Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-18 / 319. szám

1976. november 18., csütörtök Dunantmi napló 3 Befejezés előtt a szerződéskötések Hol termelik meg Baranya zöldségszükségletét? A szerződéskötések lénye­gében befejeződtek: a BARA- NVAMÉK 1977-re 718 hektá­ron 1085 vagon zöldséget és 458 hektáron 1108 vagon bur­gonyát termeltet a megyében. Ez a terület, Illetve mennyiség az ideinél jobb lakossági zöld­ség- és burgonyaellátást tesz lehetővé. A zöldségtermelési szerződé­sek több, mint 95 százalékát több évre írták alá a partne­rek és határozott előrelépés várható a szakosodásban. A törekvés már évek óta az, hogy a főbb zöldségféléket — bur­gonya, hagyma, káposzta, gyö­kérfélék — melyekből téli kész­letet kell betárolni, szakosod­va termeljék meg. Burgonyá­ból 450—500 vág i, hagymá­ból 45—50 vagon, fejeskáposz­tából 140—150 vagon, sárga­répából 50 vagon, petrezse­lyemgyökérből 35—40 vagon a lakosság téli szükséglete. Eddig csak a burgonya ter­mesztésben történt komolyabb szakosodás. Kialakultak a nagy burgonya termelő gazdaságok: Szentlőrinci Állami Gazdaság, sombereki Béke Őre és Mo­hács, Dunavölgye Tsz. Ezek együttes termelése — annak ellenére, hogy szaporítással, vetőgumó előállítással is fog­lalkoznak — meghaladja a megyei igényeket. Baranyának azonban étkezési burgonya te­kintetében országos ellátási feladatai is vannak. De mivel vetőburgonyából is igen nagy országosan a kereslet — és a felsorolt üzemek kiváló vető- magszaporítók is egyben —, a BARANYAMÉK 1977-re újabb termelőszövetkezetet vont be az étkezési burgonya termeié be, a vejti Rákóczi Termelősz vetkezet évi 300 vagonos sze ződést írt alá 1980-ig. A Szent­lőrinci Állami Gazdaság évi 500 vagon étkezési burgonyát szállít, a másik két termelő, Somberek és Mchács 100—100 vagonnal. bázisgazdaság 20 hektárra fut­tatja fel területét 1977-ben. A geresdlaki tsz 10 vagon hagy­ma szállítására kötött több éves szerződést. Babarc és Ge- resdlak dughagymából, Sze­derkény és Bicsérd magról ter­meli a hagymát — ez utóbbi módszer egy évi időnyerést je­lent. Vöröshagymából ez a négy szövetkezet a megye ellá­tója. zöldség krízis tanulságait le­vonva mindent el kell követni a lekötött mennyiségek gya­korlati realizálásáért. Fejeskáposztából a megye terve 227 vagon. Ebben még nem történt meg a kívánt sza­kosodás. A legnagyobb ká­posztatermelő, a borjádi Új Élet Tsz 56 vagonra szerződött le, ebből 40 vagon a téli ká­poszta. Nagytermelők még a szigetvári ÁFÉSZ 40 vagonos szerződéssel, a nagydobszai Búzakalász Tsz 30 vagonnal. A dárvaszabolcsi tsz 20 vagon, a mohácsi Dunavölgye, az újpet- rei és a mágocsi tsz 10—10 vagon fejeskáposzta termelésé­re rendezkedett be. Kelkáposz­tából, ami szintén téli tárolású cikk — a felsőszentmártoni, a mohácsszigeti tsz és a mohácsi ÁFÉSZ a legnagyobb szerző­dők 20—20 vagonos mennyi­séggel, de ebben a primőr áru van. fogyasztású friss őzül a zöldpaprika om a két legfon- ^ iésük még min- ’aprózott. Zöld- 130 vagonos a BARANYA- knelyen termelteti óbb zöldpapri- ,E,„r f^elsőmindszenti 20 ve . 'fávaszabolcsi 17 ve '^émesi 15 va­Erőteljes szakosodás indul meg a gyökérzöldség termelés­ben. Egyetlen sárgarépa ter­melője lesz a BARANYAMÉK- nek — a Pécsi Állami Gazda­ság, és egyetlen petrezselyem gyökér termelő partnere — a lánycsóki Hajnal Csillag Tsz. A Pécsi .Állami Gazdaság Szi­lágypusztán öntözéses viszo­nyok között már két-három éve termel, sárgarépát állíta­nak elő, ami fedezi a megye lakosságának igényét. Eredményesen termel petre­zselyem gyökeret évek óta a lánycsó'v tsz is, ezért ők most erre szakosodtak le. Jövőre 35 hektárra növelték szerződéses területüket, s hektáronként 100 mázsás terméssel számolva 35 vagon gyökeret állítanak elő, ami fedezi a megyei igényeket. Rajtuk kívül csak az ÁFÉSZ-ek termeltetnek gyökeret kisebb volumenben. Szakosodás indult meg a vö­röshagyma termelésben is. A szajk-babarci Béke Tsz, mint die paprii mennyi:1 MÉK ic3 meg. A* ka term tsz tsz ^ gon, és A. t „jhidvégi tsz. A BólyLpo^1o*v>í' Jazdaság 10 hektáré jövőre — la­kossái-^Cgp» a és konzerv célra^t'PoO''{>'<>'Jpnl<át, s ebből 5—* Y6n már magról ve­tett . v.inológiával, teljesen gé­pesítve. Paradicsomtermelési szerző­dést a MÉK kevés nagyüzem­mel kötött — Mozsgó, Nagy- dobsza, Mágocs — mivel olyan megállapodás van a Szigetvári Konzervgyár és a BARANYA­MÉK között, hogy a konzerv- paradicsom termelő gazdasá­gok — a gyár partnerei — igény szerint folyamatosan ad­nak át friss fogyasztású para­dicsomot a lakosság ellátá­sára. A szerződéseket tehát meg­kötötték, mos jön a neheze,, az áru megtermelése. Az idei Mezőgazdasági szakkönyvek A jövő évi országos mező- gazdasági könyvhónap prog­ramjáról tanácskozott szerdán a könyvhónapot előkészítő bi­zottság. Az 1977. évi mezőgazdasági könyvhónapot februárban ren­dezik meg, országos megnyitó­ja Sopronban lesz. Addig is minden megyében, járásban és városban előkészítő bizottság alakul, amely megszervezi a könyvhónapi újdonságok ter­jesztését és az író—olvasó ta­lálkozókat, szakelőadásokat, ezzel is elősegítve a mezőgaz­dasági szakirodalom termelő- eszközként való használatát. A könyvhónapra 44 új mű jelenik meg a Mezőgazdasági, a Medicina-, a Kossuth-, a Műszaki-, a Közgazdasági és Jogi és az Akadémiai Kiadó gondozásában. Példányszá­mukban a korábbiaknál na­gyobb, összesen mintegy fél­millió lesz. Az újdonságok kö­zött lesz egy háromkötetes ál­lattenyésztési szakkönyvsorozat, valamint több, mezőgazdasági joggal foglalkozó és ismeret- terjesztő mű, mint például a Hortobágy történetét bemutató könyv. A kiskert-tulajdonosok is számos új mű között válo­gathatnak majd. Fiataljaink a szovjet egyetemeken Az idei tanévben 252 ma­gyar fiatal kezdte meg tanul­mányait ösztöndíjjal a Szovjet­unió egyetemein. elsősorban olyan szakokon, amelyekből ha­zánkban nincs képzés. A ko­rábbiakhoz hasonlóan az idén is nagy érdeklődés nyilvánult meg a repülőmérnöki szakok iránt és népszerű a mérnök­közgazdász, valamint a higié­nikus orvosi szak is. Évek óta tanulnak magyar diákok az atomerőmű-mérnöki szakon. Az új első évesekkel együtt az idei tanévben 1300 magyar fiatal sajátítja el felsőfokú is­mereteit és diplomáját a Szov­jetunió egyetemein. Az idén végez a Szovjetunióban a négyezredik magyar diók. Ellenőrök a boltokban Áruk, árak, számolás A vásárló javára is tévedtek... „. .. a 24. sz. berkesdi élel­miszerboltban a vizsgálatkor zsír nem volt kapható. A vé- kényi vegyesboltban cukorból, a kárászi vegyesboltban zsír­ból, a 40. sz. magyarszéki ve­gyesboltban lisztből, a barát- uri vegyesboltban lisztből, cu­korból és zsírból csak kb. 2—5 napra elegendő áru volt. En­nek oka részben a nem körül­tekintő megrendelés (Berkesd, Barátur, Kárász), részben a boltvezető betegségéből (Köb­lény), illetve a nagykereskedel­mi vállalat hibájából eredő túrakimaradás (Vékény, Ma­gyarszék)". Kincsünk: a mecseki barack Becsben őrzött levelet mu­tat Gergely János, nyugdíjas kertészmérnök. ,, . . . akik az oklevél szerzését követően 50 éven át szakterületükön kivá­lóan működtek és közmegbe­csülésre méltó magatartást ta­núsítottak” — olvasom. ötven év a szakmában! Gergely János bácsi 72 éves, nyugdíjas, ötven éven keresz­tül szervezte, kutatta, irányítot­ta a kertészkedést, gyümölcs- termesztést. 