Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-17 / 318. szám
6 Dunántúli napló 1976. november 17., szerda Új könyvek A háború évszázados nyomai az erdőkben Pótkocsik a talvak számára A kurszki autógyárban új konstrukciójú önbillenős gépjármű-pótkocsik gyártását kezdték meg.. Ma már nem szükséges a hidraulika alkalmazása ahhoz, hogy a kocsi- szekrény megbillenjen, elegendő, ha a gépkocsit kicsit hátratolatják. A kocsiszekrényt az úgynevezett „összehajtható” hajtórúd billenti meg. Az egytengelyű pótkocsi a ZIL-130 önkiürítővel, vagy más gépkocsikkal együtt is dolgozhat. Teherbírása 4 tonna. Az önkiürítő pótkocsin köny- nyen szóródó mezőgazdasági szállítmányokat, ásványi műtrágyát. gabonát lehet szállítani. Visszaültetett magzatok A John Hopkins Egyetemen egy kutatócsoport évek óta kísérleteket végez birka magzatokon. öt évvel ezelőtt — amikor a kísérleteket megkezdték — még általában úgy vélekedtek, hogy a magzat elpusztul, ha kiemelik a méhből. Néhány év alatt a kísérletezők olyan műtéti technikát dolgoztak ki, amely lehetővé tette a magzat kiemelését, majd visszaültetését — a terhesség további menetének bármely zavara nélkül. Újabban különféle műtéteket is végeznek már a magzatokon, és ily módon érdekes új ismereteket szereztek. Kiderült például, hogy az immunológiai reagálás képessége már a magzati életben kifejlődik. A birka-magzatokon átültetett bőr csak akkor tapad meg, ha az átültetést a terhesség 80. napja előtt végezték el. A 80. nap után a magzat szervezete még az anyaállatból vett bőrdarabot is lelöki, de a 80 napnál fiatalabb másik embrióból vett szövetet befogadja. Eső a fölei alöl Egy kazahsztáni szovhozban megépítették a Szovjetunió első föld alatti, kitolható vízelosztó berendezéssel — az úgynevezett hidránssal — működő esőztető rendszerét. A tervet a kazahsztáni vízgazdálkodási tudományos kutatóintézet mérnökei készítették. A föld alá rejtett öntözőberendezés áthelyezése a megadott program, szerint speciális berendezésekkel történik. A kellő pillanatban a hidráns kiemelkedik a talajból, elvégzi a mesterséges esőztetést, majd újra visszahúzódik a fészkébe, hogy ne zavarja a földeken a gépek munkáját. A száguldó parányok nyomában A Pamír-hegység egyik legmagasabb pontján, a 7134 méter magas Lenin-csúcson, a világűrből érkező elemi részecskék felfogására alkalmas különleges berendezést helyeztek el szovjet kutatók, amely 17 hónapon át fogadta be az űrből érkező „jövevényeket”, Ez volt az első eset a világon, hogy ilyen nagy magasságban kozmikus sugárzás vizsgálására alkalmas műszert helyeztek ki. A tudósok szerint a berendezés ugyanolyan, vagy gazdaságosabb információt nyújthat a részecskék természetéről, mint a mai ismert legnagyobb szink- rofazotronok. Fél évszázaddal ezelőtt Kohlhőrster osztrák fizikus felfedezéseiből ismerte meg a tudomány: a Földet a világ- egyetemmel sokkal több szál köti össze, mint azelőtt gondolták. A kozmoszból érkező sugárzás állandó záporában élünk, A kozmikus atomtörmelékek és atomi „alkatrészek” néha csaknem fénysebességgel érkeznek a légkör sűrűbb rétegeinek határára. Ez az elsődleges — primer — sugárzás, amelynek energiája elérheti a száztrillió elektronvoltot, szerencsére átalakul, s a Földet már csak másodlagos-harmad- lagos sugárzás éri. Ez egyben magyarázatot nyújt arra, hogy