Dunántúli Napló, 1976. november (33. évfolyam, 302-331. szám)
1976-11-14 / 315. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtult ItOPlO XXXIII. évfolyam, 315. szám 1976. november 14., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az építés lázában Az újságok lapjairól rendre ránk köszönnek az új lakások ablakszemei. Még csak a cölöpöt verik, de már ott csattogtatja gépét a fotóriporter, ott serénykedik az újságíró. Azután a panelek szerelésének mozzanatait, a rádión irányitó diszpécser feszült arcvonásait, a kulcsátadás boldog pillanatait örökíti meg. S a lakótelep képét, tűző napfényben villogva — talán még kissé hivalkodóan is tájékoztatva örömről, sikerről, életmódváltozásról. Azután jönnek a glosz- szák. Egyik-másik helyen beázik a tető, omlik a vakolat, nem folyik a víz, kézben marad a kilincs. Ezek is a valóságlátás képei. Igazak, elkerülhetők. Mégis nem tudom, mi az oka, hogy a lakosságban is, más szervekben is sokszor csak a rossz, az elmarasztaló emlék marad meg. A minap az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban jártam. Többek között a lakásépítésről folyt az eszmecsere. Tájékoztató az egyik oldalról; kérdések, észrevételek halmaza a másikról, s válaszok sorozata — nagyrészt megnyugtatóan. Kezdünk együtt lélegezni. Ez jó. S amit teremtünk az országban, még jobb, előremutatóbb. Beszéljünk később erről; először talán azt kellene elemezni, mi okoz feszültséget a lakást teremtők, a beköltözők és a várományosok között. Mit mondanak? Mi a véleményük? A korszerű építészetnek persze vannak gondjai. S ezt az épités láza idézi elő. Sok új lakást akarunk, s vele együtt életmódváltozást. A mai építészet — nem lehet kétséges — az emberről való gondoskodást fejezi kr; a hibákban pedig a nem mindig megfelelő gondoskodás tükröződik. S az emberek egyrészében is él a nosztalgia — ki vitatná? Távfűtést és fürdőszobát, beépített szekrényt és parkettet akarnak, de visszasírják a szomszédot a kertet; az ismerős fűszerest, az újságárust és a péket, a ház előtti kispadot, a pletykát a csendet, a kerítést, az árnyas diófát — és mi mindent még, ami régvolt életükhöz tartozott Hiába. Hirtelen mestersége; környezetet hozunk létre az ember számára — igaz. Es mondják: rideg a város, egysikúak a színek, monotónia, egyhangúság jellemzi a lakótelepeket. Évszázadokig egyedi igényeket elégített ki az építészet. Napjainkban a tömeglakás gazdasági-társadalmi szükségszerűség. Lehetne persze tagoltabb, változatosabb és sokszínűbb, barátságosabb és nagyobb lakásokat építeni Magyarországon „Csak" 25 százalékkal emelkednének az amúgy is magas lakásárak, „csak” pgyhor- madával kevesebb lakás épülhetne évente; „csak” megsokszorozódna a jogos igénylők száma; „csak” lassabban haladnánk előre. Ez kellene? Nem hiszem. Négyszázhúsz—négyszázha-- mincezer lakás épül Magyar- országon öt év alatt Ez — politikai kérdés, az é'etszínvo- nal sarkalatos pont;a. Nem árt megállni az építés lázában egy-egy pillanatra, hoay kellő képpen tudjuk értékelni és megbecsülni kincseinket. Jávori Béla A KSH Baranya megyei igazgatóság jelentése 1976.1—III. negyedévről A szocialista ipar termelése az I—III. negyedévben 0,9 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához mérten, a bányászat nélkül számítva is csak 1,8 százalékos növekedés mutatkozik. A minisztériumi iparon belül a nehézipar az, mely döntően hatott a termelés csökkenő irányzatára. A szénbányászat az I—III. negyedévre előirányzott termelési programját túlteljesítette és javult a kitermelt szén minősége is. Feketeszénből a III. negyedévben 3,5 százalékkal többet termeltek, mint az előző év azonos időszakában, I—III. negyedévi szinten azonban a múlt évhez képest 5,0 százalékkal kevesebb volt a széntermelés. Kedvező jelenség, hogy a III. negyedévi fokozott termelést — az I. félévtől eltérően — a munkaszüneti napok műszakja nélkül érték el. A szénvagyon növelése érdekében végzett vágathajtás is terv szerint halad, bár a feltáró vágatoknál időarányos lemaradás mutatkozik. A villamosenergia, kohászat és vegyipari iparágba tartozó vállalatok uqyanannyit termeltek, mint a múlt év azonos időszakában, az előállított villamosenergia 6,7 százalékkal kevesebb volt a mútt évinél. A gépipari vállalatok 5,8 százalékos termelésnövekedést értek el. A jelentős s-''lyt képviselő építőanyagiparon belül igen eltérő a vállalatok tevékenysége, egyes vállalatok termelésének visszaesése az egész építőanyagiparban 1,5 százalékos csökkenést idézett elő. Mérsékelt növekedés A könnyűipar termelése mérsékelt, 2,3 százalékos növekedést mutat. Lényegesen kevesebbet termeltek az előző évinél bőrkeményáruból, bélésbőrből, tilolt lenből, kenderfonalból, nyers kenderszövetből, női kabát és kosztümből, kiemelkedő termelés mutatkozott viszont férfi kabátból, bőr felsőruházatból, kárpitozott bútorból. Az élelmiszeripar termelése az országos csökkenő tendenciától eltérően jelentős mértékben, 8,6 százalékkal fejlődött részben a termelőkapacitás bővülése következtében. A konzervgyárnál már az idei kedvezőtlen zöldség- és gyümölcstermés éreztette hatását Az élelmiszeripari termékek nagy többségénél jelentősen nőtt a termelés, kevesebbet állítottak elő viszont gyümölcskonzervből, borból és palackozott sörből. A helyi iparon belül a tanácsi ipar 6,6 százalékkal kevesebbet termelt mint a múlt év azonos időszakában, ugyanakkor a szövetkezeti ipar 6,9 százalékkal növeltté termelését. A megyei székhelyű önálló vállalatok termeléséből az I— III. negyedévben folyó áron 11,4 százalékkal többet értékesítettek a múlt évinél. A külkereskedelmi célú átadás részaránya 14,6 százalék, a múlt év azonos időszakában ez 20 százalék volt. Ez évben a fontosabb exporttermékek többségénél a kivitel csökkenése volt tapasztalható. Különösen a nyugati relációban történő értékesítés esett vissza. Az iparban foglalkoztatottak száma a III. negyedévben lényegesen nem változott, az I— III. negyedév folyamán ugyanakkora volt az összes foglalkoztatottak száma, mint az előző év azonos időszakában. A tanácsi és szövetkezeti ipar kismérvű létszámcsökkenését a minisztériumi nehézipar és élelmiszeriparban mutatkozó növekedés ellensúlyozta. Jobb az állami építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar 1976 első kilenc hónapjában 1,279 millió forint összegű építési-szerelési munkát teljesített, összehasonlítható áron számítva 6,3 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az állami építőipar számottevően, a szövetkezeti építőipar alig növelte termelését, a termelés bővülésének mértéke az igényekhez képest elégtelennek bizonyult. Az építőipar kapacitáshiány miatt ismét több megrendelést kénytelen visszautasítani. A' kimutatott termelés-növekedést részben intenzív úton érte el az építőipar: fizikai dolgozóinak állományi létszáma 2,6 százalékkal (a termelés zömét adó minisztériumi építőiparban 5,9 százalékkal) volt több, mint az előző év azonos időszakában. Jelentősen növekedett a teljesített munkaórák száma, javult a munka termelékenysége is. Kiemelkedő mértékben növekedett a teljesített túlórák száma, ami ebben az időszakban újszerű jelenség. Tömegessé vált a túlóráztatás az építőipar valamennyi megfigyelt ágában — ez összefüggésbe hozható néhány nagyobb értékű termelő jellegű létesítmény átadásával. Növekvő termelése, javuló termelékenysége ellenére az építőipar nem teljesiti 1976. évi — meglehetősen alacsony (Folytatás a 3. oldalon) ■n Óvári Miklós és Győri Imre hazaérkezett Moszkvából Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának.tag- ja és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására november 9 és 13-a között Moszkvában tartózkodtak, szombaton hazaérkeztek Budapestre. A látogatás során Óvári Miklóst