Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)

1976-11-16 / 317. szám

1976. november 16., kedd Dunantmt napló 3 Korszerűbb nagyüzemi szőlőtermelést Az Állami Tervbizottság ez év október 14-i ülésén úgy határozott, hogy a nagyüzemi szőlőtelepítés és korszerűsítés állami támo­gatását az eddigi 20 szá­zalékról 50 százalékra, az oltványkészítés létesítmé­nyeinek támogatását 50- ről 70 százalékra, a törzs­szőlő ültetvények létesíté­sének támogatását 40-ről 50 százalékra kell emelni, 1977. január 1-től. A tá­mogatást fix összegben kell folyósítani és a ma­gosabb kedvezményt visz- szamenőleg az 1976. őszi telepítésekre is meg kell adni. Az intézkedést az tette szük­ségessé, hogy az utóbbi tíz évben 20 000 hektárral csök­kent az ország szőlőterülete. A 206 000 hektár nyilvántartott szőlőterületből 20 000 hektár az elhagyott parlagszőlő. A 186 000 hektár szőlőből 100 000 hektár a nagyüzemi, de ebből csak 40 000 hektár a korszerű. A 186 000 hektáron 1976-ban 4,5 millió hektoliter bor termett, ebből 2,5 millió hektót az ál­lami gazdaságok termelnek meg. összehasonlításképp az NSZK-ban 84 000 hektárról 10 millió hektoliter, Svájcban 12 000 hektárról több, mint 1 millió hektoliter bort termelnek. Az idei országos átlagtermés hektáronként 30 mázsa, az ál­lami gazdaságoké 60 mázsa, a szőlő termelési rendszerek át­laga 70 mázsa volt. A világ- ranglistán az NSZK vezet, 160 mázsával hektáronként. Mindez arra figyelmeztet, hogy nem új területek bevoná­sára, hanem az egységnyi te­rületre eső hozam növelésére, az ültetvényék korszerűsítésére kell a fő hangsúlyt helyezni. Az ügy fontosságát aláhú­zandó a napokban országos tanácskozást és bemutatót ren­dezett a MÉM, az ÁGOK a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaságban. — Erősödik az az álláspont, hogy vissza kell térni a ha­gyományhoz, vissza kell adni történelmi borvidékeink régi rangját, mert a magyar borok eljellegtelenedtek. Az egykor a világpiacon - lóként az NSZK- ban, Angliában és a Skandi­náv államokban versenyképes villányi vörösborból most az Alföldön pezsgőt gyártanak. Mi az oka annak, hogy az egyik történelmi borvidék elő­reszalad, a másik elmarad? — Döntően az, hogy az adott megye — hisz nem minden me­gyében van történelmi borvi­dék — mennyire tartja szívügyé­nek a szőlőt. Borsod és Bács megyében a szőlő szívügy, nem véletlenül ez a két megye ad­ja az ország szőlő-, illetve bor­termelésének a 40 száazlékót. A legnagyobb lemaradás Veszprém és Baranya borvidé­kein van, a vertikum integrá­lásában és minden téren. Pe­dig Villány—Siklóst a négy leg­értékesebb borvidékünk közt tarthatjuk számon Tokaj, Ba­dacsony és Eger mellett. Ami a fehér borban a tokaji, az a vörös borban a villányi, a jö­vőben így is kezeljük, Villány az elmúlt egy-két évben sok tekintetben felzárkózott a töb­bi történelmi borvidék mellé. Az Állami Gazdaság 700—800 hektár szőlőt korszerűsített há­rom év alatt, 105 000 hektoli­ter tárolókapacitást létesített, korszerűsítette a vörös bor fel­dolgozását, megvalósította a repülőgépes növényvédelmét, így, ha 1977-re beruházásait befejezi — a palackozó üzeme két év múlva lesz kész — minden tekintetben alkalmassá válik arra, hogy a borvidék termelését, az egész vertikumot integrálja. — Jelenleg hét szőlőtermelési rendszer működik az ország­ban, és újabb hét rendszer engedélyezése van folyamat­ban. Miért kell 14 szőlőterme­lési rendszer? S ha már kell, Villánynak van-e esélye a rendszergazda szerepre? — Feltétlenül van, a hét el­fogadásra váró között a villá­nyi vörös bor termelési rend­szer is szerepel. Eddig csak egyetlen vörös boros rendsze­rünk van, a soproni. Miért kell Rendszergazda lesz Villány? Ami a fehér borban a tokaji, az vörösben a villányi ennyi? A cél az, hogy minden történelmi borvidéken külön rendszer működjön. A végső cél zárt rendszerek, zárt tör­ténelmi borvidékek kialakítása. Ma egyedüli zárt borvidékünk Tökaj-Hegyalja, ahová az or­szág más részeiből bort bevin­ni tilos. Ilyenné akarjuk tenni az összes többit, de első lé­pésben a négy nagyot, köztük Villányt is, így valósíthatjuk csak meg a tájjellegű borok védelmét.- Ma a bor két gazda kezé­ben van. A Boripari Vállalatok Trösztje évi 2,2 millió hektoli­teres forgalmazása mellett ott van az állami gazdaságok 2,5 millió hektolitere. Feldolgozó és tároló kapacitásunk meg­haladja a bőriparét. Ma jutot­tunk oda, hogy a további fej­lesztésekkel már párhuzamos kapacitások jönnének létre, ezért került napirendre a bőr­ipar és az állami gazdaságok mind szorosabb együttműködé­se? A kérdésre, hogy egy-egy tájkörzetben ki lehet az integ­rátor, a válaszunk; az, aki át tudja fogni az egész vertiku­mot, telepítéstől termelésen, feldolgozáson át az értékesí­tésig, Az állami gazdaságok az ország szőlőterületének egy- tizedéről az ország borterme­lésének 62 százalékát adják. Iparszerű termelési rendszereik dinamizmusával maximalizálni tudják az egy hektárra eső hozamot és nyereséget. Szőlő és bor vertikumaik egyre in­kább a kombinát jelleg felé mutatnak, mindez alkalmassá teszi őket arra, hogy termelési rendszereik keretében egy egész termőtáj — beleértve a szövetkezeti és a kistermelő szektort is - teljes termelését integrálják.- Melyek a hegyvidéki sző­lőtermelés fejlesztésének főbb célkitűzései az ötödik ötéves tervben?- Történelmi borvidékeink — és ezek mind dombvidéken vannak, — prioritást élveznek. Ennek oka az — és ezt a té­telt egy világhírű olasz tudós fogalmazta meg — hogy szőlő esetében a termelési biztonság, a hozam és a minőség egyhar- madrészt a klímától, negyed­részt a talajtól, negyedrészt a fajtától függ és csak 17 szá­zalék a többi tényezőtől — technológia stb, - A táj, vagy­is a klíma tehát döntő, s azt mi eddig nem használtuk ki eléggé. Az előző ötéves terv­ben — pontosabban 1968 és 1976 között — az állami gaz­daságok szőlőterületük 60 szá­zalékát korszerűsítették elsőd­legesen és ez volt a pénzigé­nyesebb. A másodlagos korsze­rűsítés — tőtáv szélesítés, új metszésmódok stb. - már jó­val olcsóbb lesz. Új telepítéseknél a rotációs telepítésváltás a cél. A negye­dik ötéves tervben 2000 hektár új telepítést végeztek az ál­lami gazdaságok, az ötödik ötéves terv elvárása 3500 hek­tár, de a növekvő termelési kedvet, vagyis az ágazat nye­reségességét jelzi, hogy a gaz­daságok 4300 hektárt akarnak telepíteni. A jövőben a rotá­ciós elv érvényesül, eszerint évente a termő szőlő 4 száza­lékát kell újra telepíteni. A korszerű fajtaszerkezet tájegy­ségenként eltérő — minden sző­lőtermelési rendszer saját faj­takísérleti telepet létesít, Vil­lány a fajtákban jó úton jár, perspektivikus kék borszőlő faj­tái - és ezt a 250 hektáros új telepítéseinél figyelembe is ve­szi - az Opportó, a Kék Fran­kos, a Cabernet, a kék Mer­lot, a Kék Zweigelt, a Blau Burger - ez egy opportónál is jobb osztrák fajta — és az új magyar Karmin, Mint vörös bor-rendszergazdának, faj­takutatással is kell foglalkoz­nia. Villányban már meg is kezdték egy üzemi fajtakísér- leti-telep kialakítását. Kísérleti eredményeikből az egész borvi­dék profitál majd. — Rné — Új ebédlő, konyha, raktárak Kibővítik az alsószentmártoni napközi otthont A munkát már megkezdték „A térképen található" cím­mel ez év nyarán beszámoltunk az egyházasharaszti körzeti ál­talános iskola súlyos gondjairól. Ezek egyik forrása a tagiskola, Alsószentmárton napközi ottho­na, ahol 80 helyen, azaz egy konyhával és egy ebédlőhelyi­ségben 240 cigánygyerek étkez­tetéséről és napközi foglalkoz­tatásáról kellett a nevelőknek gondoskodniok. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tartalék- alapjából 400 000 forintot jut­tatott a szorongatott helyzetben levő iskola megsegítésére: konkrétan az alsószentmártoni napközi bővítésére és korszerű­sítésére. Ebből az összegből 200 négyzetméternyi területtel bővítik az intézményt. (Új ebéd­lő, konyha, raktárak, kiszolgáló helyiségek stb.) A három régi helyiségből pedig tantermet, könyvtárat és nevelői szobát alakítanak ki, a jövő évben, ha az új már elkészült. A munkálatokat megkezdték és december végéig tető alá hozzák. A belső építkezést a jövő év első felében fejezi be a Siklósi Községgazdálkodási Vállalat. A Megyei Tanács és a KISZ Megyei Bizottságának együttes ülése Eredmények az ifjúságpolitikai feladatok megvalósí­tásában Az egész megye ifjúságát ér­deklő témát, az ifjúságpoliti­kai feladatok megoldását tűzte napirendjére a Megyei Tanács és a KISZ Megyei Bizottságá­nak együttes ülése, amelyet tegnap a Pécsi Járási Hivatal tanácstermében tartottak meg dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyette­sének elnökletével. Az ifjúságpolitikai feladatok megoldásáról szóló írásos be­számoló, amelyet Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se terjesztett a tanácsülés elé megállapítja: a Megyei Tanács 1972-ben átfogóan elemezte a megye 30 év alatti lakosságá­nak helyzetét és kijelölte a ta­nácsok és a tanácsi szakigaz­gatási szervek ifjúságpolitikai feladatait. A Megyei Tanács ugyanezen az ülésén elfogad­ta a KISZ megyei Bizottságával kötött megállapodást. Szervezettebben A beszámolóból kitűnt, hogy a megye KISZ tagsága 1971— 75 között 3000 fővel növeke­dett, de a szervezeten kívüli fiatalok is nagy számban kap­csolódnak be a KISZ tömegpo­litikai akcióiba. A tanácsi szervek nagy figyel­met fordítottak az iskolában folyó oktató-nevelő munka szín­vonalának emelésére, a sze­mélyi és tárgyi feltételek bizto­sítására. Szervezettebbé, terv­szerűbbé vált a tanácsok gyer­mek- és ifjúságvédelmi tevé­kenysége, új korszerű épület­be költözött a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet. A fizikai dolgozók gyermekei tanulásának pedagógiai és anyagi segítését az 1974-ben megalakított Diákszociális Bi­zottság koordinálja. Nőtt a kü­lönböző szintű iskolákra előké­szítő tanfolyamok száma. Mind­ezek ellenére nem kielégítő a gimnáziumokban a munkás— paraszt származású tanulók aránya. A tanácshatározat alapján 1972-ben 50 fizikai dolgozó te­hetséges középiskolás gyermeke részesült ösztöndíjban 100 000 forint összegben. Jelenleg 650 tanuló több mint 1,5 millió fo­rint összegű ösztöndíjat kap. Nem megfelelő ütemben halad viszont a diákotthoni férőhelyek bővítése — bár a bólyi német és a pécsi délszláv nemzetiségi diákotthoni fejlesztés megtör­tént. Több lakás A beszámoló rámutatott a fiatalok részvételének fokozó­dására az állami és társadalmi életben. A lakásgondoknál em­líti: a tanácshatározat irány­elvként 30—40 százalékban je­lölte meg a fiatal házasoknak juttatandó lakások arányát. Ezt 40—50 százalékra teljesítették. Ennek ellenére 1975-végén nyil­vántartott 13 243 lakásigénylő­nek több mint a fele fiatal há­zas. A beszámoló utalt az úttörő­táborozás és ifjúsági turizmus feltételei javulására, — megem­lítve többek között a mohácsi, sásdi, szigetvári váltótáborok létesítését, az újpetrei termelő- szövetkezet által épített tábort. Megkezdődött a siklósi járási tábor építése Harkányban. A sikondai kemping, amelynek lé­tesítéséhez az Állami Ifjúsági Bizottság 2 millió forint támo­gatást adott, szintén az ifjúság rendelkezésére áll. Az írásos beszámolóhoz Ta­kács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese szóbeli kiegé­szítést fűzött. A napirendhez elsőnek dr. Ambrus Lászlóné szólt hozzá, kiemelve a tömegsport, a test­nevelés fontosságát, Magyaros Mária a fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek további javí­tásáról szólt, hangsúlyozva: a fiatalok éljenek a lehetőségek­kel, az ifjúságpolitikai felada­tok csak velük együtt oldhatók meg. Dr. Erhardt Imre javasol­ta : érdemes lenne megvizsgál­ni, hogy az ösztöndíjas fiata­lok hogyan állják meg helyü­ket? Vér László, az Úttörőszö­vetség megyei Tanácsának el­nöke javasolta: a pécsi új út­törőház építésének előkészüle­teiről már most gondoskodni kell. Komlódi Józselné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára felszólalásában a be­számolót reálisnak értékelte, majd a pécsi fiatalok lakás­gondjai megoldása segítését szorgalmazta. Szalai Olga mél­tatta a gyermekintézmények fejlesztésében elért társadalmi összefogást, majd a fizikai dol­gozók gyermekei tanulásának további segítéséről szólt. Szőke Attiláné, a KISZ megyei Bizott­ságának titkára az együttmű­ködés eredményeinek méltatása mellett a gondok között emlí­tette a szakmunkástanulók ne­velésének létesítményhiányát, valamint a még mindig kevés lakásszámot. Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titká­ra az együttműködési megálla­podás tervezetét méltatva ki­emelte: valóban azokra a fel­adatokra összpontosít, amelye­ket az elkövetkező években meg kell oldani. Egységes szemlélet Dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára felszólalá­sában kiemelte: az ifjúságpo­litikai feladatok végrehajtásá­ért sikerült egységes szemléle­tet kialakítom, sikerült társa­dalmi üggyé tenni. Felhívta a figyelmet az ifjúságpolitikai cé­lok anyagi eszközeinek célszerű felhasználására, majd az esz­mei-politikai nevelőmunka fon­tosságát, a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulás segí­tését hangsúlyozta. Takács Gyula, a megyei ta­nács elnökhelyettese összefog­lalója után az együttes ülés elfogadta a megyei tanács és a KISZ megyei Bizottsága együttműködési megállapodá­sát az 1976—1980. évre. A meg­állapodás a főbb célkitűzések — a megye ifjúságának moz­gósítása a népgazdasági ter­vek megvalósítására —, az if­júság társadalmi, közéleti ak­tivitásának fejlesztése, — az ifjúsági rétegek körében a szo­cialista nevelés színvonalának emelése, — az ifjúságról szóló jogszabályok végrehajtásának elősegítése, — megoldását részletesen taglalja. Ezt követően a tanácsülés még több napirendet tárgyalt meg. G. F. A forradalmár nemzetközisége Kilencven éve született Münnich Ferenc Élete legfontosabb állo­másainak puszta felsorolá­sa hasábnyi helyet tölt be a lexikonban. Ország és helységnevekből kirakhat­juk mozgalmas életútját. Münnich Ferenc Seregé­lyesen született 1886 no­vember 16-án. Édesapja gyógyszerész, aki később állatorvosi diplomát is szer­zett. Diákéveire emlékezve „Viharos út” című önélet­rajzi könyvében ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, mert megto­roltam az elszenvedett sé­relmed... Nyíregyházán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vettem védelmembe . .." Erős igaz­ságérzete tükröződik versei­ben, cikkeiben is. A jogi doktorátus megszerzése után újságíróskodott, több vidéki lap munkatársaként dolgozott. Tartalékos tiszt­ként az orosz fronton hadi­fogságba esett, s kommu­nistává Oroszországban lett a szibériai hadifogolytá­borban. A százezer magyar internacionalista egyik ve­zéregyéniségeként harcolt az ellenforradalmárok ellen. 1918-ban hazatért, de itt­hon mint a KMP egyik ala­pítóját bebörtönözték. Az indok: a hadseregben vég­zett forradalmi tevékeny­ség. A magyar tanácsköz­társaság vörös hadserege egyik hadosztályának pa­rancsnokaként a győzelmes északi hadjáratban vezette csapatát. A proletárdiktatúra meg­döntése után Bécsben, Csehszlovákiában, Bulgári­ában végzett pártfeladato­kat. Németországban letar­tóztatták, aztán majd más­fél évtizedig élt és dolgo­zott a Szovjetunióban. Gazdasági beosztások­ban tevékenykedett, gaz­dasági cikkeket írt. A spa­nyol polgárháborúban a 11. nemzetközi brigád parancs­noka Flatter Ottó néven. A köztársaság bukása után Franciaországba internál­ták. Sztálingrádnál a szovjet hadseregben harcolt, majd a moszkvai rádió magyar adását vezette — a ma­gyar katonákat, s a polgá­ri lakosságot megismertet­te a fasizmus igazi arcula­tával, a háború reális ké­pével, buzdított az antifa­siszta ellenállásra, a ha­za valódi értékeinek védel­mére. Hetvenöt évesen nyilat­kozott életéről. Egyebek között ezt mondta: „Az orosz proletáriátus forra­dalma nemzetközi volt. Nemcsak Lenin tanításai­nak nemzetközisége foly­tán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói megértették jelentőségét... Nyolcvan éves korában halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett, küzdött kommunistaként a magyar és a nemzetközi haladás, a forradalom ügyéért. M. D.

Next

/
Thumbnails
Contents