Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-19 / 320. szám

1976. november 19., péntek Duncmtmt napló 3 Növekvő részvétel a munkahelyi tennivalókban Javult a népesedés Fejlődött q szakszervezetek nevelő munkája A soron lévő feladatok teljesítése a további eredmények feltétele A megye pártszervei, szerve­zetei, a szakszervezetek társa­dalmi szerepének hatékony ér­vényesítése érdekében, tudato­san, folyamatosan és tervszerű­en segítik, koordinálják és el­lenőrzik az ott dolgozó kom­munisták tevékenységét. A meayei pártértekezleteken minden esetben, a Politikai Bi­zottság 1966-os határozata óta 1970-ben, 1973-ban és leg­utóbb 1976. szeptember 14-én tűzte napirendre a megyei párt­végrehajtóbizottság e kérdést. Az MSZMP XI. kongresszusa megállapította, s egyben fel­adatként meghatározta a szak- szervezetekben folyó nevelő- munka fokozását, hatékonysá­gának növelését, A párt vezető szerepének ér­vényesülése, a párthatározatok következetes végrehajtása a szakszervezetben dolgozó párt­tagok aktív, fegyelmezett mun­kájától is függ. A végrehajtó bizottság úgy értékelte, hogy — különösen a Politikai Bizottság 1974. júniu­si, a szakszervezeti nevelőmun­kára vonatkozó határozata óta — a szakszervezeti munka e területe is fejlődött a megyé­ben, s eredményei, további tennivalói szervesen beleillesz­kednek a megye egész társa­dalmának helyzetébe. Munkára nevelés A nevelés, mint társadalmi­mozgalmi funkció, eredményes eleme a szakszervezetek válasz­tott szervei, apparátusa tevé­kenységének, s megkülönböz­tetett figyelmet élvez. Követke­zik ez abból, hogy a szakszer­vezetek különböző szintű szer­veiben, apparátusában dolgo­zó kommunisták felelősséggel végzik megbízatásukat, teljesí­tik feladatukat. Mindezáltal szí­nesebb, hatékonyabb a szak- szervezeti alapszervezetek ne­velőmunkája is, amely mind jobban alkalmazkodik az egyes társadalmi rétegek helyzetéhez, sajátosságaihoz, a munkahe­lyek adottságaihoz. Az elért fejlődés mindazokon a terüle­teken érzékelhető, amelyekre a nevelőmunka kiterjed. A szakszervezeti munka sa­játosságából fakad, hogy a nevelőmunka fő iránya és mód­szere a munkára, a munkával való nevelés, melyhez kapcso­lódva valósulnak meg a párt­ós kormányszervek, a szakszer­vezeti szervek határozataiban megjelölt eszmei-politikai cé­lok és feladatok. Különös fon­tossággal bír a termelés, a termelői tevékenység. A szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták fokozottabban vállal­nak szerepet az eszmei-politi­kai nevelés, az általános és szakműveltség fejlesztése, a szocialista életmód alakítása terén. A munka nevelő-hatása ölt testet a termelést segítő agitá- ciós és propaganda munkában, a termelést segítő mozgalmak szervezésében, a fegyelmezett munkavégzésben, a munkahe­lyi demokratizmus érvényesülé­sét szolgáló fórumok biztosítá­sában, az irányításban résztve­vő gazdasági, társadalmi szer­vezetek hatékony együttműkö­désében. A nevelőmunka középpontjá­ban az éves tervfeladatok, a távlati tervcélok maradéktalan végrehajtása áll. Ma már egyre eredménye­sebben funkcionálnak a mun­kahelyi, demokrácia olyan fó­rumai, mint a főbizalmik, bizal- mik, a bizalmi küldöttek, illet­ve a munkásküldöttek tanács­kozása. Mind több dolgozó vesz részt a munkahelyi ter­vek, feladatok kidolgozásában, elfogadásában, a dolgozók ér­dekei védelmezésében. Jól élnek e megnövekedett lehetőségekkel, mivel többnyire itt ismerkednek meg a társa­dalmi célkitűzésekkel, itt kap­nak egyre több tájékoztatást saját munkahelyük helyzetéről, feladatairól, s tesznek javasla­tokat a munka hatékonyságá­nak további növelésére. A munkára nevelés konkrét eredményei jól érzékelhetők a szocialista brigádmozgalom, a munkaversenymozgalom sike­reiben. E mozgalmakban való részvétel és a vállalások tel­jesítése kedvező körülményeket teremt a szocialista közgondol­kodásra, a fegyelmezett mun­kára és a pozitív emberi jel­lemvonások erősítésére való ne­veléshez. A párt XI. kongresz- szusa tiszteletére indított mun­kaverseny sikere jó példája en­nek. A nevelőmunka jelentős és eredményeiben hatékony terü­lete a közművelődési tevékeny­séghez való sajátos szakszerve­zeti kapcsolódás. A megyei párt-végrehajtóbizottság jónak, de egyben továbbfejlesztendő­nek minősítette a szakszerve­zetekben dolgozó kommunisták ezirányú munkáját. Az MSZMP Közponeti Bizott­sága 1974. március 19—20-i határozata, az arra épülő me­gyei pártbizottsági feladatterv is a közművelődés, ezen belül a munkásművelődés feladatait állítja a tennivalók középpont­jába. Ennek megfelelően külön figyelmet kapott a felnőttok­tatás, mindenekelőtt az általá­nos iskola elvégzésére való mozgósítás, a fizikai dolgozók továbbtanulásával való tervsze­rű és folyamatos foglalkozás,a szakmunkásképzés. Különösen a nők nagyobb arányban tör­ténő bevonása indokolt. Az eszmei-politikai nevelés alkalmas formája a szakszer­vezeti politikai oktatás. Közéletiség, szabad idd A szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták jól segitik a szakszervezeti tagság közéleti- ségre, a szabad idő hasznos, kultúrált eltöltésére való neve­lést. Példamutatóan, hozzáér­tően és felelősen végzik testü­leti tagsággal járó pártmegbí­zatásaikat. Eredményesen já­rulnak hozzá a testületi de­mokratizmus szélesítéséhez, ak­tív és cselekvő testületi légkör formálásához. A szabad idő hasznos eltöltésének szerveze­ti, tartalmi feltételeinek alakí­tásáról a szakszervezeti szer­vek intézményesen gondoskod­nak. A szakszervezeti művelő­dési otthonok, klubok, könyv­tárak, az amatőr művészeti, kul­turális és sporttevékenység számtalan formái sok lehetősé­get kínálnak a nevelőmunka végzésére, a párttagok példa­mutató tevékenységére. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság az elért nevelési ered­mények elismerésével együtt felhívta a figyelmet a kommu­nisták további feladataira is. Szükségesnek tartja a párt­szervek, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták még ha­tékonyabb segítő, ellenőrző munkájának erősítését, Rózsahegyi István, MSZMP Baranya megyei Bizottság Párt- és Tömeg­szervezetek Osztály vezetője A szakszervezetek megyei tanácsának központi könyvtára Csökkent a koraszülések száma Az 1974. január 1-vel hozott határozat eredményeképpen javult az ország népesedési helyzete: 1975-ben mintegy 40 ezerrel volt több élveszületés, mint 1973-ban, s biztatóak az idei év kilátásai is, A határo­zott intézkedés-sorozat nyomán csökkent a terhesség-megsza­kítások száma is. Most az el­sődleges figyelem a koraszülé­sek számának csökkentésére irányul, ez — bár 1974-ről 1975-re arányuk 7 tizeddel ke­vesebb lett — még mindig na­gyon magas. Az évi 18 ezer koraszülött közül két—két és félezer szen­ved a légzészavar tüneteitől. A jelenség oka, hogy a koraszü­löttek szervezetéből hiányzik egy bizonyos — a normál lég­zés megindulásához szükséges — kémiai anyag. Három bu­dapesti intézetben, valamint Szegeden, Szombathelyen, Mis­kolcon és Pécsett — olyan gé­pi és műszerezettségi feltéte­leket biztosítottak, amelyek ké­pesek életben tartani az ilyen károsodásban szenvedő csecse­mőket. Az intézetekben a fő fel­adat, hogy az önálló lélegzés­re képtelen koraszülöttek lélej- geztetését, életműködését gé- pi úton biztosítsák. Speciálisan képzett személyzet, géppark és igen drága műszerek segítik át a koraszülötteket életük leg­inkább veszélyes első hét nap­ján. Az intézetekben ellátott esetek száma egyenletesen nö­vekszik és szaporodik az ered­ményes kezelések száma is. A szobáig húsz lépés... — Van-e valahol rokona? Mintha uborkába harapott volna. — Itt lennék én akkor?! Mondom, hogy akad, akinek lánya, fia él „odakint". Bólogat. Azok a gyerekek olyanok. — Talán rossz itt? Meghökken. Hátradől a fo­telben, s úgy mondja: „Egy fenét!" Dobri János bácsi, az otthon egyik bizottságának tagja. Itt ugyanis arról döntenek a bizottságok, hogy mi legyen a heti menü a konyhán, és a randalírozók hány nap szoba­fogságot érdemelnek. Szociális otthon. Mennyi árnyalata van ennek a két szónak! Attól függ, ki hallja, ki mondja. A szavak kü- lön-külön nem is csengenek olyan rosszul. De így egyben?! — Mi jut róla eszedbe? — Az elesettség, az elmú­lás, a tehetetlenség — mond­ja ismerősöm. Államunk gondoskodása az öregekről, a fogyatékosokról, azokról, akik maguk nem tud­ják a mindennapi élet alap­vető szükségleteit biztosítani önmaguknak, s akiket nem se­gít a család, a rokon, a barát, az ismerős. Hazánkban 28 ezer szociális otthoni hely van, Baranyában — Pécs kivételével — 1415. Ebből 220 általános, 875 fek­vőbeteg és 320 elmebeteg hely. Naponta új akta kerül az ügyintéző asztalára,' rajta egy név, az igényjogosult neve. Az ágy azonban kevés. Egyre ke­vesebb. A gyerekek bölcsődékbe,, óvodákba, az öregek — az otthonba mennek. A porta előtt fejkendős né­niké sepri a faleveleket némi munkapénz fejében. A vezető­nő és a gondozók fehér kö­penyt hordanak, mint az orvo­sok. Néhányon a csípős ősszel nem törődve ülnek kint a pá­don, néhányon a társalgóban olvasgatnak, a többiek' a szo­bájukban rakosgatják motyó- jukat vagy fekszenek betegen. Az elfekvőbe nem megyünk be. .. Nehezen találja a helyét. Het­vennyolc éves, nagydarab em­ber, Egész életét a munka tet­te ki, most megöli a tétlenség. A házról beszél, meg a szőlő­ről, ami ott volt fent, az út fölött, néhány négyszögöl. Legutóbb verekedett. — Úgy esett, — mondja — hogy jövök ki a szobámból, s amint megyek mellette, utánam szól... Erre odacsaptam! Nemrég szüreti bált tartottak. Az volt az igazi! Szólt a zene, maszkába öltöztek, rigmusokat, köszöntőket fújtak, minden szo­bába bekopogtak. Táncoltak, aki bírta, énekeltek, nagyon szép régi nótákat, sőt szőlőlo­pás is volt. A születésnapokat nem felej­tik el. Az ünnepelt kedvenc ételét főzik, mégha több száz palacsinta is az ára, ajándé­kot, virágot vesznek. Az egyik nénit kérdem: szo­kott-e eljárni az otthonból. Cso­dálkozik: Minek . . . hova . . . kihez . . . ? o Az ember társas lény. A két nem vonzza egymást. Plátói szerelmek, házasságok kötőd-- nek, féltékenykednek. A másikra szükség van, hi­szen ha csak a gondozónő kérdi, ízlett-e az ebéd, arra csak úgy kell válaszolni, aho­gyan kérdez. De ha a feleség? Abban aggódás, féltés, szere­tet lakozik. Másmilyen szeretet. — Most nincs házaspári szo­bánk. Béla bácsi iskolaigazgató volt. Felesége meghalt, aztán újra nősült itt. Három vagy négy esztendeje? Most temet­ték a második feleségét is. Rezignált mosoly, fáradt mon­datok: — Gyöngyösön jártunk leg­utóbb a feleségem rokonainál. Terveket szőttünk. Kútbaesett az egész. Most magában jár le a büfébe ká­vézni. Aki másra nem lel, reggelen­te az udvaron futkározó krédli- kakasokat eteti. Hallom: gondot jelent az állandó költöztetés. Ilyenkor ősszel sok szoba megürül. Újak jönnek, összeszoknak, megint újak jönnek . .. Akik meg összevesznek, azokat rit­kán lehet megbékíteni. o Új szárnnyal bővítették az otthont néhány esztendeje. A Mecseki Szénbányák szinte szállodát épített, olcsón, sok­sok társadalmi munkával. Mo­dern, gyönyörű épület hatvan hellyel. Mondanám: ilyen az ideális környezet, ha nem tud­nám: a háromágyas szobák nem éppen a legideálisabbak, de erről az építők mit sem tehetnek. Utólag derült ki: az öregek hárman nehezen fér­nek meg. — Saját sertéstelepünk van — mondja Ulbertné — így nem gond az ellátás. Igen jó a kapcsolat a sze­derkényi termelőszövetkezettel is; igaz, néhány hónapja Ul­bertné férje az elnök. A Bó- lyi Állami Gazdaság is segít mindig, de segít itt mindenki. Ha az otthonról van szó, nincs hátrálás, mentegetőzés. Az otthonnak néhány hold földje van, a bólyiak művelik meg, s a bevételt átutalják. — Most örököltünk egy há­zat, egy baranyai községben. Megnézzük, s ha egy mód van rá, megtartjuk hétvégi háznak, nyaralónak. Az iroda falán oklevél: „A községfejlesztésben elért kivá­ló eredményért Szociális Ott­hon elvtársnak..." (I?) Van-e pénzük az öregek­nek? Most már mind több. a nyugdíjas. Jövedelmükkel a le­vonások után szabadon rendel­keznek, költhetik, sörre, pálin­kára, cukorkára, amire akarják. Akad, akinek 20—30 ezer fo­rintja van takarékban. A gye­rekeknek; gyűjti, s nem venne még forintos csokoládét sem. — Mária néni kinek gyűjt? — Unokámnak. Katona a Pityu, bizony elkel egy kis se­gítség. Küldtem neki a héten is. e Könyvtár is van az otthon­ban, szeretet is. A vezetőnő szerint jó lenne, ha minden gondozónő tanulhatna pszicho­lógiát. Megyek kifelé a kapun, szembetalálkozom az öregek egy csoportjával. Az ebédlőből jönnek, egykedvűen, jóllakot­ton. Az egyikük félszelet kenyé­ren csirkecombot szorít, Viszi haza. A szobáig húsz lépés ... Kozma Ferenc e Szederkényi szociális otthon. Száz öreg, köztük néhány fo­gyatékos, fiatal. (A betegott­honok, az elmés otthonok szá­ma kevés, ezért a rászorulókat szortírozni kell.) — Pillanatnyilag tíz olyan fo­gyatékosunk van — mondja Ul­bert Ádámné, az otthon veze­tője, — akik az öregek nyugal­mát bizony gyakran megzavar­ják. Gyuri bácsival beszélgetek. llasar # lfäsär llasar régi ár új ár Nápoly rádió RA 2001 1450,— 1010,— Nápoly de luxe rádió RA 3301. 1940,— 1550,— VEF 206 tip. rádió 1230,— 922 — Modul 160 l-es hűtőgép 4920,— 4180,— Elektrosvit 75 l-es hűtőgép 2660,— 2130,— N 5 vasaló 115,— 92.— VV 6 vasaló 111,­go _ s MMaiMÍ K ERESKEDELMI VALLALAT és egyéb vas- és műszaki cikkek....

Next

/
Thumbnails
Contents