Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-27 / 328. szám

1976. november 27., szombat Dunantffll naplö 5 (Folytatás a 2. oldalról) bek között az, hogy néhány ka­pitalista ország fenntartja a hidegháború időszakából örö­költ diszkriminatív korlátozáso­kat a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok további fejlődése érdekében feltétlenül el kell távolítani ezeket a mestersé­ges akadályokat, teljesen ki kell küszöbölni az egyenlőtlen­ség elemeit. Az európai érte­kezlet záróokmányában vala­mennyi aláíró állam elismerte, hogy a legnagyobb kedvez­mény elvének általános alkal­mazása jótékony hatást gyako­rolna a kereskedelem fejlődé­sére. A népek elvárják ennek a megállapításnak gyakorlati megvalósítását a kölcsönösség elve alapján. Ugyanakkor fi­gyelembe kell venni azokat a záróokmányban elismert sajátos problémákat, amelyek az euró­pai országok gazdasági fejlő­désében meglevő különbségek­ből adódnak. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői szilár­dan eltökélték, hogy két- és többoldalú keretek között elő­segítik valamennyi érdekelt ál­lam hosszútávú és nagy volu­menű együttműködésének to­vábbi fejlődését, beleértve az olyan formákat, mint a terme­lési és műszaki-tudományos ko­operáció, a szakosítás és a kompenzációs ügyletek. Egyfe­lől a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa és tagállamai, másfelől az Európai Gazdasá­gi Közösség és tagállamai egyenjogú, tárgyi, üzleti kap­csolatainak megvalósulása megfelelne kölcsönös érdekeik­nek. A Varsói Szerződés tagálla­mai fontosnak tartják, hogy az európai értekezlet záróokmá­nyának megfelelően az egész kontinensen előbbre lépjenek átfogó intézkedések kidolgozá­sával és megvalósításával a környezetvédelmi, a közlekedé­si és szállítási, valamint az energetikai együttműködésben. Tekintettel a nemzetközi és kü­lönösen az ENSZ eurójMHMMBL- aasági ' bizottságarial^^HRin belül megvalósult egyrafcűkö- désben szerzett tapasztalatok­ra, célszerű a közeljövőben gyakorlati szemszögből is meg­vizsgálni ezeket a kérdéseket európai szintű államközi érte­kezleteken. A Varsói Szerződés tagálla­mai üdvözlik, hogy a Szovjet­unió az érdekelt országok egyetértése esetén kész Moszk­vában megrendezni az állam­közi energetikai értekezletet. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői abból indulnak ki, hogy az európai gazdasági együttműködés fej­lődését nem szabad elválasz­tani a világméretű gazdasági kapcsolatoktól. A résztvevők síkraszállnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demok­ratikus és igazságos átalakítá­sáért, minden állam egyenjo­gúságának alapján, legyenek azok kicsik vagy nagyok, szo­cialisták vagy kapitalisták, fej­lettek vagy fejlődőek. A részt­vevők támogatják a fejlődő és az el nem kötelezett országok által javasolt nemzetközi együttműködési program elvi irányvonalát. A gazdasági együttműködés fejlesztése mellett a kulturális, a tudományos, az oktatási, a tájékoztatási együttműködés­nek, valamint az emberek kö­zötti kapcsolatok kiszélesítésé­nek is az európai politikai légkör további javítását kell elősegítenie. Az elmúlt évek során e téren kedvező eredmé­nyek születtek. Egészében si­keresen valósulnak meg az eu­rópai értekezlet záróokmányá­nak idevonatkozó rendelkezései. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy bizonyos erők e kapcsolatok fejlődését a népek közötti ba­rátság és kölcsönös megértés ügyével ellentétes célra, az ál­lamok belügyeibe való beavat­kozásra igyekeznek felhasznál­ni. A Varsói Szerződés tagál­lamai ismételten aláhúzzák, hogy ez kilátástalan út és ha­tározottan el is vetik azt. Az európai értekezlet záró­okmánya számos kérdésben rögzít megállapodást a két- és sokoldalú együttműködésről a humanitárius területeken, egy­ben meghatározza e lehetősé­gek valóra váltásának feltéte­leit is. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt álla­mok készek megállapodni e le­van minden olyan állam, min­den olyan politikai és társadal­mi erő aktív fellépésére, amely tudatában van felelősségének a jelen és a jövő nemzedékek előtt. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének bukaresti ülésén készült a fel­vétel, amely a résztvevő párt- és állami vezetőket örökítette meg. hetőségek mind teljesebb ki­használásáról és hatékonysá­guk növeléséről azzal, hogy minden egyes ország részt ve­hessen az igazi szellemi érté­kek széles körű cseréjében. Ezért többek között hasznos lenne európai akciókat, köztük fesztiválokat, versenyeket, kiál­lításokat, valamint más művé­szeti és kulturális rendezvénye­ket tartani. Szükséges továbbá, hogy a tömegtájékoztatási eszközök hitelesen tájékoztassák a köz­véleményt a világ eseményeiről és a népek közeledését szol­gálják. Nem szabad megen­gedni, hogy ezeket az eszkö­zöket a béke és az európai együttműködés ellen használják fel. Amikor a Politikai Tanácsko­zó Testület ülésének résztvevői nagy figyelmet szentelnek a humanitárius kérdések megol­dásának, a szocialista huma­nizmus elveiből indulnak ki és fontosnak tartják a méltó mun­ka- és életkörülmények biztosí­tását a földrész lakói számára, a munkanélküliség megszünte­tését, valamint azt, hogy a tu­domány, a technika és a kul­túra vívmányai közkinccsé vál­janak. Az európai biztonság erősí­tésével szorosan kapcsolódik a népeknek az a törekvése, hogy a jövő nemzedékek békében és együttműködésben éljenek és fejlődjenek, teljes mérték­ben érvényesíthessék alkotó erejüket és lehetőségeiket. Ép­pen ezért a fiatal nemzedék­nek közvetlenül és aktívan részt kell vennie a béke megerősí­tésében. A tanácskozáson részt vevő államok fontosnak tartják, hogy különleges figyelmet for­dítsanak olyan programok meg­valósítására, amelyek elősegí­tenék az ifjúság nevelését a humanizmus, a béke és a hala­dás szellemében. A jóakarat és egyenjogúság alapján sokat lehet tenni. A Varsói Szerződés tagállamainál kedvező visszhangra talált más országok minden olyan kezde­ményezése, amely valóban a népek kölcsönös megértését és barátságát szolgálja. IV. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői mély­ségesen elégedettek az általuk képviselt szocialista országok sokoldalú együttműködésének fejlődésével. Kapcsolataik, azok társadalmi és politikai jellege, céljai és tartalma tekintetében, testvéri kölcsönös viszonyuk nem áll ellentétben más eu­rópai országokkal folytatott kapcsolataikkal. Együttműködé­sük, amint azt az európai ér­tekezlet tapasztalatai is bizo­nyították, teljes mértékben megfelel a béke megszilárdítá­sának az európai kontinensen. E- olyan tényező, amely ösztön­zi az európai együttműködést a béke és biztonság megszi­lárdítása, a gazdaság és a kultúra fejlesztése, a népek szellemi gyarapodása területén. A Varsói Szerződés tagál­lamainak, melyeket összefűz szocialista rendszerük közös­sége, az elkötelezettségük a béke, a demokrácia, a nem­zeti függetlenség ügye iránt, eltökélt szándékuk állandóan erősíteni együttműködésüket a marxizmus— leninizmus, az in­ternacionalista szolidaritás, minden állam egyenjogúsá­gának és szuverenitásának tiszteletbentartása, a belügyek- be való be nem avatkozás, a kölcsönös elvtársi segítség- nyújtás elvei alapján. A politikai tanácskozó tes- terület ülésének résztvevőit az az eltökélt szándék vezérli, hogy a jövőben is folytassák és kiszélesítsék hatékony együttműködésüket az európai és a világbéke megerősítése érdekében^ amit többek között a mos­tani ülésen elfogadott azon döntés is szolgál, miszerint létrehozzák a külügyminisz­terek bizottságát és a Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének egye­sített titkárságát; mélyítsék a testvéri népek politikai kapcsolatait, ennek keretében továbbra is tartsák meg a parlamenti képviselők, a közvélemény képviselőinek konzultatív találkozóit a nemzetközi élet időszerű problémáinak megvitatására; szélesítsék a kölcsönös tá­jékoztatást és a tapasztalat- cserét a kommunista és a szocialista építésről, járulja­nak hozzá az állami és tár­sadalmi szervezetek, vala­mint a dolgozó kollektívák kapcsolatainak fejlesztésé­hez; fejlesszék a két- és sokoldalú együttműködést a gazdasá­gi élet minden területén, a műszaki-tudományos haladás vívmányainak olyan felhasz­nálásában, amely népeik anyagi és szellemi jólété­nek további növelését szol­gálja, a KGST többi tagor­szágával együtt járuljanak hozzá a komplex program egyre teljesebb megvalósítá­sához, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa XXX. ülésszakán a hosszútávú cél­programok közös kidolgozá­sáról és megvalósításáról ho­zott határozatok végrehajtá­sához. A magas szintű mű­szaki-tudományos együttmű­ködés nagyszerű megnyilvá­nulása a szocialista orszá­gtok űrhajósainak az 1978- 1983.1 közötti időszakra ter­vezett közös űrutazása szov­jet űrhajókon és űrállomáso­kon; erősítsék az együttműködést a kultúra, az irodalmi és művészeti alkotások cseréje területén, erősítsék a művé­szeti szövetségek, a testvér­megyék és városok kapcso­latait, ösztönözzék a turiz­must, a kontaktusok bővíté­sét az állampolgárok között, A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői kije­lentik, hogy minden tagország határozott szándéka tovább erősíteni a széleskörű, egyen­jogú együttműködést és a ba­rátságot azokkal a szocialista országokkal is, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek. Mély meggyőződésük, hogy az összes szocialista országok szo­lidaritása egyaránt megfelel az egyes szocialista országok ér­dekeinek és a szocialista világ- rendszer egésze, valamint a világbéke és a haladás érde­keinek. V. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Sztovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége küldöttségei véleményt cseréltek más közös érdeklő­désre számot tartó nemzetközi kérdésekről is. Üdvözölték Indokína népei­nek történelmi jelentőségű győ­zelmeit. Az ülés résztvevői meg­elégedéssel állapítják meg, hogy az egységes szocialista Vietnam — más testvéri orszá­gokkal közösen — jelentős mér­tékben hozzájárul az ázsiai kontinens és a világ népeinek a szabadságért és a független­ségért folytatott harcához, üd­vözlik a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság megszületését, vála- mint a demokratikus Kambod­zsa létrejöttét. Az ülésen résztvevő államok támogatják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak az ország mindenféle külső be­avatkozástól mentes, békés, de­mokratikus egyesítésére irányu­ló törekvését, valamint azt a követelését, hogy Dél-Koreá- ból vonják ki az összes külföldi csapatokat. Az ülés résztvevői hangsú­lyozzák országaik szilárd elha­tározását, hogy a jövőben is fejlesztik sokoldalú, elvtársi együttműködésüket a szocialista orientációjú fiatal államokkal. Az új társadalom építése for­máinak megválasztásában mu­tatkozó valamennyi lehetséges különbség mellett, a szocialis­ta országok és a szocialista orientációjú államok természe­tes szövetségesei egymásnak a népek békéjéért és biztonsá­gáért folytatott harcban. Megelégedéssel állapítják meq Ázsia, Afrika, Latin-Ame- rika fejlődő államainak növek­vő szerepét a nemzetközi ügyekben. Az el nem kötele­zett országok állam- és kor­mányfőinek Colombóban tar­tott V.i konferenciája ismét megmutatta pozitív szerepüket a nemzetközi életben. Az ülé­sen képviselt államoknak el­tökélt szándéka, hogy erősítik együttműködésüket ezekkel az országokkal az imperializmus, a kolonializmus és a neokolo- nializmus ellen a nemzeti függetlenség megszilárdítá­sáért, a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott harc­ban. Az ülésen résztvevő államok megerősítik, hogy támogatják az arab államok és népek har­cát a közel-keleti konfliktus igazságos politikai rendezé­séért. Egyetértenek abban, hogy az ilyen rendezés megköveteli valamennyi izraeli csapat kivo­nását az 1967-ben megszállt arab területekről, a Paleszti­nái arab nép elidegeníthetet­len jogainak érvényre juttatá­sát, beleértve az önálló állami létrehozásához való jogot, a konfliktusban érintett vala­mennyi — közte az izraeli — ál­lam jogának biztosítását a független létezésre, a hadiál­lapot megszüntetését az érin­tett arab államok és Izrael kö­zött. A genfi közel-keleti béke­konferencia napirendjére is ezeket a kérdéseket kell tűzni, s a konferencia munkáját a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet részvételével a legrövi­debb időn belül fel kell újí­tani. A közel-keleti konfliktust meg lehet és meg kell oldani, erre feltétlenül szükség van a térség valamennyi népe, a vi­lágbéke érdekében. Az ülés résztvevői határozot­tan síkraszállnak a libanoni helyzet haladéktalan normali­zálása mellett azért, hogy az ország valamennyi belső prob­lémáját maguk a libanoniak oldják meg békés úton, külső beavatkozás nélkül, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet által képviselt palesztin ellen­állási mozgalom érdekei és tör­vényes jogai kellő figyelembe­vételével. Államaik és népeik nevében kijelentik, hogy készek a jövő­ben is támogatóst és segítsé­get nyújtani Zimbabwe, Namí­bia és Dél-Afrika népeinek a fajüldöző rendszerek, az apart­heid és a neokolonialista ösz- szeesküvések ellen, az ENSZ- nek a gyarmati rendszer és a fajüldözés felszámolásáról szóló határozatai végrehajtásáért ví­vott áldozatos harcához. A szocialista államok az em- beriséq összes haladó erőivel együtt támogatják a chilei nép­nek országa törvényes alkotmá­nyos rendje visszaállításáért, a chilei nép kiváló fia, Luis Cor- valán és a többi politikai fog­lyok kiszabadításáért vívott hő­si harcát. Az ülés résztvevői hangsú­lyozzák a nemzetközi munkás- mozgalom és valamennyi tár­sadalmi erő fontos szerepét a békéért és a nemzetközi biz­tonságért vívott harcban. Meg­erősítik, hogy készek együttmű­ködni valamennyi haladó és demokratikus mozgalommal, minden békeszerető erővel a tartós európai és világbéke megszilárdításában. * A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége kijelenti: fokozni kell az erőfeszítése­ket a nemzetközi enyhülés el­mélyítéséért, a hidegháború maradványainak végleges fel­számolásáért, a béke megszi­lárdításáért, és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért vívott harcban. Ahhoz, hogy e történelmi fel­adatok megoldásában újabb sikerek szülessenek, szükség Mindazok, akik valóban részt akarnak venni az ilyen akciók kidolgozásában, és megvalósí­tásában, megbízható és hű szövetségesre találnak a szo­cialista országokban, azok né­peiben. A Bolgár Népköztársaság nevében Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára. A Magyar Népköztársaság nevében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt KB első titkára. A Német Demokratikus Köz­társaság nevében Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. A Román Szocialista Köz­társaság nevében Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. A SzovjeJ Szocialista Köztár­saságok Szövetsége nevében Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. Bukarest, 1976. november 26. Ebéd a küldöttségek tiszteletére Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke pénteken hivatalos ebé­det adott azoknak a küldött­ségeknek a tiszteletére, ame­lyek részt vettek a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének ülésén. Az ülés résztvevőivel együtt az ebéden megjelentek a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjai és póttag­jai, a Központi Bizottság titká­rai, valamint más román párt­ós állami vezetők. Nicolae Ceausescu melegen üdvözölte a jelenlevőket az ér­tekezlet eredményes befejezése alkalmából. A testvérorszáqok küldöttsé­gei nevében Erich ffonecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke válaszolt. Az ebéd szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A küldöttségek elutazása Bukarest. Pénteken a késő délutáni órákban Kádár János­nak, az MSZMP KB első titká­rának vezetésével elutazott Bu­karestből a magyar küldött­ség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülé­sén. A delegációt a Baneasa pályaudvaron Nicolae Ceau­sescu, az RKP főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság el­nöke, Manea Manescu, az RKP PVB tagja, miniszterelnök, Ilié Verdet, az RKP PVB tagja, a KB titkára, Ion Dinca, az RKP PVB tagja, az RKP bukaresti pártbizottságának első titkára, főpolgármester, Stefan Andrei, az RKP PVB póttagja, a KB titkára, Josif Banc, az RKP PVB tagja, a KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter búcsúztatta. Moszkva. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken Buka­restből hazaérkezett Moszkvá­ba. Brezsnyevvel együtt érke­zett haza Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, valamint a Központi Bizottság főtitkárá­nak kíséretében lévő többi sze­mélyiség. Varsó. Pénteken este haza­érkezett Bukarestből Edward Giereknek, a LEMP KB első tit­kárának vezetésével a lengyel küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek ülésén. II Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents