Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-17 / 318. szám

1976. november 17., szerda Dunanttm napló Megjelennek a zöld könyvcsekkek Ki Hitte volna, Hogy ilyen kitűnő detektívregény-figura — egy valóságos S. Hol­mes — rejtezik Mikszáth Kísértet Lublón című regé­nyének Garas Dezső meg­formálta Strang Jakabjá­ban? Az évszázados „krimi” nézőjének első öröme, a maigretek és a columbok kedvelőinek önkéntelen szimpátiája ugyanis e Spi­nozán nevelkedett felvilá­gosult szellemiségű inspek­tor felé irányul. Előtte csak a tények, csak a logika jö­hetnek számításba, az ő szemében Kaszparek Mi­hály borkereskedő hazajáró szelleme, azaz a „kísértet” nem más, mint bűnöző, ar­cátlan pénzhamisító, akit le kell tartóztatni, Ez pedig sok izgalom és nevetés kö­zepette a film végére meg is történik — a zseniális nyomozónak szurkolók nem kis örömére. A Kísértet Lublón nem tar­tozik Mikszáth legfonto­sabb művei közé, meséje lebilincselő voltát, figurái vérbő megjelenítését tekint­ve azonban nagy kritikai realista elbeszélőnk egyik jellegzetes írásaként tart­juk számon. Ma már nem azért olvassuk, hogy korké­pet idézzünk föl általa, ha­nem azért, hogy élvezzük Mikszáth ragyogó stílusát, hogy kikapcsolódjunk, szó­rakozzunk. Alighanem ez a szándék vezette Bán Róbert rende­zőt is, amikor filmre vitte e többé-kevésbé ifjúsági re­génynek tekintendő különös írást — elsősorban az ifjú­ság és természetesen a szó­rakozást kereső, igényes felnőtt közönség számára. Ennek köszönhető, hogy a film egészséges arányokat testesít meg — az írásmű­nek kijáró tisztelet és a szó­rakoztatás becsületes és mindenképpen értékelendő szándéka között. Hála ez arányérzéknek, hiányoznak belőle a „művészfilmek" sok esetben fölösleges mű­vészieskedései, ugyanakkor a film alkotói a „szórakoz­tatás" címén sokszor elé- bünk táruló, szembántó la­pos „humort”, jópofásko- dást is ízléssel elkerülik. Mindebben az elsődleges érdem Bán Róbert rende­zőé, aki Molnár Gál Péter társszerzőjeként a forgató- könyv megírásában is részt vett. Az ízléssel komponált képsorokat Somló Tamás operatőr rögzítette cellu­lózszalagra. Külön érdemes kiemelni a film hangulatához, for­dulataihoz mindvégig hí­ven alkalmazkodó zenét, mely Petrovics Emil, Kossuth díjas zeneszerző munkája. A jól választott szereplő- gárda — Cserhalmi György, Bordán Irén, Nagy Réka, Garas Dezső, Ráday Imre, Márkus László, Kállai Ferenc, Ronyecz Mária — érzésünk szerint a lehető leghívebben keltette élet­re e különös, kísértetjárá- sos mikszáthi világot. Garas Dezső Strang Ja­kabjára pedig bizonyára különösen szívesen emlé­keznek majd nemcsak a fiatalok, hanem a detektív- történeteket kedvelő felnőtt nézők is — egyszóval mind­azok, akik jól szórakoztak a Kísértet Lublón című új magyar filmen, B. K. A könyvcsekk akcióban sokan vásárolnak könyvet a Széchenyi téri könyvesboltban is. Népszerű a részletvásárlás Kiterjesztik a csekk érvényességét Míg én nézelődtem, válogat­tam, szomszédom céltudatos magabiztossággal tette kosará­ba a könyveket. A Képzőművé­szeti Lexikont, Paul Cezanne gyönyörű albumát, Kondor Bé­la grafikáit, festményeit. Gyors fejszámolás . . . Hát bizony — úgy „mellényzsebből kifizetni” — a hónap végén szép kis ősz- szeg — gondoltam. A mellény­zsebből azonban nem pénz, ha­nem egy kék csekkfüzet került elő. Fél éve már, hogy a 'Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat új szolgáltatást vezetett be üzletei­ben: a könyvcsekket. A névre szóló csekkfüzet tíz vásárló, il­letve tíz befizető szelvényből áll és 1000, illetve 2000 forint ér­tékű könyvvásárlás erejéig nyújt hitelt. A könyvcsekk vásárlásá­nak egyetlen feltétele: az ál­landó munkahely. Előnye szám­talan. Első vásárláskor a köny­vek értékének csak egynegyed részét kell kifizetni, majd ezt követően is havonta egyszer a fennálló tartozás egynegyedét kell rendezni. A csekkfüzettel rendelkezők elsőbbséget élvez­nek az újonnan megjelenő ki­adványok előjegyzésénél. A csekkfüzet korszerűbb, gyorsabb vásárlást tesz lehetővé. Vajon az elmúlt fél év ta­pasztalatai is ezt igazolják? Az uránvárosi könyvesboltban fel­tűnően sok fiatal válogat a könyvek között. Több mint há­romszázan vásároltak eddig könyvcsekket — mondja1 a bolt vezetője. Közülük sok a fiatal házas, a gyermekgondozási se­gélyen lévő kismama és sok a bányász, a MÉV dolgozója. A Széchenyi téri könyvesbolt­ban és a Magyar írók könyves­boltjában egyaránt több mint kétszázan igényelték eddig az új szolgáltatást — melynek mint kiderült csak egyetlen szépséghibája van. A csekkfü­zetek gyorsan betelnek. A na­gyobb összegű vásárlások ese­tén a 100—200 forintos lapok­ból sokat kell kitölteni. Tehát adminisztrációigényes. Így már e hónap közepén jóval a Téli Könyvvásár előtt megjelennek a Pénzleletek Értékes pénzérmékkel gyara­podott a miskolci Herman Ottó Múzeum numizmatikai gyűj­teménye. Egy hét alatt két hely­ről, Bódváról és Bükkábrányból került a múzeumba összesen több mint 350 pénzérméből álló lelet. Mindkét lelet vízve­zetékcső fektetésnél került nap­világra. A bódvai leletben len­gyel, míg a bükkábrányiban a lengyel mellett osztrák és Apafi Mihály fejedelem idejé­ből származó erdélyi pénz ke­rült elő. A legrégibb közöttük a III. Zsigmond lengyel király által veretett érme. zöld könyvcsekkek, amelyeknél nem .lesz határ, felső keret. Azaz 600 forintos könyvvásár esetén nem kell kitölteni három 200 forintos vásárló szelvényt, hanem egy szelvényre lehet rá­írni a vásárolt összeget. Baranyában tizenkét üzlet­ben lehet könyvesekkel vásárol­ni, Jelenleg a csekkfüzetet csak abban az üzletben lehet be­váltani, amelyben azt igényel­ték. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalót a közeljövőben először megyei szinten szeretné megoldani, hogy a vevők bár­mely üzletben vásárolhassanak csekkjeikkel, A távolabbi jövő pedig, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak az országban févő bármely üzleté­ben lehessen vásárolni könyv­esekkel is. Varga Ágnes Képlogikai tanulmányok Horváth Dénes alkotása a kiállítás anyagából Horváth Dénes kiállítása A hét elején nyílt meg az Ifjúsági Ház galériájában Hor­váth Dénes grafikusművész, a Tanárképző Főiskola adjunktu­sának kiállítása. — Harminc színes nyomat — papír és linoleummetszetek — csaknem tíz éves alkotó és ku­tatómunkám eredményeit ösz- szegezi. Furcsán hangzik így együtt: alkotó és kutatómunka, de valójában kiegészítik egy­mást. Tudományos tevékenysé­gem, amely a vizuális nevelés és színelmélet területéhez kap­csolódik, leginkább didaktikai célzatú, de végérvényesen meg­határozta művészi kísérleteimet és alkotómunkámat — mondot­ta Horváth ‘"Dénes beszélgeté­sünkkor. Egy tíz színes tablóból álló sorozat illusztrálja annak a vi­zuális logikai rendszernek a fel­építését, amellyel Horváth Dé­nes műveleteket, folyamatokat tud képi eszközökkel, sajátos szimbolikával megjeleníteni. A képlogikai rendszer alapja egy elemsorozat, amelynek tagjai keverednek egymással. A ke­verések