Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-17 / 318. szám

Finn vendégünk % köszöntése Kedves vendéget, népünk, kultúránk régi barátját köszönt­hetjük hazánkban, Urho Kek- konent, a Finn Köztársaság ál­lamelnöklét Biztosak vagyunk benne, miként korábbi ma­gyarországi útjai, a mostani hi­vatalos látogatása is tovább mélyíti, gazdagítja majd a két nép hagyományokon, az eny­hülés, a béke szeretetén ala­puló barátságát és együttmű­ködését. Urho Kekkonen sze­mélyes érdemeit éppúgy nagy­ra értékeljük, mint országa ak­tiv békepolitikáját, az elkötele­zettséget, amellyel a nemzet­közi enyhülés érvényre juttatá­sáért, a különböző társadalmi berendezkedésű államok közti megértésért a finn nép foly­tat Kontinensünkön a reálisan gondolkodó politikusok, állam­férfiak, pártok, társadalmi szer­vezetek nagy megelégedéssel nyugtázzák az utóbbi években történteket, a légkör enyhülé­sét a feszültséggócok meg­szüntetésére tett lépéseket En­nek a kedvező folyamatnak az előmozdításából a baráti finn nép, s személyesen Urho Kek­konen derekasan kivette a ré­szét. Most, amikor már csak né­hány hét maradt az 1976-os esztendőből, érdemes felidézni, hogy a következő év, 1977. Európa számára már a szám­vetés esztendeje lesz. Belgrád- ban gyűlnek össze azoknak az országoknak a képviselői, akik 1975-ben éppen a finn fővá­rosban kézjegyükkel fejezték ki, hogy igent mondanak Euró­pa tartós békéjére, az egyen­lőségen és a be nem avatko­záson alapuló, kölcsönös elő­nyöket kínáló együttműködésre. Belgrádban arra a kérdésre keresnek majd választ: ho­gyan léphetünk tovább, mit tehetünk azért, hogy az euró­pai béke és biztonság üayét még jobban megszilárdítsuk és az enyhülés szellemét földré­szünkön immár visszafordítha­tatlanná tegyük. Ami a magyar—finn kapcso­latokat illeti, példamutató a különböző társadalmi beren­dezkedésű, de állhatatosan a békére törekvő államok kap­csolataiban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs tenni­valónk, nem fűzhetjük még szo­rosabbra az együttműködést. Annál is kevésbé, minthogy az enyhülési folyamat, tudjuk, nem érvényesül automatikusan. A finn—magyar kapcsolatok erősítése beletartozik az euró­pai megértés mind átfogóbbá váló folyamatába, a békés egy­más mellett élés ügyét szol­gálja. Konkrét lehetőségekben nincs hiány. A Kekkonen elnökkel együtt érkező küldöttség a ma­gyar tárgyalópartnerekkel együtt minden bizonnyal új módozatokat tár fel a magyar —finn együttműködésben. Bízvást elmondhatjuk, hogy az európai helyzet jelentős stabilizáló eleme a magyar— finn együttműködés. Helsinkit és Budapestet történelmi ro- konszenv fűzi össze, de emel­lett mind erősebbé válik az a kötelék, amelynek szálait mind Magyarországon, mind pedig Finnországban a kontinensünk békéjéért, a népek boldogulá­sáért, megértéséért, az enyhü­lés érvényre juttatásáért foly­tatott következetes küzdelem szövi. Lassan fogynak a kukorica­táblák ” KS/D. NAPLÖ, TELEFOTÓ Joszip Broz Tito, jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke átnyújtja a legmagasabb jugoszláv kitüntetést, a Szabadság Érdemrendet, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának. Folytatódlak Tito Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 318. szám 1976. november 17., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja ,U szocializmus i béke neuében 9 99 Idén gyorsabb a cukorrépa átvétele Az országos összesítéseket hallgatva — ez utalás akar lenni a MÉM tegnap elhang­zott tájékoztatójára a rádióban — mezőgazdaságunk nem áll rosszul az őszi munkákkal, ezen belül azonban a munkák ké­szültségi fokát tekintve megle­hetősen nagy a szóródás a gazdaságok között. A betaka­rítás homlokterében a cukor­répa, méginkább a kukorica áll, közben folyik a jövő évi termést megalapozó őszi mély­szántás. A mozsgói tsz-ben a 2000 hektárnyi búzavetésből 150 hektárnyi van vissza, tart egy hétig is, feltéve, ha nem rom­lik el az idő. A cukorrépát (457 hektáron vetették) 80 hek­tárnyi területről kell még fel­szedni, a termés felét már át­adták a cukorgyárnak. Mozs- gón a szállításba besegítenek a honvédség gépkocsijai. Az átvétel, amint a szövetkezetben megjegyezték, sokkal folyama­tosabb, mint tavaly. A termés­átlag hektáronként 320—330 mázsa, valamivel alatta van a várható megyei átlagnak. A kukoricát a terület feléről (az összes terület 2727 hektár) tör­ték le, a hektáronkénti átlag 50 mázsa, tavaly 56 mázsa. Víz­tartalma magas, a szárítók éj­jel-nappal dolgoznak. A kuko­rica betakarításával előrelátha­tóan december közepére vé­geznek. A Bólyi Állami Gazdaságban nemcsak a búzavetést, de a cu­korrépaszedést is elfelejtették. Tavaly ilyenkor még az asztalt verték, hogy vigyék el a répát, az idén ment minden, mint a karikacsapás. A szokvány kukoricát —1887 hektáron — már letörték, s bár a nyáron már elsiratták a ter­mést, mégsem olyan rossz az átlag: májusi morzsoltban hek­táronként 60 mázsa (tavaly 68), egyébként évek óta a 60—65 mázsa között mozog az átlag­termés. A nagyobb terület — 4000 hektárnál is több — a vetőmag kukorica, ebből 1000 hektárnyi még töretlen. A drávaszabolcsi tsz-ben bú­zából a tervezettnél 40 hektár­ral többet vetettek. Az 1000 hektárnyi kukoricából már csak 150 hektárnyi terület van visz- sza, betakarításával egy hét alatt szeretnének végezni. Igaz, a jó táblákat hagyták utoljá­ra, de a termés hektáronkénti átlagban így sem lesz több 40 mázsánál — tavaly 47 mázsa volt. Az elnök panaszkodik, ku­koricásaikban több helyütt fel­Félidejéhez érkezett a kukorica betakarítása a kémesi termelő­szövetkezetben. Bár az idei termésátlag kisebb a tavalyinál, ösz- szességében a tervezettnek megfelelően alakul a termés. Fotó: Szokolai István ütötte a fejét a fenyércirok. E veszedelmes gyomnövény ellen nincs hatásos hazai szer, az amerikai gyomirtó viszont mé­regdrága. Mindezt a vegyigyá­rak és a hazai növényvédelem figyelmébe ajánljuk. Közben Dróvaszabolcson is folyik az őszi mélyszántás, a Rába- Steiger két műszakban, a többi erőgép nyújtott műszakban, Szombaton és vasárnap is dol­gozik. Megkezdődtek az előké­születek a jövő esztendőre a kertészetben is. (— mz —) Tanácskozik a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa Ma ismertetik a szekcióülések jelentéseit Kedden reggel plenáris ülés­sel folytatta munkáját a fo­gyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa az építők szék­házában. A tanácskozáson részt vett Párdi Imre, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Sághy Vilmos, belkereskedelmi miniszter, dr, Romany Pál mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter, Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke, s ott volt a magyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, valamint a társadalmi és tö­megszervezetek több vezetője is. Az elnökségben helyet fog­lalt Jean- Delattre, a Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának tagja, s jelen van 12 külföldi ország szövetkezeti mozgalmának kül­döttsége. A hétfői ülés 13 felszólaló­jához csatlakozva már a reg­geli órákban további 10 kül­dött kért szót, hogy elmond­hassa a beszámolókkal és a kongresszus elé terjesztett do­kumentumokkal összefüggő észrevételeit, javaslatait, ille­tőleg beszámoljon a munkate­rületén szerzett tapasztalatok­ról. Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter, nyugtázva (Folytatás a 2. oldalon) Kedden délelőtt Belgrádban folytatódtak a baráti látogatá­son Jugoszláviában tartózkodó Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és Joszip Broz Tito jugoszláv államfőnek, a JKSZ elnökének tárgyalásai, amelyeknek napirendjén a két ország és a két párt kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi helyzet, va­lamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdései szerepelnek. A jugoszláv főváros lakosainak tízezrei üdvözölték Brezsnyevet ésTitót az útvonalon, amelyen a tárgyalások színhelyére, a szö­vetségi végrehajtó tanács épületébe hajtattak. A tárgyalások után Leonyid Brezsnyev felkereste az új-belgrádi Barátság par­kot, ahol a béke fájaként egy orosz nyírfát ültetett el. B e I g r á d Délután a Belgrád közelében lévő Dobanovciban folytatódtak a szovjet—jugoszláv magasszin­tű megbeszélések. Külön eszme­cserét folytatott egymással Le­onyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito, és külön tanácskoztak a kíséretükben levő szovjet, illet­ve jugoszláv személyiségek is. A tárgyalásokon — az eddigi­ekhez hasonlóan, a két ország és a két párt kapcsolatairól, va­lamint a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről volt szó. A megbeszé­lések után Tito elnök egy leg­újabb típusú Zasztava gépko­csit ajándékozott az SZKP KB főtitkárának. A látogatás má­sodik napja baráti vacsorával zárult. A szovjet—jugoszláv legfel­sőbb szintű találkozón a záró­megbeszélést szerdán délelőtt tartják. Ezt követően, a déli órákban, Leonyid Brezsnyev és kísérete elutazik Jugoszláviából. A jugoszláv lapok keddi számában első oldalon vastag­betűs címek alatt, képekkel il­lusztrálva foglalkoznak Leonyid Brezsnyev Belgrádba érkezésé­vel és látogatása első napjá­nak eseményeivel. A Borba négyhasábos címében idézi az SZKP KB főtitkárának! szavait: a Szovjetunió arra törekszik’, hogy erősítse és fejlessze Ju­KS/D. NAPLÓ, TtLEFGTú Leonyid Brezsnyev a jugoszláv fővárosban folytatta tárgyalásait Tito elnökkel, Dzsemal Bijedies miniszterelnökkel és más vezető személyiségekkel. goszláviához fűződő barátsá­gát az egyenjogúság, a tiszte­iét, a bizalom és a belügyek- be való be nem avatkozás el­vei alapján. Címben emeli ki Tito megállapítását is: a fej­lett és szilárd jugoszláv—szov­jet kapcsolatok hozzájárulnak a békéért, a békés egymás mellett élésért, a társadalmi haladásért és a szocializmu­sért vívott harchoz. A Politika azt emeli ki Brezsnyev hétfő esti pohárkö­szöntőjéből, hogy „a szovjet—• juaoszláv együttműködésnek ígéretes távlatai vannak1'. A jugoszláv államfőnek pedig azt a kijelentését húzza alá, hogy „Jugoszlávia őszintén baráti, sokoldalú és szilárd kapcsola­tok fenntartására törekszik a Szovjetunióval”. Mos zkv a A Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija, a Trud, a Komszo- molszkaja Pravda és más la­pok elsőoldalas tudósítások­ban számolnak be kedden Leonyid Brezsnyev Belgrádba érkezéséről. „Baráti látogatás", „Nagy és fontos esemény”, „A szocializmus, a béke nevé­ben", „Belgrádi kézfogás” — ilyen és hasonló címekkel tu­dósítanak a lapok a belgrádi látogatás első napjának ese­ményeiről. A Pravda emlékeztet rá, hogy Leonyid Brezsnyev leg­utóbbi 1971 -es belgrádi láto­gatása során Írták alá a szov­jet—jugoszláv nyilatkozatot, az azt követő években Brezsnyev és Tito Moszkvában, Kijevben, Helsinkiben és Berlinben ta­lálkozott A tapasztalat bebi­zonyította, hogy minden ilyen találkozó nagy lépés volt az SZKP és a JKSZ közötti kap­csolatok fejlesztésében, a szov­jet—jugoszláv kapcsolatok megszilárdításába n. Washington Az amerikai sajtó is nagy érdeklődéssel követi Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB fő­titkárának jugoszláviai látoga­tását. A New York Times, a New York Daily News, valamint az AP és az UPI hírügynökségek belgrádi keltezésű tudósítása­ikban hangsúlyozzák, hogy al látogatás baráti, szívélyes lég­körben zajlik. és I» Brezsnyev tárgyalásai Jelenté« um őszi munkákról

Next

/
Thumbnails
Contents