Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-28 / 329. szám
" ;s PRVI BROJ GLASA SLAVONIJE STAMPAN JE NA RAVNOJ GORI 24. LIPNJA 1943. GODIN E GODINA XXXIII BROJ 9696 GLRS SLAVONIJE SUBOTA, 2. STUDENOGA H78. GIJENA 2 DIN. November 29. a Jugoszláv Köztársaság napja H arminchárom év telt el azóta, hogy meghozták a sorsdöntő határozatokat a kis boszniai városkában, Jajcében a Népi (Nemzeti) Felszabaditási Antifasiszta Tanács II. ülésén. A Pliva folyó vízesése fölött megszületett a Jugoszláv Köztársaság. Itt kezdte meg történelmi létezését a jugoszláv szocializmus. Szabad, alkotó fejlődés A Jugoszláv Kommunista Párt X. kongresszusának határozatai a jajcei gondolatokat folytatják szag körvonalai. Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Crna Gorában és Macedóniában már megszervezték az antifasiszta gyűléseket és tanácsokat, valamint a nemzetiségi képviseleteket, népi parlamenteket. Az AVNOJ II. ülése annak kiteljesedése, amit már elkezdtek Bihácsban 1942-ben a Jugoszláv Felszabadítási Anti fasiszta Tanács I. ülésén. A II. ülésre nagyon nehezen, veszélyes körülmények között jutottak el a tanácsok képviselői. Egyeseknek végtelen kerü- lőutakon kellett indulniuk, mások állandó harcok közepette törtek át. Minden a legszigorúbb titokban történt. A szlovén küldöttek Jajcéig kerek negyven napig utaztak. Sok küldött meghalt az úton, s így nem érkezett meg az ülésre. A 250 választottból csupán 142 ért célhoz. Ennek ellenére képviselve volt Jugoszlávia minden népe és nemzetisége; munkások, értelmiségiek és parasztok. Volt újságíró, tanító, publicista, professzor, költő, ügyvéd, bíró, festő, szobrász, orvos, mérnök és mások. Dr. Iván Ribar elnökölt, előterjesztette a jelentést és elmondta, hogy az AVNOJ a népi hatalom szervezőjévé vált, mindenhol segítette a népi felszabadító hadsereget a IV. és V. offenzívában. Az ülésen központi helyet foglalt el a NOV és POJ legfelsőbb parancsnokának, Josip Broz Titánok referátuma, amelyben szó volt a jugoszláv nép felszabadító harcáról és a nemzetközi összefüggésekről. Tito ez alkalommal kihangsúlyozta : „Talán soha egy kis nép sem fizetett ilyen nagy árat A Köztársaság létrehozása Az AVNOJ II. ülését 1943. november 29. és 30-a közötti éjszakán tartották meg Jajcében, a tizenöt évszázados városban. Ez egybeesett a szövetségesek Itálión keresztüli nyugat és dél felől történő előretörésével. A Vörös Hadsereg szünet nélkül üldözte az ellenséget. Az olasz csapatokat Dolmáciában, Szlovéniában, Macedóniában Crna Gorában jugoszláv partizánok els^Pol^^ tár brigádja elfoglalta Splitet. partizán tengerészek néhány hajó birtokába jutottak. Macedónia nagyobb részébe, Dél- és Kelet-Szerbiába, Crna Gorába, Boszniába, Hercegovina, Horvátország és Szlovénia jelentős részébe eljutott a szabadság. Mindez zavart okozott a németek soraiban. Emiatt Görög- és Németországból új erőket hozlak Jugoszláviába. Megkezdődött az emlékezetes VI. offenzí- vo, amely 1943 szeptemberétől a következő év januárjáig tartott. Ebben az offenzívóban a németek 630 ezer katonát vetettek be. A másik oldalon a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg 300 ezer katonája állt. Ebben az időszakban mór kezdtek kibontakozni az új orazért, hogy meggyőzze a világ közvéleményét: a vér, amely kiömlött Jugoszláviában, a saját vére és nem azoké a szégyenletes árulóké, akiknek elöljárói vendégszeretetet élveznek a szövetséges országokban . ..” ség erői felett is. Ahogy ezt Tito elvtárs 1948-ban a Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusán mondta: „Ez volt a felelet mindazoknak, akik a háború után abban reménykedtek, hogy a régi világ visszatér..." A közelmúltban lezojlott jugoszláv—szovjet csúcstalálkozók, Belgrádban, Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával folytatott megbeszéléseket Joszip Broz Tito jugoszláv államfő. A történelmi nevezetességű Jajce, a Pliva folyó vízesésével. A kis boszniai városban tartották 1943-ban az AVNOJ II.. sorsdöntő határozatokat hozó ülését. A II. ülés határozatai Az AVNOJ elfogadta felső és végrehajtó népi képviseleti testületéről szóló határozatot és Jugoszlávia felszabadító Nemzeti Bizottságát mint a legfelső népi hatalom ideiglenes szervét. Ez gyakorlatilag Jugoszlávia Népi Szkupstiná- ját és a Nemzeti Bizottságot, mely az ideiglenes nemzeti kormányt jelentette, a népi kormány minden jellegzetességével. Az egyik legfontosabb határozat megtiltotta II. Karad- jaordjevity Péter király visszatérését az országba. A határozat világos: nem képviselheti az országot az a kormány, amely azon fáradozik, hogy a népi felszabadító háború jelentőségét kisebbítse és ezt a harcot a világ előtt kompromittálja. A király és a monarchia sorsáról a háború után a nép saját elhatározása szerint dönt. Az ország federatív berendezkedése tartalmazza az ország federatív elven történő felépítéséről szóló határozatot, amelyben a népek teljes ön- kormányzata van. Jugoszlávia a népek hazájává válik, s a népek egyenlő jogokat élveznek. Amint a határozatokból kitűnik, az AVNOJ II. ülése meghatározta a népi forradalom győzelmét. Ez a győzelem a nép győzelme volt, a felfegyverzett nép diadalmaskodott az ellenség fölött, de egyben a reakció és a sötétEzekben a történelmi napokban 33 év elteltével a szocialista építőmunka fejlődése és értéke megegyeznek az előbbi évekével. Borisz Kidrity mondta, hogy a II. ülés határozatai határkövet jelentenek a jugoszláv nép történetében. Mosa Piádé hangsúlyozta, hogy a Jajcében hozott határozatok azt jelentik, hogy az államhatalom Jugoszláviában véglegesen és visszavonhatatlanul a burzsoázia kezéből átkerült a Jugoszláv Kommunista Párt vezetése alatt álló dolgozó nép és munkásosztály kezébe. Utcakép Eszékről Ma a köztársasági központokban, városokban és falvak- • ban, Eszéken, egész Szlavóniában és Baranyában, iskolákban, munkáskoliektívákban, a köztájékoztatás eszközeiben, a Jugoszláv Néphadseregben, valamint társadalmi és politikai szervezetekben a csodálkozás és hála jut kifejezésre, és az elismerés szavai ezekért a hosszú távú és végleges pillanatokért, amelyekből később kifejlődött mindaz, ami haladó, egészséges és forradalmi Jugoszláviában, mind a mai napig, amikor a jugoszláv népek maguk mögött tudják a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének X. kongresszusán hozott jelentős határozatokat, az 1974-ben elfogadott új alkotmányt. Az AVNOJ határozatai az önkormányzaton alapuló szocializmus fejlődésének alapjait jelentették, ezeken épült fel a háború után Jugoszláviában a társadalmi és politikai élet. Az önkormányzati rendszer erőteljesen fejlődött. A dolgozó közösségekben folyamatosan keresték és alkalmazták a legjobb és legmegfelelőbb módokat a jövedelmek elosztására. A munkástanácsok, munkásgyűlések és más hasonló munkásszervezetek —, olyan új formák, melyeken keresztül a dolgozók közvetlenül döntenek, nemcsak a jövedelemről, hanem az eszközökről is, melyeket általánosan és közösen használnak. Ez új fegyver volt a dolgozók kezében. Mit, hol, hogyan, mennyi eszközzel, milyen módon építünk, bővítünk, hogy fog fejlődni az ipar és a mezőgazdaság, — amely napjainkban egyre inkább társadalmivá válik — ez mind a dolgozókra tartozik, ők felelnek érte. Ezeken a megbeszéléseken eldöntik, milyen tempóban lehet megoldani a nehézségeket, — amelyek o fejlődés velejárói, — akár kultúráról, egészségügyről, akár egyéni vagy társadalmi építkezésről, akár sportról vagy egyéb társadalmi kérdésről legyen szó. A kongresszus határozatai A Jugoszláv Kommunista PártX. kongresszusa erős visszhangot váltott ki nemcsak az országban, de az egész világban. Kifejezésre jutott itt a kommunisták szövetségének és a munkásoknak közös harca a szocializmusért, az egyenrangú nemzetközi együttműködésért és a világbékéért. A X. kongresszus emlékezetes marad a határozatai révén, amelyek az 1943. november 29-i jajcei gondolatokat folytatják. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a szocialista országoknak milyen jelentős szerepük van a kapitalista rendszer hatásának szűkítésében, nemzetközi politikai, gazdasági viszonyok változásában. Ugyanis a világ lakóinak és ipari termelésének egyharma- dát adják. Mindebből Jugoszlávia is kiveszi a maga részét. Az oldalt összeállította a Glas Slavonije szerkesztősége Őszi parkrészlet — Eszékről