művelettáblákban je­lennek meg. Az egyesítés, a metszés, a komplementer-kép­zés, mint logikai műveletek vesznek részt a rendszerterem­tésben, amely az összes keve­rési lehetőséget kimeríti szín­ben és formában. Horváth Dénes kiállítása no­vember 27-ig tekinthető meg. P. L. Pedagógiai jegyzet Nehezen nevelhető gyerekek V annak egyéni gyer­meksorsok, vannak olyan bajok, amelyek a rendezetlen csalá­di körülményektől, a zavaros utcai kapcsolatokból származnak, vannak olyan ne­héz jellemek, amelyeket sem­miféle általános pedagógiai módszerrel nem lehet átalakí­tani. Tanítás után elmerülnek egy olyan élet hullámaiban, amelyről a pedagógusoknak fogalmuk sincs. Az ilyen serdülőknél való foglalkozáshoz nem lehet egy­séges receptet adni, hiszen mindegyikük jelleme sajátos, egyéni sérüléseket szenvedett, mindegyikük más oknál fogva szakadt ki társainak közössé­géből, az egész iskolából, csa­ládjából. Ha azonban átfogó­an vizsgáljuk a pedagógia mestereinek tevékenységét, fel­ismerhetünk néhány tipikus el­járást, sajátos módszert. Sajnos, a nehezen kezelhető gyermekekkel való foglalkozást az iskolában rendszerint az összeütközéssel, a tilalmakkal, korlátozások sorozatával kez­dik, s közben mereven ragasz­kodnak az eddig kialakult szo­kások megsemmisítéséhez. Vé­leményünk szerint ez komoly pedagógiai hiba! Nem a ti­lalmak és a korlátozások rend­szere a lényeg, hanem az ér­dekes munkabeli és sportbeli teendők szüntelen áradatának a megszervezése, hiszen ezek a tevékenységek érdeklik leg­jobban a gyermeket. Ezekbe kell bevonni a legnehezebben kezelhetőket, nem pedig elta­szítani ilyesmikkel: „Hagyd abba a cigarettázást, mert kü­lönben nem veszlek fel a szak­körbe!" Ez helytelen. Előbb ve­gyük be a szakkörbe, halmoz­zuk el megbízatásokkal, ér­dekes feladatokkal — és az­után szoktassuk le a dohány­zásról. A pedagógusok néha megfeledkeznek erről. A tudatos fegyelemre neve­lés nagyon bonyolult feladat. Találóan írta erről az ismert szovjet pszichológus, A. Sz. Kosztyuk: „A nevelői irányítás művészete abban rejlik, hogy a helyes tendenciát idejében támogassuk, megfelelő értéke­léssel erősítsük, és segítsük a személyiséget az ellentétes emóciók leküzdésében. Ehhez pedig — amint Krupszkaja mondta — az szükséges, hogy a pedagógus finom érzékű pszichológus is legyen, meg tudja látni, fel ✓tudja ismerni, mi megy végbe a gyermek lel­kében." A büntetés elsősorban kor­látozás, tilalom, s mellesleg megtorlás is, amelynek peda­gógiai értéke mindig nagyon kétséges. Nem szabad elfelej­tenünk, milyen széles skálán mozoghatnak azok a ráhatá­sok, amelyek adott pillanatban a büntetés szerepét játszhat- ják, a nagy tekintélyű nevelő homlokráncolásától egészen az intézetbe küldésig. Minden büntetésnek közös, lényeges ismérve az, hogy célirányos el­ítélő reakciója a helytelen cse­lekedetnek és meghatározott nevelési célt szolgál. Véleményünk szerint a ne­hezen nevelhető gyermekek esetében a büntetésnek igen csekély a lehetősége, átneve- lésüket nem ezzel kell kezde­nünk. Csaknem minden nehe­zen nevelhető serdülőt cél­szerű először valami olyan egy­szerű munkára rávenni, ami számára gyorsan érzékelhető eredménnyel jár. Általában nem lehet szabvá­nyos eljárásokat ajánlani a nehezen nevelhető tanuló ese­tében. Az egyikkel idejében össze kell ülni bizalmas be­szélgetésre, a másikkal talán komolyan négyszemközt beszél­ni, „mint férfi a firfival”. Oly­kor bizonyos mértékig szigorú­nak is kell lenni. A pedagó­giailag elhanyagolt gyermekek között a hatalom szigora, ere­je eleinte nem csekélyebb tisz­teletnek örvend, mint például az ész. Az okos embereket nem értik, s ezért nem is be­csülik. Másodiknak — és nem első­nek — alakíthatjuk ki a má­sik pozitív gócot, a tanulás iránti érdeklődést. Nagyon ne­héz és hosszadalmas a buk­dácsoló, ismétlő gyerek eseté­ben. Nem lehet alkalmazni azokat a módszereket és köve­telési formákat, amelyeket az átlagos gyermekek között meg szoktunk. A legapróbb ered ményekért is dicsérnünk, bűz dítanunk kell — így lépésrő lépésre helyreállítjuk önbizal mát, felkelthetjük érdeklődésé az értelmi tevékenység iránt. Hogy ne kerüljön kiváltságos helyzetbe, az a leghelyesebb, ha nem adunk neki osztályza­tokat, hanem rövid megjegyzé­sekkel mutatunk rá szorgalmá­ra, eredményeire. Ha meg tudjuk javítani a nehezen nevelhető serdülők vi­szonyát a munkához és a ta­nuláshoz, akkor elkezdhetjük kialakítani az iskolával való harmadik fajta kapcsolatát, amely az utcai kapcsolatok el­lenében hat: a sportkörben, műszaki, szaktárgyi vagy mű­vészeti szakkörben való foglal­koztatását érdeklődése és haj­lama alapján. Ezek a gyere­kek nem ismerik még a saját erejükkel való gazdálkodást, kulturális tekintetben tájéko­zatlanok és fejletlenek, saját képességeiket sem ismerik, le­becsülik, vagy még gyakrabban túlbecsülik őket. nehezen nevelhető gyermekek között végzett munkában nem szabad gyors eredményre számíta- pedagógusnak képes­lennie arra, hogy az ilyen serdülőket hosszú időn át elfogadja és megértse olyan­nak, amilyenek és hosszasan, kitartóan foglalkozzék velük. Minden problematikus gyer­mek jövőjében őszintén kell hinnie, akkor ő maga is elhi­szi, hogy igazi, az ő érdekeit szolgáló ez a segíteni akarás és egy tartalmasabb élet út­jára akarják kivezetni. : Kerényi Klára A nunk. A nek kell Magyar—jugoszláv tankönyvkiadói együttműködés Tanácskozás és kiállítás Pécsett Több mint egy évtizedes múltja, története van már a magyar és jugoszláv tankönyv- kiadók együttműködésének. Az újvidéki, zágrábi, belgrádi és ljubjanai, valamint a magyar kiadók, különösen a kéziratok kimunkálásában, a fordítói, bí­rálati munkákban, az anyanyel­vi lektorálásokban, a kéziratok szedésében és illusztrálásában nyújtanak egymásnak nagy segítséget. Jelentős a két or­szág között a tankönyvek át­vétele is. Az elmúlt 12 év alatt 650—700 féle tankönyv és jegy­zet került a vajdasági magyar iskolákba. Szép számban hasz­nálnak jugoszláviai tankönyve­ket a magyarországi szerb-hor- vát iskolákban is. Elsősorban ABC-s könyveket, nyelvtanköny­veket és nyelvtani munkafüze­teket. E sokrétű munkát a Jugo­szláv Szövetségi Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság Tankönyvi Vegyes­bizottsága fogja össze. A két bizottság évenként felváltva Magyarországon, illetve Jugo­szláviában ülésezik. A tanköny­vi vegyesbizottság idei ülését Pécsett tartja november 23. és 26. között. A tárgyalásokat a jugoszláv — újvidéki, zágrábi, belgrádi, ljubjanai, szkopjei, szarajevói, pristinai, rijekai és titográdi — kiadók múlt évi magyar tan­könyvkiállításának viszonzása­ként, nálunk is könyvkiállítá­sokkal kötik össze. Ezen első­sorban az anyanyelv oktatásá­hoz szükséges tankönyveket, jegyzeteket mutatják be. A tankönyvkiállítással egybeköt­ve a jugoszláv kiadók képvi­selői előadást tartanak tan­könyvelméleti kérdésekről. A kiállítást Pécsett, a Fürdő utcai diákotthonban rendezik meg november 24. és 26. között.

Next

/
Thumbnails
Contents