és Győri Imrét fogadta M, A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket folytattak P, N. Gyemicsevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, kulturális miniszterrel, M. V. Zimjanyinnal és K. F. Katusewel, a Központi Bizottság titkáraival. Véleménycserére került sor a Központi Bizottság több osztályán. Látogatást tettek a Pravda szerkesztőségében, az Állami Televízió- és Rádió Bizottságnál, az írószövetségben és az APN hírügynökségnél. A meleg, baráti légkörben lezajlott megbeszélések során tapasztalatcserét folytattak az ideológiai munka időszerű kérdéseiről, áttekintették a magyar—szovjet ideológiai, agitációs és propaganda, valamint a tudományos és a kulturális együ.tműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit A bőrgyári kísérleti üzem forgó hordóiban a velúr bőrök szinfes- tesét állítják be. Erb János felvétele Új gyártócsarnok a Pécsi Bőrgyárban • Szorítanak a határidők • Próbaüzem: 1977. július /-tó7 Évenként félmillió négyzetméter sertésfelsőbőr készül majd itt. Főként ruházati célra, hazai és külföldi piacra. Ebben a 110 méter hosszú, 54 méter széles gyártó-csarnokban, amely cserző-zsírzó, csiszoló, előkészítő és kikészítő műhelyre tagozódik. Ehhez épül a 12 méteres kiszolgáló sáv. A Pécsi Bőrgyár korszerűsödését, továbbfejlődését jelentő beruházás 150 millió forintba kerül. Az új gyártócsarnoknak 1977. július elsejével kell megkezdeni próbaüzemelését. A bőrgyáriak minden támogatást megadnak az építőknek, hogy a határidőt tartani tudják. Beszerzik a szükséges anyagokat, még munkásokat is hajlandók „kölcsönözni", ha elkerülhetetlenül szükséges. Jelenleg 160 építő dolgozik a beruházáson. Falazzák a kiszolgáló sávot a déli oldalon; ötvenezer kisméretű téglát kell még bedolgozni a kőműveseknek. Bár beemelték a födémpanelokat, az északi oldalon pedig most rakják helyre a fal- panelokat, szükségesnek látszik meggyorsítani a panelszerelést, mert sem az északi, sem a déli oldalon nincs lezárva az épület Korszerűsítik és szélesítik a Peliérd és Keszűt ossz ekötő utat, mely a kelet-nyugati közlekedést hivatott könnyíteni a közúti gépjármű-forgalom számára. Pedig november végén már fűteni kell, főként a szakipari, de a csarnokban folyó technológiai szerelési munkálatok miatt is. Ehhez elengedhetetlenül szükséges kiépíteni a hiányzó távvezetéket, amit a BÉV-esek a bőrgyáriakkal közösen végeznek el úgy, hogy december elejétől fűthetnek. Szorítanak a határidők, ezért az építéssel egyidejűleg megkezdődött a gyártócsarnok technológiai szerelése. A Köny- nyűipari Építő és Szerelő Vállalat munkásai a csiszoló-részleg elszivóberendezései, a csaknem 12 milliós légtechnika szerelésén dolgoznak. Dara János, a bőrgyár beruházási osztályvezetője elmondta, a Köny- nyűipari Tervező Vállalat tervei többször korrigálásra szorulnak. Nap mint nap dönteniük kell: hogyan tovább. A cserzőfestő műhelyt például ablak, természetes világítás nélkülire tervezték. Ez már az építőkre is kihat: ideiglenes világítás mellett odúnak tűnik a műhely. Ugyanakkor lassan halad a végleges világítás kiépítése, így nincs munkaterületük az automatikák szerelésével, az erőátviteli szerkezetek villamosításával foglalkozó KIPSZER dolgozóknak. Emiatt őket átcsoportosították, majd csak januárban jönnek vissza. A tizennégy cserző és a tizenkét festő-hordó gyártását a TEMPO Szövetkezet vállailta. Előbbiből hat, egyenként 25 köbméteres hordó elkészült, a gyártócsarnokban azokat vasalják. A három kész festőhordó is vasalásra vár. Valamennyi hordó átadási határideje 1977 június vége. A sertésfelsőbőr készítéséhez mintegy "50 millió forintért NSZK és olasz gépeket vásároltak, jelentős részük már megérkezett, beállították a technológiai sorba, az új csarnok elkészültéig se álljanak kihasználatlanul. A visszalevő kilenc gép is Pécsre érkezik 1976. december 31-ig. Horváth Teréz
