a döntet'en igazságosabb lett volna. Góllövő: Trenlkő. Jók: Radics, Varga, Dorogi, Sárkö­zi, illetve Rótt, Törjék, Boro­vácz, Gruborovics. Siófoki Bányász-Szigetvár 4:0 (0:0). Siófok, 600 néző. V,: Czipp, Szigetvár: Kiss — Béni, Maurer, Tóth I., dr. Tüske, Kö- vesi, Tóth III., Telek, Palotai, Szöllősi, Pichler (Csőre). Edző: Kamondi Imre. Szünet után a Bányász ellenállhatatlan volt és az idény legjobb játékával nyert. Góllövők: Bihari (2), Horváth II. (11-esből), Csépán. Jók: Szilágyi, Babán, Bihari, Csépán, illetve Kiss, dr. Tüske, Telek. További eredményei!: Kiss János SE—Bp. Építők 3:3, Perbál—Enying 0:0, Dunaújvárosi Építők—Lőrinci Fonó 3:2, Sárisáp—EMG SK 1:1, BKV Előre—Paks 5:1, Barcs—Pénz­ügyőr 3:0. Mohács-SePye 1:1 (0:1), Universitas PEÁC-Szalánta 2:1 (1:0), Zsolnay—Pogány 0:0, Va- sasi Bányász-Beremend 1:1 (0:0), PBTC—Siklós 2:0 (1:0), Gázmű—Mógocs 0:1 (0:1), P. Kinizsi-Bóly 1:2 (0:1), Stein­metz SE-Kesztyűgyár 0:1 (0:0). A megyebajnokság őszi végeredménye 1. Sellye 2. Mohács 3. PEAC 4. Vasasi B. 5. P. Kinizsi 6. Beremend 7. Siklós 8. PBTC 9. Kesztyűgyár 10. Mágocs 11. Boly 12. Pogány 13. Steinmetz SE 14. Zsolnay SE 15. Szalánta 16. Gázmű 15 13 15 10 15 9 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 — 15 — 1 10 4 9 5 10 2 13 39-15 27 41-10 23 32-15 21 27-15 19 20-15 19 26-18 18 24- 22 18 25- 12 17 18-19 15 16-22 15 23-32 13 15- 19 11 16- 21 9 11-27 8 8-33 5 4-50 2 A FÜSZÉRT Vállalat targoncavezető szakmunkássá kiképez vállalati költségen, 1 éves munkaviszonyra szóló szerződéssel, nyolc általánost végzett 18—40 év közötti férfiakat. Jelentkezés: PÉCS, MEGYERI ÚT 59. RAKTÁRBÁZIS FÜSZÉRT, MUNKAÜGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents