Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-30 / 331. szám
Milliárdok a szemétben Igen, így pontos. Nem a hulladékban, gyárak hátsó udvarán, MÉH-telepekre kerülő hol- mokban, házak kamráiban, padlások, pincék kacatjai között, hanem a szemétben. Nem vonzó séta ugyan, de nézzük csak meg az egy-egy település szélén terjeszkedő szemétlerakodó helyeket, s meghökke- nünk, mi minden lelhető ott Tömegével olyasmik, amiknek szolgálata, rendeltetése lett volha, ha ... Ha csak picivel több a gondosság, a törődés, a figyelem. A gondolatsort egyébként a cukor indította el. A cukroszacskókat összefogó konténer alján ujjnyi vastagon álló kristályszemcsék zizegő palástja. A boltos kesernyés mosollyal mutatta. Szakadnak a zacskók, már szállítás közben. Sokféle rendelet, rendelkezés, utasítás Írja elő az áruk csomagolását, tárolását, minőségének óvását, szállítását. S nem ezekből, a be nem tartott, könnyen félretolt szabályokból kell több. Hanem tisztességes munkából. Ami ez esetben a zacskók anyagának megfelelő kiválasztása, s elfogadható ragasztó alkalmazása. Csak ennyiért sóhajtunk, ami igazán nem sok. Mégis, úgy tűnik, akadnak, akik számára e sóhaj hordta kívánság maga a lehetetlenség. Persze, kiszakadhat belőlünk más okok miatt is a sóhaj. Egy esztendő alatt 1,3 milliárd forintért vásárolt a lakosság cementet. A szakemberek azt mondják, legkevesebb tíz százaléka pocsékolódik el e mennyiségnek, porlik el, „döglik be” a rossz tárolás miatt, a sorsukra hagyott zsákokban. Képzeletbeli sétánkat folytatva, takaros szállító ládát lelünk, benne a hatalmas szilánkokra hasadt síküveggel. Leejtették rakodáskor, Eldöntötték az új lakótelep házai ablakainak beüvegezésekor? A végeredmény szemszögéből nézve mindegy. Esztendőnként a síküveg teljes népgazdasági felhasználása 12 millió négyzetméter. Mint vizsgálatok kimutatták, a töréskár a szállításnál, vágásnál, behelyezésnél, majd az épületek átadásáig 12—14 százalék! Említhetjük a fahulladékot, amit ma már senki nem gyűjt össze, nem tüzel vele. Néhány nagy faipari üzem ugyan a hulladékot is feldolgozza, de az évi 1,4 millió köbméter fenyőfű- részáru fölös darabjainak zöme szintén a szeméttelepekre vándorol. Ahogy a megunt cipők, ruhák, szakadt textíliák száz és száz tonnái a háztartásokból ugyancsak erre a sorsra jutnak, mert ki bajlódik azzal, hogy elvigye a MÉH-fiókba? Lassan már a srácok is fölhagynak ezzel, nemhogy szüleik tegyék meg. Botladozva megyünk tovább, s bárhová nézünk, a másfajta kilökött holmik alól, mellől újra meg újra szemünkbe ötlik a — kenyér! Tizenkét hónap alatt hárommilliárd forint értékű fogy el belőle. S lám, fél veknik n szemétben, itt, ott, mindenütt. Ha csupán tíz százalékra vár ez a sors, az akkor is 300 millió forint. Márpedig borúlátóbb, de megbízható számítások szerint rnnél sokkal több, húsz, huszonöt százalék vész el. Tehetősségünket fitogtatnánk, vagy csupán meggondolatlanok vagyunk? Valamikor azt mondták, a gazdagnak az eg3re is kövérebb. Na de ennyire?! Veress Tamás Az üzem lelke, az olasz gyártmányú gépsor, amely a márvány- lapok darabolását, csiszolását és fényezését végzi. Fotó: Kopjár Géza M árvány lap-feldolgozó üzem létesült Siklóson ■ Sárga, zöld és fehér burkolólapok ■ Műmárvány lesz a zúzalékból vei együtt — csaknem 24 millió forintos költséggel. A siklósi hegyoldalban, a tájat uralva új gyártócsarnok, iroda, szociális épület és tmk-mű- hely magasodik. Bár a terep rendezése, a környék csinosítása még vissza van, a tavaszra vár, nagyjából minden kiépült, az épületeket és bányát új utak kötik össze egymással. Az üzemcsarnokban dolgoznak már a márványtömb-darabolók, amelyeket a vállalat saját maga gyártott. A feldolgozó üzem lelke az olasz gépsor, amely a lapokat megfelelő méretre vágja, majd csiszolja és fényezi. A siklósi üzemben lapokat, fal- és padlóburkolatot készítenek, többségében sárga és zöld márványból. Különösen ez utóbbit kedvelik a vevők, egyedi színe és mintázata miatt. Ugyanakkor Jugoszláviából származó fehér márványt is feldolgoznak, ami hazánkban ritka, a színválaszték bővítése miatt azonban szükség van erre a behozatalra is. A siklósiak termékeik egyharmadát exportálják, főleg Csehszlovákiába és az NDK-ba. Az üzemben ötvenketten dolgoznak, többségük már az építkezéskor itt segédkezett. Amint azt Takács Tibor üzemvezető is hangsúlyozta, ez segített abban, hogy az üzem zökkenő- mentesen, mi több, három műszakban kezdte meg termelését. A munkáskollektíva tágas, új öltözőt kapott. De nemcsak ők, hanem a hatvan márványbányász is itt öltözik-fürdik. özemí\ éttermet és melegítőkonyhát is kialakítottak, ahol a siklósi tsz segítségével december elején már étkeztetni szeretnének. Régóta felvetődött: mi legyen a tömbök darabolása során megmaradó zúzalék sorsa. Ennek hasznosítására már korábban is folytak és folynak is kísérletek. A zúzalékot műanyag kötőanyaggal keverik és lapokká öntik, ezzel a természetes márvány hatását keltő műmárványt kbpnak, amire szintén nagy lenne az igény. A kísérletek befejezése után a Budapesti Kőfaragó Vállalat kompi- lett műmárvány-üzemet szeretne vásárolni Olaszországból. H. L Jóllehet, ma már korunk építőanyagipara nagyon sokféle új burkolóanyaggal lepi meg a világot, azért a márvány mégiscsak megmarad legelőkelőbb, legelegánsabb burkolóanyagnak, amelyet különösen a középületeknél használnak nagy előszeretettel. Baranyának is van, mégpedig bőségesen ebből a szép ásványból. Siklóson több színű, (sárga, zöld, rózsaszín és fehér) márványt bányásznak. A márvány mind ez ideig meglehetősen sokat utazgatott. A Sikóson kibányászott tömböket ugyanis nem helyben, hanem Budapesten dolgozták fel lapokká és szállították (nem egyszer feldolgozatlanul, tehát tömbökben is) a külföldi és hazai piacokra, esetleg éppen vissza, valamelyik dél-dunántúli felhasználóhoz. Ezentúl a kibá- nyászás helyén, tehát Siklóson dolgozzák fel lapokká a márványt és szállítják a megrendelőknek, köztük a dél-dunántúliaknak — nemrég lépett ugyanis üzembe az a márványlap-fel- dolgozó üzem, amelyet a bánya gazdája, a Budapesti Kőfaragó Vállalat épített és rendezett be — a bánya teljes villamossági felújítási költségeiA pécsi baromfifeldolgozó üzem karburátor gépeinek szerelése folyik A baromfiipari melléktermékeket is hasznosítják Hosszú lejáratú hitel a „hulladékfeldolgozó” építésére A baromfi- és húsfeldolgozók állati melléktermékének az elhelyezése, megsemmisítése, vagy épp feldolgozása még jelenleg is gond nemcsak Baranya megyében, de az egész országban. Felhasználhatatlan- nak tűnő hulladékokról, így bélről, vérről, lábról, fejről, nem nemes toliról, valamint elhullott állatokról van szó, melyek értékes alapanyagul szolgálhatnak a húsliszthez és az ipari zsírhoz. Hazánkban mindkettő tartós hiánycikk és 80 százalékban külföldről hozzuk be. Nem véletlen, hogy a legújabb előírások szigorúan kikötik, miszerint új baromfifeldolgozó nem épülhet melléktermék-feldolgozó nélkül, A Baranya megyei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalatnak erre a célra a Magyar Nemzeti Bank mező- gazdasági hitel főosztálya 12 évre szóló hosszúlejáratú beruházási hitelt nyújtott: értéke 101 millió 500 000 forint. Az erről szóló megállapodást 1976. november 25-én írta alá Budapesten dr. Kiss Pál, az MNB mezőgazdasági hitel főosztály igazgatója és Kincses Tibor, a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és forgalmazó Közös Vállalat igazgatója. A tanulmányterv elkészült; és a kivitelezés 1977-ben indul, amihez jelenleg a kivitelezőt keresik. A tervek szerint a jövendőbeli baromfifeldolgozó üzem területén épül 720 négyzetméteres területe. A De Vita olasz cég technológiáját alkalmazzák nemcsak Pécsett, hanem Kecskeméten, Zalaegerszegen, Kisvárdán és Gyulán is. A hulladék zárt csatornán át érkezik a qyárból; egy hatalmas főzőedényben magas nyomáson főzik, majd ugyanitt légritkított térben szántják. Az előhűtőben pihentetik és őrlik. Ezt követően zsákba kerül a húsliszt és az ipari zsír. Évente 200 vagonnyi, amit 600 vagon hulladékból készítenek. Az összes hulladékot feldolgozzák a kétszintes létesítményben. Minden berendezés, technológia teljesen zárt, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, de működik egy lég— és szennyvíztisztító is- A kéményben például kémiai úton tisztítják a levegőt, A baromfifeldolgozó üzem várhatóan a jövő év őszétől üzemel, ahol egy nap két műszákban ilegalább 1800 vagon élő baromfit dolgoznak fel. Az ebből keletkező mellékterméket egy 4 millió forintért létesült ideiglenes fogadóban tárolják és naponként szállítják zárt járműveken Soltra, Ez a fajta szállítás körülményes, költséges és egészségügyi szempontból is kifogásolható. Mindenesetre a melléktermék feldolgozó 1980-ban történő átadásával ezek a problémák is megszűnnek. Cs. J. A SZOT Elnökségének ülése A SZOT Elnöksége hétfői ülésén megvitatta a szociálpolitika távlati fejlesztésének irányelveiről és a szociálpolitika állami irányításáról szóló előterjesztést. A javaslatokat a Munkaügyi Minisztériummal közösen a kormányzati szervek elé terjesztik. Az elnökség azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy a szakszervezetek milyen módon segíthetik még hatékonyabban az ifjúság testnevelését és tömegsportjának fejlesztését. Megállapította, hogy hazánkban a fiatalok testnevelése a fejlődés ellenére nem tart lépést a követelményekkel. A SZOT Elnöksége felhívta a vállalati szakszervezeti szerveket, hogy az „Egy üzem—egy iskola" mozgalom keretében kezdeményezzék közös vállalati és iskolai sport- létesítmények építését, amelyek a munkahelyi dol- iskolai tanulók egyaránt ok : Pécs város felszabadulásának 32. évfordulója jegyében vasárnap rendezték meg a szocialista brigádok „Munka és művelődés” vetélkedőjének városi döntőjét Képünkön: a 14-es számú csapat versenyzői. Fotó: Erb János Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 331. szám 1976. november 30., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Müsftliszt és ipari sESir
