Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-26 / 327. szám
Dunantmi ncrolö 1976. november 26., péntek A megyei párt- bizottság ülése Tegnap ülést tartott az 'MSZMP Baranya megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Dérfalvi István, az MSZMP 'Központi Bizottságának munkatársa. Dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a pártbizottság tagjait az MSZMP Központi Bizotsága 1976. október 26-i üléséről. Ezt követően megvitatták a közművelődési párthatározat megvalósításának Baranya megyei tapasztalatairól előterjesztett írásos jelentést, melyhez Bocz József, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A napirend vitájában felszólalt Gyenis Pál, a pécsi járási pártbizottság első titkára, Rejtő János, a Moziüzemi Vállalat igazgatója. Kovács Józseféé, komlói pedagógus, dr. Jegessy Andrea orvos, Herczeg Ferenc, az MSZMP KB osztály- vezetője és Rameisl Ferencné, az SZMT titkára. A pártbizottság állást foglalt a közművelődési határozat végrehajtásának további feladataival kapcsolatban. Végezetül tudomásul vette a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkájáról szóló tájékoztatót. OTP-lakások a Szigeti útoa OTP-lakások műszaki átadása kezdődött tegnap a pécsi Szigeti úton. Az itt épülő 229 lakásból az első 30, vagyis az 1. jelű, öt szintes, két lépcsőházas épületet adta át a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A lakások két, illetve két és félszobásak. Ezen a területen u-alakban építik a háztömböket, öt ötszintest és két tízszintest, melyeket a 7. jelű 62 lakásos tömb kivételével, még ebben az évben átadják. A lakók egy része még szintén ebben az évben beköltözhet, de a többségük a jövő év első felében vehetik birtokba új otthonukat. A lakótelep érdekessége, hogy a PTV által tervezett, újtípusú panelelemekből épül. A panelüzemben házgyári szintű munkát végeznek, előszereívénye- zik az elemeket, itt festik, mázolják és a helyszínen már csak összeszerelik. A fürdőszobákat szintén beépítik, beszerelik a vízvezetékeket, felrakják a csempéket, a PVC burkolatot. Mivel a munkák nagy részét fedett helyen, kellemes környezetben végzik el, lerövidül az átfutási és építési idő is. Az újfajta panelek lehetővé teszik, hogy a lakók saját maguk is átalakíthassák kisebb-nagyobb mértékben a lakásukat. A félszoba és az előszoba között könnyen elmozdítható a beépített szekrény, amely a lakás másik részében is elhelyezhető és így alapvetően megváltozik a szoba szerkezete. Fürdőhely lesz Sikonda? Ülést tartott a sikondai Intéző bizottság A zalaegerszegi ifjúsági- és úttörőház színháztermében folytatódott a VI. országos úttörőparta- ment négynapos ülésszaka. A képen az egyik parlamenti munkacsoport beszámolója. Az asztalon díszes serleg, Komló nyerte idén a megyei virágosítási versenyben. Kategóriájukban a másodikak lettek, s a serleg mellé járó hetvenezer forint is jól jön. Ezzel a bejelentéssel kezdődött tegnap Budafán a Komló—Sikondai Intéző Bizottság ülése. Az idei keretből, 325 000 forintból megvalósult a sikondai kemping előtti térség vízelvezetése, aszfaltozása. Sikondán Munkacsoportokban tanácskoznak az últörőparlameot résztvevői A Zalaegerszegen tanácskozó VI. országos úttörőparlament küldöttei csütörtökön, 6 munkacsoportban folytatták a munkát. Tanácskozássorozatuk témája az úttörőélet gondjait megoldó, a mozgalmat előbbre vivő tervek, javaslatok és ötletek megvitatása volt. Az egyik csoport a „törvényeink szellemében" témát, a másik az „otthonunk az iskola” a harmadik az „úttörőtetteink'' a negyedik a „közösség szolgálata" az ötötdik a „játszunk együtt" míg a hatodik munka- csoport a „menjünk a szabadba” témáról tanácskozott. A délelőtti munkacsoportülések után felfedező útra indultak a pajtások. Zalaegerszegről kiindulva 6 különböző helységet kerestek fel, ahol a helyi úttörők voltak a vendéglátók, A felfedező kirándulás alapján kellemes élményekkel gyarapodtak a pajtások. A találkozókon a helyi úttörőkön kívül, sok zalai szülő is részt- vett. Pezsgő KISZ-élet a középfokú tanintézetekben A középfokú tanintézetek KISZ-életéről és az őszi közhasznú társadalmi munkavégzésről hangzott el többek között tájékoztatás tegnap, a KISZ megyei Bizottság ülésén. A vegyes életkorú tagokból álló KISZ-szervezetek már két éve működnek a középfokú tanintézetekben — kivéve néhány szakmunkásképző intézetet, — ahol a hagyományos egy osztály egy alapszervezet jelenti még a KISZ-élet kereteit. Két év tapasztalatai is igazolták, hogy bevált az új, az életkori sajátosságokat és érdeklődési köröket, a foglalkozásokat és a lehetőségeket jobban figyelembe vevő alapszervezet forma. Miért vegyes életkorú? Mert elsős vagy akár végzős tanuló egyaránt tagja lehet. Több a közösségformáló ereje, jobban összetartja őket, megszűnik az elszigeteltség. A művészeti, kulturális és hobby körök munkája a legnagyobb vonzerő az elsős, majdani KISZ- tagoknak. Ahol a legpezsgőbb az élet, oda kérik felvételüket. Viszont a mozgalmi és politikai tartalmú érdeklődési körökből több még jobb lenne, a politikai vitaköröket pedig a gyerekek felkészülési és ismeretszintjéhez kellene közelebb hozni. Folyamatosan dolgoznak a tartalmi munka javításán a lehetőségek, az elvárások és az egyéni érdeklődés figyelembevételével és ehhez még több segítséget kérnek az osztály diákbizottságoktól, a patronáló tanároktól, az iskolai pártalap- szervezetektől és a pedagógus KISZ-alapszervezetektől. A tanítás megkezdésekor az iskolák tanulói segítik az állami gazdaságokat és a termelő- szövetkezeteket a szőlő- és almaszüret mielőbbi befejezésében. Baranya és Pécs 33 középfokú tanintézete közül huszonhat segítette a megyei, illetve más megye mezőgazdaságát, tizennégymilliós hasznot hozva a népgazdaságnak. Kilencezerötszáz tanuló összesen 213 napot dolgozva több mint három és fél milliót termelt, ez azt jelenti, hogy tanulónként háromszázhetven forintot kerestek. Ennek húsz—ötven százalékát a KISZ-szrevezet rendelkezésére bocsátották, kirándulások, klubok felszerelése és más hasznos célokra. Sikeres bemutatkozás Exportra csomagolják <1 kifestőkönyveket a Pécsi Szikra Nyomdában Pécsi kifestőkönyv a londoni gyerekeknek A londoni gyerekek új, színes kifestőkönyveket kapnak karácsonyra, amelyek itt készültek a pécsi Szikra Nyomdában. Egyben ezek a könyvecskék a pécsi nyomda első angol export-termékei is. Sárga, zöld, kék és piros fedelű kis rajzolófüzet nemcsak a gyéretek rajzkészségét fejleszt# hanem a fantáziájukat is megmozgatja, Az ábrákat nem elég kifesteni, a megfejtésük is fontos: ugyanis a körvonalakat pontok és számok jelzik, ezek összekapcsolásával tűnnek elő a képek. Például egy lóversenyrészlet, az erdő állatai, kiskacsák a nádasban, egy afri-kai kígyóbűvölő, vagy éppen Aladdin csodalámpása. A szép színes könyvekből a napokban indul a háromszáz- ezer darabos szállítmány Angliába. A pécsi nyomdában most gyártottak először gyerekeknek ilyen jellegű kiadványokat. A négy színnyomású könyvek az új NDK gépeken készültek. Különösen ügyeltek a színek nyomására és a válogatásra, hiszen ezzel a szállítmánnyal szerepelnek először a nyugateurópai könyvpiacon. A sikeres bemutatkozás eredménye: jövőre a mostani küldemény többszörösét szállítják Angliába. egyébként — elsősorban a kempingnek köszönhetően — idén jelentősen nőtt az idegen- forgalom: május elsejétől szeptember végéig csaknem hatezer ember kereste fel a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal szállásait. Ezerkétszáz megrendelést kellett helyhiány miatt visszautasítani. A helyi élelmiszerbolt tizenöt százalékkal többet forgalmazott, mint a megelőző évben, a vendéglátó egységek kétmillió hatszázezer forintot bevételeztek, ezen belül az ételforgalom nyolcvan százalékkal növekedett. Az ötödik ötéves tervben Sikonda fejlesztésére ötmillió forint jut, s ez jóval kevesebb, mint a legutóbbi középtávú tervperiódusban biztosított 26 millió. Most azonban Komló, a nagyberuházások kerültek előtérbe. Ez nem jelenti azt — mondotta Nagy Ferenc, a komlói városi tanács elnökhelyettese —, hogy Sikonda mostohagyerek lesz. A vb jövőre napirendre tűzi az idegenforgalmi helyzetet, arra is elérkezett az idő, hogy Sikondót fürdőhely- lyé nyilvánítsák, és mivel a természetvédelmi tájegység a ma- gyaregregyi völgyben ér véget, különleges súlyt kap a Máré- vár rekonstrukciója. Az Erdő- gazdaság erre már biztosította a nyolc és félmilliós alapot, rövidesen turistaszálló, parkírozó, sportpálya létesül itt. A vitábon felvetődött, hogy Komlón nincs strand. Ezért szükségessé válik Sikondán az úszásoktatás megszervezése. Ez azonban — csakúgy, mint a többi probléma megoldása — az illetékesek és a Komló— Sikondai Intéző Bizottság jövő évi munkája lesz. Ifjúsági és oktatóbáz Szentlörincen Főként a fiatalok igényeit elégítette ki a szentlőrinci „Úttörő" Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, amikor faházatvá- sárolt, megteremtve az ifjúsági és oktató bázist. Kulcsát az ifjúsági parlamenten vehették át a küldöttek, akik azonnal 25 ezer forint társadalmi munkát ajánlattak fel a ház berendezésére.. A megye még 25 ezer, a szövetkezet pedig mintegy harmincezer forintos támogatást nyújtott. Az ifjúsági és oktató ház elsősorban a 197 harminc éven aluli szövetkezeti fiatalnak biztosít lehetőséget a szabadidő ésszerű eltöltéséhez. Tartalmas programról maguk a fiatalolc gondoskodnak. Szeretnének megállapodást kötni a pécsi Ifjúsági Házzal, hogy egy-egy kulturális műsorukat, Disco- klubjukat „vigyék ki” Szentlő- rincre. Neves írókat, képzőművészeket, költőket látnának vendégül a szeszmentes ifjúsági házukban. A kultúrálódási, művelődési lehetőségen kívül a mezőgazdasági dolgozók képzését is ennek a háznak kell megoldania A politikai oktatások mellett a szakmai ismeretek bővítése is hangsúlyt kap. A BKR-rendszer- hez tartózó szövetkezet technológiái, gépei s azok karbantartása igénylik, hogy a velük foglalkozók rendszeresen képezzék magukat. A tervek szerint ezen a télen 250 fizikai dolgozó tanul az oktatási házban. Orfüre kerül a mekenyesi olaj ütő? Mekényesen a bikaistállóban őrzik Baranya egyetlen olajütő „szárazmalmát”. A malmot még az 50-es évek végén minősítette védetté az Országos Műemlék Felügyelőség és a megyei tanács ekkor megvásárolta a Janus Pannonius Múzeum részére. A malmot 1961-ben lebontották, mondván elszállítják majd, ha lesz egy szabadtéri múzeum, ahol felállíthatják. Először a Mandulást, majd Harkányt, végül Orfűt szemelték ki erre a célra. Orfűn el is készült az alapozás a vízimalom közelében Azután minden maradt a régiben, vagyis a malom az istállóban. A helyszíni bejárás kellemes meglepetéssel szolgált. A szerkezet meglehetősen jól tűrte a mostoha sorsot, csupán a malom épületének gerendái korhadtak el. Természetesen több „alkatrész", illetve tartozék még a szétbontás előtt megsemmisült. Az eredeti dokumentációk alapján, mely 1971-ben készült, minden különösebb akadály nélkül újra fel lehet építeni az olajütőt. A mostani tervek szerint az anyagot jövő tavasszal szállítanák Orfűre, ott tartósítják* a fagerendákat, kerekeket és ott állítják fel. Működni már nem fog többé, de az utókornak megőrzi egy hajdani világ munkaeszközét. S most lássuk csak, milyen is egy szárazmalom! Mekényesen két olajmalom is működött, de az egyik már a 40-es évek végén megsemmisült. A falu és a környék lakói igen kedvelték az olajos ételeket, főleg az olajjal meg- locsolt paprikás, hagymás savanyúkáposztát. De sok olaj kellett a világításhoz, kenőanyagként is használták, sőt orvosság gyanánt is számon tartották. Az olajmalomban kendermagból, repcéből, napraforgóból, tökmagból ütöttek olajat, ritkábban dióból, esetéből is sajtoltak, sőt paprikát is daráltak. Az olajütés főszezonja novembertől májusig tartott, de egész évben foglalkoztak ezzel szombatonként. A paprikadarálás napja pedig hétfőn volt. A malmot feltehetően a múlt század második felében építette Kröling János. A tulajdonosok változtak és az ütő az 50-es évekig működhetett. Az olajütő épülete széles, alacsony ház volt. Az utca felőli részében lakásul szolgáló helyiséget építettek. Később ezeket nyári konyhának, raktárnak használták. A malmot lóerővel hajtották, ezért nevezték el taposó malomnak is. Ha a lóhajtók elbóbiskoltak, vagy kimentek, a ló bizony észrevette és azonnal megállt. Az olajmalom figyelemre méltóbb szerszáma az olajütő. Vízszintes síkban mozgó, két gerendás nyomóprés, melyet egy nagy kerékkel, olló módjára mozgattak. A szerint, hogy a kereket előre, vagy hátra hajtották, széthúzódtak vagy közeledtek a gerendák, sajtolták az olajat, nyomták pogácsává a formába tett pörkölt magot. A malomhoz tartozott még a daráló, a pörkölő, a szita, a kőpad, a teknő, a pakoló padka és a pokol. A vályogból kirakott, deszkával lefödött pokolban gyűlt össze a kisajtolt massza, amelyből azonban még pár liter olajat lehetett kiütni. Az építészeti vélemény szerint az egyes hiányzó darabok is pótolhatók. És végre a régi valóságában tekinthetik majd meg a látogatók, úgy mint a szarvasi „kásamalmot”, amelyet azonban még időben és a helyszínen állítottak helyre. Barlahidai Andrea
