Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-27 / 328. szám
1976. november 27., szombat Dunantnit napló 3 Aláírta a jegyzőkönyvet a tankönyvi vegyesbizottság Új feladat: együttműködni a szépirodalom kiadásában Tegnap délelőtt aláírták a Jugoszláv—Magyar Tankönyvi Vegyesbizottság jegyzőkönyvét. A Pécsi Délszláv Diákotthonban tartott tanácskozáson a vegyesbizottság valamennyi tagja megjelent — és a vita után aláírta a jegyzőkönyvet. 120 lakás terven felül Komlón Tizenegy vállalat szakipari munkája 40 lakáséit llzsicei köztársaság |_| itler és stratégái sze- * ■ mében Európa országhatárai csak amolyan papíron meghúzott, kiradírozható, és tetszőlegesen újrarajzolható vonalak voltak. Paul Schmidt — Hitler tolmácsa — le is ír egy ilyen tragikomikus jelenetet, amikor Ribbentrop és Ciano, akárcsak a gyerekek a kifestőkönyvben, vas- taghegyű ceruzájukkal az általuk elképzelt új határokat rajzolgatják. Ha netán kihegyezik a ceruzát, újabb — a határsávokban élő — ezrek hovatartozását döntik el . . . De nemcsak a határokat vették semmibe, figyelmen kívül hagyták azokat a falakat is, amelyeket Európa népei a fasizmus terjeszkedésével szemben emeltek. Egyrészt azért, mert az emberek millióin való át- gázolást „magától értetődő" dolognak tekintették és azért is, mert ezek a falak többnyire láthatatlanok voltak számukra. Ilyen előre nem látott falként magasodott Hitler eleinte gyorsjárású csapatai elé a jugoszláviai partizán-mozgalom, amely egyre szélesebb méreteket öltve fejlődött, izmosodott jól szervezett, ütőképes hadsereggé. Ez azonban nem ment máról holnapra. Abba a folyamatba ugyanis, amíg ez a mozgalom, ez a partizánhadsereg igazi néphadsereggé válhatott, nagy szerepe volt a csetnikek hazaárulásának. A királyi hadsereg is — miközben a németekkel szembeni harcról papolt, összejátszott a megszállókkal. ETzta nagyívű társadal- mi folyamatot és az ennek nyomán kibontakozó partizánháborút mutatja be az Uzsicei köztársaság — Zika Mitrovic rendezésében. Lényegében a Neret- vai csata és a Sutjeska című filmek sora ezzel vált teljessé — az Uzsicei köztársaság a monumentális filmtrilógia harmadik és egyben befejező része. A filmben sorjázó epizódok, kisebb és* nagyobb horderejű belső történetek híven tükrözik a fasiszták partizánellenes gyűlölettel tetézett jugoszláviai kegyetlenségeit, de azt is jól érzékeltetik, hogy mindez nem tudta megtörni Jugoszlávia népeit. E nép legjobbjai elég rövid idő alatt belátták, hogy mivel „a németek ellenállás nélkül is ugyanúgy pusztítanák őket, mint ha ellenállnak”, nincs más lehetőségük, mint a fegyveres harc, amely Tito felhívása nyomán szélesedett feltartóztathatatlan népi mozgalommá. A film nagy csatajelenetei ennek megfelelően, freskószerűen mutatják be a németek, a németek oldalán támadó csetnikek és a partizánok roppant véráldozatot követelő összecsapásait. Az Uzsicei köztáisaság gondolatköre szinte önkéntelenül kínálja a jobbnál jobb művészi ábrázolási lehetőségeket. Sajnos, a rendező többnyire meghagyja őket le- hetőségálíapotukban. Emberábrázolása meglehetősen elnagyolt, eszközei, ötletei ismétléseknek hatnak, így a film művészi színvonala alatta marad a Ne- retvai csata és a Sutjeska színvonalának. Ennek ellenére sok igazi ismeretet kínál Jugoszlávia népeinek a fasiszták ellen vívott hősies harcairól. Azokról az elévülhetetlen érdemű történelmi tettekről, amelyekre a következő generációknak is tisztelettel kell felnézniük. Bebesi K. A jegyzőkönyv tartalmazza a két ország tankönyvkiadói együttműködésének jövő évi tervét. E szerint a magyar fél kérésére a jugoszláv tankönyv- kiadók