Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-19 / 320. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 320. szám 1976. november 19., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Terv a lakosság bejelentései alapján 69 millió forint 1977-ben a pécsi utak felújítására • Kiemelt helyen a Kertváros és a Havihegy úthálózata r Útkereszteződések jelzőlámpás rendezése # Ülést tartott a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága Szövetkezők számvetése Hazánk lakosságának a fele naponta kerül kapcsolatba ve­lük. Boltban, szaküzletben, áruházban vásárol valamit, vendéglőbe vagy presszóba tér be az ember szinte bármelyik községben: ÁFÉSZ-szolgáltatást vesz igénybe. Vetőmag, tápta­karmány, műtrágya, növényvé­dőszer vagy mezőgazdasági szerszám, kisgép kell: a fo­gyasztási szövetkezet vagy a keretében működő szakcsoport révén lehet beszerezni. Jól is­mert szöveg: „útba esik jövet, menet a takarékszövetkezet”. Bármelyik felsorolt vagy nem is említett tevékenységét vesz- szük szemügyre a fogyasztási tipusú szövetkezeti ágazatnak, sok szép eredményt és nem kevés fogyatékosságot, tenni­valót látunk. Ezekről is, azok­ról is részletesen beszéltek, vi­tatkoztak a fogyasztási szövet­kezetek szerdán befejeződött, 8. kongresszusán. Az elhang­zott 88 felszólalás arról tanús­kodott, hogy a kongresszus küldöttei tudják, milyen fele­lősségteljes szerepet töltenek be gazdasági és társadalmi életünkben a fogyasztási tipu­sú szövetkezetek. Kizárólag a saját erejükből ezek a szövetkezetek sem vol­nának képesek megfelelni a velük szemben támasztott, s mind nagyobb követelmények­nek. Új erőt és biztatást kap­tak azonban a kongresszuson is ahhoz, hogy államunk mesz- szemenő támogatásával, még jobban teljesítsék feladataikat. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára egyebek között így fejezte ki a fogyasztási szövet­kezetek megítélését: „A magyar szövetkezeti moz­galom a szocialista társadal­mi, gazdasági rendszer szerves része ... szövetkezetpolitikánk erősiti szocialista rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget... a fogyasztási szövetkezetek ed­digi eredményei, fejlődésük kedvező tapasztalatai, valamint a szövetkezeti összefogás, kez­deményezőkészség és helytál­lás alapján számítunk arra, hogy a következő évek nagy és felelősségteljes feladatait is eredményesen megoldják. Pártunk és kormányunk ezután is megadja a szükséges támo­gatást ahhoz, hogy idehaza és határainkon túl is tovább öreg­bítsék szövetkezeti mozgalmunk jó hírét”. Ez a politika a legszilárdabb alapja és biztositéka annak, hogy a szép múltú fogyasztási szövetkezeteknek biztató jövő­jük van. Ilyen körülmények kö­zött elsősorban tőlük függ, hogy milyen sikeresen működ­nek tovább. Hogy mi mindent kell tenni­ük a fogyasztási szövetkezetek­nek, azt részletesen megvitat­ta a kongresszus és tartalmaz­zák az ott hozott határozatok. Most az van soron, hogy min­den egyes szövetkezet a saját helyzetét, lehetőségeit gondo­san mérlegelve dolgozza ki és valósítsa meg a kongresszus döntéseinek, útmutatásainak megfelelő programját. Lénye­gesen könnyebben haladhat­nak azonban, ha tagságukkal egyetértésben készítik el és az ő közreműködésükkel valósít­ják meg terveiket, s még szo­rosabban együttműködnek a többi szövetkezettel, a taná­csokkal, az érdekelt állami vál­lalatokkal. Az elmúlt években kialakult útfelújítási és karbantartási gyakorlat eredményeként Pé­csett gyarapodik a jóminőségű utak száma. A megállapítás így túlzónak hangzik, hiszen mindenki, a'ki Pécsett közleke­dik, jól tudja, hogy a város útjai általában rosszak. Ezzel a város vezetői is tisztában vannak. Mégis, egy folyamat lassan bár, de elindult, A vég­legesen rendbetett utak alatt nem csekély erőfeszítéssel és a programok összehangolásával felújították a közműveket is, ami azt jelenti, hogy ezekhez évekig nemi kell hozzányúlni. A megkezdett tevékenység folytatódik a város 1977. évi útfelújítási terve szerint, amit tegnap fogadott el a városi tanács végrehajtó bizottsága. A 69 millió forintot kitevő terv indoklásában olvastuk: „Az 1977. évi útépítési munkák na­gyobb része a tanácstagi fo­gadóórákon elhangzott és helyszíni szemlék során jogos­nak talált bejelentések folya­matosan vezetett jegyzékéből került kiválasztásra". Feltehe­tően így került a programba a Havihegy és a Megyeri- Kertváros úthálózatának fel­újítása. Az előbbi helyen az utak jelentős része igen rossz állapotban van és a terület meredeksége miatt az egysze­rű karbantartás nem jelent megoldást. Az utóbbi város­rész úthálózata igen vegyes: a viszonylag jó állagú utak mellett vannak földutak és a tönkremenetel kezdetén álló makadám-burkolatak. Az,- egyéb feladatok között szerepel az Ifjúság útja, az Al­kotmány út és a Bálicsi út korszerűsítése, valamint a Me­gyeri út—Mártírok útja keresz­tezésének jelzőlámpás rende­zése. Forgalomirányító beren­dezéssel látják el a Jókai ut­ca—Rákóczi út keresztezését. A főutak közül aszfaltszőnyeget kap a Kalinyin út, a Mártírok útja és a Donátusi út. Vasa­son .rendezik a 15-ös autóbusz- járat végállomását. Ugyancsak jövőre kell elvégezni az egész város közúti jelzéseinek felül­vizsgálatát. Ez több ezer jel­zőtábla és burkolati jel létesí­tését illetve áthelyezését igény­li, A terv vitájában Szoyka Pál, az útfelújítások idejének a rö­vidítését sürgette: egy időben kevesebb helyen, de nagyobb lendülettel dolgozzanak, s ne tetézzék feleslegesen a mun­kák elhúzásával a város for­galmi gondjait. Dr. Ambrus Lászláné pedig olyan „apró­ságokra” hívta fel a figyelmet, mint pl, a rossz helyre került lefolyók, (amik ilyenformán már nem is lefolyók), vagy a rosszul terített aszfalt az út­testeken és járdákon, ahol az első eső után már hatalmas tócsák vannak. Az 1977, évi útfelújítási tervet a végrehajtó bizottság elfogadta. Jóváhagyta a végrehajtó bi­zottság a Siklósi városrész fő- közlekedési úthálózatának be­ruházási programját. Az új vá­rosrész tervezett négy főközle­kedési útvonala közel 5 kilo­méter hosszban csatlakozik a város meglévő úthálózatához, azaz a Megyeri utat meghosz- szabbító Sarohin tábornok út­jához, a Málomi úthoz és az 58-as (harkányi) úthoz. A tel­jes program 116 millió forin­tot tesz ki, s megvalósítását két tervidőszakra ütemezték. Ülést tartott a Miniszter­tanács A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közii: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A fővárosi tanács elnöke, valamint az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter jelentést tett a budapesti ötéves lakás- építési terv végrehajtásának helyzetéről. A kormány hatá­rozatot fogadott el a lakásépí­tési kapacitások fejlesztésére és a lakótelepi építkezések tervszerűségének javítását szol­gáló intézkedésekre. A pénzügyminiszter javasla­tárai a kormány módosította az általános jövedelemadóról szóló 1971. évi rendeletét Az új rendelkezések a többi kö­zött további adókedvezménye­ket biztosítanak a kevésbé fej­lett szolgáltató hálózattal ren­delkező területeken a lakos­ság részére javító, karbantar­tó munkát vállaló kisiparosok­nak és kiskereskedőknek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A közlekedés biztonsága érdekében fényvisszaverő fóliával gyártják a közúti jelzőtáblákat a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának festőműhelyében. . Fotó: Maletics 4 barátság légkörében ' KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Magyar—finn hivatalos tárgyalások kezdődtek az Országházban. A magyar küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette. Jelen volt a megbeszélésen Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. A finn delegációt Urho Kekkonen köztársasági el­nök vezette. Magyar—finn hivatalos tárgyalás az Országházban Csütörtökön magyar—finn hi­vatalos tárgyalásra került sor az Országházban. A magyar tárgyaló csoportot Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára vezette, tagjai voltak: Lo­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Pú­ja Frigyes külügyminiszter, dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, dr. Matusek Tiva­dar, a Magyar Népköztársa­ság helsinki nagykövete, Szőke György, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és László Já­nos, a Külügyminisztérium finn referense. A finn tárgyaló csoportot Urho Kekkonen, a Finn Köztár­saság elnöke vezette, tagjai voltak: Keijo Korhonen külügy­miniszter, Paul Jyrkönkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, Kustaa Vilkuna akadémikus, Veikko Saarto parlamenti képviselő, a Finn Népi Demokratikus Unió par­lamenti csoportjának elnöke, Jaakko lloniemi, a Külügymi­nisztérium politikai főosztályá­nak vezetője, Kaarlo Yrjö-Kos- kinen, a Külügyminisztérium tanácsadója, Juhani Suomi, a Külügyminisztérium osztályveze­tője, Jukka Seppinen, a Külügyminisztérium osztálytit­kára és Pertti Torstila nagykö­vetségi másodtitkár. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott tárgyaláson megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai minden területen kielégítően fejlődnek, s további fejleszté­sükre adottak a lehetőségek, mindenekelőtt gazdasági téren. A tanácskozáson eszmecse­rét folytattak a mindkét felet kölcsönösen érintő nemzetközi kérdésekről, elsősorban az európai helyzetről, az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről, a helsinki értekez­let záróokmányának végrehaj­tásáról s az 1977. évi belgrádi találkozóról. Látogatás a Láng Gépgyárban Urho Kekkonen, finn köztár­sasági elnök — Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnöké­nek társaságában — csütörtö­kön délután a Láng Gépgyár­ba látogatott. Urho Kekkonent a házigazda, Kasoly József ve­zérigazgató tájékoztatta a nagy múltú gyár életéről, termelési eredményeiről, az üzemnek az Espoo városi erőműhöz fűződő kapcsolatairól. Ezután a finn államfő a kazán és vegyigép, valamint a gépgyártó gyáregy­séget tekintette meg. A kazán- és vegyigépgyár- egységben elismeréssel szólt a dolgozók munkájáról, nagy ér­deklődéssel szemlélte meg a paradicsom-sűrítő berendezés gyári, technológiai folyamatát. Megnézte azokat a turbina­kondenzátor edényeket is, amelyeket a Láng Gépgyár szállít Finnországba. Urho Kek­konen hosszasan időzött a tur­bina gyáregységben, ahol a különböző, nagy átmérőjű ten­gelyek készülnek. Szót váltotta gyáregység több dolgozójával — elismerő szavait brigádnap­ló is megörökítette. A finn ál­lamfő — Horváth István szo­cialista brigádvezető kérésére — a „Kilián György" nevét viselő brigád könyvébe beje­gyezte: „első osztályú munkát végeznek”. Urho Kekkonen elnök —- lá­togatásának emlékéül — lapp­földi aranymosó tálat ajándé­kozott a gyár kollektívájának. Vacsora Kádár János és Losonczi Pál tiszteletére Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke csütörtökön szállásán vacsorát adott Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek tiszteletére. A vacsorán részt vett Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari mi­niszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Púja Frigyes külügy­miniszter, dr. iRomány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Simon Pál nehéz­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents