Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)
1976-10-13 / 283. szám
2 Dunantmt naplö 1976. október 13., szerda Kiváló véradók, véradószervezők Tegnapelőtt éjjel egy csecsemő életét mentette meg a pécsi Gyermekklinikán az azonnal rendelkezésre álló friss vér. Nem rendkívüli eset. Minden vércserére szoruló beteg segítségére sietnek a pécsi üzemek önkéntes véradói. Ma már több, mint ezren vannak azok, akik tízszer is adtak vért. 1953-ban, amikor Pécsett a megyei Vértranszfúziós Állomás megépült, még csak a város öreg gyárainak dolgozói közül verbuválódtak a véradók, a Porcelángyárból, a Bőrgyárból, a Kesztyűgyárból és a Hőerőműből. 1975-ben negyvenkilenc üzem dolgozói álltak rendelkezésre a megye területén. Húsz évvel a pécsi állomás megindulása után, 1973 januárjában kötötték az első szocialista szerződést a Pécsi Kenderfonó hirdi egységével. Ezt követte a Mohácsi Gépgyárral és a komlói Carbonnal kötött szerződés. A megyei véradómozgalom eddigi huszonhárom éve alatt mindvégig a tervszerűség és a szakszerűség volt a legfontosabb. Nem volt egyszerű meggyőzni az embereket arról, hogy nem csak az ismert betegek számára, hanem állandó jelleggel szükség van az életmentő vérre. Ma már a véradás rendszeresen visszatérő természetes folyamat lett — mondta többek között dr. Bajtai Gábor állomásvezető főorvos azon az ünnepségen, amelyet tegnap délelőtt az Ifjúsági Házban, a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei vezetősége és a vértranszfúziós állomások rendeztek a kiváló véradók és véradószervezők tiszteletére. Részt vettek az ünnepségen dr. Gye- nes Imre, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársa, Antal Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Kóbor József megyei főorvos, a Vöröskereszt megyei elnöke, valamint a Vöröskereszt megyei és járási vezetőségeinek elnökei és titkárai. Az 1971-ben indult vándor- serlegmozgalom keretében kis ünnepségen adták át a megye legjobb üzemeinek, intézményeinek a rendszeres és legjobb véradásért járó serleget. A legjobb véradó szervezetek: a szigetvári járás, Komló város, a mohácsi ÉPFU üzem, a pécsi 8-as orvoskörzet, a Posta Szállítási Vállalat, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, és a legjobb baranyai község Nagycsány lett. Ezeken kívül tárgyjutalmat kaptak a megye kiváló véradói és véradószervezői; 140-en. — Gáldonyi — IV. városi forgalombiztonsági szimpozion Magunkra és másokra is vigyázni a közlekedésben Több tejet és tejterméket fogyaszt a lakosság A KRESZ-ről nem lehet eleget beszélni Nemcsak a hivatalból meghívott szakemberek, hanem a közlekedő emberek számára is rendkívül érdekes kérdések vetődtek fel az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács IV. Városi Forgalombiztonsági Szimpozionán Budapesten tegnap a Technika Házában. A tanácskozás négy szekcióban munkálkodott — tegnap elsőként azok a szakemberek emelkedtek szólásra, akik a közlekedéssel a tömegkommunikáció különböző területein foglalkoznak — maguk az újságírók. Moldován Tamás, Medveczky László, Kós Tamás és a népszerű Petress István azokról a dolgokról beszéltek, amikről ritkán esik szó, de lassan elkerülhetetlen a velük való találkozás. Intő példák sorozata Talán nem túlzás, hogy jó volna szó szerint idézni minden elhangzott mondatot: intő, óvó példák figyelmeztetnek bennünket, közlekedőket, hogy a közúton vigyázni kell magunkra és másokra egyaránt. Máris elhangzott a kezdő gondolat: közlekedők. Kik ők vajon? Az utóbbi esztendőkben egyre inkább terjed az a nézet, hogy a közlekedés gondjait, ügyes-bajos dolgait le-, szűkítik az autósok gondjaira. Ez pedig nem így van. Közlekedik mindenki, autós, motor- kerékpáros, ‘biciklista, gyalogos, gyerek, öreg, nő és férfi. S ha közlekedési morálról, udvariasságról, féltő vigyázatról beszélünk, hát bizony hajlamosak vagyunk kizárólag az autósokra vonatkoztatni mindezt. Külön misét érdemelne az a gondolat, hogy foglalkozni kellene a gyerekek és az idős emberek közlekedési problémáival. Pécsett az utóbbi hetek szomorú gyermekbaleseti statisztikája erre figyelmeztet bennünket is. A KRESZ-ről nem lehet eleget beszélni, örvendetes, hogy már az óvodákban sokasodnak a táblák, jelek, tanítják a kicsiket a közlekedés szabályaira. Az idős emberekre pedig tekintettel kell lennünk. Elég legyen csak annyit mondani, hogy ők még a konfliskocsik idején tanultak meg közlekedni, s a filmek riasztó példája mutatja, mennyire értetlenül állnak a zúgó forgalom kellős közepén, kis cekkerükkel, segítségre várva. Jobb műszaki feltételeket Magam is elgondolkodtam, vajon tudnék-e a rendőr ama kérdésére válaszolni, hogy az új KRESZ miféle műszaki felszereléseket követel meg az autóban? Őszinte kellett hogy legyek magamhoz, válaszom távol állt volna a precizitástól. És hányán vagyunk így? Egyetlen példa: a BNV-n az AFIT pavilonjában a vásár egész idején mindössze 170 biztonsági öv fogyott el. Az elmúlt vasárnap az AFIT meghirdette, hogy a Dózsa György úton a megvásárolt övét ingyen felszerelik. Azon a napon több, mint kétszázezer forintot forgalmaztak, az igényeket nem tudták kielégíteni. Aztán a szervizszolgáltatásokról is szó esett. Szolgáltatás? Inkább üzleti tevékenység. Kevés súly jut a felelősségre, az adminisztráció bonyolult és sok, a számlák kiismerhetetlenek. Igen érdekes volt az a feltevés: vajon miképpen tanul meg csúszni a kocsival az a süldő vezető, aki nyáron tanult meg vezetni? Miért nem tudnak egy betonpályát olajjal bekenni, ahol megérezheti a tanuló vezető milyen az, amikor a kocsi megcsúszik, és mit is kell olyankor tenni? Igen sok balesetnek vehetnék elejét... Hiányos a tájékoztatás Hiányos még a tájékoztatás, a táblák, felfestések nem mindenütt egyértelműek, igazak. Ez is igaz, van hát még javítanivaló a közlekedésben. Apró- cseprő dolgok, keservek, amik ha nem lennének, nem alakulna ki olyan vélemény, amit a tanácskozás szünetében hallotA XI. KPVDS2 kulturális napok keretében a már hagyományos tanácskozásra került sor tegnap Mohácson a Béke étteremben. Az asztaloknál azok a szakszervezeti bizalmik, bizottsági tagok foglaltak helyet, akik társadalmi munkában a dolgozók kulturális életének segítésén, a közművelődési célok megvalósításán fáradoznak. Telekesi Gézáné, a KPVDSZ központi vezetőségének titkára ismertette a szakszervezeti kulturális és nevelőmunka időszerű és hosszútávra szóló feladatait. Mint mondotta, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában a fő feladat gazdasági és ideológiai életünk intenzív fejlesztése. A szakszervezetek hagyományosan nevelő szervezetek is. Éppen ezért jelentős feladataik vannak a szocialista tudatformálásban, a gazdasági célok megvalósítására való mozgósításban. Azt kérte, hogy a tisztségviselők tudatosan munkálkodjanak enfl KPVDSZ kulturális tanácskozása Mohácson nek szellemében, a tömegek cselekvő mozgósításában. Elmondta, hogy a SZOT elkészítette ötéves nevelési tervét, majd átfogóan ismertette annak célját és az ott meghatározott főbb feladatokat. Szólt ezután a kulturális napok jelentőségéről, kiemelve, hogy Baranya megye az elsők között vett részt ezeken, sőt több, azóta követőre talált ötlet is innen indult el. A beszéd után Jávor Antal- né, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára értékelte az elmúlt évi eredményeket. Az 1975—76-os oktatási évben, a négy témakörben megtartott szakszervezeti oktatáson csaknem háromezer hallgató vett részt. Szép eredményeket hozott a szakmai fejlesztés, országos, sőt nemzetközi sikereket is magukénak mondhatnak az öntevékeny művészeti együttesek. Ezután a megyei titkár átadta a legjobban dolgozó kollektíváknak járó vándorserlegeket. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat harmadszor, tehát véglegesen vehette birtokába a szép díjat. A másikat megosztva kapta a Centrum Aruház és a B. m. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, a harmadikat a Pécsi ÁFÉSZ kollektívája érdemelte ki. A SZOT dicsérő oklevelét kapta Fuchs Miklós, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat szakszervezeti bizottságának oktatási felelőse. tam a folyosón: a közlekedés ma már népbetegség ... Hogy ne az legyen, talán elég jobban odafigyelni. A szimpozion résztvevői délután a veszélyhelyzet-el hárító berendezést tekintették meg, amit az Autóklub műszaki bizottsága szerelt fel a Dózsa György úton, ma pedig plenáris ülésekkel folytatja munkáját. —kp— Sajtótájékoztató a Tejipari Vállalatok Trösztjében (Munkatársunk jelenti) Hazánkban az egy főre eső tejfogyasztás az elmúlt esztendőben nem haladta meg a 128 litert. Figyelembe véve a nagy európai tejfogyasztókat, még mindig a sor végén kullogunk, s ha a tervidőszak végén minden magyar állampolgárra 165 liter tej jut akkor is csak a középmezőnyhöz tartozónak vallhatjuk magunkat. Többek között ez derült ki Ötezer tonna Üü§ Képünkön a kertvárosi iskola képviselője átveszi az oklevelet. Jutalom a legjobb hulladékgyűjtőknek A MÉH Tröszt javaslatára a KISZ Központi Bizottsága 1975 nyarán vas- és fémhulladék gyűjtési versenyt hirdetett úttörőcsapatok, KISZ-tagok és kollektívák részére. E verseny során Baranya megyében mintegy 5000 tonna vasat gyűjtöttek és adtak át a MÉH-nek összesen kétmillió forint értékben. Tegnap délután került sora vas- és fémhulladék qyüjtési verseny megyei jutalmazási ünnepségére a KISZ Baranya megyei Bizottságának tanácstermében. Az úttörőcsapatok közül a Pécsi Kertvárosi Általános Iskola 780-as számú Táncsics Mihály Úttörőcsapata érte el a legkiválóbb eredményt, a KISZ kollektívák versenyében a Dél-Dunántúli Kőbányavállalat Komlói üzemegységének Lőwy Sándor KISZ alapszervezete lett az első. A KISZ-es fiatalok egyéni versenyében Horváth Anna, a pécsi Széchenyi István Gimnázium tanulója és Gungl János, a Mecseki Szénbányák dolgozója volt a legkiválóbb. Mindketten elnyerték a „Kiváló fémgyűjtő” jelvényt. Az okleveleket, jelvényeket és a jól megérdemelt pénzjutalmakat Schmidt R. Ottó, a Dél- Dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat igazgatója adta át a szorgos vasgyűjtőiknek. D. I. Próbaüzem a mohácsi új tárolóbázison Megkezdődött a részleges próbaüzem a Bólyi Állami Gazdaság és a Növényolajipari Vállalat közösen létesített, új tárolóbázisán, Mohácson. Az úgynevezett uszálykikötőnél a Duna partján 14 hatalmas siló magasodik, ezekben összesen 1000 vagon termény fér el. Mellettük a bábolnai rendszerű terményszárító már szintén elkészült, üzemképes. Egyelőre a teljes befogadó- képesség felét tudják igénybevenni, a másik felének anyag- mozgató berendezéseit szerelik. Kedden délután megérkezett az első szója szállítmány, ezt követően a becslések szerint naponta 8—10 vagonnal fogadnak. Ebben az évben ösz- szesen 500 vagon ipari szóját tárolnak jövő év áprilisáig, amikor az uszályok Rákospalotára, a feldolgozás helyére szállítják az értékes növényt. Ez a tároló komplexum a maga nemében egyedüláljó. lesz az országban. A termény fogadósát, tisztítását, szárítását és továbbítását gépek végzik, a silókból szállítószalagokon közvetlenül az uszályokba kerülhet a szója, vagy az exportra szánt lucernape- let. A tárolóbázis teljesen gépesített, két műszakos üzemeltetéséhez mindössze 14 dolgozó szükséges. K. Gy. abból a tájékoztatóból, amit tegnap délelőtt Budapesten tartott a sajtó munkatársainak dr. Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezér- igazgatója. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva idén várhatóan hetven- millió literrel több tejet adnak a mezőgazdasági üzemek szakosított telepei, ami azt jelenti, hogy megközelítjük a kétmilliárdos tejtermelést. Az állami gazdaságokban 16, míg a termelőszövetkezetekben 8 százalékkal nő a tejhozam, ugyanakkor a kistermelőknél legalább négy százalékos csökkenéssel számolnak 1975-höz viszonyítva: mindez a háztáji tehénállomány csökkenésének következménye. A Tejipari Vállalatok Trösztje saját eszközeivel is segíti a tejtermelés fokozását: a tejgyűjtők fejlesztésére idén több mint ötvenmillió forintot költenek, támogatják a nagyüzemi tároló kapacitás bővítését, a hűtött tej utón járó költségtérítést is növelték. Ebben az évben ötvenmillió forinttal több hűtési díjat fizetnek a gazdaságoknak, mint 1975-ben. A tröszt tervei között egyebek mellett szerepel az iparszerű tejtermelési rendszerek fokozatos kiépítése: az együttműködés eddig közel száz közös gazdasággal valósult meg. A gazdaságok a termelési szerződésekben vállalt tejmeny- nyiség helyett öt százalékkal többet adtak el a felvásárlóknak. A kedvező tendencia ellenére azonban még egyáltalán nem mondhatjuk azt, hogy elegendő lenne a tej, hiszen a nagyüzemi tehenészetek hozam javulása mindössze a háztáji tejtermelés csökkenését pótolta. A tej és tejtermék fogyasztás alakulásáról szólva a vezérigazgató elmondta, hogy a bázishoz viszonyítva ez év szeptember végéig bezárólag nyolc százalékkal nőtt a tej, a tejföl, valamint a sajt fogyasztás, az étkezési túróé pedig elérte a 21 százalékot. Az iparág az 1980-ig tartó tervciklusban harminc százalékos növekedésre számít: az eddigi fogyasztás alakulásából is látszik, hogy megalapozott a tröszt által tervezett értékesítés emelkedés. Az újságírók kérdéseire válaszolva dr. Simka István elmondta, hogy az iparág új cikkekkel bővítette a termék skálát: megjelent a Medve ömlesztett sajt, a szekszárdi csemege sajt, a szendvics vajkrém, amely rövid idő alatt kedveltté vált. A választék bővítést szolgálják azok az árucsere megállapodások, amelyeket több szocialista országgal kötött a Tejipari Vállalatok Trösztje. Megjelent az üzletekben az olomouci kvargli, a szlovák juhtúró, a szovjet eidami sajt. Az említett tejtermékek ellentételeként a magyar tejipar ementáli sajtot szállít az említett országokba. Az iparág ebben a tervidőszakban több mint négymilliárd forintot költ kapacitásbővítő beruházásokra, a régi üzemek felújítására: 1980-ig napi hatmillió literrel növelik a tejfel- dolgozó kapacitást. Mindezt a szombathelyi, a váci, a kaposvári, valamint a veszprémi városi tejüzemek üzembe lépése teszi majd lehetővé. S. Gy. Érkezik a kukorica Keddig majdnem ezer vagon kukoricát vettek át a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Felvásárló Vállalat mohácsi, szigetvári és siklósi telepén. A kukorica a görcsönyi, mohácsi, újpetrei, véméndi és mozsgói tsz-ből érkezett: jutott belőle Nógrád megyébe is. Nedvességtartalma még magas: 34—36 százalék, remélhetőleg a száraz idő csökkenti ezt.