miért kell minél magasabbra és minél zavartalanabb környezetbe emelkedni a száguldó parányok tanulmányozásához, A kozmikus sugárzás átlagon felüli fontosságát a fizikában egyetlen tény is jól jellemzi. A ma ismert több tucat elemi részecskéből eddig mindössze hármat fedeztek fel földi laboratóriumokban, a többit a kozmikus sugárzás törmelékeiben találták meg. A kozmikus sugárzás egyik komponensét a Nap korpuszkuláris, anyagi sugárzásaként tartják nyilván. Ez közvetlenül és észrevehető módon befolyásolhatja az űrhajózás biztonságát, a földi hírközlés feltételeit, és másodlagoson beleszól az időjárás változásaiba. Francia dobozautó" 80 lóerő, 170 km/óra Az autóipar nagy változatossággal ontja a legkülönbözőbb új típusokat. Ezek között akadnak egyszerűbb, takarékosabb kocsik is, de a hangsúly inkább a fokozott igényeket kielégítő autókra tolódik át. Kényelem, sőt bizonyos fokú luxus, jó menettulajdonságok és nagyfokú biztonság nélkül nem lehet autót megjelentetni. A francia autókat már régóta ismeri és becsüli a világ, köztük a Renault-5 típust is, a nagy sikert aratott R-sorozat egyik legutóbbi tagját. A szolid alap- modellből ez a gyár is kifejlesztett néhány igényesebb változatot, például egy olyan TS-vál- tozatot, amelynek 64 lóerős motorja óránkénti 155 kilométeres sebesség elérését teszi lehetővé. E kocsitípus karosszériakialakítás szempontjából az utóbbi időben nagyon elterjedt „dobozautók” sorába tartozik. Motorja még nem keresztirányú elrendezésű, nem úgy, mint a legújabb 14-es modellé, amelynek soros, négyhengeres motorblokkja elhelyezés tekintetében követi a legújabb „divatot”. E blokk már magában foglalja a motort, a tengelykapcsolót, a sebességváltót, a kiegyenlítőművet, a két hajtott tengellyel és kerékkel. A TS-változat mellett a közelmúltban egy másik — ugyancsak a „dobozautó” koncepció szerint fogant — modellvariánst is piacra hozott a neves francia gyár, a képen látható Renault- 5 Alpine t. Ez az 1393 köbcentiméter hengerűrtartalmú, négy- hengeres, 80 lóerős motorjával már 170 km/óra csúcssebességet is elérhet. A lövedékekbe beletörik a fűrészfog A francia erdőgazdaság még mindig érzi a két világháború pusztító hatását. Nemrégiben Lotharingiában végeztek felmérést a „legéppuská- zott erdők" viszonylatában. Természetesen a géppuska itt csak képletesen számít, mert azokról az erdőkárokról van szó, amelyeket a két világháborúban okozott lövedékek, gránátok, srapnellek' stb. okoztak. Az első világháború befejezése óta csaknem hét évtized telt már el, de a fűrészfogak néha méq mindig beletörnek a háború okozta acél-nyomokba. 1914—18-ban a front sokáig állt Verduntól délkeletre. Itt egy 200 kilométer hosszúságú és 30—40 kilométer szélességű erdő egyrészt a csapatok álcázását szolgálta, másrészt a kitermelt fából fedezékeket, utakat építettek az álló harcok során. Az erdő véres csaták színhelye volt, és mindkét oldalról csapódtak be a gyalogsági és tüzérségi lövedékek a fenyő-, tölgy-, bükkfák törzsébe és koronáiba. A második világháború harci cselekményei nem pontosan itt zajlottak le, de nagy vonalakban ez a vidék ismét belekerült a hadszínterek sorába. Az enyik front a Maginot-vo- nal előtti térség volt 1940-ben, a másik a Moselle folyótól keletre esett 1944 szeptemberében és novemberében, amikor a németek ideiglenesen megállították a szövetséges csapatok előrenyomulását. A kipusztított erdőkben az elmúlt évtizedek folyamán Lotharingiában többízben végeztek újratelepítéseket. Ezekben az erdőkben helyenként fiatal fákat lát az ember, helyenként öreg fákkal találkozik, amelyek törzsében első vagy második világháborús re- peszdarabok, lövedékek pihennek. A két világháború erdőpusztítása nem volt azonos jellegű. Az első világháborús gránátok például inkább csak lombtalanítottak, a második világháborúban erősebb és nagyobb átütőerejű lövedékeket alkalmaztak. Ezek a törzsben jelentősebb pusztításokat végeztek. A lotharingiai háborús sebeket részben újratelepítésekkel gyógyították eddig is és gyógyítják a közeljövőben is. Két nehézséq van azonban ezzel a művelettel kapcsolatban. Részben nem könnyű azoknak a lövedékeknek a bemérése, cmelyek a törzs belsejében nyugszanak, sokszor betoko- zódva. Szükség volna speciális fémdetektorok alkalmazására, amelyeknek segítségével nagyobb pontossággal lehetne bemérni a helyszínen, illetve a fűrésztelepeken a fémmaradványokat A „sebesült fák” pontos helyszíni felmérése segítené általában a legéppuskázott erdők becslését. Másrészt érdemes volna a fűrésztelepeken olyan osztályozó alagútakat létesíteni, amelyekben a golyóütötte fákat feldolgozáskor elkülöníthetnék a lövedékmentes fa hozamtól. Egyébként egy 1974-es felmérés szerint Lotharingia 2492 erdejéből 1271-et „legéppus- kózott erdőnek" nyilvánítottak. Ezek vagy az első, vagy a második világháborúban szenvedték el a belövéseket. Sajnos olyan erdőrészeket is találtak, amelyeknek fáiban mindkét világháború emlékei megtalálhatók. Ez a példa is bizonyítja, hogy a háborúk nyomait ez erdők talán egy évszázad folyamán is viselik magukon, akár a lövedékek nyomait, akár az ennél is brutálisabb 'vegyszeres irtás következményeit. sajnos bőven volt példa a vier-' nami harcokban. Felületét fagyott metán borítja Új ismeretek a Plútóról A Pluto, mely a Földnél átlagban negyvenszer távolabb kering a Naptól, a naprendszer ma ismert legkülső tagja. Nagy távolsága, s a Földnél is kisebb mérete magyarázzák, hogy felfedezésére csak 1930- ban került sor. Mindmáig nagyon keveset tudunk róla, hiszen a legerősebb távcsövek is alig mutatják többnek egy sárgás-fehér fénypontnál. Felülete hőmérsékletének —240 C° körülinek kell lennie, s így eleve feltételezhető volt, hogy azt valamilyen jég borítja. Ehhez képest fényvisszaverő képessége elég csekélynek tűnt: a csillagászok feltételezték, hogy ez a felszín morzsalékos szerkezetének tulajdonítható. A Texas (USA) állambeli Kitt Peak-i obszervatóriumban végzett infravörös spektroszkópiai mérések szerint a Pluto felületét fagyott metán borítja. Az ez év áprilisában bejelentett eredmény nem érhette meglepetésként a szakembereket: a külső bolygók légkörében a metán elég bőségesen található. A mérések kiértékelésében is szerepet játszott a Szaturnusz és Uránusz holdjain végzett hasonló mérések eredményeivel való összevetés. Egy ilyen egybevetés talán többet is elárulhat, mint puszta hasonlóságot: esetleg számot adhat a Pluto eredetéről. A pályáját a naprendszer szegélyén rovó kicsiny Pluto ugyanis magyarázatra szoruló kivétel: felborítja azt a szabályszerűséget, hogy a Naphoz közelebb közepesen nehéz elemekből felépült kisebb bolygókat, míg távolabb (a Jupitertől kezdve) könnyű elemekből álló óriásbolygókat találunk. A Plútó erősen (és megintcsak szokatlanul) megnyúlt pályája keresztezi a Neptunét. Innen az a feltevés — ami természetesen csupán a lehetőségek egyike —, hogy a Pluto eredetileg a Neptun holdja volt. Felületének a külső bolygók holdjaiéhoz való hasonlósága ezt az elképzelést látszik alátámasztani. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Molnár Antal érdekes esszékötetét, címe: „Eretnek gondolatok a muzsikáról". Megjelent James Hey: „Rádiócsillagászai1, s újabb, átdolgozott kiadásban a „Sírok, csontok, emberek, Embertan a régészetben” című munka, Ki- szely István tollából, sok érdekes képpel. „Magyar gyógyszerek — magyar kutatók” a címe Hajduska István könyvének. Az orosz és a szovjet—orosz irodalmat mutatja be 1890- től napjainkig Bakcsi György könyve, a „Forradalmak, háborúk, irodalom”. Az Európa Könyvkiadó A világirodalom remekei sorozatban megjelentette Louis Aragon: „Az omnibusz utasai" című, kétkötetes regényét. Augustin Buzura regényíró könyve „A hallgatás arcai”. Bűnügyi regény Tom Wittgené, „Magánélet” címmel. Sokadik kiadásban látott napvilágot Stendhal: „Vörös és fekete” című világhírű regénye. Ismét kapható Alexandre Dumas regénye, „A régens lánya”. A Századok — emberek sorozatban látott napvilágot Robert Jordan életregénye, a világ legnagyobb karika- turista művészéről, Dau- mierről. A Modern Könyvtár új kötetei: a „Nászút Konstantinápolyba”, „Irmt- raud Morgner regénye” és az „Eső veri, szél fújja Csoda-Télumée-t", Simone Schwarz-Bart könyve. A világirodalom remekei 6. sorozatában jelent meg Francois Mauriac két híres regénye, a „Viperafészek" és .„Az éjszaka vége"; a kö- Gyérgyai Albert írt ót. A Századunk mester... sorozat új köíete „Az .üstökös”, Leonyid Leonov regénye. A vidám könyvek kedvelőinek szerez örömet P. G. Wodehouse „Nyári zivatar" című kisregénye. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a Természet- búvárok könyvespolca népszerű sorozatában megjelentette Leo Schneider könyvét, címe „Hogyan érzékelünk, Az ember és érzékszervei”. Török Sándor gyermekregénye a „Falatka királysága”, Würtz Ádám illusztrációival. Fekete István népszerű ifjúsági regénye, a „Tüskevár" ez alkalommal 11. kiadásban látott napvilágot az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban. A kisebbeknek szerez örömet egy új panoráma képeskönyv Robin Hoodról. Képes mesekönyv a „Jó éjszakát, Maci!” Szövegét Bálint Ágnes írta, a bábtervek Köbér Tibortól származnak. Újabb kiadásban jelent meg „Az ezeregyéjszaka legszebb meséi". Fazekas László és Gaál Éva közös verses-képes könyve „A szökevény léggömb". Kuprin elbeszéléseit tartalmazza a Szántó Piroska illusztrációjával megjelent kis kötet, a „Már tudok olvasni!” sorozatban. Robert Leeson ifjúsági regénye a „Rabszolgahajón". Megjelent a „Kibernetikai kis enciklopédia”, Viktor Pekelisz munkája. Gyermekregény a „Csöpp Matten és a fehér kagyló", Benno Pludra tollából. A Képes Történelem sorozatban látott napvilágot a „Polgárháború Észak-Ame- rikában 1861—1865”, R. Szabó Jenő munkája, s újabb kiadásban a „Lángoló világ”, a második világháború története, D. Major Klára tollából — mindkét kötet gazdag illusztrációs anyaggal. jff ‘ ' g f \ > r a | j » i | « ; ! [T | [ i • J i y_~; [T ' m I rf * * L~j