1925-ben szerzett műkertészeti oklevelet, három évig Franciaországban gyümöl­csözted tudását, aztán külön­böző pesti kertészetek munká­ját szervezi, majd a Baranya megyei Tanács főkertésze 1968- ig. Ennyit az önéletrajzból. Dedikál egy könyvet az őszi­baracktermesztésről. Görömbey Györggyel írták közösen, s eb­ben azt javasolják, hogy a szép eredményekkel büszkélkedő Szőlészeti Kutató Intézet mel­lett igen hasznos volna a ba­racktermesztés tudományos fej­lesztése, ehhez egy kutatással foglalkozó kísérleti telep léte­sítése. — Gondjaink vannak a gyü­mölcsellátással. ön milyen megoldást javasolna? — A baracknál a legna­gyobb probléma a helytelen ültetési távolság. A mecseki barack minőségileg egyedülál­ló Európában. Mennyiségben az olaszok vezetnek. A domb­vidékeken sokszor még az öt­méteres ültetési távolság is ke­vésnek bizonyul, mert nincs biztosítva a szükséges termőte­rület. A telepítéshez kapcsoló­dik, hogy ma már csak több­száz holdas összefüggő gyü­mölcsösök gazdaságosak. Biz­tosítani kell valamennyi mun­kafolyamat gépesítését, főleg a védekezést. — Utalt a termőterületre. — Elsősorban a humuszra gondolok, melyet csak a szer­vestrágya alakíthat ki megfele­lően. Műtrágya nélkül ez sem hozza a kívánt eredményt, de ehhez könnyebben hozzájutnak a termelők, mint a szervestrá­gyához. A fejlődéshez szüksé­ges tényezők közül általában a víz áll legkevésbé rendelkezés­re, pedig a barack vízigényes. Csak több száz holdon gazdaságos Jó megoldás a kistermelők társulása A csapadék megőrzéséhez gondos talajmunkára, mély­szántásra, évközi boronálásra, tárcsázásra van szükség. Né­hány gazdaságban előnyösen alkalmazzák a sorok közti zöld- trágyázást. (Repce, rozs, őszi­búza, őszispenót). Ezzel nem­csak a nedvességet őrzik meg a többszöri talajműveléssel, ha­nem a hiányzó szervestrágyát is pótolják. Barackosokban ko­rai zöldborsót ajánlatos ter­melni, így a terület is ki van használva addig, amíg a fák nem fordulnak termőre. — Azt mondta, hogy csak összefüggő, nagy területeken érdemes termelni. Kistermelők ezt nem tehetik! — Elképzelhető társulásos alapon is. Ez kertészetre és gyümölcstermesztésre egyaránt vonatkozik. Könnyebben hozzá­jutnak a drága gépekhez, előbb megoldhatják az öntö­zést. Egységes, szakszerű mun­kára van szükség már a tele­pítésnél. Ha én telepítenék ba­rackot, keserű mandulából a helyszínen nevelnék alapanya­got. Szokja meg ezt a környe­zetet. Szemzésnél pedig úgy alakítanám, hogy a legkoráb­bitól folyamatosan érjenek be. A fák legyenek alacsonyak, szinte földig érő ágakkal . . . — És a kertészet? — Nagyobb kedvezményeket kell adni és megfelelő árakat kialakítani. A mezőgazdaság­nak ez az ágazata eléggé munkaigényes, a nagyüzemek sem kézi, sem gépi erővel nem rendelkeznek. A zöldségfélék­nél is vannak kevésbé munka- igényes növények, például ká­poszta. Ezek nem is hiányoz­nak a piacról. A kockázato­sabbakból van kevés, mert er­re kevesen vállalkoznak. Több- helyütt az öntözést sem tud­ják megoldani. És itt megint a társulások segíthetnének. Egy közösség- könnyebben vá­sárolja a gépeket, hamarabb öntözhetővé teheti a területet, könnyebb az értékesítés. — A kisparcellákon köny- nyebb a munka, de nincs min­denkinek annyi pénze, hogy telket vásároljon. Ezért hasz­nosnak tartom a reménypusz­taiak kezdeményezését. El kell élni, hogy aki vágyódik ker­tészkedésre, hozzá is jusson ol­csó területhez. Ennek a csa­ládnak a zöldségellátásával már nem lesz gond, kevesebb állami tárolóra lesz szükség és több zöldség, gyümölcs lesz a piacon. Lipóczki József Ruhaipari szakmában jártas NORMA TECHNOLÓGUST, SZERKESZTŐT, MŰSZAKI ÜGYINTÉZŐT és egy du. takarítónőt vesz fel a Kesztyűgyár Bőrruházati Gyáregysége JELENTKEZÉS: Pécsbánya (Széchenyi-aknánál). Telefon: 11-333. A Baranya megyei Tanács VB kereskedelmi osztálya ke­reskedelmi felügyelőségének ellenőrei a komlói és a pécs- vóradi ÁFÉSZ 62 egységében néztek körül a közelmúltban. Az ellenőrök megfelelő kész­letet, választékot találtak tej­ből, sütőipari és tejtermékek­ből. Bár az egyes üzletekben csak hétvégeken juthatnak zsurkenyérhez, kalácshoz a vá­sárlók. Kevésbé kedvező, hogy hentesárut csupán egyszer szál­lítanak a boltokba. Ha ehhez hozzávesszük az olcsó felvá­gottak szavatossági idejét, fel­vetődik a kérdés, valóban ele­gendő-e a heti egyszeri túra­járat? Noha viszonylag elfogadha­tó hűtőkapacitást találtak, 13 kiskereskedelmi és 7 vendéglá­tó egységben volt lejárt szava­tosságú, vagy egyéb okból nem teljes értékű áru. ,,A mecsek- pölöskei vegyesboltban 122 csg. margarin, piskóta, kókusz­reszelék, illetve elem volt le­járt szavatosságú, míg a vé- kényi vegyesboltban a 62 csg. margarin szavatossági ideje 6 különböző időpontban járt le. Utóbbi a szakszerűtlen áruke­zelés iskolapéldája is.” Nincs rendjén, hogy a geresdlaki ve­gyesboltban 1300 db írótollat tárolnak, a kárásziak viszont nem jutnak gyümölcs- és fő- zelékkonzervhez. A vendégátó egységek sem dicsekedhetnek: „Általában jellemző, hogy hidegétel 1—3 féle konzerven kívül nincs, melyhez kenyeret vagy péksü­teményt sem mindenkor tudnak biztosítani.” Malacpecsenyét, grillcsirkét és sült májat reklá­moz a komlói ÁFÉSZ 27-es szá­mú büféjének kirakata, csak éppen nem árulják. És ha már a „mutogatásnál” tartunk, érdemes szót ejteni az árakról. ,,. . . a kommersz cse­resznyepálinka ára 104 Ft he­lyett 113 Ft-tal volt feltüntetve és sok olyan cikk ára is sze­repel az ártablón, melyek már évek óta nincsenek forgalom­ban ... a kárászi és magyar­széki 16. sz. italbolt ártábláján a kimért szörpök és a fekete­kávé ára szerepelt helytele­nül .. .„ a magyarhertelendi italboltban a Balatonboglári kadarka ára az üvegbetét két­szeri felszámítása miatt 1,50 Ft-tal volt magasabb a helyes árnál ... a köblényi italbolt­ban az azúr szilvapálinka árát 160,— Ft helyett 180,— Ft-ért tüntették fel ... a magyarszé­ki 17. sz. italboltban egyes hús­árakat a kalkulációban helyte­lenül számoltak el .. .” Időnként a számolás is ki­fogásolható. A próbavásárlás­kor 11 esetben tapasztaltak téves számolást, ebből négyszer a vásárló javára tévedtek. Há­rom alkalommal hamisan mér­tek. Hogy valójában hányszor „tévednek" az eladók, nehéz meghatározni, hiszen hét kis­kereskedelmi és nyolc vendég­látó egységben használtak hi­telesítetlen eszközt, Sajnos, nemcsak belülről, kí­vülről sincs minden rendjén. „Kirívóan rossz állapotban volt a magyaregregyi, nagypalli és kárászi vegyesbolt, valamint a 4. sz. hosszúhetényi és kárászi italbolt... a fazekasbodai ital­boltban a pohárállványok és kiöntő üvegek porosak, piszko­sak. .. Változatlanul megol­datlan az egységek nagyrészé­ben a WC-k takarítása .... az egyéni és munkaruha tisztaság ellen még utóbbi üzletekben sem merült fel kifogás." Ennyi a vizsgálat tapaszta­lata. Valakinek tenni kéne va­lamit, mert „A hálózati ellen­őrzés egyik szövetkezetnél sem egységes, jól szervezett... a megállapítások sok esetben fel­színesek, a feltárt hiányossá­gokra nem mindenkor történik intézkedés.” Miért nem? H. T. A szerződések 95 százaléka öt évre szól Erőteljes szakosodás indult meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents