Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-24 / 325. szám
© Dunántúlt napló 1976. november 24., szerda szerkesztőség postájából Őszi talajművelés a házi kerti szőlőkben Az évi ápolás során és szüretkor összetömörítették az ültetvény talaját. A szőlő azonban akkor fejlődik jól, ha talaja jól szellőzik, a szükséges tápanyagokat a gyökereknek felvehető formában tartalmazza. Az őszi talajművelésnek közvetlen célja: a talaj meg- lazítása, a víz befogadóképességének és víztartó-képességének a fokozása, az erózió elleni védekezés, a trágyafélék bemunkálása, a kártevők és kórokozók számának gyérítése és a téli fagy elleni védelem. A korszerű talajművelési szemlélet szerint a művelések számát a lehető legkisebbre kell csökkenteni, valamint a tőkéknek mély termelőteret kell kialakítani. A fentieket figyelembe véve, a kedvező talajállapot kialakításának és fenntartásának továbbra is az őszi talajművelés az alapja. A munkát szüret után, az alsó levelek hullásakor meg lehet kezdeni és tanácsos október—novemberben a tartós őszi esőzések és fagyok előtt befejezni. Az átázott, sáros, agyagos talajt nehéz megművelni, a sáros talajjal körülvett rügyek könnyen fülledhetnek. A tartós téli fagy beköszöntése viszont teljesen kizárja a munka elvégzését. Az ültetvény telepítési rendszerétől, művelési módjától függően használhatunk kézi kapát, ásót, fogatos- és gépi ekét is a talajmunka elvégzésére. Hegy- és dombvidéken a téli fagy károsításától nem keli tartani, így a tőkéket télire nem kell fedni. Az 1—1,2 méter sortávolságú, bakművelésű ültetvényekben fedésszerű talajmunkát végezhetünk, a tőkefej magasságáig húzhatjuk fel bakhátasra a talajt. A sorközöket pedig 20—25 centiméter mélyen meglazítjuk. Ahol a fedésszerű talajmunkát elfogyják, ott 20—25 centiméter mély kapálást kell végezni. A szőlő nyugalmi ideje alatt is védekezni kell a vízerózió ellen. A bakhátakat a lejtés irányára keresztben vezessük. A szomszédos sorokat haránt bakhátakkal, „skatulyák képzésével" kössük össze, hogy a téli csapadékot jobban visszatartsa az ültetvény. A vízmosásokat meg kell szüntetni, az iszapfogókat, csillapítókat és a vízlevezető árkokat pedig ki kell tisztítani. A szélesebb sortávolságú, kordonművelésű szőlőkben a sorközöket fel kell ásni, vagy fel kell szántani. A művelés mélységét évenként változtassuk. Lejtős területen a barázda szeletet a hegy felé ajánlatos fordítani, mert ezzel elősegíthetjük a csapadék felfogását és beszivárgását. Hasonlók miatt a megművelt területet nem szabad elmunkálni, a keletkezett rögök aprítását a téli fagyra kell bízni. Az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba a felületén maradt növényi részeket, valamint a talaj és levélelemzés útján meghatározott mennyiségű szerves és műtrágyákat is. Ősszel szórjuk ki a szerves trágyát, a lassan ható foszfor és kálium tartalmú műtrágyákat és a szükséges nitrogén műtrágya egyharma- dát. A fedésszerű talajmunka után, a sorközöket kimélyítjük 30—35 centiméterre és a trágyaféléket ebbe az árokba szórjuk. Legalul az istállótrágyát, erre egyenletesen elosztva a műtrágyákat szórjuk. Az árkot ezután 5—10 cm vastag földréteggel betakarjuk. Legcélszerűbb a következő sorköz mélyítésekor kiásott földdel a mór betrágyázott árkot betakarni. A kordonművelésű ültetvények sorközeiben a trágyaféleségeket a talaj felületén egyenletesen elterítjük és ásóval vagy ekével mélyre forgatjuk. Másik módszer az, amikor Jogi tanácsadó I K. H.-nó termelőszövetkezeti tog. Az iránt érdeklődik, hogy mikor nem köteles személyesen munkát teljesíteni a termelősző* vetkezetben? A 46/1971. (XII. 28.) Korm. sz. rendelet 93. § (2) bekezdése értelmében nem köteles a közös munkában részt venni a termelőszövetkezeti tag, ha a) a termelőszövetkezeti nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant, tekintet nélkül arra, hogy részesül-e nyugellátásban; b) a részére kijelölt munka (beosztás) meghaladja teljesítőképességét; c) fiatalkorú vagy nő, s őt a védelmére hozott rendelkezésekkel ellentétben kívánják foglalkoztatni; d) az orvos igazolása szerint keresőképtelen, vagy szülési szabadságát tölti; a) gyermekgondozási segélyben részesül; f) katonai szolgálat, a termelőszövetkezet hozzájárulása alapján folytatott tanulmányok, engedélyezett munkavállalás, külföldi kiküldetés miatt vagy más okból igazoltan -távol van. I Nagy B. olvasónk munkahelyet kíván változtatni. Kérdése: a munkáltatója k5teles-e a munkavégzés alól a felmondási időre teljes egészében felmenteni? Nem! A Munka Trövényköny- vének 27. § (3) bekezdése értelmében g vállalat a felmondási idő egv részére vagy annak tejes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha azonban a vállalat mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabadidőt feltétlenül biztosítani kell. A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete szerint, ha a munkáltató mond fel, akkor a kötelező felmentés időtartamát tizenöt-harminc nap között a kollektív szerződés állapítja meg a felmondási idő mértékének figyelembevételével. A munka alól a dolgozót kívánságának megfelelő időpontban, összefüggően vagy részletekben kell felmenteni. Autótulajdonosok, figyelem! KÖZELEG A TÉL! Autójavító üzemünkben soron kívül lecseréljük gépkocsijának hűtőfolyadékát kiváló minőségű GLYKOSHELL PLUS fagyálló folyadékkal. A cserével egyidejűleg a hűtőrendszer átmosását díjmentesen végezzük. VILLGÉP Autójavító Üzeme, Pécs, Diósi u. 49. a sorközökben egy-két 30—35 cm mély barázdát nyitunk és ebbe szórjuk a trágyákat. Az őszi talajművelés kedvező hatásain túl, a mélyművelés fokozatos bevezetésével a gyökerek dúsan elágaznak, több lesz a felszívógyökér is, ami kedvezően befolyásolja a tőke növekedését és termőképességét. Dr. Lisicza István Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kutatási csoportvezetője Hálás köszönetemet fejezem ki a Villány—siklósi Állami Gazdaság „Csonka János” szocialista brigádjának azért, hogy szabad idejüket feláldozva, társadalmi munkában a fenti speciális rokkant-kocsit készítették számomra és ezzel lehetővé tették, hogy két év után végre szabadabban mozoghatok. Antal István száz-százalékos rokkant, Magyarbóly. föcsntf Hacfi^ö uä?oss»2E<£viitl€5 Pécsi furcsaságok Teknős járdák, színehagyott épületek A Kálvin utcai KRESZ-tábla csak egyik a sok közül, amely alig 170 cm-es magasságával (az előírt méret 200 cm) veszélyezteti a járókelők testi épségét. Mielőtt beszámolnánk legújabb városszemlénk tapasztalatairól, előbb nagyon röviden a korábbi példáink fogadtatásáról, illetve foganatjáról. Olvasóink levelei nyomán közel öt hónappal ezelőtt felhívtuk a figyelmet a Mecsek-ka- put övező sziklafal omlásveszélyére és néhány kisebb jelentőségű problémára; köztük a Széchenyi téri Leonardó-emlék- mű környezetének elhanyagoltságára, továbbá a járókelők tesi épségét fenyegető sétatéri járdaszakasz, valamint a Káptalan utcai kőkerítés ugyancsak baljós állapotára. Nos, a kőkerítés kivételével — melynek helyreállítására a folyamatban lévő sétatéri rekonstrukció meghatározott szakaszában kerül sor — úgyszólván minden olvasói javaslatnak, kérésnek eleget tettek a II. kerületi Tanácsi Hivatal illetékesei. Lehetséges, hogy a legutóbb beérkezett levelek aláíróit az említett intézkedések inspirálták újabb városnéző — vagy, ha úgy tetszik — „felfedező” útjukra. Néhány sor a levelekből. Egy „örökzöld" témával, a városi parkok, zöldsávok, játszóterek védelmének eleddig szerény eredményeivel kezdjük sorainkat. Sok bírálat érte már a tanácsot azért, mert nyugdíjasokkal „erőlteti” a parkok védelmét, nem kevesebb a Parképítő Válalatot az egyes parkok, zöldsávok elhamarkodott kijelöléséért, illetve létesítéséért, nem is beszélve a fegyelmezetlen járókelők, a kutyasétáltató gazdák „viselt dolgairól". Arra azonban mindmáig nem figyeltek fel a hatóságok, hogy egyes utcák zöldsávjainak leta- posásáért a legkevésbé marasztalhatok el a járókelők. Annál inkább az útkarbantartók, amire bizonyító példa többek között a Jókai utca egyik járdaszakaszának kritikán aluli állapota. A járda „teknőiben” minden esőzéskor megreked a víz, ami akarva, akaratlanul a járda menti zöldsávra kényszeríti az embereket. Jó volna, ha a tanácsiak ilyen esőzések után helyszíni szemlét tartanának, amelyre meghívnák az útkarbantartók és a parképítők képviselőit is. Sok olvasónk szóvátette a következőket. „Űj városnegyedeinkben, — különösen Újme- csekalján — nagyon lehangoló látványt nyújtanak az alig néhány éve épült panelházak vedlett, színehagyott homlokzatai. Ez sajnos, nemcsak egyes házakra jellemző, hanem egész utca, illetve házsorokra, ami azt jelenti, hogy az épületek homlokzatát nyilván rossz minőségű, amolyan — ez van, — ezt kell szeretni — anyaggal festették. Még elgondolni is nehéz, hogy mennyi munkájába kerül majd a karbantartóknak, az állványozóknak és mennyi pénzébe az államnak a házak újrafestése. Noha, a mellékelt kép — levélírónk javaslatára — a Kálvin utcai KRESZ-tábláról készült — véleményünk szerint akár egész újságoldalt is betölthet- tünk volna azonos témájú képekkel. Egy mondat a levélből. „Lehet, hogy a gyanú alaptalan, de feltételezhető, hogy valamiféle rosszul értelmezett „anyagtakarékosság" címén kurtították meg annakidején a tábla tartóoszlopát." Rátérve a válaszokra, kezdjük a sort a B. m. Építőipari Vállalat igazgatóhelyettesével, Győri Jánossal, aki egyetértett abban, hogy a 6—10 évvel ezelőtt épült panelházak homlokzata valóban megérdemli a bíró latot. — Az igazság az, hogy annakidején nem állt rendelkezésünkre jobb minőségű festékanyag — mondotta. — Nos, azóta rátértünk az osztrák származású Stollak festékanyagok használatára. Az eredményt jól példázzák a „Magasház” mellett épült ötszintes panelházak, melyek homlokzatán a festék öt év múltán is hiánytalan és esztétikus maradt. Ami pedig a „régi” panelházakat illeti, a PIK már a múlt év második felében elkezdte a tatarozásukat. Eddig 32 épületet festettek — szaknyelven — szigeteltek, illetve színeztek át a már említett osztrák és az ugyancsak korszerű NSZK-beli festékanyagokkal, melyeket ma már licenc alapján a Chemical állít elő. Élettartamuk a külföldi gyárak tájékoztatása szerint 20—25 év. A jelzőtáblákkal, valamint a zöldsávokkal kapcsolatos problémákra a Városi Tanács illetékesei válaszoltak. 1. A KPM idevonatkozó rendelete előírja, hogy az új KRESZ-nek megfelelően 1977. december 31-ig országosan (így Pécsett is) ún. forgalmi rend felülvizsgálatot kell tartani, amellyel egyidőben folyamatosan sor kerül a már említett hibás méretű és a korszerűtlenné vált jelzőtáblák cseréjére is. 2. A Jókai utcai példánál maradva, még csak növeli a bajokat, hogy az úttest felőli zöldsáv kb. 10 centivel magasabb a járda szintjénél. Ami a következményeket illeti, ebben hibás az Útkarbantartó és a Parképítő Vállalat is. Az előbbi a járda állapotáért, o másik fél pedig az említett zöldsáv elhamarkodott, a szabályoknak nem megfelelő kiképzéséért. S nem utolsósorban a tanács illetékesei is, akiknek a műszaki átvételkor ellenőrizniük kellett volna a munkák milyenségét, minőségét. A megoldás — mint mondották — nem is olyan egyszerű. Vagy a zöldsávot szüntetjük meg, vagy — s ez a költségesebb — a járdát emeljük egy- szintre vele, ami gyakorlatilag új járda éptíését jelentené. Ami az előbbit illeti, valóban megfontolandó, hogy egy olyan utcában, ahol a vasúti főpálya- udvar szinte ontja a városba, a piacra igyekvő utasok tömegeit — akik eddig sem kímélték az utca parkjait — egyáltalán érdemes-e zöldsávot hagyni a legveszélyeztetettebb szakaszokon. Végül ígéretet kaptunk arra, hogyha bármelyik megoldást választanák is, a jövő évben mindenképpen sor kerül az említett járdaszakasz rendbehozatalára. P. Gy. Mz illetékesek uälasxaliji Az Ady Endre utcai körzeti orvosi rendelő életveszélyes állapota nehéz helyzet elé állította mind a lakosságot, mind az egészségügyi szerveket. A zavartalan orvosi ellátás biztosítása érdekében átmenetileg a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetben tudtuk csak a körzeti rendelőt elhelyezni. Keressük azonban a lehetőségét, hogy az érintett lakosság érdekeinek megfelelően a környékre visszahelyezzük a rendelést. A helyszínen több épületet megvizsgáltunk annak érdekében, hogy megfelelő átalakítással alkalmassá tegyük rendeltetésének. Jelenleg olyan helyiség nem áll rendelkezésre, ahol azonnal megkezdődhetne a betegellátás, előbb annak feltételeit is biztosítanunk kell. A cikkben megjelölt Ágoston tér 3, szám alatt, a régi orvosi rendelőben nem a szociális otthonok irodája, hanem egyik igen fontos egészségügyi intézményünk/ a házi szociális gondozás központja üzemel. Innen látják el az egész város területén lakásukon élő egyedül álló betegeket. Itt tárolják a gondozáshoz szükséges felszerelési anyagokat, valamint itt mossák, vasalják, javítják kb. 70 személy ruháját és a gondozás alatt álló személyeket is itt fürdetik. Éppen ezért az épület céljának, rendeltetésének megfelelően került átalakításra, s így, jelen állapotában orvosi rendelésre nem alkalmas. A gondozási központ fenti címen való kialakításánál az a szempont vezette az egészségügyi osztályt, hogy a régi „• yóros&fS^-Lení«mábar» üzemeljen, mivel c legtöbb gondozási eset itt fordul elő és jz környék lakóházainak jó részében -nincs fürdőszoba. A körzeti rendeléssel kapcsolatos kérés teljesítését mindenképpen indokoltnak tartjuk és továbbra is keressük a lehetőségét annak, hogy még a tél beállta előtt, legalább a rendelések egy részét a környékre visszahelyezzük. Dr. Szilasi Anna, eü. osztályvezető, városi főorvos „Kis kút, nagy lakattal” A Dunántúli Napló október 27-i számában a fenti címmel megjelent levélben Jávor András, a KÖJÁL-t nevezi meg „tettesként,, a Bálicsi úton lévő közkút lelakdtolásáért. A Bálicsi út 36. sz. alatt levő kút nem „közkút”, hanem Rabb József és Schöffer LásZ- lóné saját tulajdonát képező kútja. Fekvése miatt a kutat illetéktelen személyek autómosásra és víznyerésre használták és erősen megrongálták. Emiatt a kútat a tulajdonosok lelakatolták. Egyben közlöm, hogy a közegészségügyi hatóság valóban rendszeresen ellenőrzi a „köz- kútak" vízminőségét, amely ha> egészséget veszélyeztető fer- tőzöttséget mutat, intézkedik. Az intézkedés azonban nem a lakatok felhelyezéséből áll. Egyébként a levélben hivatkozott „környék lakói” pontosan tájékozottak arról, hogy a fenti kút magánterületen és magánhasználatban van. Dr. Zelles Mária, az Állami KözegészségügyiJárványügyi Felügyelőség vezetője „Mi lesz, ha beköszöni a tél?“