főképpen földrajzi könyvek és feladatlapok kidolgozásához, illetve előállításához nyújtanak majd segítséget. Ezen kívül cirill-betűs szerb- horvát tanári kézikönyvek adaptálásához. Bírálatokat is kérnek horvát-szerb, illetve szerb- horvát anyanyelvi tankönyvek, megjelentetéséhez. Az Újvidéki Tartományi Tan- könyvkiadó Intézet vállalta a munkák egyeztetését a jugoszláviai és a magyar kiadók között. Ennek megfelelően a Budapesti Tankönyvkiadó Vállalat a kéziratokat Újvidékre küldi, De az újvidékiek kérésére Budapestről két általános iskolai harmadik osztályos magyar nyelvkönyv, illetve olvasókönyv illusztrációit elküldi Újvidékre. Sőt, nemcsak a magyar nyelvű, hanem az öt nyelBaranyában 3446 kisiparos dolgozik, 64 százalékuk főfoglalkozásban, ez jóval kevesebb, mint a korábbi években. Elsősorban a szolgáltatásban gyér az utánpótlás: az asztalos, lakatos, szobafestő, kőműves és különösen a cipész szakmában. Vidéken kevés, vagy egyáltalán nincs fodrász és vízvezetékszerelő. A kádár mesterség pedig kihalófélben van. Ami meglepő, kevés a rádiótévészerelő, és köztudott, hogy csak néhányon mennek ácsnak és tetőfedőnek. A KIOSZ Baranya megyei szervezete idén csak 69 jelentkezőt iskolázott be. Az utóbbi három évben a végzett fiatalok közül csak egy maradt kisiparos. Az oklevelet szerzők egy része továbbtanul, másik részük nem marad a pályán. A kisiparos-hiány problémákat vetették fel. Nagy hangsúllyal a munkaerő-helyzet gondjai szerepeltek. Ennek érBűvölni a tüzet, őrizni a lángot, ez az emberiség legfőbb feladata, célja, életének értelme. A felszított tüzet, a megismerés, a tudás, a szeretet jelképét állandóan táplálni kell, nem szabad hagyni kialudni sem magunkban, se a környezetünkben, különben kezdhetjük ott, ahol őseink többezer évvel ezelőtt tartottak. Ezt a költői, de valóságos feladatot egy kétezer éve keletkezett osztják áldozati szertartás határozza meg, s még a mai embernek is fontos útmutatóul szolgál. A fennmaradt népköltészeti alkotás egyúttal a „Tűzbűvölő" című összeállítás egyik létrehozója is, melyet legutóbb Szigetváron mutattak be. A Domonkos Imre rendezte műsor arra vállalkozott, hogy ízelítőt adjon a Szovjetunióban élő fokféle nép legősibb, leggazdagabb kultúrájáról, a szibériai nomádok szűkszavúságától kezdve a kaukázusi „(nevű jugoszláv nemzetiségi könyvekhez is küldenek Újvidékre illusztrációt. Új feladat: a nemzetiségi iskolák kötelező és ajánlott szép- irodalommal való ellátása. A tapasztalatok megszerzése végett tárgyalnak majd magyar- országi, romániai és csehszlovák kiadókkal is. Mivel e feladat igen nagy jelentőségű, ezért a vegyesbizottság legközelebbi ülésén megtárgyalja a végleges megoldását. 1978-ra megjelenik a magyar—szlovén szótár, a budapesti és a ljubljanai kiadók együttműködésével. A budapesti Tankönyvkiadó megjelenteti dr. Dávid András: A magyar nyelv könyve és Furlan Iván: A környezet pedagógiai hatása című kötetét. A Budapesti Tankönyvkiadó Vállalat újabban szerb-horvát, szlovén irodalmi művek kiadásával is foglalkozik. Kiadja a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének szép- irodalmi és néprajzi munkáit is. De lektori segítséget kér dekében a jövőben eredményesebbé kívánják tenni a szakmai továbbképzéseket. A női és férfi szabó, valamint a női fodrász tanfolyamon kívül a többi szakmában is szerveznek tanfolyamokat. Nemcsak a tanfolyamok számát emelik, hanem több résztvevőre is számítanak. Ezen kívül a 29 mestervizsgabizottság munkáját is segítíc és ösztönzik a kisiparosokat a mestervizsga megszerzésére. A műhely és felszerelés fejlesztésére idén 55-en, több mint egymillió forintos OTP-hitelt kaptak, amit mind többen vehetnek igénybe. Az utánpótlási gondokon részben az is segíthet, ha az állami vállalatok szakmunkásai főállásuk mellett, valamint a nyugdíjasok — egyre többen — váltják ki a működési engedélyt. sélők” pazarló szóművészetéig. A kaleidoszkópikusan sokszínű népköltészeti est négy fő részből, a szibériai őslakók, a Szovjetunió európai területén élők, a közép-ázsiaiak és a finnugor népek alkotásaiból tevődik össze. A műsor, a téma gazdagságánál fogva, nem a teljes képet, csak annak töredékét ismerteti meg, s így jó szolgálatot tett a rövid történelmi összekötő szöveg. Feltámadtak az ősi pogány hitvilág meglepő erejű nap- hold-tűz mítoszai és a sámánizmus érdekes elemei. A természet és az ember kapcsolata, az örök küzdelem és az egymásért való létezés képei váltakoztak az emberi sors, a muehhez a jugoszláviai kiadóktól. Ezen kívül tapasztalatcsere látogatásokat szerveznek. Végül megköszönték a tudományos előadásokat, a pécsi tanácskozás szervezését, elsősorban a Pécsi Délszláv Diákotthon vezetőinek és munkatársainak, s megállapodtak abban, hogy legközelebbi ülését Belgrádban tartják majd meg, előreláthatólag 1977 októberében, F, D. (Kiküldött munkatársunk jelenti) Pélmonostorra látogatott tegnap Baranya megye háromtagú küldöttsége, a jugoszláv város felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából. Eszék terület és Pélmonostor párt- és állami vezetői — köztük Dejan Rebics, a JKSZ Baranya és Szlavónia községek közötti választmány titkára, Adler Ferenc, a JKSZ pélmonostori község közötti választmány titkára és Sztyepan Blagus, a szocialista szövetség pélmonostori községi választmányának elnöke — fogadták az udvari határátkelőhelyen a magyar vendégeket: zsik élet realista hangvételű ábrázolásaival. Felvillant a játékos szerelem, a jóízű népi humor és egy kihalt nép, a kamasz („nemzet” elmúlásának szomorú emléke. A változatos tartalmú és stílusú alkotásokat mégis összekapcsolja egy közös motívum; az emberközpontúság és az emberibb élet hite. A műsort, melyet most tizenötödikalkalommal adtak elő, a szovjet kultúra hete rendezvényein mutatkozott be. Készítőjének és előadóinak célja az emberiség alapvető gondjait bemutató, kivételes értékű, de még kevéssé ismert szovjet nép- költészet és népzene közkinccsé tétele. Barlahidai Andrea reiaa neműi ano Kezaeme-. nyezéssel vállalkozott 120 lakás terven felüli megépítésére a komlói Városi Tanács. Az alaphelyzet az, hogy a tervi időszakban a bányászlakások levonása után 300 lakás marad Komlónak az egyéb igények kielégítésére, s erre mintegy ezer igénylő várakozik, A terven felüli építésre az adott Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát. Borsos Jánost, Mohács városi Pártbizottságának első titkárát, valamint Zimmermann Ferencet, Mohács városi tanácsának elnökhelyettesét. A szívélyes üdvözlések után a pélmonostori községi választmány székházában Ivó Mati- jacsics, a választmány — tanács — elnöke köszöntötte a baranyai delegációt. Rövid baráti beszélgetés után a város művelődési házába kísérték a magyar vendégeket, akik resztvettek a batinai művésztelep idei alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitóján, öt festő harmincegy alkotását tekinthették meg a látogatók, közöttük Altorjai István pécsi festőművész nyolc képét, A fiatal pécsi festő a nyáron két hétig volt vendége a kies Duna-parti művésztelepnek. Drago Kovacsevicsnek, a JKSZ Baranya és Szlavónia községek közötti választmánya elnökének ünnepélyes megnyitója után a vendégek és házigazdák közösen megtekintették a kiállított alkotásokat, majd átvonultak az ünnepien feldíszített színházterembe, ahol nemsokára megkezdődött a tanács díszülése. Az ülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak a felszabadító harcokban elesett hősök emlékének, majd Ivó Matijacsics tanácselnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a jelenlevőket, a magyar vendégeket és Pélmonostor testvérvárosainak küldötteit. Ezt követően Zimmermann Ferenc tanácselnök-helyettes Mohács párt- és állami vezetése, lakossága nevében tolmácsolta a testvérváros szívből jövő üdvözletét, méltatta a sokoldalú kapcsolatokat, majd átadta Mohács emlékplakettjét Ivó Matijacsicsnak és Adler Ferencnek. K. Gy. lehetőséget, hogy a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 1977-es szállításra tudta vállalni 120 lakás elemeinek gyártását, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat pedig az elemek szerelését tudta vállalni. A következő lépés a tanácsra várt. Ennek utolsó mozzanatára került sor tegnap a komlói tanács vb-termében ahol 11 vállalat képviselői jelentek meg, hogy aláírják azt az együttműködési megállapodást, amelyben a 120 lakás valamennyi szakipari munkájának az elvégzésére kötelezik magukat. A tanács ennek fejében kötelezi magát arra, hogy az építendő 120 lakásból 40-et közreműködő vállalatoknak ad át anélkül, hogy azok a bérlőkijelölési jogért fizetnének, Egy-egy lakást a vállalatok a közreműködésért kapnak, a továbbiakból a végzett munka arányában részesednek a vállalatok. A tanács kikötése: a vállalatok olyan dolgozóiknak adják a lakásokat, akiknek érvényes lakásigénylésük van. A szerződés keretében meghatározták azt is, hogy melyik vállalat milyen munkát végez. A padlóburkolást a Car- ban Könnyűipari Vállalat és a Sásdi Építőipari Szövetkezet, a bádogosmunkát a Sásdi Építőipari Szövetkezet, az üvegezést a Városgazdálkodási Vállalat és a Mecseki Szénbányák Karbantartó üzeme, a festést-mázolást a Városgazdálkodási Vállalat, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat komlói üzeme, a Volán komlói ki- rendeltsége és az ÁFÉSZ, a villanyszerelési munkákat a Városgazdálkodási Vállalat és a Baranya megyei Vízmű Vállalat, a vízvezetékszerelést a Baranya megyei Vízmű Vállalat, a belső központi fűtés szerelését a Hídépítő Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat komlói üzemei, két hőközpont építését pedig az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzeme vállalta. A Szilvás városrészben az Alkotmány utcában már megkezdődött a két épület helyének durva tereprendezése. Az építés 1977 első negyedében kezdődik. Az egyik épületet 1978 tavaszán, a másikat a bányásznapon adják át. A viszonylag hosszú átfutási időt Nagy Ferenc tanácselnök-helyettes elmondta: — A rendkívüli munkakapcsolat alapján számíthatunk arra, hogy nem megy minden olyan simán, pontosan, mintha főhivatású vállalatok végeznék a szakipari munkákat. A befejezési határidőt ilyen lazán megállapítva a generálkivitelezőhöz tanácsunk nem kíván kötbérigénnyel élni, de azt várjuk a generálkivitelezőtől is, hogy hasonlóképpen ne éljen kötbérigénnyel az alvállalkozókkal szemben. A tanács az együttműködő partnerektől azt várja, hogy a vállalt szakipari munkákat időben és jó minőségben végezzék el, A terven felül építendő 120 lakással a komlói munkás-lakásépítési akciónak akarnak új lendületet adni. H. I. Állami segítség a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javításához G. M. Baranyai küldöttség Pélmonostoron „Tűzbűvölő” Szigetváron IJTL" -IJL -rril/ I |*":'X * f * f ^ 11 ;TTT * ) \ Ä 1 F* £ C 1 T il G Együttműködési megállapodás a tanáccsal