Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-16 / 317. szám
1976. november 16., kedd Dunantmt napló 3 Korszerűbb nagyüzemi szőlőtermelést Az Állami Tervbizottság ez év október 14-i ülésén úgy határozott, hogy a nagyüzemi szőlőtelepítés és korszerűsítés állami támogatását az eddigi 20 százalékról 50 százalékra, az oltványkészítés létesítményeinek támogatását 50- ről 70 százalékra, a törzsszőlő ültetvények létesítésének támogatását 40-ről 50 százalékra kell emelni, 1977. január 1-től. A támogatást fix összegben kell folyósítani és a magosabb kedvezményt visz- szamenőleg az 1976. őszi telepítésekre is meg kell adni. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy az utóbbi tíz évben 20 000 hektárral csökkent az ország szőlőterülete. A 206 000 hektár nyilvántartott szőlőterületből 20 000 hektár az elhagyott parlagszőlő. A 186 000 hektár szőlőből 100 000 hektár a nagyüzemi, de ebből csak 40 000 hektár a korszerű. A 186 000 hektáron 1976-ban 4,5 millió hektoliter bor termett, ebből 2,5 millió hektót az állami gazdaságok termelnek meg. összehasonlításképp az NSZK-ban 84 000 hektárról 10 millió hektoliter, Svájcban 12 000 hektárról több, mint 1 millió hektoliter bort termelnek. Az idei országos átlagtermés hektáronként 30 mázsa, az állami gazdaságoké 60 mázsa, a szőlő termelési rendszerek átlaga 70 mázsa volt. A világ- ranglistán az NSZK vezet, 160 mázsával hektáronként. Mindez arra figyelmeztet, hogy nem új területek bevonására, hanem az egységnyi területre eső hozam növelésére, az ültetvényék korszerűsítésére kell a fő hangsúlyt helyezni. Az ügy fontosságát aláhúzandó a napokban országos tanácskozást és bemutatót rendezett a MÉM, az ÁGOK a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaságban. — Erősödik az az álláspont, hogy vissza kell térni a hagyományhoz, vissza kell adni történelmi borvidékeink régi rangját, mert a magyar borok eljellegtelenedtek. Az egykor a világpiacon - lóként az NSZK- ban, Angliában és a Skandináv államokban versenyképes villányi vörösborból most az Alföldön pezsgőt gyártanak. Mi az oka annak, hogy az egyik történelmi borvidék előreszalad, a másik elmarad? — Döntően az, hogy az adott megye — hisz nem minden megyében van történelmi borvidék — mennyire tartja szívügyének a szőlőt. Borsod és Bács megyében a szőlő szívügy, nem véletlenül ez a két megye adja az ország szőlő-, illetve bortermelésének a 40 száazlékót. A legnagyobb lemaradás Veszprém és Baranya borvidékein van, a vertikum integrálásában és minden téren. Pedig Villány—Siklóst a négy legértékesebb borvidékünk közt tarthatjuk számon Tokaj, Badacsony és Eger mellett. Ami a fehér borban a tokaji, az a vörös borban a villányi, a jövőben így is kezeljük, Villány az elmúlt egy-két évben sok tekintetben felzárkózott a többi történelmi borvidék mellé. Az Állami Gazdaság 700—800 hektár szőlőt korszerűsített három év alatt, 105 000 hektoliter tárolókapacitást létesített, korszerűsítette a vörös bor feldolgozását, megvalósította a repülőgépes növényvédelmét, így, ha 1977-re beruházásait befejezi — a palackozó üzeme két év múlva lesz kész — minden tekintetben alkalmassá válik arra, hogy a borvidék termelését, az egész vertikumot integrálja. — Jelenleg hét szőlőtermelési rendszer működik az országban, és újabb hét rendszer engedélyezése van folyamatban. Miért kell 14 szőlőtermelési rendszer? S ha már kell, Villánynak van-e esélye a rendszergazda szerepre? — Feltétlenül van, a hét elfogadásra váró között a villányi vörös bor termelési rendszer is szerepel. Eddig csak egyetlen vörös boros rendszerünk van, a soproni. Miért kell Rendszergazda lesz Villány? Ami a fehér borban a tokaji, az vörösben a villányi ennyi? A cél az, hogy minden történelmi borvidéken külön rendszer működjön. A végső cél zárt rendszerek, zárt történelmi borvidékek kialakítása. Ma egyedüli zárt borvidékünk Tökaj-Hegyalja, ahová az ország más részeiből bort bevinni tilos. Ilyenné akarjuk tenni az összes többit, de első lépésben a négy nagyot, köztük Villányt is, így valósíthatjuk csak meg a tájjellegű borok védelmét.- Ma a bor két gazda kezében van. A Boripari Vállalatok Trösztje évi 2,2 millió hektoliteres forgalmazása mellett ott van az állami gazdaságok 2,5 millió hektolitere. Feldolgozó és tároló kapacitásunk meghaladja a bőriparét. Ma jutottunk oda, hogy a további fejlesztésekkel már párhuzamos kapacitások jönnének létre, ezért került napirendre a bőripar és az állami gazdaságok mind szorosabb együttműködése? A kérdésre, hogy egy-egy tájkörzetben ki lehet az integrátor, a válaszunk; az, aki át tudja fogni az egész vertikumot, telepítéstől termelésen, feldolgozáson át az értékesítésig, Az állami gazdaságok az ország szőlőterületének egy- tizedéről az ország bortermelésének 62 százalékát adják. Iparszerű termelési rendszereik dinamizmusával maximalizálni tudják az egy hektárra eső hozamot és nyereséget. Szőlő és bor vertikumaik egyre inkább a kombinát jelleg felé mutatnak, mindez alkalmassá teszi őket arra, hogy termelési rendszereik keretében egy egész termőtáj — beleértve a szövetkezeti és a kistermelő szektort is - teljes termelését integrálják.- Melyek a hegyvidéki szőlőtermelés fejlesztésének főbb célkitűzései az ötödik ötéves tervben?- Történelmi borvidékeink — és ezek mind dombvidéken vannak, — prioritást élveznek. Ennek oka az — és ezt a tételt egy világhírű olasz tudós fogalmazta meg — hogy szőlő esetében a termelési biztonság, a hozam és a minőség egyhar- madrészt a klímától, negyedrészt a talajtól, negyedrészt a fajtától függ és csak 17 százalék a többi tényezőtől — technológia stb, - A táj, vagyis a klíma tehát döntő, s azt mi eddig nem használtuk ki eléggé. Az előző ötéves tervben — pontosabban 1968 és 1976 között — az állami gazdaságok szőlőterületük 60 százalékát korszerűsítették elsődlegesen és ez volt a pénzigényesebb. A másodlagos korszerűsítés — tőtáv szélesítés, új metszésmódok stb. - már jóval olcsóbb lesz. Új telepítéseknél a rotációs telepítésváltás a cél. A negyedik ötéves tervben 2000 hektár új telepítést végeztek az állami gazdaságok, az ötödik ötéves terv elvárása 3500 hektár, de a növekvő termelési kedvet, vagyis az ágazat nyereségességét jelzi, hogy a gazdaságok 4300 hektárt akarnak telepíteni. A jövőben a rotációs elv érvényesül, eszerint évente a termő szőlő 4 százalékát kell újra telepíteni. A korszerű fajtaszerkezet tájegységenként eltérő — minden szőlőtermelési rendszer saját fajtakísérleti telepet létesít, Villány a fajtákban jó úton jár, perspektivikus kék borszőlő fajtái - és ezt a 250 hektáros új telepítéseinél figyelembe is veszi - az Opportó, a Kék Frankos, a Cabernet, a kék Merlot, a Kék Zweigelt, a Blau Burger - ez egy opportónál is jobb osztrák fajta — és az új magyar Karmin, Mint vörös bor-rendszergazdának, fajtakutatással is kell foglalkoznia. Villányban már meg is kezdték egy üzemi fajtakísér- leti-telep kialakítását. Kísérleti eredményeikből az egész borvidék profitál majd. — Rné — Új ebédlő, konyha, raktárak Kibővítik az alsószentmártoni napközi otthont A munkát már megkezdték „A térképen található" címmel ez év nyarán beszámoltunk az egyházasharaszti körzeti általános iskola súlyos gondjairól. Ezek egyik forrása a tagiskola, Alsószentmárton napközi otthona, ahol 80 helyen, azaz egy konyhával és egy ebédlőhelyiségben 240 cigánygyerek étkeztetéséről és napközi foglalkoztatásáról kellett a nevelőknek gondoskodniok. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tartalék- alapjából 400 000 forintot juttatott a szorongatott helyzetben levő iskola megsegítésére: konkrétan az alsószentmártoni napközi bővítésére és korszerűsítésére. Ebből az összegből 200 négyzetméternyi területtel bővítik az intézményt. (Új ebédlő, konyha, raktárak, kiszolgáló helyiségek stb.) A három régi helyiségből pedig tantermet, könyvtárat és nevelői szobát alakítanak ki, a jövő évben, ha az új már elkészült. A munkálatokat megkezdték és december végéig tető alá hozzák. A belső építkezést a jövő év első felében fejezi be a Siklósi Községgazdálkodási Vállalat. A Megyei Tanács és a KISZ Megyei Bizottságának együttes ülése Eredmények az ifjúságpolitikai feladatok megvalósításában Az egész megye ifjúságát érdeklő témát, az ifjúságpolitikai feladatok megoldását tűzte napirendjére a Megyei Tanács és a KISZ Megyei Bizottságának együttes ülése, amelyet tegnap a Pécsi Járási Hivatal tanácstermében tartottak meg dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettesének elnökletével. Az ifjúságpolitikai feladatok megoldásáról szóló írásos beszámoló, amelyet Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese terjesztett a tanácsülés elé megállapítja: a Megyei Tanács 1972-ben átfogóan elemezte a megye 30 év alatti lakosságának helyzetét és kijelölte a tanácsok és a tanácsi szakigazgatási szervek ifjúságpolitikai feladatait. A Megyei Tanács ugyanezen az ülésén elfogadta a KISZ megyei Bizottságával kötött megállapodást. Szervezettebben A beszámolóból kitűnt, hogy a megye KISZ tagsága 1971— 75 között 3000 fővel növekedett, de a szervezeten kívüli fiatalok is nagy számban kapcsolódnak be a KISZ tömegpolitikai akcióiba. A tanácsi szervek nagy figyelmet fordítottak az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonalának emelésére, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására. Szervezettebbé, tervszerűbbé vált a tanácsok gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége, új korszerű épületbe költözött a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet. A fizikai dolgozók gyermekei tanulásának pedagógiai és anyagi segítését az 1974-ben megalakított Diákszociális Bizottság koordinálja. Nőtt a különböző szintű iskolákra előkészítő tanfolyamok száma. Mindezek ellenére nem kielégítő a gimnáziumokban a munkás— paraszt származású tanulók aránya. A tanácshatározat alapján 1972-ben 50 fizikai dolgozó tehetséges középiskolás gyermeke részesült ösztöndíjban 100 000 forint összegben. Jelenleg 650 tanuló több mint 1,5 millió forint összegű ösztöndíjat kap. Nem megfelelő ütemben halad viszont a diákotthoni férőhelyek bővítése — bár a bólyi német és a pécsi délszláv nemzetiségi diákotthoni fejlesztés megtörtént. Több lakás A beszámoló rámutatott a fiatalok részvételének fokozódására az állami és társadalmi életben. A lakásgondoknál említi: a tanácshatározat irányelvként 30—40 százalékban jelölte meg a fiatal házasoknak juttatandó lakások arányát. Ezt 40—50 százalékra teljesítették. Ennek ellenére 1975-végén nyilvántartott 13 243 lakásigénylőnek több mint a fele fiatal házas. A beszámoló utalt az úttörőtáborozás és ifjúsági turizmus feltételei javulására, — megemlítve többek között a mohácsi, sásdi, szigetvári váltótáborok létesítését, az újpetrei termelő- szövetkezet által épített tábort. Megkezdődött a siklósi járási tábor építése Harkányban. A sikondai kemping, amelynek létesítéséhez az Állami Ifjúsági Bizottság 2 millió forint támogatást adott, szintén az ifjúság rendelkezésére áll. Az írásos beszámolóhoz Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese szóbeli kiegészítést fűzött. A napirendhez elsőnek dr. Ambrus Lászlóné szólt hozzá, kiemelve a tömegsport, a testnevelés fontosságát, Magyaros Mária a fiatalok élet- és munkakörülményeinek további javításáról szólt, hangsúlyozva: a fiatalok éljenek a lehetőségekkel, az ifjúságpolitikai feladatok csak velük együtt oldhatók meg. Dr. Erhardt Imre javasolta : érdemes lenne megvizsgálni, hogy az ösztöndíjas fiatalok hogyan állják meg helyüket? Vér László, az Úttörőszövetség megyei Tanácsának elnöke javasolta: a pécsi új úttörőház építésének előkészületeiről már most gondoskodni kell. Komlódi Józselné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára felszólalásában a beszámolót reálisnak értékelte, majd a pécsi fiatalok lakásgondjai megoldása segítését szorgalmazta. Szalai Olga méltatta a gyermekintézmények fejlesztésében elért társadalmi összefogást, majd a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának további segítéséről szólt. Szőke Attiláné, a KISZ megyei Bizottságának titkára az együttműködés eredményeinek méltatása mellett a gondok között említette a szakmunkástanulók nevelésének létesítményhiányát, valamint a még mindig kevés lakásszámot. Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára az együttműködési megállapodás tervezetét méltatva kiemelte: valóban azokra a feladatokra összpontosít, amelyeket az elkövetkező években meg kell oldani. Egységes szemlélet Dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára felszólalásában kiemelte: az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásáért sikerült egységes szemléletet kialakítom, sikerült társadalmi üggyé tenni. Felhívta a figyelmet az ifjúságpolitikai célok anyagi eszközeinek célszerű felhasználására, majd az eszmei-politikai nevelőmunka fontosságát, a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulás segítését hangsúlyozta. Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese összefoglalója után az együttes ülés elfogadta a megyei tanács és a KISZ megyei Bizottsága együttműködési megállapodását az 1976—1980. évre. A megállapodás a főbb célkitűzések — a megye ifjúságának mozgósítása a népgazdasági tervek megvalósítására —, az ifjúság társadalmi, közéleti aktivitásának fejlesztése, — az ifjúsági rétegek körében a szocialista nevelés színvonalának emelése, — az ifjúságról szóló jogszabályok végrehajtásának elősegítése, — megoldását részletesen taglalja. Ezt követően a tanácsülés még több napirendet tárgyalt meg. G. F. A forradalmár nemzetközisége Kilencven éve született Münnich Ferenc Élete legfontosabb állomásainak puszta felsorolása hasábnyi helyet tölt be a lexikonban. Ország és helységnevekből kirakhatjuk mozgalmas életútját. Münnich Ferenc Seregélyesen született 1886 november 16-án. Édesapja gyógyszerész, aki később állatorvosi diplomát is szerzett. Diákéveire emlékezve „Viharos út” című önéletrajzi könyvében ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, mert megtoroltam az elszenvedett sérelmed... Nyíregyházán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vettem védelmembe . .." Erős igazságérzete tükröződik verseiben, cikkeiben is. A jogi doktorátus megszerzése után újságíróskodott, több vidéki lap munkatársaként dolgozott. Tartalékos tisztként az orosz fronton hadifogságba esett, s kommunistává Oroszországban lett a szibériai hadifogolytáborban. A százezer magyar internacionalista egyik vezéregyéniségeként harcolt az ellenforradalmárok ellen. 1918-ban hazatért, de itthon mint a KMP egyik alapítóját bebörtönözték. Az indok: a hadseregben végzett forradalmi tevékenység. A magyar tanácsköztársaság vörös hadserege egyik hadosztályának parancsnokaként a győzelmes északi hadjáratban vezette csapatát. A proletárdiktatúra megdöntése után Bécsben, Csehszlovákiában, Bulgáriában végzett pártfeladatokat. Németországban letartóztatták, aztán majd másfél évtizedig élt és dolgozott a Szovjetunióban. Gazdasági beosztásokban tevékenykedett, gazdasági cikkeket írt. A spanyol polgárháborúban a 11. nemzetközi brigád parancsnoka Flatter Ottó néven. A köztársaság bukása után Franciaországba internálták. Sztálingrádnál a szovjet hadseregben harcolt, majd a moszkvai rádió magyar adását vezette — a magyar katonákat, s a polgári lakosságot megismertette a fasizmus igazi arculatával, a háború reális képével, buzdított az antifasiszta ellenállásra, a haza valódi értékeinek védelmére. Hetvenöt évesen nyilatkozott életéről. Egyebek között ezt mondta: „Az orosz proletáriátus forradalma nemzetközi volt. Nemcsak Lenin tanításainak nemzetközisége folytán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói megértették jelentőségét... Nyolcvan éves korában halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett, küzdött kommunistaként a magyar és a nemzetközi haladás, a forradalom ügyéért. M. D.
